Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-23 / 8. szám
1974. február 23. SZABAD FÖLDMŰVES, Járásaink teljesítették a tervet Az állattenyésztési termékek felvásárlási térfogata és a tervteljesítés 1973-ban Az ideológiai munka fontosságáról A Kravanyi Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1974—75-ös tanévre 1974. szeptember 1-től az alább felsorolt szakokra [három éves tanulóviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1974. július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát. 1. Kertészeti szak [gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak [pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma [hegesztő, lakatos) 4. Asztalos szakma (kádár, bognár) A tanulók az iskola diákotthonában laknak és étkeznek. A szakmai gyakorlatot az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az Iskola és tangazdaság igazgatóságán, a következő címen: POĽNOHOSPODÁRSKE ODBORNÉ UČILIŠTE MEZÖGAZDASÄGI SZAKTANINTÉZET 946 36 KR A V ANY NAD DUNAJOM, OKR. KOMÁRNO Ä CSKP XIV. kongresszusa szellemében A rožňavai (rozsnyóí) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság’“ a minap értékelte a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Ez alkalomból néhány kérdést tettünk fel Ing. P. J u h á s elvtársnak, a JMI igazgatójának. Mindenek előtt arra voltunk kiváncsiak, hogy a rožňavai járás mezőgazdasági dolgozói 1973-ban hogyan teljesítették a CSKP XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. — Az 1973. év az ötödik ötéves terv harmadik, sorsdöntő éve volt. A novemberi és a decemberi plenáris ülések határozottan megfogalmazták pártunk politikájának helyességét, a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött célok reális helyzetét és a mérlegelésnél megállapítást nyert, hogy éppen az 1973. év eredményei voltak döntő jelentőségűek. Az elmúlt év arra ad választ, hogy a mezőgazdaság szakaszán sikeresen oldottuk meg a XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat, és biztos esélyünk van arra is, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzéseit idejében, sőt egyes tárgymutatókban határidő előtt teljesítjük. Életszínvonalunk gyors emelkedése járásunkban Is azzal magyarázható, hogy az elmúlt három év alatt a mezőgazdasági termelés szakaszán is óriási ütemű fejlődést értünk el. Úgy az állattenyésztés, mint a növénytermesztés szakaszán tervfeladatainkat magasan túlszárnyaltuk. Például 1973-ban a húsfelvásárlás tervét 111,8, a te] felvásárlási tervét 104,8, a gabona felvásárlási tervét 103,7, a burgonya felvásárlási tervét pedig 131,4 százalékra teljesítettük. Az 1970-es évvel összehasonlítva tavaly a kenyérgabona hektárhozama 167 százalékkal, a burgonya hektárhozama 200, a kukorica és búza hektárhozama pedig 140 százalékos fejlődést, vagyis emelkedést mutat. — Tehát a mezőgazdaság az elmúlt három évben bebizonyította, hogy járásukban is fejlődőképes. Milyen feladatokkal indultak az 1974-es évben? — A mezőgazdaság fejlődése járásunkban is forradalmi léptekkel halad előre. Az elmúlt 25 év folyamán kialakult gazdasági egységeink elavulóban vannak. Ezért olyan gazdasági egységeket alakítottunk ki, amelyek képesek lépést tartani a tudomány és technika vívmányaival a termelésben való sokrétűbb alkalmazásával. A járásunkban a mezőgazdaság a legfejlődőbb gazdasági ágak közé tartozik. Ezért a termelés növelése mellett a hatékonyság elmélyítését tűztük ki célul. Elmélyítjük a specializáciőt és a kooperációt. A Jelsavai Állami Gazdaságban 5000 darab sertés számára hizlaldát építünk és egy 600 férőhelyes tehénistállót. A Goöoltovi CSSZBSZ egyesített szövetkezetben 400 férőhelyes tehénistállő építését kezdjük el. A brzotínl Szocializmus Hajnala EFSZ-ben 1600 férőhelyes és a honcei Új Élet Efsz-ben 2000 férőhelyes borjüneveldét építünk. A különböző építkezések összhangban vannak a termelés növelésével. Az idén 500 tonna kenyérgabonát, 4000 tonna burgonyát, 5330 tonna húst, 18 millió 300 ezer liter tejet és 1,5 millió darab tojást kell kitermelnünk és a közellátásának biztosítanunk. Ezek a feladatok aránylag elég magasak, de a jő munkaszervezéssel teljesíthetők. Végezetül még annyit, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói az idén is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a CSKP XIV. kongresszus, az SZLKP kerületi és járási konferencia által kitűzött feladatokat sikeresen teljesítsük. Illés Bertalan Az elmúlt héten 22. ülésére jött össze az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága, hogy megtárgyalja a mezőgazdaság legidőszerűbb kérdéseit. Az ülésen Ján Janovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere adott jelentést a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésein az ideológiai munkára vonatkozó határozatok teljesítéséről a mezőgazdasági és az élelmezésügy tárcájában. Janovic miniszter elvtárs jelentésében kihangsúlyozta, hogy az ideológiai munka szorosan összefügg az összes politikai-gazdasági és szervezési-ökonómiai feladattal az irányítás minden fokán, de megvalósítása elsősorban a konkrét nevelő-oktató, agitáciős és propagációs tevékenység során lehetséges. A CSKP XIV. kongresszusa után az ideológiai munka legfontosabb feladatait szem előtt tartva a tárca keretében arra összpontosították figyelmüket, hogy az ifjúság szakmai kiképzése megfeleljen a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar távlati követelményeinek. Ugyanakkor gondot! fordítottak arra is, hogy minden dolgozó számára, aktív munkatevékenysége egész idején lehetővé tegyék a hivatásukhoz, avagy a rájuk bízott tisztség elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai ismeretek elsajátítását. Az eszmei-politikai nevelés és az ifjúság nevelése során a következő intézkedéseket tették: — kidolgozták a CSKP és az SZLKP KB plenáris ülésein hozott határozatok legfontosabb feladatait a szaktanintézetek, tanulőközpontek és az egyes munkahelyek feltételeire, — közzétették a toborzást befolyásoló központi intézkedéseket, amelyek hivatottak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tárcájában kiképzett fiatal dolgozók munkaerővándorlásának csökkentését, — bevezették az egységes tanterveket és rendszeresítették a .„polgári nevelés“ tantárgyát a tanulőviszonyban levő Ifjúság oktatásénak összes formájában, — céltudatosan fejlesztik az Ifjúság eszmei-politikai nevelése terén kifejtett tevékenységet, az érdekköri tevékenységet, az egyes sportágakban való részvételt, — a SZISZ Központi Bizottságával együttműködve a SZISZ elnökök és funkcionáriusok iskolázását valósították meg és megegyeztek a konkrét együttműködés formáiban a tárca nevelö-oktatő intézményei, a mezőgazdasági üzemek és vállalatok terén. Rendkívüli figyelmet fordítanak a megfelelően képzett dolgozók oktatására az egyes munkáshivatásokban, különösen a mezőgazdasági termelés gépesítésének szakaszán. Az 1973—74-es iskolaévtől kezdődően az SZSZK kormányának 92/1973 sz. határozata alapján a tárca keretében egyes kiválasztott szaktantárgyak 2—3 éves tanfolyamait vezették be egyes idősebb korosztályú vezető dolgozók, mezőgazdasági specialisták, valamint a káder- és személyzeti alakulatok dolgozói számára. E tanulmányi formára a tárca keretén belül 1585 dolgozó jelentkezett. A CSKP és az SZLKP KB plénumainak az ideológiai munkával kapcsolatos határozatai programfeladatot képeznek, amelvek összhangban vannak a CSKP XIV. kongresszusának határozataival, valamint a mezőagzdaság és az élelmiszeripar további fejlesztésére vonatkozó határozatokkal. Ezért elsőrendű fontosságú a minisztériuip számára kellő eszmei-politikai és szakmai-professzionális tartalommal hatni az ífiűság nevelésére, a dolgozók képzettségének és képesítésének növelésére a mezőgazdaság és az élelmezésügy tárcájában. (-ben) Szlovákia földművesei az elmúlt évben is sikeresen folytatták a CSKP XIV. kongresszusa azon határozatainak teljesítését, amely feladatul tűzte, hogy az alapfontosságú élelmiszerek egyre növekvő szükségletét a hazai termelésből biztosítsuk. A lakosság életszínvonalának rohamos növekedésével párhuzamosan megváltozik a felhasznált élelmiszerek összetétele is. Amennyiben az elmúlt időszakban az emberi szervezet fehérje-szükségletének kielégítésére jelentős menynyiségű növényi eredetű élelmiszert használtunk fel, napjainkban az arány az olyan élelmiszerekre tolódott át, amelyek elsősorban állattenyésztési termékek, mint például a hús, a tej, a tojás, a halak és az előbbiekből készített élelmiszerek. Az 1955-ös évvel összehasonlítva a Szlovák Szocialista Köztársaság egy lakosra eső húsfogyasztása csaknem megkétszereződött, hiszen 1955-ben csupán 30 kg-ot tett ki. Hasonló irányzat mutatkozik a tojás és egyéb állattenyésztési termék fogyasztása terén is. Csupán a tej és a tejtermékek esetében nem növekszik a fogyasztás olyan mértékben. mint ahogy ezt a termelési eredmények növekedése tenné lehetővé, elsősorban azért, mivel a fogyasztók körében e termékek iránt kisebb érdeklődés mutatkozik. A lakosság táplálkozásának minőségi javítás^ érdekében hazai adottságaink közepette döntő jelentőségű az, hogyan tudjuk növelni a vágóállatok, a tej és a tojás előállítását. Ez természetesen megmutatkozik az állami alapok feltöltésére felvásárolt ilyen termékek mennyiségében is. Ezért érdemes lesz aprólékosan foglalkozni az állattenyésztési termékek felvásárlásának állami tervében megszabott feladatok teljesítésével az egyes kerületek és a járások szintjén. Szlovákia földművesei a vágóállatok eladásának tervezett feladatait 99,3 százalékra teljesítették, mivel az elmúlt évben csaknem 38 ezer vagon vágóállatot szállítottak. E termelési mennyiségnek csaknem fele a nyugatszlovákiai kerületre jut, amely azonban a száj- és körömfájás, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételének következtében 3,7 százalékkal maradt le a tervteljesítésben. Az említett járvány következtében a vágósertések mennyiségében mutatkozó kiesés oly jelentős volt, hogy ezt még a vágószarvasmarha eladási mennyiségeinek lényeges növelésével, sőt a birka- és baromfihús eladás mennyiségének fokozásával sem lehetett kiegyenlíteni, csupán csökkenteni. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a vágósertés-eladás hiánya 1228 vagont tett ki, ennek 85 százaléka jut a nyugat-szlovákiai kerületre és a fennmaradó mennyiség a közép-szlovákiai kerületre. A tejfelvásárlás térfogata meghaladta az 1,1 milliárd liter határértéket, s Így terven felül 19 millió litert sikerült felvásárolni. Az összmennyiség felét a nyugat-szlovákiai kerület járásai adták és a fennmaradó részt Szlovákia másik két kerülete. A közélelmezés céljaira eladott tojásmennyiség 552 millió darabot tett ki, s ezáltal az egész évi feladatot sikerült 3,8 százalékkal túlszárnyalni. E téren a tervteljesítésben legjobb eredményt a kelet-szlovákiai kerület érte el, habár az összmennyiség kitermelésében csupán 23,2 százalékkal vett részt. A közép-szlovákiai kerület földművesei a múlt év tojástermelési tervét 6 millió darabbal, a nyugat-szlovákiai kerület viszont 4 millió tojással lépte túl. Ennél talán még érdekesebb képet mutat az állattenyésztési termékek felvásárlási tervének teljesítése, ha az egyes járásokat vesszük szemügyre. A vágóállatok eladásában a legjobb eredményt a Banská Bystrica-i járás mezőgazdasági üzemei érték el, miveí az eredetileg kidolgozott tervet csaknem egyhatodával szárnyalták túl. Okét követi a rožňavai (rozsnyói) járás, amely terven felül 56 vagon húst adott el és tervét egykilenced résszel lépte túl. A többi járások közül jelentősebb tervteljesítéssel a következőket említhetnénk: a prešovi járás tervét 108,6 százalékra, a Spišská Nová Ves-i járás 106,6 százalékra, a košicei 105,3 százalékra, a zvolení 105,2 százalékra, a Žiar nad Hronom-i és a vranovi 104,8 százalékra, a michalovcei (nagymihályi) 104,3 és a trebišovi (tőketerebesi) 103,9 százalékra teljesítette a tervet. A 36 járás közül az állam iránti kötelességét — az előbbiekben említett elemi csapásnak beillő száj- és körömfájás miatt tíz járás, közülök a nyugat-szlovákiai kerületből hét és a közép-szlovákiai kerületből három nem teljesítette. Az évi terv és a valóság közötti legnagyobb hiányt a Nové Zámky-i járás mutatja fel — a tervlemaradás a mennyiség egyheted részét teszi ki, őt követik a galántai és levicei (lévai) járások, majd a trnavai, lučeneci (losonci), Veľ. Krtíš-i (nagykürtösi) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a komárnoi 2,3 százalékkal, a TopoICany-i 3,9 százalékkal, valamint a trenčíni járás félszázalékos lemaradással. A vágó-szarvasmarha tervezett mennyiségét a Szlovák Szocialista Köztársaság minden járásában felvásárolták, kivételt képez azonban a levicei (lévai) járás 97,5 százalékos felvásárlási terv teljesítésével. A tervet viszont legnagyobb mértékben a Banská Bystrica-i járás lépte túl (16,1 százalékkal), valamint a rožňavai járást említhetnénk. Ezenkívül a felvásárlás tervét túlszárnyalták még a Spišská Nová Ves-i, a prešovi, michalovcei, zvolení, Veľký Krtíš-i, košicei, humennéi és a vranovi járások. A sertésfelvásárlás állami tervét húsz járás nem teljesítette, köztük a legnagyobb lemaradást a Nové Zámky-i, a čadcai és a Veľký Krtíš-i, valamint a Stará Lubovňa-i járások mutatják ki. A tervezett feladatokat elsősorban azok a járások szárnyalták túl, amelyek aránylag kisebb mennyiségű sertést termelnek. Általában igen jó eredményeket értek el csaknem mindenütt a tej- es a tojásfelvásárlás terén, mivel a tervben kitűzött feladatokat a tejfelvásárlás terén 31, a tojásfelvásárlás vonalán pedig 37 járás teljesítette. A társadalommal szemben vállalt kötelezettségeit legjobban teljesítette a tejfelvásárlás terén a Dolný Kubín-i, Stará Lubovňa-i, čadcai, prešovi, svidníki, Banská Bystrica-i, senicai, bratislavai és más járások. A tojásfelvásárlásban az élenjárók között találjuk a svidníki, Stará Lubovňa-i, Žiar nad Hronom-i, prešovi, žilinai, martini, Veľký Krtíš-i, Rimavská Sobota i, trenčíni és más járásokat. Nem kevésbé érdekes az egyes járások összehasonlítása az eladott állattenyésztési termékek abszolút mennyiségeit illetően. A mezőgazdasági termelés legnagyobb intenzitását Szlovákia délnyugati részének járásai érik el. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás a közélelmezés céljaira 28,7 ezer tonna vágóállatot adott el, ami az össz-szlovákiai felvásárlási terv 7,6 százalékát teszi ki. Hasonló élhelyet foglal el ez a járás a tej és a tojás eladása terén is, mivel tejből az SZSZK egész felvásárlási mennyiségének 6 százalékát, tojásból viszont 8,5 százalékát adja. Űt követik a levicei, Nové Zámky-i, trnavai járások, amelyek a Mezőgazdasági Felvásárló Vállalat közvetítésével egyenként több mint 2150 vagon vágóállatot adtak el. A nitrai járás az ötödik helyen áll, őt követik a galantai és komárnoi járások körülbelül 18 ezer tonnás eladási mennyiséggel. Az utolsó helyeket éppen azok a járások foglalják el, amelyeknek egész évi vágóállat eladási mennyisége az 500 vagonos tételek alatt mozog. E járások nagyobbára kedvezőtlen termelési feltételek között dolgoznak, és a földterület tekintélyes részét még a közelmúltban is egyénileg művelték, s ezáltal nemcsak hogy termelési intenzitásuk alacsonyabb, hanem piaci árutermelésük százalékaránya is kisebb. A tejeladás terén is az első tíz helyet a nyugat-szlovákiai kerület járásai foglalják el, ahol a piac ellátására adott tejmennyiségek 66 és 47 millió liter között ingadoznak. A sorrend e téren a következő: első a Dunajská Streda-i járás, őt követik a trnavai, Nové Zámky-i, levicei, nitrai, bratislavai, galántai, senicai, komárnoi és Topoľčany-i járások. A 11. helyen a košicei járás áll 42,3 millió literrel, majd a Rimavská Sobota-i járás 40,7 millió liter tej eladásával. Az összpontosítás és a termelés ipari módszereinek alkalmazását célzó folyamat jelentős előrehaladást mutat fel a vágóbaromfi és a tojástermelés vonalán. Jelenleg Szlovákiában néhány olyan baromfitenyésztő telepet találunk, amelyek maguk is képesek az ország lakosságának tojás-szükségletét biztosítani. Például a Púchovi Efsz, a Považská Bystrica-i járásban, a közélelmezés céljaira több mint 30 millió tojást adott el, ami e járás tojáseladási összmennyiségének 98 százalékát teszi ki. Ez a tény okozza azt, hogy a tojástermelés nem minden járásban egyforma és az eladott mennyiség szerint a járásokat öt csoportba oszthatjuk: £ Űt millió tojásnál kevesebbet adtak el a Banská Bystrica-i, čadcai, Dolný Kubín-i, Žiar nad Hronom-i, žilinai, bardejovi, humennéi, Stará Lubovňa-i, vranovi és žilinai járások. ® Üttől tízmillió tojást adtak el a Lipt. Mikuláš-i, lučeneci (losonci), prievidzai, prešovi és a Spišská Nová Ves-i járások. 9 Tíztől húszmillió darabig a galantai, senicai, trenčíni, martini, zvolení, poprádi, svidníki és a trebišnvi járások. 9 Húsztól harminc millió darabig adtak el a bratislavai, komárnoi, levicei, nitrai. Nové Zámky-i, Topoľčany-i, trnavai, Rimavská Sobota-i, Veľ. Krtíš-i és a michalovcei járások. 9 Harmincmillió tojásnál többet adtak a közellátásra a Dunajská Streda-i, Považská Bystrica-i és a košicei járások. Szlovákia földművesei az elmúlt évben kiváló eredményeket értek el, amiért mindnyájunk köszönetét érdemelték ki. Az újabb év azonban még igényesebb feladatok megoldását követeli meg, hiszen ettől függ majd dolgozóink élelmiszerellátásának színvonala ebben az évben, az ötödik ötéves tervünk utolsó előtti esztendejében. kociAn Stefan mérnök