Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-23 / 8. szám

1974. február 23. SZABAD FÖLDMŰVES, Járásaink teljesítették a tervet Az állattenyésztési termékek felvásárlási térfogata és a tervteljesítés 1973-ban Az ideológiai munka fontos­ságáról A Kravanyi Mezőgazdasági Szaktanintézet értesíti az érdeklődőket, hogy az 1974—75-ös tan­évre 1974. szeptember 1-től az alább felsorolt sza­kokra [három éves tanulóviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1974. július 1-ig sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát. 1. Kertészeti szak [gyümölcs-, zöldség-, virág­kertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak [pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovács szakma [hegesztő, lakatos) 4. Asztalos szakma (kádár, bognár) A tanulók az iskola diákotthonában laknak és étkez­nek. A szakmai gyakorlatot az iskola műhelyeiben és a tangazdaságban végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az Iskola és tan­gazdaság igazgatóságán, a következő címen: POĽNOHOSPODÁRSKE ODBORNÉ UČILIŠTE MEZÖGAZDASÄGI SZAKTANINTÉZET 946 36 KR A V ANY NAD DUNAJOM, OKR. KOMÁRNO Ä CSKP XIV. kongresszusa szellemében A rožňavai (rozsnyóí) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság’“ a minap érté­kelte a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Ez alkalomból néhány kérdést tettünk fel Ing. P. J u h á s elvtársnak, a JMI igazgatójának. Min­denek előtt arra voltunk kiváncsiak, hogy a rožňavai járás mezőgazdasági dolgozói 1973-ban hogyan teljesítették a CSKP XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat. — Az 1973. év az ötödik ötéves terv harmadik, sorsdöntő éve volt. A novemberi és a decemberi plenáris ülések határozottan megfogalmazták pártunk politikájának helyességét, a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött célok reális helyzetét és a mérlegelésnél megállapítást nyert, hogy éppen az 1973. év eredményei voltak döntő jelentőségűek. Az elmúlt év arra ad választ, hogy a mezőgazdaság szakaszán sikeresen oldottuk meg a XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat, és biztos esélyünk van arra is, hogy az ötödik ötéves terv célkitűzéseit idejében, sőt egyes tárgymutatók­ban határidő előtt teljesítjük. Életszínvonalunk gyors emelkedése járá­sunkban Is azzal magyarázható, hogy az elmúlt három év alatt a mező­­gazdasági termelés szakaszán is óriási ütemű fejlődést értünk el. Úgy az állattenyésztés, mint a növénytermesztés szakaszán tervfeladatainkat ma­gasan túlszárnyaltuk. Például 1973-ban a húsfelvásárlás tervét 111,8, a te] felvásárlási tervét 104,8, a gabona felvásárlási tervét 103,7, a burgonya felvásárlási tervét pedig 131,4 százalékra teljesítettük. Az 1970-es évvel összehasonlítva tavaly a kenyérgabona hektárhozama 167 százalékkal, a burgonya hektárhozama 200, a kukorica és búza hektárhozama pedig 140 százalékos fejlődést, vagyis emelkedést mutat. — Tehát a mezőgazdaság az elmúlt három évben bebizonyította, hogy járásukban is fejlődőképes. Milyen feladatokkal indultak az 1974-es év­ben? — A mezőgazdaság fejlődése járásunkban is forradalmi léptekkel halad előre. Az elmúlt 25 év folyamán kialakult gazdasági egységeink elavuló­ban vannak. Ezért olyan gazdasági egységeket alakítottunk ki, amelyek képesek lépést tartani a tudomány és technika vívmányaival a termelés­ben való sokrétűbb alkalmazásával. A járásunkban a mezőgazdaság a leg­­fejlődőbb gazdasági ágak közé tartozik. Ezért a termelés növelése mellett a hatékonyság elmélyítését tűztük ki célul. Elmélyítjük a specializáciőt és a kooperációt. A Jelsavai Állami Gazdaságban 5000 darab sertés szá­mára hizlaldát építünk és egy 600 férőhelyes tehénistállót. A Goöoltovi CSSZBSZ egyesített szövetkezetben 400 férőhelyes tehénistállő építését kezdjük el. A brzotínl Szocializmus Hajnala EFSZ-ben 1600 férőhelyes és a honcei Új Élet Efsz-ben 2000 férőhelyes borjüneveldét építünk. A külön­böző építkezések összhangban vannak a termelés növelésével. Az idén 500 tonna kenyérgabonát, 4000 tonna burgonyát, 5330 tonna húst, 18 millió 300 ezer liter tejet és 1,5 millió darab tojást kell kitermelnünk és a köz­ellátásának biztosítanunk. Ezek a feladatok aránylag elég magasak, de a jő munkaszervezéssel teljesíthetők. Végezetül még annyit, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói az idén is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a CSKP XIV. kongresszus, az SZLKP kerületi és járási konferencia által kitűzött feladatokat sikere­sen teljesítsük. Illés Bertalan Az elmúlt héten 22. ülésére jött össze az SZNT mezőgazda­sági és élelmezésügyi bizottsá­ga, hogy megtárgyalja a mező­­gazdaság legidőszerűbb kérdé­seit. Az ülésen Ján Janovic mér­nök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere adott jelentést a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésein az ideológiai munkára vonatkozó határozatok teljesíté­séről a mezőgazdasági és az élelmezésügy tárcájában. Janovic miniszter elvtárs jelen­tésében kihangsúlyozta, hogy az ideológiai munka szorosan össze­függ az összes politikai-gazdasági és szervezési-ökonómiai feladattal az irányítás minden fokán, de megvalósítása elsősorban a konk­rét nevelő-oktató, agitáciős és pro­­pagációs tevékenység során lehet­séges. A CSKP XIV. kongresszusa után az ideológiai munka legfon­tosabb feladatait szem előtt tartva a tárca keretében arra összponto­sították figyelmüket, hogy az ifjú­ság szakmai kiképzése megfelel­jen a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar távlati követel­ményeinek. Ugyanakkor gondot! fordítottak arra is, hogy minden dolgozó számára, aktív munkate­vékenysége egész idején lehetővé tegyék a hivatásukhoz, avagy a rájuk bízott tisztség elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai is­meretek elsajátítását. Az eszmei-politikai nevelés és az ifjúság nevelése során a követ­kező intézkedéseket tették: — kidolgozták a CSKP és az SZLKP KB plenáris ülésein hozott határozatok legfontosabb felada­tait a szaktanintézetek, tanulő­­központek és az egyes munkahe­lyek feltételeire, — közzétették a toborzást be­folyásoló központi intézkedéseket, amelyek hivatottak a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar tárcájá­ban kiképzett fiatal dolgozók munkaerővándorlásának csökken­tését, — bevezették az egységes tan­terveket és rendszeresítették a .„polgári nevelés“ tantárgyát a ta­nulőviszonyban levő Ifjúság okta­tásénak összes formájában, — céltudatosan fejlesztik az Ifjúság eszmei-politikai nevelése terén kifejtett tevékenységet, az érdekköri tevékenységet, az egyes sportágakban való részvételt, — a SZISZ Központi Bizottságá­val együttműködve a SZISZ elnö­kök és funkcionáriusok iskolázá­sát valósították meg és megegyez­tek a konkrét együttműködés for­máiban a tárca nevelö-oktatő in­tézményei, a mezőgazdasági üze­mek és vállalatok terén. Rendkívüli figyelmet fordítanak a megfelelően képzett dolgozók oktatására az egyes munkáshiva­tásokban, különösen a mezőgaz­dasági termelés gépesítésének sza­kaszán. Az 1973—74-es iskolaévtől kez­dődően az SZSZK kormányának 92/1973 sz. határozata alapján a tárca keretében egyes kiválasztott szaktantárgyak 2—3 éves tanfolya­mait vezették be egyes idősebb korosztályú vezető dolgozók, me­zőgazdasági specialisták, valamint a káder- és személyzeti alakulatok dolgozói számára. E tanulmányi formára a tárca keretén belül 1585 dolgozó jelentkezett. A CSKP és az SZLKP KB plénu­mainak az ideológiai munkával kapcsolatos határozatai program­­feladatot képeznek, amelvek össz­hangban vannak a CSKP XIV. kong­resszusának határozataival, vala­mint a mezőagzdaság és az élel­miszeripar további fejlesztésére vonatkozó határozatokkal. Ezért elsőrendű fontosságú a miniszté­­riuip számára kellő eszmei-politi­kai és szakmai-professzionális tar­talommal hatni az ífiűság nevelé­sére, a dolgozók képzettségének és képesítésének növelésére a me­zőgazdaság és az élelmezésügy tár­cájában. (-ben) Szlovákia földművesei az elmúlt évben is sikeresen folytatták a CSKP XIV. kongresszusa azon határozatai­nak teljesítését, amely feladatul tűzte, hogy az alapfontosságú élelmiszerek egyre növekvő szükségletét a hazai termelésből biztosítsuk. A lakosság életszínvonalának rohamos növekedé­sével párhuzamosan megváltozik a felhasznált élelmiszerek összetétele is. Amennyiben az elmúlt időszakban az emberi szervezet fehérje-szükség­letének kielégítésére jelentős meny­­nyiségű növényi eredetű élelmiszert használtunk fel, napjainkban az arány az olyan élelmiszerekre tolódott át, amelyek elsősorban állattenyésztési termékek, mint például a hús, a tej, a tojás, a halak és az előbbiekből ké­szített élelmiszerek. Az 1955-ös évvel összehasonlítva a Szlovák Szocialista Köztársaság egy lakosra eső húsfo­gyasztása csaknem megkétszerező­dött, hiszen 1955-ben csupán 30 kg-ot tett ki. Hasonló irányzat mutatkozik a tojás és egyéb állattenyésztési ter­mék fogyasztása terén is. Csupán a tej és a tejtermékek esetében nem növekszik a fogyasztás olyan mérték­ben. mint ahogy ezt a termelési ered­mények növekedése tenné lehetővé, elsősorban azért, mivel a fogyasztók körében e termékek iránt kisebb ér­deklődés mutatkozik. A lakosság táplálkozásának minő­ségi javítás^ érdekében hazai adott­ságaink közepette döntő jelentőségű az, hogyan tudjuk növelni a vágóálla­tok, a tej és a tojás előállítását. Ez természetesen megmutatkozik az ál­lami alapok feltöltésére felvásárolt ilyen termékek mennyiségében is. Ezért érdemes lesz aprólékosan fog­lalkozni az állattenyésztési termékek felvásárlásának állami tervében meg­szabott feladatok teljesítésével az egyes kerületek és a járások szint­jén. Szlovákia földművesei a vágóálla­tok eladásának tervezett feladatait 99,3 százalékra teljesítették, mivel az elmúlt évben csaknem 38 ezer vagon vágóállatot szállítottak. E termelési mennyiségnek csaknem fele a nyugat­szlovákiai kerületre jut, amely azon­ban a száj- és körömfájás, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételének következtében 3,7 szá­zalékkal maradt le a tervteljesítés­ben. Az említett járvány következté­ben a vágósertések mennyiségében mutatkozó kiesés oly jelentős volt, hogy ezt még a vágószarvasmarha eladási mennyiségeinek lényeges nö­velésével, sőt a birka- és baromfihús eladás mennyiségének fokozásával sem lehetett kiegyenlíteni, csupán csökkenteni. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a vágósertés-eladás hiánya 1228 vagont tett ki, ennek 85 százaléka jut a nyugat-szlovákiai kerületre és a fennmaradó mennyiség a közép-szlovákiai kerületre. A tejfelvásárlás térfogata meghalad­ta az 1,1 milliárd liter határértéket, s Így terven felül 19 millió litert sike­rült felvásárolni. Az összmennyiség felét a nyugat-szlovákiai kerület já­rásai adták és a fennmaradó részt Szlovákia másik két kerülete. A közélelmezés céljaira eladott to­jásmennyiség 552 millió darabot tett ki, s ezáltal az egész évi feladatot sikerült 3,8 százalékkal túlszárnyal­ni. E téren a tervteljesítésben leg­jobb eredményt a kelet-szlovákiai ke­rület érte el, habár az összmennyi­ség kitermelésében csupán 23,2 szá­zalékkal vett részt. A közép-szlová­kiai kerület földművesei a múlt év tojástermelési tervét 6 millió darab­bal, a nyugat-szlovákiai kerület vi­szont 4 millió tojással lépte túl. Ennél talán még érdekesebb képet mutat az állattenyésztési termékek felvásárlási tervének teljesítése, ha az egyes járásokat vesszük szemügy­re. A vágóállatok eladásában a legjobb eredményt a Banská Bystrica-i járás mezőgazdasági üzemei érték el, miveí az eredetileg kidolgozott tervet csak­nem egyhatodával szárnyalták túl. Okét követi a rožňavai (rozsnyói) já­rás, amely terven felül 56 vagon húst adott el és tervét egykilenced résszel lépte túl. A többi járások közül je­lentősebb tervteljesítéssel a követke­zőket említhetnénk: a prešovi járás tervét 108,6 százalékra, a Spišská No­vá Ves-i járás 106,6 százalékra, a ko­šicei 105,3 százalékra, a zvolení 105,2 százalékra, a Žiar nad Hronom-i és a vranovi 104,8 százalékra, a micha­­lovcei (nagymihályi) 104,3 és a tre­­bišovi (tőketerebesi) 103,9 százalékra teljesítette a tervet. A 36 járás közül az állam iránti kötelességét — az előbbiekben emlí­tett elemi csapásnak beillő száj- és körömfájás miatt tíz járás, közülök a nyugat-szlovákiai kerületből hét és a közép-szlovákiai kerületből három nem teljesítette. Az évi terv és a va­lóság közötti legnagyobb hiányt a Nové Zámky-i járás mutatja fel — a tervlemaradás a mennyiség egyheted részét teszi ki, őt követik a galántai és levicei (lévai) járások, majd a tr­­navai, lučeneci (losonci), Veľ. Krtíš-i (nagykürtösi) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a komárnoi 2,3 szá­zalékkal, a TopoICany-i 3,9 százalék­kal, valamint a trenčíni járás félszá­zalékos lemaradással. A vágó-szarvasmarha tervezett mennyiségét a Szlovák Szocialista Köztársaság minden járásában felvá­sárolták, kivételt képez azonban a le­vicei (lévai) járás 97,5 százalékos felvásárlási terv teljesítésével. A ter­vet viszont legnagyobb mértékben a Banská Bystrica-i járás lépte túl (16,1 százalékkal), valamint a rožňavai já­rást említhetnénk. Ezenkívül a felvá­sárlás tervét túlszárnyalták még a Spišská Nová Ves-i, a prešovi, micha­­lovcei, zvolení, Veľký Krtíš-i, košicei, humennéi és a vranovi járások. A sertésfelvásárlás állami tervét húsz járás nem teljesítette, köztük a legnagyobb lemaradást a Nové Zám­ky-i, a čadcai és a Veľký Krtíš-i, va­lamint a Stará Lubovňa-i járások mu­tatják ki. A tervezett feladatokat el­sősorban azok a járások szárnyalták túl, amelyek aránylag kisebb mennyi­ségű sertést termelnek. Általában igen jó eredményeket értek el csaknem mindenütt a tej- es a tojásfelvásárlás terén, mivel a terv­ben kitűzött feladatokat a tejfelvá­sárlás terén 31, a tojásfelvásárlás vonalán pedig 37 járás teljesítette. A társadalommal szemben vállalt kö­telezettségeit legjobban teljesítette a tejfelvásárlás terén a Dolný Kubín-i, Stará Lubovňa-i, čadcai, prešovi, svid­­níki, Banská Bystrica-i, senicai, brati­­slavai és más járások. A tojásfelvá­sárlásban az élenjárók között talál­juk a svidníki, Stará Lubovňa-i, Žiar nad Hronom-i, prešovi, žilinai, mar­tini, Veľký Krtíš-i, Rimavská Sobota i, trenčíni és más járásokat. Nem kevésbé érdekes az egyes já­rások összehasonlítása az eladott ál­lattenyésztési termékek abszolút mennyiségeit illetően. A mezőgazda­­sági termelés legnagyobb intenzitását Szlovákia délnyugati részének járásai érik el. A Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járás a közélelmezés céljaira 28,7 ezer tonna vágóállatot adott el, ami az össz-szlovákiai fel­vásárlási terv 7,6 százalékát teszi ki. Hasonló élhelyet foglal el ez a járás a tej és a tojás eladása terén is, mi­vel tejből az SZSZK egész felvásárlási mennyiségének 6 százalékát, tojásból viszont 8,5 százalékát adja. Űt köve­tik a levicei, Nové Zámky-i, trnavai járások, amelyek a Mezőgazdasági Felvásárló Vállalat közvetítésével egyenként több mint 2150 vagon vá­góállatot adtak el. A nitrai járás az ötödik helyen áll, őt követik a ga­­lantai és komárnoi járások körülbelül 18 ezer tonnás eladási mennyiséggel. Az utolsó helyeket éppen azok a já­rások foglalják el, amelyeknek egész évi vágóállat eladási mennyisége az 500 vagonos tételek alatt mozog. E járások nagyobbára kedvezőtlen ter­melési feltételek között dolgoznak, és a földterület tekintélyes részét még a közelmúltban is egyénileg mű­velték, s ezáltal nemcsak hogy ter­melési intenzitásuk alacsonyabb, ha­nem piaci árutermelésük százalék­­aránya is kisebb. A tejeladás terén is az első tíz he­lyet a nyugat-szlovákiai kerület járá­sai foglalják el, ahol a piac ellátá­sára adott tejmennyiségek 66 és 47 millió liter között ingadoznak. A sor­rend e téren a következő: első a Du­najská Streda-i járás, őt követik a trnavai, Nové Zámky-i, levicei, nitrai, bratislavai, galántai, senicai, komár­noi és Topoľčany-i járások. A 11. he­lyen a košicei járás áll 42,3 millió literrel, majd a Rimavská Sobota-i járás 40,7 millió liter tej eladásával. Az összpontosítás és a termelés ipari módszereinek alkalmazását cél­zó folyamat jelentős előrehaladást mutat fel a vágóbaromfi és a tojás­termelés vonalán. Jelenleg Szlovákiá­ban néhány olyan baromfitenyésztő telepet találunk, amelyek maguk is képesek az ország lakosságának to­jás-szükségletét biztosítani. Például a Púchovi Efsz, a Považská Bystrica-i járásban, a közélelmezés céljaira több mint 30 millió tojást adott el, ami e járás tojáseladási összmennyiségé­­nek 98 százalékát teszi ki. Ez a tény okozza azt, hogy a tojástermelés nem minden járásban egyforma és az el­adott mennyiség szerint a járásokat öt csoportba oszthatjuk: £ Űt millió tojásnál kevesebbet adtak el a Banská Bystrica-i, čadcai, Dolný Kubín-i, Žiar nad Hronom-i, žilinai, bardejovi, humennéi, Stará Lubovňa-i, vranovi és žilinai járások. ® Üttől tízmillió tojást adtak el a Lipt. Mikuláš-i, lučeneci (losonci), prievidzai, prešovi és a Spišská Nová Ves-i járások. 9 Tíztől húszmillió darabig a ga­­lantai, senicai, trenčíni, martini, zvo­lení, poprádi, svidníki és a trebišnvi járások. 9 Húsztól harminc millió darabig adtak el a bratislavai, komárnoi, le­vicei, nitrai. Nové Zámky-i, Topoľča­­ny-i, trnavai, Rimavská Sobota-i, Veľ. Krtíš-i és a michalovcei járások. 9 Harmincmillió tojásnál többet adtak a közellátásra a Dunajská Stre­­da-i, Považská Bystrica-i és a košicei járások. Szlovákia földművesei az elmúlt év­ben kiváló eredményeket értek el, amiért mindnyájunk köszönetét érde­melték ki. Az újabb év azonban még igényesebb feladatok megoldását kö­veteli meg, hiszen ettől függ majd dolgozóink élelmiszerellátásának szín­vonala ebben az évben, az ötödik öt­éves tervünk utolsó előtti esztende­jében. kociAn Stefan mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents