Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-23 / 8. szám

1974. február 23. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 ANKÉT! АМКЁТ! ЛЖЁТ! АНКЕТ! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT Legfőbb érték: a dolgozó ember Két évvel ezelőtt lépett frigyre a bardoňovoi (baracskai], hurbanovcei (fa)tkürtl), pozbal és a dedinka! szö­vetkezet. Az egyesített gazdaság 3418 hektáros és a BARÄTSÁG nevet vi­seli. Az „esküvői“ vallomásban a „szeretet és holtomiglan“ helyett a kölcsönös megegyezés, az egymást­­becsülés, valamint a demokratikus centralizmus elvén alapuló baráti egység került az előtérbe. Báthora Béla könyvelő, — pártel­nök — szinte regénybe illően foglal­ta össze a szövetkezet negyedszáza­dos történetét. Kezdetben sok gond­dal, nehézséggel birkóztak az eke­szarvától a szövetkezet élére került emberek. Az összefogás, az egyetér­tés, az emberiesség és a becsületes munka játszotta a fő szerepet. A jó­akarat szorgalommal párosult. A BARÄTSÄG-ban nem újkeletű az emberről való gondoskodás fogalma. Mindjárt a szövetkezeti gazdálkodás kezdetén úgy határoztak: a tagokról a legmesszebbmenően gondoskodnak. Am a közösbélieket semmiképp sem vádolhatták az önző jelzővel: tekintet­tel voltak az állam, a társadalom ér­dekeire, elsősorban. Maradéktalanul teljesítették az állam, a dolgozó nép iránti kötelezettségeiket. így jutottak el odáig, hogy nemcsak a közös gaz­daságuk szilárdult gazdaságilag és politikailag egyaránt, hanem a tagok Is jómódúvá váltak. Lássuk hát, mennyire sokoldalú ez a kulturális és szociális gondoskodás, hogyan segíti elő a tagok képességei­nek kibontakoztatását,, a munka- és életkörnyezet rendszeres javítását? Mire futja a negyedmillióból?' Ha hiszik, ha nem, ennyit fordíta­nak szociális, kulturális, valamint testnevelési célokra, szakmai-politi­kai tudásgyarapításra, a tömegszer­vezetek anyagi támogatására. Például sajtótermékek előfizetésére ebből az összegből nem kevesebb, mint 70 ezer koronát költenek éven­te. Nem sajnálják, mert ez a szellemi beruházás busásan kamatozik, nem csupán az egyénnek, hanem főleg a közös gazdaság számára. A szövetkezeti klub üzemeltetése is komoly összegeket kíván. Csupán egyetlen tény: megalakult az ifjúsági zenekar, s hangszereket 21 ezer ko­ronáért vásároltak. Az otthoni kul­turális rendezvényeken kívül nívó­­sabb színjátszó-együttesek vendég­­szereplésével is számolnak: a terü­leti vagy a kerületi színházak színész­gárdáit évente meghívják. E vendég­­szereplések költségeit azután a szö­vetkezet az említet alapból téríti meg. Szép gesztus az is, hogy a község tömegszervezeti tagjainak társas- vagy tanulmányi kirándulásai alkalmából kölcsönzi a közös gazdaság az autó­buszt. A szövetkezet vezetősége gondosko­dik a szakkáderek utánpótlásáról, neveléséről is. Míg a felszabadulás előtti korszakban alig akadt három­négy mesterember, ma már közeljár az ötvenhez. A szövetkezet üzemi is­kolája jó lehetőséget nyújt a felnőtt­­oktatásra, a szakmai továbbképzésre. S a pártoktatásra is különös gondot fordítanak. Csakis így valósulhatott meg a célkitűzés: saját soraikból ke­rültek ki a vezető tisztségeket betöl­tők. jelenleg négyen tanulnak főisko­lában, s hosszabb-rövidebb időtarta­mú Iskolázásokon is jónéhányan vesz­nek részt. Ép testben, ép lélek A négy szövetkezet egyesítését meg­előző időszakban négyfelé forgácsoló­don az erő. Most a négy helyett rsu pán két labdarúgócsapat működik — önkéntes elhatározás alapján. Előnye: mindkét csapat ütőképesebb, s járási szinten sportolnak. De a színvonallal távolról sem elégedettek: azon fára­doznak, hogy az egyik csapat maga­sabb osztályban (kerületi szinten) képviselje a négy falu lakosságát, illetve a Bardoňovoi BARÄTSÄG Efsz-t. Ehhez mind a személyi, mind az anyagi feltételek adottak. Itt kell megemlíteni, hogy a szö­vetkezet nemcsak a fiatalokról gon­doskodik kellőképpen, hanem azokról is, akik már nyugdíjasok. ... A föld­művesember — míg a maga földjén kínlódott a felszabadulás előtt — nyugdíjat sose kapott. A' szövetkezet a nyugdíjas korhatárt elérőket 1000 korona összegű egyszeri jutalmazás­ban részesíti, személyenként. Évente nyolcán—tízen gyógyfürdői kezelés­ben részesülnek a legjobban rászoru­ló tagok. S számosán jutnak el az üdülőközpontokba, hogy példásan végzett munkájuk fáradalmait meg­érdemelten kipihenhessék, friss erőt gyűjtsenek a további feladatok sike-JOBB MUNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET rés teljesítéséhez. Olyan esetben, ha a közös gazdaság tagjainak sorából valaki elhalálozik, kellő végtisztes­ségben részesítik. Majdhogynem kifelejtettem: a föld­művesember gyereke mikor juthatott el a leghíresebb hazai és külföldi nyaralóhelyekre? A szövetkezeti gaz­dálkodást megelőző korszakban — sohal Mostmeg? Nyaranta 35—40 jut el pionírtáborokba, ahol felszabadul­tan, a természet ölében, szép környe­zetben, gondtalanul tölthet két hetet, s élményekkel gazdagodva, felüdülve térhet vissza övéihez. A termelés lendítőkereke Baracskán jól tudják: a szocialista munkaverseny egyrészt a termelés előre lendítője, másrészt a nevelő, emberformáló hatása felbecsülhetet­len. Lényegében a közös munkához való szocialista viszony kialakításá­nak, a szakmai-politikai tudás gyara­pítására serkentés eszköze. Az embeJ rek cselekvő, kezdeményező készsé­gének elősegítője. Beléjük idegződik a mindig jobbra, tökéletesebbre tö­rekvés gondolata. Ennek alapján tud­ja csak azonosítani magát a szövet­kezeti tag az olyan nemes, magasabb szintű vetélkedéssel, mint a „Minden­ki szocialista módon...“ mozgalom, amelynek keretébe tartoznak a szo­cialista brigádok, vagy az e címért versenyzők egvre népesebb tábora. A tudományos-műszaki forradalom korszakában élünk. Ez egyre inkább a mezőgazdasági üzemekben is érez­teti hatását. Az iparszerű mezőgazda­­sági termelés mindjobban tért hódít. Az új termelési eljárások, szakmai fogások megismerése, elsajátítása, a gyakorlatban alkalmazni tudása ma­gasabb szakképzettséget követel. Ezért kell minden eddiginél komolyabban venni a szövetkezet üzemi iskoláját, amely lehetőséget nyújt — legalábbis kell nyújtania — a főbb alapismere­tek megszerzésére, a mezőgazdasági szakkönyvekkel bánni tudásra, az ön­művelődés kiterjesztésére. E tekintetben a BARÄTSÄG-ban is van még Jócskán tennivaló, hogy a 6. ötéves tervidőszak nagyon igényes célkitűzéseinek: valóra váltására már most megtegyék az előkészületeket. Ehhez az előkészítő munkához tarto­zik a műszaki előrehaladást segítő mezőgazdasági újítók, ésszerűsítek ki­sebb hadának porondra lépése. Hol verhetne gyökeret leghamarabb ez a törekvés, mint a szocialista brigádo­kon belül, ahol a legérettebbek rá a feltételek. Igaz, megtették már az első lépést: a múlt évben 150 ezer koronával csökkentették — az előző éviekhez viszonyítva — a gépkarban­tartási költségeket. A fejőknek sem kell szégyenkezniük az 1973. évi 3100 iiteres fejési átlagért, hiszen a száj- és körömfájás nagy károkat okozott. Am ez sem minden! Sok még a tar­talék, amely legfőképp az emberek­ben, leleményességük, hasznos ötle­teik kiaknázásában rejlik. Ennek a kincsnek a szövetkezet javára gyü­­mölcsöztetése előtt nincs semmi aka­dálya. A belső demokrácia szilárd alapokon nyugszik. Az üzemegységek dolgozói részéről megnyilvánuló bírá­lat a termelés továbbfejlesztésére irá­nyul, s a különféle javaslatokat a képviseleti tanács respektálja. Bizal­matlansági kérdés nem is merült fel az egyesítés óta. Jó lenne azonban a tagokat serkenteni, hasznos ötletek, újítások, ésszerűsítések tömegesebb kifundálására! Ha az örömbe üröm vegyül Az ember a legnagyobb érték! Az immár negyedszázados jubileumára készülő szövetkezet már nagyon so­kat tett dolgozói munka- és életkör­nyezetének javítása érdekében (erről már az ankétcikkben is szó esett!). Többszintes, korszerű lakások épül­tek. Divatos az öltözködés. Megválto­zott a község arculata. Ojabb lépés: a szövetkezet még az idén 504 férő­helyes tehénfarm építésébe kezd, ami a dolgozóknak teremt még kulturál­tabb munkakörülményeket. A köz­ség új postaépületet kap, közutat és járdái portaianítottak. A szövetkezet és a nemzeti bizottság közös elhatá­rozása: az ivóvíz-probléma legkorsze­rűbb megoldása. A szövetkezeti község apraja-nagy ja joggal büszke az apák, nagyapán becsületes alkotómunkájára — annak bőségesen termő gyümölcsére. Am a mindennapi élet örömébe üröm is vegyül: a Jednota (népi fogyasztási szövetkezet) évi pénzforgalma ugyan meghaladja ez említett községben a kilenc millió koronát, de vajmi kevés gondot fordít az üzletfejlesztésre. Bíznak abban, hogy az illetékesek felfigyelnek a baracskaiak jogos ké­relmére. Búkor józsef, Zemné (Szímőj A: • e AJN Nom ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT! BECSÜLETES HELYTÁLLÁST, I További kezdeményezőkészséget A CSKP KB novemberi és a «$* SZLKP KB decemberi plenáris ülé­­se felmérte népgazdaságunk fejlö­­ф*ф désének eredményeit, valamint a J CSKP XIV. kongresszusának az öt-V éves tervvel kapcsolatos határoza-V tai teljesítését a tervidőszak első három évében. Egyúttal feliilvizs­­gálta az 1974 évi állami tervfel­ф«ф adatokat és a népgazdaságfejlesz­* tés irányvonalának előkészítését V az 1976—1980-as időszakra. ♦t* Ezek a jelentős tanácskozások а XIV. pártkongresszus utáni idő­­szakban a párt gazdasági prog­­» ramja végrehajtása értékelésének * fontos állomásaivá lettek. *♦* Ez év február 23-án lesz 25 éve ♦$* annak, hogy leraktuk mezőgazda­­♦♦♦ Ságunk lenini szövetkezetesítésé­­ф»ф nek alapjait. Megkezdtük az első ? szövetkezetek alakítását. Az első *** közös gazdaságok megalapításá­­*»* nak 25. évfordulóját össze kell ♦J* kapcsolnunk egyéb jelentős politi­­kai események évfordulóival, mert ф*ф ezek tették lehetővé a mezőgaz­­$ daság szocialista átszervezését. *♦* Ezek pedig: hazánknak a szovjet ♦♦♦ hadsereg általi felszabadításának 30. évfordulója, a Szlovák Nemzeti ♦»« Felkelés 30. évfordulója, valamint ф*ф a Februári Győzelem 26. évfordu- J lója. Jogunk van összekapcsolni V ezeknek az évfordulóknak a meg­­ünneplését a szocialista mezőgaz­«$♦ daság, illetőleg az utolsó párt­­„*» kongresszusok határozatainak sza­­ф1ф kaszán is. * Mezőgazdaságunk az ötödik öt-V éves tervidőszak, valamint а XIV. V pártkongresszus által kitűzött fel­­•** adatait eddig becsülettel teljesíti. ,% Pozitívan értékelendő, hogy az elő­­ф*ф írt mutatókat idő előtt teljesítjük. J Ez jó kiindulópont az ötödik öt­*♦* éves tervidőszak utolsó két éve feladatainak teljesítéséhez, vala­­«** mint a hatodik ötéves terv kezdeti «*♦ sikereihez. ф1ф Megerősödtek a szocialista ter­* melési viszonyok és még határo-V zottabban közeledik egymáshoz a munkásosztály és a szövetkezeti »*• parasztság. Mindezek a tényezők ф«ф azt bizonyítják, hogy szövetkezeti X parasztságunk ragaszkodik szocia­* lista rendszerünkhöz és pártunk *** politikai irányvonalához. А XIV. «$* pártkongresszus igényes program­uj* ját és céljait nem teljesíthetjük ф*ф szocialista mezőgazdaságunk vala- J mennyi dolgozójának becsületes helytállása és iparkodása nélkül. *J* A közgyűlés irányvonalat szab V szövetségünknek — a szövetkezeti *1* parasztság társadalmi és érdekvé­delmi szervezetének, választott ф»ф szerveinek, funkcionáriusainak és $ munkatársainak — munkájához. *♦* Feladatunk bátor helytállással, te-V vékenyen és felelősségteljesen dol­­**• gozni pártunk mezőgazdasági poli­­•*« tikája céljainak végrehajtásáért, ф*ф a termelési feladatok teljesítéséért * és dolgozó népünk anyagi jóléte »*« gazdasági alapjainak megteremté­­*♦« séért. Ezeknek az igényes felada­­ф*ф toknak sikeres végrehajtását igyek­* szik becsületes munkával a Szö­­*♦* vetkezeti Földművesek Szövetsége *♦* teljes erővel támogatni. Pártunk •J* mezőgazdasági politikája végrehaj­­,♦« fásában falvainkban a pozitív * láncszem szerepét akarjuk betöl­­; teni. V A CSKP KB-а, a CSSZSZK kormá­­♦J« nya, a Szakszervezetek Központi ♦J« Tanácsa és a SZISZ KB-а múlt év ф*ф decemberében egy okiratot foga­* dott el „A dolgozók kezdeménye­zésének továbbfejlesztése“ címén, amely szerint a következő kétéves időszakra előírt tervfeladatokkal összhangban mag kell szervezni és továbbfejleszteni a szocialista munkaversenyt, amelynek célja „Az ötéves terv negyedik és ötö­dik éve tervfeladatainak teljesíté­sével ünnepeljük a CSSZSZK tör­ténelmi évfordulóit“ jelszó alatt a kitűzött népgazdasági feladatok következetes teljesítése. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége teljes mértékben vállalja mindazokat a feladatokat, amelyek „A dolgozók kezdeményezésének továbbfejlesztése“ című okiratból kifolyólag a szövetkezetekre és a szövetkezeti tagok szocialista ver­­senymozgalmára vonatkoznak. A komplex szocialista ésszerű­sítés elemeit, amelyek elősegítik a termelőerők mind magasabb fej­lődési fokát, egybekapcsoljuk a szövetkezetek, kollektívák és egye­sek szocialista felajánlásaival. Po­litikailag és szervezetileg támo­gatjuk azon dolgozókat és kollek­tívákat, amelyek be akarnak kap­csolódni a százezresek mozgalmá­ba, amelynek célja: országos mé­retben megtakarítani egymilliárd koronát. Igyekszünk bevonni a szövetkezetek dolgozóit a „Múld felöl önmagadat“, az „Üttörő te­vékenység mozgalma“, a „Feltalá­lók és újítók szocialista számlái“ mozgalmakba, valamint a dolgo­zók egyéb alkotó mozgalmaiba. Most. amikor a termelés, a köz­gazdaság és egyúttal a politika fontos feladatainak megvalósításán fáradozunk, előtérbe került a köz­gazdasági feladatok népszerűsítése és a vele kapcsolatos agitációs munka. A Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének a közgazdasági propaganda és agitáció terén to­vábbra is elsőrendű feladata a XIV. pártkongresszus, illetőleg a CSKP KB és a SZLKP KB 1972 áprilisi plenáris ülései következ­tetéseinek végrehajtása. A szövetségen beiül egy sereg jelentős akció végrehajtása vár reánk: A szövetség járási bizott­ságai februárban megtárgyalják a CSKP KB novemberi és a SZLKP KB plenáris üléséből a járási szervekre vonatkozó feladatokat. E téren az SZLKP járási bizottsá­gának plenáris ülésein kidolgo­zott következtetésekre támaszko­dunk majd. Apriljsban és május­ban az egyes járásokban közgyű­lések keretében emlékeznek meg a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének 25. évfordulójáról, ame­lyeken az arra érdemes szövetke­zeti tagokat emlékéremmel tünte­tik ki. Májusban és júniusban a szövetség járási bizottságai a já­rási mezőgazdasági igazgatóságok­kal és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetével karöltve járási aktívaöléseket szerveznek, amelye­ken kihirdetik a járási méretű fel­ajánlásokat, átadják a jubileumi érmeket az élenjáró szövetkeze­teknek, az efsz-ek alapítóinak és a szocialista mezőgazdaság érde­mes dolgozóinak. Ilyen lesz a Rimavská Seč-i (rimaszécsi j uj VILÁG Érsz szé.\ a.ncly több célt is szolgál majd: nemcsak az irodai munkaerők számára készül, szövetkezeti klub, üzemi étkezde és szociális helyiség egyaránt helyet kap benne. \

Next

/
Thumbnails
Contents