Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-05 / 1. szám

Szabad földművé Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. január 5. Ara 1.— Kčs XXV. évfolyam, 1. szám. Újult erővel a célkitűzések valóra váltásáért Ismét elmúlt egy év. Egyesek ilyen­kor csak azt tudatosítják, megint idő­sebbek lettünk egy esztendővel. Az emberek többsége azonban — gondos gazda módjára — aprólékosan meg­­hányja-veti az elmúlt év eseményeit, mérlegre teszi terveit, elképzeléseit és az elért valóságot, végül levonja a maga kis tanulságát és a nyert ta­pasztalatok tudatában újult erővel lát hozzá a friss, minden bizonnyal az eddigieknél sokkal igényesebb célki­tűzések megvalósításához. Így van ez rendjén, hiszen az évek múlásában nem szabad csupán a múló Időt látni. Szocialista mezőgazdaságunk dol­gozóinak életében is fontos szerepet játszott az 1973-as esztendő. Annak ellenére, hogy az időjárás nem volt a legkegyesebb hozzájuk, a termelési eredmények túlnyomórészt a terve­zettnél és a vártnál jobban alakultak. Mindez arról tanúskodik, dolgozóink nemcsak megértették, hanem maguké­vá is tették a központi szerveknek a mezőgazdaság tervszerű továbbfejlesz­tésével kapcsolatos célkitűzéseit és minden erejükkel és tudásukkal azon fáradoztak, hogy minél hathatósab­ban hozzájáruljanak a kitűzött fel­adatok mielőbbi teljesítéséhez, sót túl­szárnyalásához. Lényegében ennek a munkához való pozitív hozzáállásnak, a körültekintő, szorgalmas tenniaka­­rásnak és a szakszerű irányításnak köszönhető, hogy pl. a gabonater­mesztésben olyan eredményt értünk el a múlt évben, amilyet szocialista mezőgazdaságunk negyedszázados tör­ténetében még egyetlen egyszer sem sikerült kimutatni. Gondolom, nem feltétlenül szüksé­ges adathalmazokkal bizonygatni me­zőgazdasági termelésünk sikeressé­gét, mert aki nyitott szemmel jár-kel az országban, a világban, az maga is meggyőződhet a való tényekről. En­nek ellenére nem árt néhány szóval megemlíteni néhány fontos adatot. Például ezt, hogy az 1972-es színvo­nalhoz viszonyítva a múlt évben 6,1 százalékkal növekedett a mezőgazda­­sági nyerstermelés értéke. A mező­­gazdasági piaci termelésben ugyan­akkor 5,5 százalékos javulás követke­zett be. Jelentős fejlődésen ment ke­resztül az élelmiszertermelés is. A bruttó élelmiszertermelésben 6,2 szá­zalékos javulást eszközöltünk, az élelmiszeripar piaci termelése viszont 6,7 százalékkal növekedett egy év alatt. A mezőgazdasági termelés legfon­tosabb ágazatainak egyike a növény­­termesztés. Vizsgáljuk meg, mi is volt jellemző növénytermesztésünkre 1973- ban. Kezdjük talán a legjelentősebb növényünkkel — a gabonával., Már említettem, hogy e tekintetben külö­nösen gazdag esztendőt tudhatunk magunk mögött. Szlovákiában a sze­mesek átlaghozama — a magra ter­mesztett kukoricát is beleértve — 36,2 mázsa volt. Ez már kimagasló eredménynek számít. Hasonló jó ered­ményt könyvelhettünk el a burgonya­termesztés és a szőlőtermesztés terü­letén, és jól sikerült a repce is. Az érem másik oldala A minap Németh Jenő mérnök­kel, a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettesével beszélgettem a növénytermesztés sikereiről, jelenéről és jövőjéről. A már említett eredmé­nyeken és sikereken kívül természete­sen a sikertelenségek és a problémák is terítékre kerültek. Beszélgetőtár­sam elsősorban azt nehezményezte, hogy bizonyos intézkedések ellenére is jelentős hiányosságok mutatkoztak a takarmánytermesztésben és a takar­mányokkal való gazdálkodásban. Igaz, szemesek tekintetében jobban állunk, mint egy évvel korábban, hiszen még bizonyos tartalék kialakítását is meg­valósítottuk; ugyanakkor a tömegta­­karmánvokból 7 százalékos hiány mu­tatkozott, s ezt kénytelenek leszünk szemesekkel pótolni. Azt is meg kell említeni, hogy ahol nem fordítottak kellő gondot a tömegtakarmányokra, vagy ahol a múlt évben gyengébb ho­zamok voltak a szokásosnál, ott üzem­közi, járások, sőt kerületek közötti kölcsönös együttműködéssel kell meg­oldani a felmerülő problémákat. Oly­kor a takarmányok igen költséges szállítása Is gazdaságosabb, mint az állomány létszámának csökkentése, vagy a termelési eredmények takar­mányhiány következtében beálló rom­lása. Ezen probléma megoldása igen fontos feladat, hiszen országszerte a szarvasmarhaállomány növelésére és a hasznosság fokozására törekszenek állattenyésztőink. Immár három éve szorgalmazzuk — alsó és felső fórumon egyaránt — a hüvelyesek termőterületének kiszéle­sítését, a termelés eredményességének fokozását. Amit elértünk igen kevés. A fehérjetartalmú takarmányok jelen­tős részét még mindig külföldről kell beszereznünk, s ez aránylag sokba kerül, mert a szóban forgó takarmá­nyok ára rohamosan növekszik a vi­lágpiacon. A termelők sajnos nem ér­tették meg, miért törekszünk a hüve­lyesek, főleg a szója termelésének fokozására, az össz- szükséglet na­gyobb hányadának saját termelésből való fedezésére. Ez a kedvezőtlen té­nyező sajnos rossz hatással volt a mezőgazdasági termelés eredményes­ségének alakulására. A cukorrépatermesztésben is prob­lémákkal küszködtünk. A vártnál gyengébb volt a termés, s ezt nem lehet csak és csupán a kedvezőtlen időjárás rovására írni. Sajnos, de való, hogy a gépesítés fokozott üteme vesz­teségekkel Is jár. Sok új gép került a termelésbe, az emberek viszont, akik most először dolgoztak ilyen gépek­kel, csak elvétve voltak szakmailag felkészítve a munkám. Egyszóval — kevesen értettek a gépekhez. S aki a saját kárán tanul, at: nagy tandíjat fizet a tudásért. A legtöbb esetben a megengedettnél jóval nagyobb volt a begyűjtési veszteség. Néhol — erről magam is meggyőződtem — a 25—30 százalékot is elérte. Az ilyen esetek­nek a jövőben feltétlenül elejét kell venni. Nem engedhetünk meg ma­gunknak olyan fényűzést, hogy az új gépet azonnal tönk retegyiik, vagy több kárt okozzunk vele, mint hasz­not, — s mindezt csak azért, mert el­mulasztottuk a dolgozók oktatását. Ami a zöldségtermesztést illetti, itt is akadt probléma bőven. Mint tudjuk, ez egy igen munkaigényes ágazat, vi­szont a gépesítésre vajmi kevés lehe­tőség kínálkozott ezidáig, mert a kis területeken korántsem lehet biztosíta­ni a korszerű gépek gazdaságos ki­használását. A múlt évben a szüksé­gesnél kevesebb zöldség termett, s ez bizonyos nehézségeket okozott, főleg a konzerviparban. A jövőben itt is hathatós intézkedésekre lesz szükség. Hogyan tovább? Amint az a fentiekből is kitűnik, az 1973-as év nemcsak eredményekben és sikerekben, hanem problémákban is bővelkedett. A távlati fejlesztési tervekben meghatározott feladatok mielőbbi sikeres teljesítése megköve­teli, hogy az említett és az ezekhez hasonló problémákat: minél előbb megoldjuk. Ezt a célt szolgálja a köz­ponti szervek nemrég hozott döntése is, amely kimondja — az elkövetkező időszakban a mezőgazdasági termelés tartalmi továbbfejlesztésére kell össz­pontosítani a figyelmet és a törek­vést. Hogy mit kell érteni a tartalmi továbbfejlesztés alatt? Németh Jenő miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy egy olyan kis or­szágnak, mint a mienk, elsősorban a földalap és az összes termelésfejlesz­tési lehetőségek legtökéletesebb ki­használására kell törekednie. A ter­mőterület növelése korlátozott; azon kell gazdálkodnunk, sőt egyre jobban gazdálkodnunk, ami már megvan. Van­nak még kihasználatlan lehetőségeink, melyek elősegíthetik a termelés in­tenzívebbé tételét. Elsősorban minden téren arra kell törekedni, hogy miha­marább eltávolítsuk az azonos felté­telek közepette gazdálkodó üzemek termelési eredményei között mutat­kozó lényeges, sokszor szinte hihetet­lennek tűnő különbségeket. A gabona­­termesztésben ez például legalább egy-két mázsát jelentene országos át­lagban számítva. Nem beszélve arról, hogy egyes járásokban nyolc-tíz má­zsával Is növelni lehetne a gabona­félék átlaghozamát, csak az ottani vezetőknek egy kicsit jobban oda kel­lene figyelni a tudományos ismeretek és a hasznos termelési tapasztalatok tökéletesebb kamatoztatására, a szak­szerűbb és célravezetőbb agrotechni­kára, tápanyagpótlásra stb. Egyes növények esetében időszerű lesz határozottabb lépéseket tenni a termőterület növelésére. A kukorica termőterületét 10 százalékkal, a hü­velyesekét 8 ezer 600-ról 20 ezer hek­tárra, a cukorrépáét viszont 55 ezer­ről 60 ezer hektárra kell növelni az idén. Ugyanakkor minden növénynél szorgalmazni kell a hozamjavulást. A szemesek össztermését pl. 11,5 %­­kai tervezzük növelni, a cukorrépa átlagát pedig a múlt évi 310 mázsa helyett 370 mázsa körüli országos át­lagon kellene állandósítani. Persze mindemellett nem szabad megfeled­kezni a termelési költségek csökken­tését elősegítő tényezők kihasználá­sáról sem. A jobb takarmányellátás érdekében növelni kell a silókukorica területét és átlaghozamát, több répafejre és szeletre lesz szükség. Mind nagyobb teret kell adni az érvényesülésre a takarmánytermesztés és begyűjtés, a tartósítás és felhasználás korszerű módszereinek és a tudományos isme­reteknek. Nagyobb gondot kell fordí­tani a rétek és legelők szakszerű és célravezető gondozására, átlaghoza­maik növelésére. Korszerű szárítókat kell építeni, hogy a lehető legértéke­sebb táplálékot biztosítsuk állataink számára. Ugyebár nem mindegy, mennyi és milyen tápértékü takar­mányt nyerünk egy hektárról. Persze ezeket a szárítókat azután ki is kell használni, nem úgy, ahogy azt néhol eddig tették. Okočon pl. 300 vagon takarmányt szárítottak le 1973-ban, viszont ugyanilyen típusú szárítóval más gazdaságokban feleolyan telje­sítményt sem értek el. A szárítók ki­használását országos átlagban leg­alább 20 °/o-kal kellene növelni. S ha már a takarmányoknál tar­tunk, azt is meg kell mondani, nem ártana nagyobb gondot fordítani a takarmány-készletek gazdaságosabb kihasználására, a takarmányok jobb minőségű előkészítésére, ízesítésére, dúsítására. Ha a lucernalisztet szem­­csézéskor vagy brikettezéskor fehér­jével dúsítjuk, olyan takarmányt ka­punk, amely szinte teljesen helyette­síti áz abraktakarmányt. Az így ké­szített eledellel szép eredmény érhető el a szarvasmarha-tenyésztésben, a megtakarított szemeseket pedig a ser­téseknél és a baromfitartásban hasz­nosíthatnánk. Ez annál is inkább megszívlelendő, mivel a jövőben to­vább szeretnénk növelni a szarvas­­marhák létszámát. Németh Jenő mi­niszterhelyettes erről úgy vélekedik, hogy ha sikerülne ezt a módszert széles körben átültetni, néhány év múlva önellátók lehetnénk szemesek tekintetében. Kedvesebb feltételek közStt....!? Dr. Janik elvtárs, az SZLKP KB titkára mondotta nemrég egy orszá­gos összejövetelen, hogy 1974 a továb­bi erőfeszítések éve lesz, melynek folyamán minden mezőgazdasági üzemnek és dolgozónak azon kell szorgoskodnia, hogy minél előbb tel­jesítsük és túlszárnyaljuk az ötödik ötéves tervidőszak célkitűzéseit. Ta­gadhatatlan, az utóbbi három évben nem ültek ölhetett kézzel dolgozóink, de azért még sok feladatot, számos problémát kell megoldani. Egyszóval, akad még tennivaló bőven. Äm a ter­vek, az elképzelések valóra váltásához meg kell teremteni a kedvező feltéte­leket, a szükséges anyagi bázist. Tény, (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk további felvirágoztatásáért LUDVlK SVOBODA köztársasági elnök újévi köszöntője üdvözöljem Önöket az 1974-es Kedves Polgártársaim! Engedjék meg, hogy szívélyesen esztendő első napján. Jó szokássá lett már, hogy az új év küszöbén átlépve, felmérjük munkánk eredményeit, s elgondolkodunk az elvégzett munkán, meg a feladatokon és problémákon, amelyek előttünk állnak. Egy esztendő aránylag rövid időszak az ember életében, s még rövidebb a népek életében. Fokról-fokra azonban, ahogy az egyik év követi a másikat, mindig egyre nagyobb örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus építése, ez a világtörténelmi jelentőségű mű, országunkban is egyre kifejezőbb és szilárdabb for­mákat kezd ölteni ás sikeresen fejlődik. Nem volt még annyira régen, amikor ä második világháború viha­rában, a súlyos megpróbáltatások és a népeink felszabadításáért ví­vott küzdelem közepette csak keretszerű elképzeléseket alkothat­tunk magunknak a viszonyok jobb, igazságosabb rendezéséről ha­zánkban. Ma, nálunk a szocializmus, ez az új társadalmi rend, amely­ről a dolgozók nemzedékei álmodtak, s amelyért népünk legjobb fiai és leányai harcoltak, megdönthetetlen tény. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezetésével aránylag rövid idő alatt sikerült leküz­­denünk a válságos időszak következményeit is, ég elérni azt, hogy Csehszlovákia mint konszolidált virágzó szocialista állam, szilárd láncszeme lett a szocialista közösségnek. A műit esztendő további jelentős szakasz volt ebben a folyamat­ban. Hála dolgozóink öntudatos áldozatkészségének és kezdeménye­zésének, sikeresen folyik Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa és az 5. ötéves terv feladatainak teljesítése. Kedvező politikai feltételeket és anyagi forrásokat teremtünk így az életszín­vonal további emeléséhez, a kultúra fejlesztéséhez, társadalmunk távlati szükségleteinek kielégítéséhez. Szeretnék ezért teljes szívből köszönetét mondani mindazoknak, akiknek része volt az elért eredményekben és akik érdemeket szerez­tek abban, hogy jó kilátásokkal, jogos derűlátással lépjük át az új esztendő küszöbét. A jövőbe vetett bizalmunkat erősíti a nemzetközi kapcsolatok ígé­retes fejlődése is. Minden nehézség és a reakciós erők minden ellen­állása ellenére egyre kifejezettebben érvényesülnek a békés egymás mellett élés elvei a világban. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak és ösztönzésének alapján kibontakozott nagy békeoffenzíva már kezdi meghozni gyümölcseit. Növekedett tekintélye és tovább szilárdult nemzetközi pozíciója hazánknak is, amely aktív békepolitikát folytat és a kölcsönösen előnyös nemzet­közi együttműködés fejlesztésére törekszik. A békeharc számunkra továbbra is elválaszthatatlan a szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésére irányuló erőfeszítésektől, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való szilárd barátságtól, együttműködéstől és megbonthatatlan egységtől. E nemes feladatok teljesítésével teremtjük meg a feltételeit a még jobb jövő­nek, nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedék boldog életének is. Kedves Polgártársaim! Kívánok mindannyiuknak boldog új évet, jő egészséget, sok sikert és a szocialista hazánk további felvirágoz­tatására irányuló jól végzett munkából fakadó sok örömet. A mezőgazdaságban dolgozók élenjárnak Gustáv Husôk, a CSKP KB főtitkára, a CSKP Központi Bizottságának a székházéban fogadta a csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari dol­gozók küldöttségét, akik beszámoltak a múlt évi feladataik sikeres teljesí­téséről. A küldöttség vezetője dr. Bo­­huslav Večera, a CSSZSZK mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisztere tett jelentést az 1973-as évi feladatok tel­jesítéséről és túlszárnyalásáról. Csehszlovákia mezőgazdasági dol­gozói 1973. december 21-én teljesítet­ték az alapvető élelmiszerek felvásár­lási tervét. Előre láthatólag az év végéig a vágóállatok felvásárlási ter­vét 22,7 tonnával, a baromfi felvásár­lási tervét 9,4 tonnával teljesítik túl. A feltételezés szerint a tojáseladás évi tervét 134,1 millió darab tojással, a tejét pedig 221,7 millió liter tejjel teljesítik túl. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a p.'rt- és az állam vezetőségének ne­vében, nagyra értékelte az elért ered­ményeket; amelyeket a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar elért. Hangsúlyozta, hogy az eredmények nem véletlenszerűek. A mezőgazdaság progresszív haladása már néhány éve világos tény. A mezőgazdaság állhata­tos, önfeláldozó dolgozói munkájának eredménye. Kiemelte, hogy a népgaz­daság fejlesztésében a mezőgazda-* ság egyenértékű tényezővé vált, si­kerrel teljesíti a párt XIV. kongresz­­szusának határozatait. Ezért meg le­hetünk elégedve a mezőgazdasági dől-* gőzök munkájával. A párt és a szocializmus nagy győ­zelmének minősítette a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi termelése el­veinek érvényesítését. Hangsúlyozta, hogy büszkeséggel szemlélhetjük a mezőgazdasági ágazat és az élelmi­szeripar 1973. évi munkájának ered­ményeit. Husák elvtárs köszönetét mondott a mezőgazdaság és élelmiszeripar va­lamennyi dolgozójának az eredményes kezdeményezésért és áldozatkészsé­gért, amelynek mindennapi munká­jukban tanújelét adják. Jó egészséget, sok sikert és munkakedvet kívánt az új évben a mezőgazdaság és az élel­miszeripar minden dolgozójának.

Next

/
Thumbnails
Contents