Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-25 / 34. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. augusztus 23. A népek közeledéséért Leonyid Brezsnyev múlt évi Alma-Ata-i beszéde nagy visszhangot váltott ki az egész világon, mert konkrét példákkal bizonyította, hogy a Szovjetunió komoly erőfeszítéseket tesz a népek közeledésének érdekében és igyekszik megvalósítani a lenini békés egymás mellett élés politikáját. Alma-Ata ismét az érdeklődés középpontjába került, mert Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára abból az alkalomból, hogy a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságnak átnyújtotta a Népek Barátsága érdemrendet, ismét nagyjelentőségű beszédet mondott. A béke nagy harcosa, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, beszére bevezető részében örömmel állapította meg, hogy a Szovjetunió népei a kölcsönös előnyök alapján baráti megértésben egyre jobban közelednek egymáshoz. A 250 millió lakosú Szovjetunió ma olyan erőt képvisel a világon, hogy kénytelenek előtte meghátrálni az imperialista háborús úszltók. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után már 207 millió polgár született, akik már szocialista szellemben nevelkedtek. Olyan öntudatos emberek ezek. akik önfeláldozóan dolgoznak munkahelyükön és minden percben készek szocialista hazájuk megvédésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusai, valamint a Központi Bizottság plenáris ülései felmérve a lehetőségeket olyan távlati terveket tűztek ki, amelyek az egész nép boldogulását segítik elő. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy mind a társadalmi élet, mind a népgazdaság különböző szakaszain gyors a fejlődés és egyre nagyobb az árutermelés mennyisége. A külpolitikai rész a világ égető problémáinak megoldására irányul. Brezsnyev elvtárs főleg az idei diplomáciai tevékenysége után megállapította, hogy csökkent a két világrendszer összetűzésének lehetősége. Tehát enyhült a feszültség és ennek eredményeként létrejött több két vagy többoldalú egyezmény, szerződés, amelyek normalizálják az országok közötti kapcsolatokat. A szovjet békeoffenzíva nyomán — hogy csak az utóbbi példákat említsük — már megszületett a csehszlovák— nyugatnémet szerződés és megkezdődtek a magyar—nyugatnémet puhatolózó tárgyalások is. A Szovjetunió javasolta, hogv az Európai Biztonsági Értekezletet a legmagasabb szinten kell megtartani. Tehát ebből is látszik, hogy komoly eredményeket vár ettől a történelmi jelentőségű fórumtól. Brezsnyev elvtárs beszédében pontokba foglalva szabta meg azokat a feladatokat, amelyeket meg kell valósítani a békés egymás mellett élés érdekében. Tömören összefoglalva azt fejtegette, hogv rendezni kell az évtizedek óta elodázott problémákat és úgy Európában, mint az egész világon, főleg az ENSZ keretében létre kell hozni azt a kollektív biztonsági rendszert, amely hosszabb időre biztosítja a békét. Külön utalt az ázsiai problémákra. Hangsúlyozta, hogy ebben a térségben is növekednek a béke erűi. A szocialista országok és a világ haladó közvéleménvének nyomására Indokínában is egyre kevesebb fegyver szól. E térség békeszerető államai közül kiemelkedik a függetlenségének 26. évfordulóját ünneplő India, amelynek nagy része van abban, hogy a pakisztáni agresszor végülis kénytelen volt véres fejjel visszavonulni Bangladesból. Az SZKP főtitkára javasolta, hogy létre kell hozni az ázsiai kollektív biztonsági rendszert, mégpedig az ismert bandungi konferencia határozatainak alapján. Külön foglalkozott a Szovjetnnió és a Kínai Népköztársaság kapcsolataivaL Megemlítette, hogy három évvel ezelőtt épp Alma-Atá-ban hangoztatta, hogy politikai és gazdasági szakaszon szorosabbra kell fűzni a két ország kapcsolatait. Bár ezen a téren — a Szovjetunió kezdeményezései nyomán — történt előrehaladás, az eredmények nem kielégítőéit, javulás csak akkor érhető el. ha a kínai fél félredobva a nacionalista szovjetellenes politikáját, őszintén, a kölcsönös előnyök alapján közeledik a világ első szocialista államához. Az SZKP KB főtitkárának Alma-Ata-i beszéde a Szovjetunió békeofíenzívájának egyik mozzanata és elűsegítöje. (b) Л zocializmust építő polgáraink a ** társadalmi élet és a nemzetgazdaság különböző szakaszain több kötelezettségvállalási mozgalmat kezdeményeztek. Ezek közül kiemelhetjük a Galantai Járási Nemzeti Bizottság és a Trnavai Városi Nemzeti Bizottság faluszépítési versenyfelhívását, amely, amint az értékelés is mutatta, rendkívül szép eredményeket hozott. Városaink, falvaink korszerűsödtek és csinosodtak. Azonban ez a versenymozgalom főleg gazdasági szakaszon mozgott és nem terjedt ki a társadalmi-nevelőmunkára. Ezért újabb versenymozgaíom kibontakozására volt szükség. Nem kellett sokáig várni, mert a martini járás és Banská Bystrica polgárainak felhívása a Februári Győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteleiére már arra serkentette az ország összes nemzeti bizottságait, hogy az elfogadott kötelezettségvállalásokban tegyenek javaslatokat a politikai és kulturális nevelőmunka fejlesztésére is. Ez a versenymozgalom nagyon széles alapokra helyeződött, mert nem korlátozták csak a nemzeti bizottságok tevékenységére és a felhívás címében is benne van, hogy a járás, illetve a város polgárainak vállalása hozzájárul a választási programtervek teljesítéséhez. Aprópénzre váltva, ez azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalások teljesítéséért mindenki felelős. A martini járásban és Banská Bystricán is értékelték a vállalások teljesítését és kiderült, hogy a polgárok mindkét helyen lényegesen nagyobb értéket hoztak létre a tervezettnél. A martini járásban már az első félévben 84 százalékra teljesítették az egész évre kitűzött feladatokat. Ez azt jelenti, hogy az év végéig — ha tovább tart az ütem — még a tartalékok felhasználásával lényegesen túlteljesíthetik az évi vállalást. A sikerek tehát szépek, és elsősorban ,a nemzeti bizottságok képviselőinek aktivitását dicsérik. Alexander Pavlovié, a Martini Járási Nemzeti Bizottság elnöke elmondotta, hogy a nemzeti bizottságok minden képviselője olyan igazolványt kap, amelybe beírják az elvégzett ingyenes társadalmi munkaórák számát és ezek szerint értékelik őket. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára olyan emlékérmeket is kiadnak, amelyeket 100—150 és 200 óra társadalmi munka elvégzése után kaphatnak a képviselők és a polgárok. A járásban máris többszázan várnak az érmek átadására, mert néhányan már 300 óránl is többet dolgoztak ingyenes társadalmi munkában. A Turanyi Helyi Nemzeti Bizottság képviselői közül például már több mint tíznek jár az alsóbb fokú emlékérem, azonban az év végéig számuk még többre szaporodik. Pavel Murőek, a hnb elnöke és Dušan Hinčink titkár szintén a százasok között van. De ilyen példát más községekből is felhozhatnánk. Az elnök, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója ünnepségeiről volt szó, kijelentette, hogy az ünnepi aktusok, találkozók mellett elsősorban is alkotó munkával fejezik ki elkötelezettségüket a nagy évforduló tiszteletére. Banská Bystricán szintén hasonló törekvésekkel találkoztunk. A polgárok 38 akció keretében 5 millió 290 ezer korona értéket dolgoznak le ingyenes munkában. De emellett még további kezdeményezések is születnek és ezek mind hozájárulnak ahhoz, hogy több gyerek kerülhessen az óvodákba és a város egyre szebb, csinosabb legyen. A martini járási és a Banská Bystricai Városi Nemzeti Bizottság képviselői többször megemlítették, hogy a választási programtervek nyitottak, ami azt jelenti, hogy azokat a polgárok kezdeményezésére bármikor ki lehet egészíteni, mégpedig társadalmi és gazdasági szakaszon egyaránt. Tehát a mozgalom fokozására megvan minden lehetőség. A tervek nem dogmák és a helyi viszonyoknak megfelelően lehet azokat bővíteni, illetve pontosítani, a kötelezettségvállalásokat pedig szilárdítani. Ugyanis arról van szó, hogy egyes kötelezettségvállalások túl lazák voltak, tehát könnyen teljesíthetők. A félévi értékelés azt mutatja, hogy a martini járás, valamint Banská Bystrica város felhívása, új minőségi versenyt hozott létre. A kimutatások szerint az előző évekhez hasonlítva például sokkal többen vesznek részt a politikai és társadalmi nevelőjeliegű előadásokon, de megnövekedett a színielőadások és filmszínházak látogatóinak száma is. A szülők részére rendezett akadémiák is nagyban hozzájárulnak a tömegek neveléséhez. Ezenkívül számtalan új módszer keletkezett, amely hozzájárul a tömegek sokoldalú képzéséhez. Ugyanis a felhívások célul tűzték, hogy minden polgárt bekapcsolnak a szocialista építómunkába és ezt elsősorban a nevelőmunkával akarják elérni a párt és állami szervek, illetve különböző kulturális és más jellegű egyesületek. Ez az összefogás, amint az adatok is bizonyítják, máris meghozta az első eredményeket. (balia) Mérföldes léptekkel előre Minden év augusztus 20-án tartják Magyarországon az alkotmány napját és az új kenyér ünnepét. Az idei ünnepségek keretében az üzemekben munkás-paraszt találkozókat rendeztek, amelyeken megerősítették azt az elhatározást, hogy folytatják a szocializmus építését, amelynek az alapjait az 1949. augusztus 20-án elfogadott népi demokratikus alkotmány rakta le. Az akkor létrejött, ma szilárd alapokon nyugvó munkás-paraszt szövetség az összefogás során olyan eredményeket ért e) az országépítésben, amely világviszonylatban is figyelemre méltó. Az elmaradt agrárország iparilag is hihetetlenül gyorsan fejlődött és a mezőgazdaság világélvonalba került. A tavalyi rekord gabonatermés után az idén még gazdagabbat takarítottak be a mezőgazdasági üzemekben. Az előzetes számítások szerint a gabonatermés öt-hat százalékkal lesz több a múlt évinél. Különösen búzából és őszi árpából voltak nagy hektárhozamok. Emellett a búza hektolitersúlya és a minősége is kiváló volt. Megvan tehát minden feltétel arra, hogy az országnak egy újabb esztendeig jó minőségű kenyere lesz. Az elmúlt napokban megrendezett új kenyér ünnepségein szívből köszöntöttük azokat, akik hozzájárultak a gazdag termés eléréséhez. A közelmúlt napokban végigutaztam Magyarországon és a Nagy Magyar Alföldön pedig keresztül-kasul. Egyik útitársam, aki a második világégés idején, mint katona tartózkodott az óriási síkságon, nem tudott betelni a látottakkal. Az egykori nagykiterjedésű legelők helvén hatalmas kukorica- és napraforgótáblák vannak s több kelyütt a rizs is zöldellett. Már csak az itt-ott lévő gémeskutak emlékeztetnek a „romantikus“ világra, ahol nyomorgott a tanyák népe, s legjobban a puszták népe, az elnyomott cselédek. A három millió koldus Magyarországa hihetetlenül sokat fejlődött az elmúlt évtizedek alatt, és az elmaradott mezőgazdasága is a világ élvonalába került. Magyarországon is. mint a legtöbb szocializmust építő országban a földet nagyüzemi módon művelik. Az ország szántóterületének több mint 97 százaléka a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tulajdona. Magyarországon mintegy 2300 szövetkezetnek a birtokában van a szántóterület 83 százaléka. A szövetkezetek átlagos földterülete meghaladja a kétezer hektárt, az állami gazdaságoké pedig az ötezer hektárt. A nagyüzemi gazdálkodás eredményei végképp meggyőzték a parasztságot a szövetkezeti mozgalom előnyéről. Ennek köszönhető, hogy a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala utolérte a bérből és fizetésből élőket és a falu életkörülményeiben is mind közelebb kerül a városhoz. Az elmúlt évben például hét százalékkal növekedett a szövetkezeti dolgozók jövedelme. Az állam, a nagyüzemek kialakításához sok segítséget nyújtott a falu lakosságának. Napjainkban a szövetkezetek legtöbbje már megáll a saját lábán és egyre több köztük az úgynevezett milliomos téesz. A szövetkezetek a termelési átlagok növelésével, a gépesítéssel, az anyagi ráfordítás csökkentésével évről-évre nagyobb anyagi juttatást képesek nyújtani a tagságnak. A magyar parasztság mindezek láttán a szövetkezeti forma mellett foglal állást, s a falu fejlődését végérvényesen a szövetkezet eszméje határozza meg. Tény, hogy majdnem húsz éven keresztül nagy terhet jelentett a mezőgazdaság az állam-háztartásnak, de az utóbbi évek eredményei már föltétlenül bizonyítják, hogy mindez megérte, és többszörösen visszatérül a segítség. A magyar mezőgazdaság két legjelentősebb szemesterméke a búza és a kukorica. A kukorica vetésterülete 35, a búzáé pedig 30 százalékát foglalja el a szántóterületnek. Mindkét kultúra terméshozama a korszerű nagyüzemi gazdálkodás eredményeként néhány év alatt megkétszereződött, és nemzetközi összehasonlításban is magas szintet ért el. Ezerkilencszázhetvenkettőben először sikerült több mint tízmillió tonna gabonát betakarítani amellett, hogy csökkent a vetésterület és a mezőgazdaságban alkalmazottak száma. (Búzából az átlaghozam 31 mázsa volt, kukoricából pedig morzsoltan több mint 41 mázsa volt hektáronként. Összehasonlításképpen: 1931—1940 között búzából 13,7 mázsa volt az átlaghozam, kukoricából 18,7 mázsát értek el). Egy évtized leforgása alatt a szövetkezetek állóeszközeinek az értéke megkétszereződött, s napjainkban már meghaladja a 120 milliárd forintot. , Á statisztika adatai azt igazolják, hogy a magyar mezőgazdaság egy évtized alatt többet fejlődött, mint a megelőző évszázadban. A világon a legjelentősebb kukoricatermelő országok közt tartják nyilván és sok fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország — köztük részben hazánk is — Magyarországtól vásárolja a hibrid vetőmagot. Több mint 25 fajta hibridet nemesítettek ki a magyar kísérleti gazdaságok, amelyek a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok között is biztosítják a jelentős terméshozamot. A közelmúltban jelentősen bővítették a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermelést. A világhírnévnek örvendő Tokaj vidékét rekonstruálták és bővült a rangos bortermő vidék területe. A gyümölcstermelés a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés óta 760 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára nőtt, a bortermelés pedig néhány év alatt 60 százalékkal emelkedett, s meghaladja az évi ötmillió hektolitert. A hús- és a további állati termékek termelése 70 százalékkal múlja felül a magángazdálkodás éveinek hozamát. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — jelentősen növekedett. A sertés- és baromfitenyésztésben megteremtették az iparszerű állattartás feltételeit, és világviszonylatban is mind kiemelkedőb eredményeket érnek el. Export tekintetében a kontinens egyik legnagyobb szállítói közé tartozik Magyarország, mintegy évi 70 ezer tonna kivitellel. A magyar mezőgazdaság export áruiból jelentős mennyiség jut hazánkba is. A kialakult jó kapcsolatok során a zöldség-, gyümölcs import mellett rendszeresen hozunk be hibrideket, építettünk és építünk magyar típusú baromfi- és sertésfarmokat, valamint a korszerű gépek iránt is érdeklődünk. Tény, hogy az elmúlt években „csendes forradalom“ zajlik le a magyar mezőgazdaságban. A munka termelékenysége, a tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával évről-évre nő és így előreláthatólag az ötéves tervben előirányzott 14—15 százalékos termésnövelést négy-öt százalékkal sikerül túlteljesíteni 1975-ig. —tt— Az elmúlt hét végén a CSKP KB Elnöksége megvitatta Gustáv Hasúk elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezető képviselőinek 1973. július 30—31-én a Krím-félszigeten tartott baráti találkozója eredményeiről szóló jelentését. Nagyra értékelte e találkozó jelentőségét a szocialista közösség pozíciói megszilárdításának, a testvérpártok egysége megerősítésének érdekében, a marxizmusleninizmus, a proletár internacionalizmus alapjain történő szocialista országok minden irányú együttműködésének fejlesztése, továbbá Csehszlovákia szocialista építése szempontjából. A CSKP KB Elnöksége teljesen egyetértett a jelenlegi nemzetközi helyzet mélyreható elemzésével, amelyet a tanácskozáson tettek, s azonosította magát a Krím-félszigeten tartott találkozó határozataival. Jóváhagyta Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának e találkozón való felszólalását és állásfoglalását. A CSKP KB Elnöksége a Krímfélszigeten tartott határozattal összhangban a jelenlegi legfőbb feladatnak tartja, hogy nemzetközi téren továbbra is megszilárduljanak a pozitív változások, hogy az ilyen módon elért átalakulások tartós jellegűvé váljanak, s kialakuljanak a feltételek a béke megszilárdítására. Szoros egységben Csehszlovákia Kommunista Pártja kifejezi egyértelmű elhatározását, hogy a XIV. kongresszus irányvonalának szellemében a többi szocialista országgal egységben hozzájárul a jelenlegi nemzetközi kérdések konstruktív megoldásához, főleg az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeréhez. A CSKP Elnöksége azonosítja magát a Kírm-félszigeten megtartott tanácskozások arra vonatkozó határozatával, hogy a szocialista országok békés külpolitikája elvszerfien osztályjellegű, hogy a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott küzdelmet egybekapcsolja a nemzetek szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemmel, az egész világon elősegíti a társadalmi haladást. Az elnökség a békés egymás mellett élés elveinek további megszilárdítása, az antikommunizmus elleni sikeres harc, a különböző jobboldali és baloldali opportunista irányzatok elleni küzdelem érdekében egyre sürgősebbnek tartja a kommunista pártok egységének és együttműködésének elmélyítését. Éppen ezért elitéli a mai kinai vezetőség által érvényre juttatott maoizmus elméletét és politikáját, amely már teljesen szakított a marxizmus-leninizmuesal. A CSKP KB Elnöksége értékelte, hogy a Krím-félszigeten tartott találkozó lehetővé tette mérlegelni a szocialista országok további politikai, gazdasági és ideológiai együttműködésének irányzatait és feladatait. Kifejezte meggyőződését, hogy a találkozó eredményei hozzájárulnak a szocialista országok további sikereihez, a társadalmi termelés fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez olyan módon, hogy a szocializmus egyre kifejezőbben bizonyítsa előnyeit a kapitalizmussal szemben. A népgazdasági tervek koordinálása alapján történő gazdasági integráció tökéletesítésére és a haladásnak a megyorsítására tett intézkedésekkel együtt az elnökség alapvető jelentőséget tulajdonít a szocialista országok ideológiái együttműködése további elmélyítésének, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való internacionalista együttműködés megszilárdításának. A CSKP Elnöksége elfogadta az arra vonatkozó politikai és szervezési intézkedések egész sorát, hogy a Krím-félszigeten tartott találkozó eredményei a párt, az állami és társadalmi szervek és szervezetek 1 munkájának részévé váljanak. Minőségi verseny
