Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-25 / 34. szám

J

1973. augusztus 25.

SZABAD FÖLDMŰVES

Másfél évvel ezelőtt került sor a Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) és a vrakuíial (vereknyei) szövetkezet egyesítésére. A Barátság Efsz-nek ma 1837 hektár mezőgazdasági földterülete van, amiből 1665 hektár a szántó. Ezen a területen összesen 1770 darab, vagyis a tervezettnél 40-el több szarvasmarhát tartanak. A sertések száma 2770, tehát 166-al több, mint a jelen időszakra tervezett állomány. Még egy fontos adat: a fejősök száma 370, a kocáké pedig 220 darab.

Popovics József mérnökkel, a szövetkezet fiatal zootechnikusával a közelmúltban az állattenyésztésben elért eredményekről, a felmerült problémákról és a távlati tervekről beszélgettem. A harmincnyolc éves szakember a többi között elmondotta: állattenyésztésük

jónéhány éve marhahizlalásra van szakosítva. Korábban úgy gondolták, teljesen likvidálják a tehénállományt. Azután mégis másként döntöttek. Rádöbbentek, nem csupán az egyéni érdekek, illetve egy kisebb csoport érdekeit szem előtt tartva kell a tejtermelés fontosságát elbírálni. Jóllehet, a hagyományos istállókban, hagyományos módszerekkel nem a leggazdaságosabb a tejtermeléssel foglalkozniuk, termelni mégis kell — a társadalomnak szüksége van a tejre. Mi lenne, ha minden gazdaság csak a legnyereségesebb állattenyésztési ágazatok felé vonzódna?

— A múlt évben 8,2 literes átlagos napi tejelékenységet értünk el. Az idén ennél jobb eredményre törekszünk. A jelenlegi állománynál — összesen 370 darab tehén — sikerült megtartanunk hét hónapon 'keresztül a 9 literes napi fejési átlagot. A takarmányok változása, a késő őszi és a téli hónapok részben gyengébbek lesznek, de reméljük, a fejősönkénti évi 3200 liter tejet sikerül kiprodukálnunk.

— Az év elején vállaltuk: tízezer literrel megtoldjuk a tejeladás tervét, kapcsolódik a beszélgetésbe Mayer Károly csoportvezető, aki eddig a telefont bűvölte. — Így összesen 1 millió 10 ezer liter tejet kell értékesítenünk. Vállaltuk, teljesítjük! Július végéig 50 ezer literrel teljesítettük túl az időszaki eladási tervünket, tehát az év végén sem lehet hiány.

A tehenészet legjobb eredményt elérő kollektívája a 3-as és a 2-es számú istállóban dolgozik. A legjobb és legeredményesebb fejőnök: Petyko Erzsébet, Lintner Ágnes és Broklof Mária. Petyko Erzsébet például közel 51 ezer liter tejet

fejt ki a gondjaira bízott állatoktól.

ELŐTÉRBEN: A TERMELÉS KORSZERŰSÍTÉSE

„A legtöbb gondunk abból ered — számolt be a zootechnikus —, hogy nagyon felaprózott a termelés. Ezt úgy kell érteni, hogy összevissza 28 istállóban folyik az állati eredetű javak termelése. Az istállók mindegyike régi típusú, elavult épület. A termelés folyamán sok kézi munkára van szükség, nagyok a munkaköltségek, s a termelés gazdaságosságának fokozásáról már szinte beszélni sem lehet.“

— Idejövet láttam a gazdasági udvar közepén egy hatalmas, új épületet. Milyen célt szolgál, illetve fog szolgálni, hisz az építő-szerelő csoport tagjai még ott sürögnek-forognak a falak között.

A zootechnikus mosolyogva válaszolt.

— Látszik, hogy újságíró. Máris körülszimatolt. A szóban forgó épület egy új marhahizlalda. Ezerötven állat számára épül. Egyike az engedélyezett legkorszerűbb istállóknak. Több mint hatmillió koronás beruházást vesz igénybe. Az állami hozzájárulás 2 millió 306 ezer korona. Hirtelenében nem is tudom, hány istállóban vannak jelenleg a hízóbikák. Szeptember elsejétől már korszerű épületben, könnyebben, gazdaságosabban halad a termelés. Reméljük, az eredmények is jobbak lesznek, hisz eddig már a 85—90 dkg-os átlagos napi súlyszaporulatnak is örülnünk kellet. Máshol... máshol meg már az 1,10-körülivel sem nagyon elégedettek.

A gazdaság vezetői úgy tervezik, az új istállóban bevezetik a kétműszakos munkaidőt,

lehetővé teszik, hogy minden dolgozónak két szabad szombatja legyen havonta. Így talán a fiatalok is jobban érdeklődnek majd az állattenyésztés iránt.

Ezután a legfontosabb feladat a borjúistálló kérdésének megoldása. Ahol a tehénállomány mellét! 1050 hízómarhával síá-Az ezerötven hízómarha számára készülő új, korszerű istállóban szeptember elején kezdik meg a termelést.

(A szerző felvételei)

mólnak, ott kellő számú növendékállatról is gondoskodni kell.

A távlati tervek szerint egy 900 férőhelyes borjúistállót építenek a fiatal állatok számára.

Az új istállóba ugyebár be is kell kötni valamit. Tehát a jövőben sem szabad megfeledkezni az utódnevelés feltételeinek javításáról. Kovács János, a szövetkezet inszeminátora ugyan megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa a jó eredményeket. Ez azonban nem elég. A jelenlegi tehénállomány két részlegen van elhelyezve, s az egyiken (Vrakuiía) ellető istálló sincs. Igaz, ott kevés a tehén, s egyelőre megoldható ez a probléma, de a gazdaság központjában is csak 47 tehén számára van ellető részleg. Ilyen körülmények között még szép eredmény, hogy sikerül négy százalék alá szorítaniuk a borjúelhullást.

— Tudja, csaknem olyan gondosan ápolunk minden újszülött borjút, mint anya a gyermekét

— mondja Kovács elvtárs. — A gondozókon kívül az éjjeli- és nappali őrök is anyagilag érdekeltek abban, hogy minél több borjút válasszunk el száz tehéntől. Minden dolgozó tudja, amint a borjú fel bír állni, azonnal

Egy kis szakmai megbeszélés. Pelvételünkön (jobbról): Kovács János inszeminátor, Popovics József mérnök- zootechnikus és Mayer Károly csoportvezető.

meg kell itatni, illetve szoptatni. Utána hat-hét napos korig naponta négyszer kell megitatni. Ezt általában az őrök végzik. Az erősebbeket 10—12, a gyengébbeket 14—16 napos korban választjuk le. Utána itatásos nevelést alkalmazunk. A leggyengébb borjakat elkülönítve, egyedi gondozásban részesítjük. Ez a gondozóknak nem nagyon tetszik, mert többletmunkát jelent. Persze nem az ö orrhuzogatásuk, hanem a közös érdeke a döntő.

A továbbiakban szó esett néhány készítményről is. A termelők elpanaszolták, általában felváltva kapnak Relavit, majd Laktosan készítményt. Mire az állatok megszoknék az egyiket, eddigre ismét mást kapnak. Tapasztalataik szerint jól bevált a Kolostran stressz-ellenes takarmány is: főleg akkor hat jól, ha leválasztás után vásárolt borjaknak adagolják — nincs hasmenés, nincs visszaesés a fejlődésben stb. Erről a közelmúltban 50 borjú esetében maguk is meggyőződtek.

A marhahizlaldában a tervezettnél öt dekával jobb, vagyis 90 dekagramm az egyedenkénti átlagos napi súlyszaporulat. A terv szerint ebben az évben 34 vagon marhahúst kell értékesítenie a szövetkezetnek. A meghatározott feladatokat a különböző nehézségek ellenére is teljesíteni szeretnék. Időszaki tervüket július végéig 120 mázsával lépték túl.

Az állattenyésztés tervteljesítése nemcsak a gondozók munkájától függ. Az is sokat jelent, milyen takarmány kerül az állatok elé. Az idén sajnos nem a legjobb, legalábbis ebben a gazdaságban nem. Összesen 90 vagon szenázs és 420 vagon siló állt az állattenyésztők rendelkezésére. Ez eddig rendben is volna, hanem a minőséggel már baj van. A szenázs java beszélgetőtársaim szerint úgy készül, hogy a szénának meghagyott here sajnálatos módon megázott, napfényes időre nem volt kilátás, tehát egyszerűen leszenázsolták a nedves, csökkent értékű takarmányt. A siló sem a legjobb, de legalább van.

— Jövőre talán ezzel is bajban leszünk — töpreng a zootechnikus. — A terv szerint 50 —60 vagon szenázs készül, silóból viszont nem igen lesz meg a 380 vagon. Kénytelenek leszünk a száraz kukoricakóróből is silót készíteni, azután majd keverve etetjük a jó és a gyengébb minőségű takarmányt. Ez persze megint a hízóbikák rovására megy, mert a tejelékenységet ugyebár mégsem ronthatjuk le négy-öt literrel.

TERVEK, ELKÉPZELÉSEK

A bikahizlalás jövőjéről már beszéltünk. Az új istálló üzembe helyezése lényegében megoldja az e téren tapasztalt nehézségeket. problémákat, ugyanakkor lehetővé teszi a könynyebb és gazdaságosabb termelésre való áttérést.

Mi lesz a tejtermeléssel? Az ötéves tervidőszak végére húszszal, vagyis 390 darabra növelik a tehénállományt. Ez nem látszik nagy megerőltetésnek, de ha azt is megemlítjük, hogy a jelenlegi szlovák-tarka tehenek helyett fekete-tarkákat akarnak tenyészteni, akkor már érthető a dolog. Ha ez az elképzelésük sikerül, akkor számításaik szerint 3500—3600 literre is feltornászhatják az egyedenkénti évi átlagos tejhozamot. Persze akkor jobb takarmányok kellenek, javítani kell a takarmányozás és az állattartás pillanatnyi állapotát, korzerűsíteni kell az istállókat stb.

— A fekete-tarka utódok hizlalásra is megfelelőbbek. Gyorsabban érik el a megkövetelt 500 kg-os átlagsúlyt, mint a szlovák-tarkák az 550 kg-ot. Gondolom, a fekete-tarkák révén a hizlalást is eredményesebbé tehetnénk — mondta Popovics mérnök.

Arról is beszéltünk már, hogy a következő lépés egy korszerű borjúistálló felépítése lesz. Ha ez elkészül, saját granulátort, vagyis szemcsés-takarmányt készítő részleget szeretnének létesíteni, hogy a hizőbikáknál áttérhessenek az új takarmányozási módszerre. Itt azután a búza- és árpaszalmát is felhasználnák a granulált takarmány készítéséhez, mint kötőanyagot. Egyes tapasztalatok szerint a búzaszalma jobb kötőanyagnak bizonyul, mint az árpaszalma.

Ezek egyelőre tervek, elképzelések. De a tervek lassan valóra válnak. Nemrég még a marhahizlalda is csak az emberek képzeletében létezett, maholnap viszont megkezdhetik az új épületben a termelést. Biztosan haladnak a célkitűzések megvalósítása, az ember munkájának könnyebbé, a termelés színvonalasabbá, gazdaságosabbá tétele felé vezető úton. így van ez rendjén!

KÁDEK GÁBOR

.j* •*» «$» *j* «J* ♦'« **♦ *j» •** «J* ♦$» •)» *j* »*• «j* «J« «J* »)• »J» «J* »** «J* *j* »J« *j* »’♦

A tudomány és technika világából

Konzerv, tehenek részére

A Mecsek hegység lábánál elterülő legnagyobb és legismertebb magyar mezőgazdasági üzemben, a szentlőrinci gazdaságban, új takarmányozási eljárást fejlesztettek ki a szarvasmarhák részére. Az úgynevezett monodiétás takarmányozási - módszer lényege abban rejlik, hogy a rövid Ideig fonynyadni hagyott lucernát fóliába csomagolják. Az fgy tartósított takarmány megőrzi vitamintartalmát, ízét, hosszabb ideig is lehet tárolni és télen, nyáron egyaránt használható etetésre. Előnye, hogy a tehenek tekintet nélkül az évszakokra, jó minőségű élelmet kapnak és a tejhozam is megfelelő.

(BUDAPRESS, Budapest)

Nagy zsírtartalmú algák

Lengyel kutatók kitűnő eredményeket értek el a tengeri algák termesztése terén. A kutatók e célra válogatott ásványi tápsókat használtak, és megfelelően szabályozták a környezeti feltételeket. Ily módon olyan algatörzseket kaptak, amelyeknek fehérjetartalma elérte a 80, zsírtartalma a 60, vagy szénhidráttartalma az 50 százalékot, a kísérletezők

szándékainak megfelelően. Á vitamintartalmat is tudták szabályozni.

Az emberiség táplálkozása és a hosszú űrrepülések szempontjából a jövőben rendkívüli jelentősége lesz az ilyen nagy zsír- vagy fehérjetartalmú algák termesztésének.

A Volksstimme nyomán az Élet és Tudomány 26/73-as száma.)

Silózás baktériumokkal

A Kazalt Tudományos Akadémia mikrobiológiai és virológiái intézetében baktériumos erjesztő anyagot kísérleteztek ki. Ennek a por alakú készítménynek minden grammja mintegy kétmilliárd életképes aktív baktériumsejtet tartalmaz. A baktériumok a silózási folyamatot megkönnyítik, gyorsítják és a növényeket könnyen emészthető takarmánnyá változtatják. Az új erjesztő anyagot már számos mezőgazdasági üzemben kipróbálták, és a legjobb eredményeket a baltacím, a vadon termő takarmányfüvek és a nád silózásánál érték el.

(A Pravda nyomán az Élet és Tudomány 26/73-as száma)

Tudja-e, hogy...

... a sorközi talajművelés jobb hatással van a cirok hozamalakulására, mint a vegyszeres gyomirtás? A

New South Wales-i kutatók kísérletek során bizonyították ezen feltevés igazát. A 76 cm sortávolságra vetett cirok esetében Paraguat gyomirtót alkalmaztak. A permetezést 35, illetve 18 cm-es sávokban végezték. Az így kezelt ciroktábla egy egységnyi területe — pontosabban 0,404 hektár — 1,1 mázsával többet termett, mint az a parcella, amelyen nem végeztek gyomirtást. Ugyanakkor kiderült, hogy a sorközi talajművelés (kultivátorozás) 4,5 mázsával növelte a cirok átlaghozamát.

... a kálium növeli a kukorica megdőléssel szembeni ellenálló képességét? A Tennesseei Egyetem tudományos dolgozói kimutatták, hogy megfelelő kálium-adagokkal 80 °/o-kal is csökkenteni lehet a növényzet megdőlését. Főleg ott érhető el jó eredmény, ahol korábban csak kevés, vagy semennyi К hatóanyagot sem juttattak a talajba. Nagy adag kálitartalmú műtrágyával egész 10 százalékra is leszorítható a megdőlt növények száma. A tudósok megfigyelték, hogy а К termésnövelő hatással is bír. A bőven trágyázott parcellák 42 mázsa, a káliummal gyengén ellátott területek viszont csak 18,5 mázsa átlaghozamot nyújtottak 0,404 hektárnyi területenként, melyen átlagosan 15 ezer növényegyed volt.

... a búza akkor képes legjobban kihasználni a foszfort, ha azt közvetlenül a vetés előtt, vagy a vetéssel egyidűben juttatjuk a talajba? Az sem mindegy, hogyan végezzük a tápanyagpótlást, bizonyították nemrégen a kanadai kutatók. Azt vallják, legelőnyösebb a sávos műtrágyázás, amikor a hatóanyagok közvetlenül a vetőmag alá kerülnek a talajba. Három parcellán kísérleteztek: az egyiken 5 cm-es sávban a vetőmag alá juttatták a foszfort, a másik táblán a növényektől 2,5 cm távolságra került a talajba a hatóanyag. A harmadik parcellán nem adagoltak foszfort.

A vetéstől számított ötvenedik napon megállapították, hogy bár mindkét trágyázási módszer esetében azonos mennyiségű foszfort vettek fel a növények, növekedési intenzitásuk mégis eltérő volt. Azok a növények, amelyek közvetlenül a műtrágyasáv felett nőttek, félszer olyan magasak voltak, mint azok, amelyek 2,5 cm-rel a sáv mellett kerültek talajba, valamint 2,5-szer olyan fejlettnek bizonyultak, mint a foszfortrágyázás nélküli talajon nőttek.

... a mesterséges napfény átlagosan 2,1 literrel növeli a tehenek tejelékenységét?

Ezt a bolgár és szovjet tudományos dolgozók állapították meg közös kutatómunkájuk során. A bulgáriai Gabrovban a közelmúltban adták át rendeltetésének azt az automatikus berendezést, amely a szarvasmarhák, de főleg a tehenek ibolyántúli sugarakkal való kezelésére szolgál. A kutatók azt is megállapították, hogy az így kezelt állatok sokkal ellenállóbbak a különféle betegségekkel szemben.

... a japán szakemberek a gabona víz alatti tárolásával kísérleteznek. A gabonaféléket műanyag zsákokba rakták, majd alacsony nyomás mellett széndioxidot fújattak a zsákokba. Ezután mindegyiket légmentesen lezárták és egy tó fenekére süllyesztették. Egy éves tárolás után megállapították, hogy a víz alatt ilymódon raktározott gabona kevésbé romlik, mint a hagyományos módon tárolt szemesek.

(A ZIZ és a Zemédélské noviny nyomán: -bor-)