Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-18 / 33. szám

1973. augusztus 18. SZÖVETSÉGI szemle Kenyér, csomagolva Ä šahyl (Ipolysági) kenyér mindig híres volt a környéken. A* erre ]árök még Bratislavába és Csehországba is vittek az Itteni pék készítményekbe!. A héttagú lelkes kollektíva önfeláldozóén dolgozott a szűkös sütödében. Olykor-olykor zúgolódtak Is a rossz munkakörülmények miatt, de arra mindig vigyáztak, hogy a kenyér a lehető legjobb minőségű legyen. Stefan Gáírlk, az üzemecske vezetője minden szaktudását kamatoztatta, bogy a készítmények munkájukat dicsérjék és ne érje szó a „hfiz elejét“. A lelkes pékeket 1972. december 17-én nagy Orőm érte, mert átadták rendeltetésének az új pékúzemet. Eleinte — főleg alkatrész-hiány miatt — voltak nehézségeik, mert gyakran meghlbásodtak a gépek, de napról-napra Jobban működik a kis kenyérgyár. A régi műhelyben fele annyi kenyeret sem sütöttek, mint most, és még hozzá többet kellett verejtékezniük. Ma a liszt minőségétől függően 48—55 perc alatt sül pirosra a kenyér. Az ú] munkahelyen mindannyian azon fáradoznak, hogy minél nagyobb' választékban készítsenek kenyeret és péksüteményt. Jelenleg tizenkét fajta péksütemény készül, köztük a közkedvelt fonott, lekváros, mákos, dlóska­­lács, amelyből a hét vége előtt, pénteken húszezer darabot Is sütnek. De Gáfrlk elvtárs szerint még mindig nincsenek megelégedve a választékkal és ezért 60 grammos zsemléket Is akarnak készíteni. Állandóan kutatják a vásárlók Igényelt. A felmérések alapján házi kenyeret is sütnek. Mivel a polgárok közül sokan kedvelik a fehér kenyeret, ezzel Is kedveskednek a Jövőben. Az írós-kenyérrel már nagy sikert arattak és ebből Is fokozzak a mennyiséget. Ojdonságképpen ezt a fajta kenyeret múanyagzacskókban szállítják az üzletekbe. Induláshoz százezer zacskót kaptak, de remélik, hogy az Illetékesek még többet is szállítanak. Ebben az esetben másfajta kenyereket is ilyen higiénikus módon csomagolnák. De még ez sem az utolsó sző, m«rt olyan terveik Is vannak, ami szerint a süteményeket le múanyagzacskókban Juttatnák az elárusítókhoz. Ilymódon nem kerülhetne sor arra, hogy a vásárlók vfilogatás közben összefogdossfik a süteményeket. Nem túl nagy a šahyl pékség, hisz naponta csak száz mázsa kenyeret sütnek, de az eredmények annál nagyobbak és biztatóbbak. A kollektívát főleg az ú] ötletekért, a kezdeményezésekért Illeti dicséret. Nemcsak azzal törődnek, hogy a kenyér Jó minőségű legyen, hanem azzal Is, hogy készít­ményeik megfelelő, higiénikus körülmények között kerüljenek a fogyasz­tókhoz. A kenyérgyár kapacitása még nincs teljesen kihasználva és a vezető sze­rint a kezdeti hibák eltfivolltása<utfin még több kenyeret és kalficsfélét süt­hetnek. Most negyven faluba szállítják készítményeiket,' az elkövetkező években azonban még több község lakosságának akarnak kedveskedni. Re­mélik, hogy az Illetékesek figyelembe veszik törekvéseiket és a šahyl ke­nyér minél több család asztalán Illatozik majd. (balia) Štefan G á f r i к, a šahyi (ipolysági) kenyérgyár vezető­je örül a műanyag­zacskóba csoma­golt, frissen sült kenyérnek. JOGÜGYI TANÁCSADÓ: Legjelentősebb történelmi hagyaté­ka Ruska (Dobóruszka) községnek: Itt született a nagy törökverő egri hős. Dobé István, akinek halála 400. évfor­dulójáról a közelmúltban emlékeztek meg. Sok-eok dicsőséget szerzett né­pének, a a helyi templomban lavő sír­boltban alussza örök álmát... Sírján kívül alig van valami, ami emlékez­tetne rá.,, (Ha már a község azlovék nevéből „kihullott" a „Dobó" Jelző, legalább a szövetkezet viselhetné a nagy héa nevét! Igazén megérdemel­né. No meg a hagyománytisztelet Is kötelei...) A KRONIKA SEBRINT A község eredete a Pank-nemzetség­­ből származó Dobó családra vezethető vissza. Ennek alapján kapta as eló­­nevet, különböztetésül a Zemplén- Abaujban található, Rnazka községek­től. Mivel az előnév az idők folyamán lekopott, manapság gyakoriak az olyan sajánlatos tévedések, hogy a levélküldemények' eltévednek, vagy egyáltalfin nem is kézbesítik azokat. A Dobő családot a 17. században á Berényl család váltotta fel; ez grófi sem mertek Ilyesmiről az itteni lako­sok. KULTURÁLIS FEJLŐDÉS A helyi nemzeti bizottság tisztség­­viselőinek sokrétű kezdeményesőkész­­ségét, áldozatos munkáját dicséri az új kultúrotthon, mely a környéken egyedülálló a maga nemében. Ifjú­sági klub működik benne; a falu fia­taljai hetenként négyszer hasznosan töltik itt estéiket. Tévé, gramorádló, társasjáték, könyv, folyóirat ÓH a rendelkezésükre. A nagy termet vala­mennyi tömegszervezet igénybe veszi. Itt rendezik az ünnepélyeket, lakodal­makat, bálokat, a a KoSicel (Kassal) Thálla Színház művészgárdája is Itt lép fel, vendégszereplésekor. Havonta átlag két nagyobb rendezvényre kerúl sor, a CSEMADOK és más tömegsier­­vezetek által. A felszabadulás előtt osupán két ta­nult embere volt a községnek — a pap és a tanító. Ma mintegy harmino fő a tanult, szakképzett emberek szá­ma: orvos, tanár, pedagógus, stb. Nyolcán Járnak gimnáziumba, három mezőgazdasági technikumba, a egy a budapesti egyetemre. Hiányosság?, Egy falu - a felemelkedés útján címmel rendelkezett. A község lakos­sága Jobbágyokból, zsellérekből tevő­dött össze. Feljegyzések szerint a la­kosok foglalkozásuk szerint kapták neveiket, mint például, Lakatos, Bé­res, Kondás, Pásztor, Koosis, Cslzmár, stb. Az eladösodott grófi birtokot az 1700-as'. években egy Relsmann nevű földesűr vásárolta meg, majd ez is túladott rajta. A lakosság megvásá­rolta a birtokot, s később a gazda­sági épületeket, s a kastélyt is (1904- ben); a kastély anyagából az 1898- ban keletkezett tűzvész során leégett házak helyébe újakat építettek a tűz­­károsultak. Már a múltban Is szorgalmáról, Igyekezetéről híres lakosság eltün­tette a második világháború nyomait, hozzálátott merőben új, kizsákmányo­lástól mentes életének megalapozásá­hoz. Ezt főleg a dolgozók 1948-as feb­ruári győzelme tette lehetővé. MEGIFJODOTT A FALU Csupán négy családi ház maradt meg eredeti mivoltában — emlékezte­tőül. Milyenek Is a mai családi há­zak? Valamikor a városi villanegye­dekben láthattunk Ilyeneket. A ház­­tulajdonosok szinte versengnek abban, kié lesz a korszerűbb, ízlésesebb, a belső berendezésekről nem is szólva, amelyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. S megtalálható a tévé­­készüléken, mosógépen, hűtőszekré­nyen, személyautón kívül a zongora, a gáz- és villanytűzhely, s mindenféle villamos háztartási gép. Nagyszerű eredmények ezek, főleg, ha a 28 évvel ezelőtti viszonyokhoz hasonlítjuk. Hiszen, mégcsak álmodni Nem kielégítő a mezőgazdasági Isko­lák iránti érdeklődés. SOK A TENNIVALÓ Az 1089 hektáros BÉKE Efsi húsz évvel ezelőtt alakult, s ma összvagyo­nának értéke 11,5 millió korona. Míg az első évtizedben gyöngén gazdálko­dott, az utóbbi tíz évben a termelés kissé fellendült. Ezt főleg annak kö­szönhetik, hogy már a legfontosabb posztokon iskolázottak a vezetők. A szakemberképzést tovább kell szorgal­mazniuk, csakis így fejlődhet közös gazdaságuk, emelkedhet a termelés magasabb szintre. A hízó sertések napi súlygyarapodá­si átlaga 0,56 kg, amit gazdaságos rá­fordítással érnek el: 1 kg hús terme­lési költsége 9,30 korona, s kilóját 15 koronáért értékesítik. Viszont a tej­termelés még csak az évi 2000 litert éri el, amivel egyáltalán nem lehet­nek elégedettek. LEGNAGYOBB PROBLÉMA összesen mintegy húsz fiatal mun­kaerővel rendelkezik a közös gazda­ság. Mindamellett a tagság életkor­átlaga 45—46 év, ami nem rőzsás. Ebben a szövetkezetben csak a ka­lászosok termesztése és betakarítása gépesített. Tehát, ahhoz, hogy az élet­korátlag csökkenjen — a gépesítés ütemét kell gyorsítani. Mert, a fiata­lok gépszeretete, vitathatatlan. Mi okozta a huzamosabb gazdasági lemaradást? Egyrészt a gyakori el­nök-cserék, másrészt a hiányos szak­mai felkészültség. Az eszmei-politikai nevelést épp ezért tartja igen fontos feladatának az SZLKP helyi szerve­zete. ILLÉS B. Gondoskodás az emberekről Némely szövetkezetben túlzottan egyoldalú az anyagi eszközök hasznosítása, jobbára a társaski­rándulásokat helyezik előtérbe* ugyanakkor háttérbe szorul a ta­nulmányút, a ezakmal-polltlkal tu­­dásgyarapltás, az általános műve­lődés ügye, a kulturális és test­nevelési Igények kielégítése. Nem így az egyesített Nltranyí (nltracsehi ős kiscétényl) Efsz-ben, ahol Urbán Vilmos elnök és Nagy Lajos műhelyvezető, kultúrfelelős szaval szerint törődnek a tagok üdültetésével — erófelfrlssltés cél­jából — (tavaly 34-en Bulgáriában, az Idén aratás előtt a romániai Mangália tengerparti üdülőköz­pontban 32-en pihentek), ugyan­akkor a tanulmányutakon való részvételt is szorgalmazzák. Pél­dául az Idén júniusban a mechanl­­zátoruk Hndec mérnök Járt az NDK-ban, többek között Lipcsében Is, ahol a mezőgazdasági üzemek gépesítési problémáival, 8 tapasz­talataival Ismerkedett meg. Az ott szerzett Jő tapasztalatok egy részét hasznosítani tudja majd szövet­kezetük termelési-üzemszervezést gyakorlatában. A kulturális Igények sokoldalú kielégítése e szövetkezet erőssége. Nemcsak színdarabokat, esztrád­­műsorokat tanulnak be s hozzák színre, hanem a nltral színház színvonalas előadásaira is eljár­nák, évente szép számban részt­­vesznek (telt autóbusszal) a gom­baszögi országos kulturális rendez­vényen, külföldi híres együttesek (pl. a híres szovjet Alekszandrov­­együttes, stb.) műsorát műgonddal élvezik, a Dolgozók Filmfesztiválja keretében bemutatott filmek mele­gen érdeklik őket. — Saját zenekarunk Is van, a­­mely a RIKO nevet viseli. A hat tagú zenekar számára hangszere­ket vásároltunk. Egy évvel ezelőtt vizsgáztak. Szólóénekessel Is ren­delkeznek. Jelesebb rendezvényein­ken fellépnek, sőt még más közsé­gekben is vendégszerepelnek, hí-Az élsz-Az 1970. évi 72. számú törvény kö­telezte az egységes földmüvesszövet­­kezeteket tevékenységük tárgyának bejelentésére, a kerületi székhely sze­rinti városi bíróságon, beleértve a melléküzemági termelést is. Ezt a törvényt módosították. Az új szöveggel kiadott (módosí­tott), 37. számú törvény 18/a. paragra­fusa értelmében a szocialista üzemek vállalatok) csakis olyan tevékenysé­get fejthetnek ki, amelyek alapító­­levelükben — a szövetkezeteket ille­tően az alapszabályzatban — rögzítet­tek, vagy erre külön hatósági enge­délyt kaptak. Az említett törvénysza­kasz világosan kimondja, milyen tevé­kenységre jogosult — vagy nem jogo­sult — valamely szocialista üzem, vagy vállalat. Ugyanennek a törvény­nek a 24. paragrafusa megállapítja: a szocialista üzemek (vállalatok) iogi ügyletei érvénytelenek, ha ellentétben állnak a köztársaság gazdaságpoliti­kájának alapelveivel. Ezeket az alap­elveket a gazdasági törvény (37/1970) I.—IX. megjelölés alatti bevezető ren­delkezései tartalmazzák. Sőt, az emlí­tett törvény 24. paragrafusának 2. be­kezdése előírja, hogy a törvény által tiltott gazdasági tevékenységből szár­mazó valamennyi bevételt be kell fi­zetni az állami költségvetés Javára, abban az esetben, ha tudott a tilalom­ról, az illető tizem, vagy vállalat ve­zetősége. Ellenkező esetben az Állami Döntőbíróság (arbitrázs) eljárást in­díthat az efsz, vagy más szocialista vállalat ellen. Sajnos, szövetkezeteink egy részé­ek bejelentési kötelezettségei I. ben nem veszik komolyan e súlyos kö­vetkezményekkel járó törvényes ren­delkezések betartását. a) Vagy elmulasztják gazdasági tevé­kenységük körét (a melléküzemági termelést is!) bejelenteni a bíró­ságon, b) vagy tudatosan elhallgatják. Ellenőrzés esetén mindkét esetben az a veszély fenyegeti a szövetkezetei, hogy a jogtalanul végzett melléküzem­­ági termelésből származó bevételeket köteles befizetni az állami költség­­vetés javára. A hatósági ellenőrző szervek a jövőben még szigorúbban utánanéznek, vajon a szövetkezet be­tartotta-e a törvényes rendelkezése­ket — s ha megállapljók a szabályta­lanságot, illetőleg a törvénysértést, következik a felelősségrevonás, amely anyagi bírsággal jár együtt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1970. évi 9. számú köz­lönyében 22. szám alatt megjelent rendeletében pontosan körvonalazza a melléküzemági tevékenység fogal­mát. Túlhaladná e cikk kereteit, ha azott felsorolt melléküzemi ágazato­kat mind felsorolnám, ellenben na­gyon ajánlatos az efsz-elnök az üzem­gazdász, a felügyelő bizottság elnöke (és tagjai) számára alaposan áttanul­mányozni a hivatkozott rendeletet, hogy aszerint járhassanak el. Meg­jegyzendő: az említett rendelet két részre osztja a szövetkezet mellék­üzemági tevékenységét, mégpedig ki­fejezetten melléküzemági és kisegítő termelésre. Az utóbbi fogalom alá tartozik a személy- és teherszállítási tevékenység is. Nehogy azonban két­ség merüljön fel, szükséges-e enge­dély, illetőleg az alapszabályzatban fel kell-e tüntetni az ilyen — idegen vállalatotk, magánosok részére szol­gáló — tevékenységet, megjegyzem, hogy: nem szükséges feltüntetni az alapsza­bályzatban, s külön engedélyre nincs szükség a jnb részéről, s nem is kell bejegyeztetni a bíróságnál a szövet­kezet motoros jármüveivel idegenek­nek végzett ama tevékenységet, ame­lyet a kerületi fuvarozási vállalattal (pl.: Západoslovenská Autodoprava, n. p., Bratislava) kötött írásbeli szer­ződés alapján végez a szövetkezet, mert az említett nemzeti vállalat ál­lami engedéllyel rendelkezik a szál­lítás lebonyolítására vonatkozólag, még ha az efsz kocsijaival végzi is azt. Azelőtt ezt a vállalatul szlovák nevén „Vyfažovacie stredisko autodo­­pravy“-nak ismertük. Ha azonban a szövetkezet más vállalatokkal kötött megállapodás alapján huzamosabb ideig végez személyszállítást, vagy árufuvarozást, akkor ehhez először kérni kell a JNB közlekedési és szál­lítási osztályának engedélyét, belefog­lalni az alapszabályzat 4. cikkelyébe, beterjeszteni e Járási mezőgazdasági igazgatósághoz Jóváhagyás végett, majd kikérni a JNB tanácsának hozzá­járulásét az alapszabályzat 4. cikke­lyének kibővítésére, ezt követően be­jelenteni a városi bíróságnál, a válla­lati regiszterbe bejegyzés végett. Ha ezt a szövetkezet elmulasztja, akkor a már vázolt következmények­kel jár az ilyen tiltott tevékenység. Nyilvánvaló, ha bírsággal sújtják a szövetkezetei, vagy kötelezik az ilyen melléküzemági tevékenységből szár­mazó bevételek állami költségvetés javára történő befizetésére, az elnök, vagy az üzemgazdász számolhat a személyes felelősségrevonással, akik­nek legalapvetőbb kötelességük a törvényrendeletek, előírások betartá­sáról való gondoskodás. Így, leírva tán bürokratikusnak tű­nik ez az eljárás, a valóságban azon­ban igen egyszerű, mert nem kell más hozzá, mint a JNB forgalmazási osztá­lyának engedélye, továbbá a taggyű­lés elé terjeszteni az efsz-alapszabály­­zat 4. cikkelyének kibővítése, s jóvá­hagyása végett, erről jegyzőkönyvi ki­vonatot készíteni, csatolva az alapsza­bálybővítés szövegét, majd kérvényt benyújtani, jóváhagyás végett a JNB tanácsához. Az alapszabálybővítést ilyen formá­ban kell megszerkeszteni: „Az alapszabályzat 4. cikkelye ak­ként bővül, hogy a szövetkezet mel­léküzemági szolgáltatást végez autó­busszal, személyszállítás céljaira, te­hergépkocsikkal (val), árufuvarozás­ra, évi .... Kčs forgalom beterve­zésével, saját munkaerőivel.“ Egyébként, valamennyi melléküzem­­ági ténykedést Ьазоп16 módon iktat­hatunk az alapszabályzatba, s ezt a leírt módon jóváhagyatni. (Folytatjuk.) KARDHORDÚ ÜDÖN vásra. Hozzátehetam még — tájé­koztat a kultúrfelelős —, nagyon I jő az együttműködés a CSEMADOK, a SZISZ és a sportszervezet között. Ez dicséretes dolog. De az már semmiképp sem, amivel a szövet­kezet elnöke kirukkolt: — Anyagilag segítjük a tömeg­szervezeteket. Tavaly például a sportszervezet kapott kétezer koro­na támogatást. No meg a SZISZ Ifi-szervezet Is ugyanennyit. Csak­hogy a segítség viszonzása elma­radt, holott rászorul a közös gaz­daságunk. Az efféle együttműködés nem testhezálló, idegen a szocia­lista erkölcsöt Illetően. Azt tartja a jő közmondás: ígéret szép szó, ha megtartják úgy jő! Hát a fiatal­jaink adósak maradtak ... Remél­jük, az adósságtörlesztésre hama­rosan sor kerül; az ifik beváltják adott szavukat. Ej, ej fiatalok! Ez becsület-csor­ba, amit minél előbb ki kell kö­szörülni, —nki—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents