Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-18 / 33. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES. ItWi. augusztus 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE a szövetkezeti FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRtJMA AZ EFSZ-EKBEN VÉGREHAJTOTT SZOCIOLÓGIAI FELMERÉSEK EREDMÉNYEI Hogyan használjuk ki szabad időnket? O A társadalmi és kulturális élet fejlődése # Sok munka vár még a nevelőkre @ Gazdagabb és tevékenyebb életmódot Nálunk a mezőgazdasági termelés 1948 éta olyan fejlődésen ment át, amelyet joggal forradalminak nevez­hetünk. Alapjában változtak meg a termelési viszonyok és a volt sze­gény- és középparasztság életszemlé­lete. Az utolsó 25 év egy új társadal­mi osztályt hozott létre — a szövet­kezeti parasztságot —, amely a mun­kásosztály oldalán a CSKP politikájá­val szoros kapcsolatban áll. A CSKP XIV. kongresszusa határo­zatainak végrehajtása új szociális­közgazdasági, és kulturális feltételek között valósul meg. Ez volt fán B a k š a mérnök, oki. pedagógus, a tudományok kandidátusa tudományos dolgozatának témája, amelyet a Nit­­rai Mezőgazdasági Főiskolának nyúj­tott be. Dolgozatának alapanyagát az 1988—1972 közötti években a Banská Bystrica-t járás ponikyl, a nitrai járás podhoranyf és a trebišovi járás hriadkyi szövetkezetében gyűj­tötte össze. A felmérés eredményei nagyon érdekesek. Az iparosítás és a mezőgazdasági termelés kollektivizálása alapjában változtatta meg a hagyományos pa­raszti és általában falusi életmódot. Az egyes mezőeazdasági üzemek kö­zötti együttműködés és szakosítás még növeli a szabadidő és vele együtt a társadalmi és kulturális élet kibon­takozását Annak ellenére, hogy falvainkban is győzedelmeskedtek az új szocialista termelési viszonyok, — megteremtet­tük a szocializmus anyagi-műszaki feltételeit — még megmaradtak olyan szokások, amelyek fékezik a falusi lakosság alkotó kéoességeit és szelle­mi szükségletei kielégítését. A felmé­rés kimutatta, hogy falvaink szocia­lista átépítése megváltoztatta a falut, nemcsak anyagi, de kulturális vona­lon is. Azonban még sok munka és erőfeszítés szükséges, hogy a társa­dalmi és kulturális élet az anyagi­közgazdasági színvonal növekedésével egyenes arányban haladjon. A szabadidő ésszerű kihasználása a falusi ember kuturáltságának mérv­adó értéke kell legyen. Oda kell hat­nunk, hogy a szövetkezeti tagok ön­ként és célszerűen válasszák ki, mit szeretnének szabad ideiükben csinál­ni, hogv kedvteléseik és kulturális szükségleteik a gazdasági és kulturá­lis élet dialektikus egységét képezzék. 4 hagyományos parasztság nem is­merte a szabadidó fogalmát. Égési é*etét minden ereiét és ideiét lefog­­latte létszfiksévlnteinek előteremtése fó! jellemzi helyzetét Marx, amikoi azt írta, hogy a „föld rabja volt — Jóhírü étterem Távúban tüzelt a nyár. Nem csoda, megszomjaztunk. Hová ts térhetnénk be egy kts hűsítőre? Hát a jelened fgímest) vendéglőbe, ahol — délidő múltával — nincs nagy tolongás. Néhány idős nyergelte csupán a széket, s locsolta a torkát, nehogy végképp kiszáradjon... Nos, a szomjoltásból végül ebédelés lett. A jóízű étel elfogyasztása után Igencsak megkérdeztem a szakácsnőt. — Milyen a konyha vonzereje? — Mtnt a mágnest Két féle levest, s négy főételt készítek naponta. Por­­rlá? Vagy nyolcvan elfogy. Innen hordják az ebédet a néveri és a gtmesl knmbájnosoknak, aratóknak, a zsérei mészgyári munkásoknak, no meg át­utazó ts van vagy 15-20, akt Itt csillapítja éhét. oltja szomját... — tájé­koztatott HANZF.L Borlska üzemvezető. Vaqyls, Innét nem távoznak éhesen a vendégek. Ntncset nem Ismernek °hben az étteremben Sőt, a vonzerőt az ízletes, sajátos ételek kénezik. Es nz ételárakkal ts lót meg lehet békélnt. Például a bableves 1,20 korona, mlqnem a szomszédos kempingben 3 koronát mernek inkasszálni egy bab­levesén Tehát a gtmesl étterem Borlska nénijének főztje házias, az adag kiadós, lepipálja a kemptnglt. Mindenképpen. — A kempingben nyaralni szándékozó cseh turisták már jóelőre jelzik: csakis nálunk akarnak étkezni. Kérésüknek készséggel teszünk eleget. Biz­tosítjuk számukra a napi kasztot, a jó magyaros vendéglátást. Borlska néni jól tudja, mtért járnak a fogyasztók szívesebben a községi étterembe. Mert a rideg típus-ételektől riadóinak, torkig vannak vele, s in­kább keresik a jobbat, a házias kosztot, amely fölöttébb olcsó és ízletes. No meg aztán olyan derék, hozzáértő nő készíti, aki ez év márciusában megkapta az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója“ kormánykttüntetést. Úgy hisszük, megérdemelte eddig áldozatkész munkásságával, s a továb­biakban is őrködik majd azon, hogy a jóhírü étterem csorbítatlanul betöltse hivatását, _ kov— Az efsz-tagok szociális járadékai • Lehet-e növelni a szövetkezeti tag jíradékát tehetetlensége esetén? — Igenl Ha olyan személy, aki já­radékot kap, magatehetetlen, állandó gondozásra és ápolásra szorul, akkor járadékát 100—400 koronával havonta növelni lehet. A növelés mértéke függ a tehetetlensége fokától és a szociá­lis, családi és anyagi viszonyaitól. Ha­sonlóan növelhető a hét évnél idősebb magatehetetlen gyermek járadéka, az árvaság járadék, valamint a családi pótlék is. Ф Mikor kell beadni a nyugdíj, Illetve a járadék iránti kérvényt és ki intézi? — A nyugdíj, rokkantsági Illetve részleges rokkantsági járadék, özve­gyi nyugdíj, árvasági járadék, vala­mint a feleséget megillető járadék iránti kérvényt az előírt nyomtatvá­nyon a szövetkezet tölti ki. A szövet­kezet illetékes dolgozója és a szociá­lis szakbizottság a kérelmezőnek meg­adja a szükséges felvilágosítást ar­ról, mikor jogosult bizonyos járadék­ra és milyen okiratokat kell a kér­vényhez csatolni. A szövetkezet dol­gozója a kérvényhez csatolja az efsz­­tag működéséről és Illetményeiről szóló nyilvántartási lapot (evidenčný list o dobe pôsobilostl v JRD a o pra­covných odmenách). A szükséges mellékletekkel ellátott kérvényt a Jnb társadalombiztosítási ügyosztályához (odbor sociálneho zabezpečenia ONV) nyújtja be. A Jnb a kérvényt ennek felülvizsgálása után továbbítja a prá­gai Társadalombiztosítóhoz (úrad so­ciálneho zabezpečenia v Prahe), illet­ve a bratislavai Nyugdíjintézethez (Správa dôchodkov v Bratislave). • Ki dönt a táppénzről, valamint as anya éa a gyermek járadékáról? — A táppénzről (megbetegedéskor, valamint családtag ápolásakor) és a temetkezési segélyről, valamint az anya és gyermek társadalombiztosítá­sával kapcsolatos járadékokról (anya­sági segélyről, szülési segélyről és családi pótlékról) megbízás alapján az efsz szociális szakbizottsága dönt. A döntést a kézbesítéstől számított 15 napon belül meg lehet fellebbezni. Abban az esetben, ha a szociális szak­­bizottság a fellebbezésnek teljes egé­szében nem tesz eleget, köteles ezt 15 napon belül felterjeszteni az efsz székhelye szerint Illetékes Járást bi­zottsághoz, amely a fellebbezésről végérvényesen dönt. Ф Ml módon rendezték azon szö­vetkezeti tagok által hátrahagyott sze­mélyek járadékait, akik résztvettek az ellenállásban? — Azokat a szövetkezeti tagokat, akik résztvettek az ellenállásban, négy csoportra osztották, és náluk a nyugdíj, illetve a rokkantsági járadék felső hatéra havi 2500 korona. Az I. csoportba osztott ellenálló nyugdíja, illetve rokkantsági járadéka nem lehet kisebb mint 1400 korona; а II. cso­portban 1200 korona; а III. csoportban 1000 korona, а IV. csoportban pedig havi 800 korona. A részleges rokkant­sági járadék nem lehet kisebb mint a teljes rokkantsági járadék 50 száza­léka. Az ellenálló özvegyének özvegyi nyugdíja havonta legalább 500 korona. Azon özvegynek, aki résztvett az el­lenállásba, illetve az ellenálló özve­gyének özvegyi nyugdíjéból abban az esetben sem vonnak le, ha az özvegy tevékeny munkát végez. Az ellenállásban résztvett egyén után maradt gyermek árvasági jára­déka havonta legalább 400 korona, teljes árva gyermeknél 700 korona. Ha az ellenállásban résztvett olyan egyén szüleinek van nyugdíja, rokkantsági Járadéka, özvegyi nyugdija vagy szo­ciális járadéka, aki az ellenállással kapcsolatban elesett, vagy börtönben halt meg, akkor egy személy esetében ez nem lehet kisebb, mint 600 korona, hflzastársak esetén pedig nem lehet kevesebb 900 koronánál. • Mi a helyzet több járadékjogo­sultság esetén? — Ha valaki nyugdíjjogosult, és egyúttal rokkantsági, Illetve részleges rokkantsági járadékra is jogosult, vagy pedig joga van társadalombizto­sításból származó két ugyanolyan faj­tájú járadékra, akkor csak a maga­sabb járadékot kapja kézhez. Ugyan­azon fajtájú járadéknak számít: a nyugdíj, a rokkantsági, illetve a rész­leges rokkantsági járadék. Ha valakinek nyugdíj- vagy pedig rokkantsági-járadék jogosultsága van, és egyúttal özvegyi vagy árvasági já­radékra Is Jogosult, akkor kifizetik neki a legmagasabb járadékot és hoz­zá a többi járadéknak csak a felét. Például egy asszony 52 éves kora óta havi 600 korona özvegyi nyugdíjat kap, nem nevelt fel egyetlen gyerme­ket sem. Mikor beöltötte 57, életévét, tekintettel arra, hogy 25 évet ledolgo­zott, saját maga Is nyugdíjjogosulttá vált. Saját nyugdíja havi 400 korona lenne. Ez az asszony megkapja a ma­gasabb járadékot, ami ebben az eset­ben az özvegyi nyugdíj és hozzá saját nyugdíjának a felét. Tehát összesen havonta 600+200=800 koronát. Jaroslav Fadrhonc — RN. A béke nyelvét tanulták Vakáció és pionírtábor — édestest­vérek. Ha róluk hallunk, önkéntelenül a kikapcsolódás, pihenés, szórakozás és a sportolás Jut eszünkbe. Nos, az alábbiakban egy olyan pionírtábor életéről szólunk, melyben a tanulás Is helyet kapott. Plonlrtábor és tanu­lás? Igen. A Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség már hagyományos nem­zetközi pionírtáborában összekötik a kellemest a hasznossal: a napi műsor­ban két óra orosz nyelvlecke is szere­pel. Az elmúlt évek tapasztalatai iga­zolták az ötlet célszerűségét. A tábo­rozás Idején a résztvevők nemcsak új barátokat szereznek, új tájakkal is­merkedhetnek, hanem az orosz nyelv­tudásukat Is tökéletesíthetik. Az Idei, nyelvtanulással egybekötött pinírtáborozást Lučenecen (Losoncon) tartották. Ellátogattunk ide a gyer­mekhad fellegvárába. Ahogy Ilyenkor lenni szokott, előkerült a notesz és a fényképezőgép a táskából. S volt mit­­jegyezni, fényképezni. A tábor igazga­tójának, illetve vezetőinek tájékozta­tása alapján átfogó képet kaptunk a 165 pionír kéthetes hasznos időtölté­séről. — Nemzetközi pionírtáborunk jelen­tős eszmei nevelő-oktató célt követ. A gyerekek a felüdülésen, testi erő és tudásgyarapításon kívül Internaciona­lista szellemben Is vérteződnek. Rend­hagyó pionírtáborunkkal három célt követünk: mégpedig az orosz nyelv tökéletesebb elsajátítását, kulturális és politikai tevékenységet és az üdü­lést, a kikapcsolódást — mondotta be­vezetőül Rukvigl Milan, a tábor igaz­gatója. — Műsorunkat olyképp állítot­tuk össze, hogy az tartalmilag egy­mást kiegészítse. A két hét alatt itt senki sem ismeri a tétlenséget, az unalmat. Az ébresztőtől, Illetve reg­geli tornától egészen az esti takaró­­dóig bőven akad tennivaló. A tanulás, a sport, a kirándulás és a fürdés so­kat kivesz a gyerkőcökből; így nem csoda, ha naponta ötször farkasét­vággyal fogyasztják a kiadós kosztot. — A tanítást, mely reggel nyolctól tízig tart, szovjet lektorok vezetik, — vette át a szót Blahová Mária nevelő­­nő, miközben a pajtások kényelmesen berendezett három és négyágyas szo­báit mutogatta. — Az oktatás szóra­koztató formában folyik. A gyerekek nem lámpalázasak, hisz osztályozás nincsen, A fő hangsúlyt a helyes ki­ejtésre helyezzük. Mondanom sem kell, hogy a szovjet elvtársak Intoná­ciója egészen más, mint a mi orosz szakosainké. A gyerekeket évfolya­mok, valamint nyelvtudásuk szerint osztottuk csoportokra. Természetesen más csoportba került egy olyan diák, aki valamelyik nyelviskola hallgatója, és másba pl. egy magyar iskola nö­vendéke, aki később kezdte az orosz nyelv tanulását. Minden csoportba egy-egy szovjet pionírt is osztottunk, —akik akárcsak a lektorok, — nem beszélnek szlovákul. A konverzálás legtöbbjüknek nem okoz nehézséget. Már az első napon, az Ismerkedési esten is igen jél megértették egymást, s nyelvtudásuk napról-napra gyarap­szik. Hogy valójában mennyit is tanul­tak, azt csak az iskolában, az orosz órákon tapasztalják majd. A tábor szabályzata szerint a kul­­túrfelelős elsősorban a rendezvények eszmei tartalmáért és a kulturális akciók sikeres lebonyolításáért fele­lős. Milyen programot biztosítottak kultúrvonalon a gyerekeknek, kérdez­tük a legilletékesebbet, Szalay Máriát. — Pionírjainknak igen sokrétű mű­sort biztosítottunk — mondotta a kul­­túrfelelős. — Már az Ismerkedést estet Is felhasználtuk erre a célra, és rövid kulturális műsort rendeztünk. A szovjet pionírokat is bevontuk eb­be az orosz próza, vers és szólóéne­kekből álló kis versenybe. A Mit tudsz barátaink országairól? című kvíz Is sikeresnek és hasznosnak bizonyult. További akcióink közül említést ér­demel Lučenec történelmi nevezetes­ségeinek megismerése. Többek között megmutattuk a pioníroknak azt a há­zat, ahol egy ideig Petőfi Sándor is lakott. Timrava sírját is meglátogat­tuk és megkoszorúztuk a szovjet hő­sök emlékművét. A város jelentősebb üzemeivel Is megismerkedtünk. A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában címmel kirándulást rendeztünk Ban­ské Bystricára, Táléra és a Magas Tát­rába. Rajzversenyünk — a legsikere­sebb műveket díjaztuk — is igen jél sikerült. Azt talán mondanom sem kell fejezte be tájékoztatását a szimpatikus pedagógus —, hogy a na­pisajtón kívül szovjet képeslapokat is vásárolunk és a színes szovjet filmek megtekintését sem hanyagoljuk el. A tábor testnevelőjétől, — aki kü­lönben Szalay Mária férje, — megtud­tuk, hogy sportolásra korlátlan lehe­tőség nyílott és e téren valamennyi pajtás kiélhette magát. Rossz idő ese­tén egy tornaterem is a gyerekek ren­delkezésére állt. A legtöbb Időt per­sze a strand hüs medencéjében töl­tötték, ami nem Is volt csoda a káni­kulában. A tábori olimpián kívül még egy jelentős sportakcióra került sor. A legjobbak a szomszédos, mintegy 250 tagú pionirtábor versenyzőivel mérték össze erejüket. A két hét gyorsan elszaladt. Vala­mennyi résztvevő nemcsak szellemi­leg, de fizikailag is felfrissültén kezd­heti majd az új Iskolaévet. (ORDÖDY V.) kétszeresen nagyobb rab, mint a mun­kás .,A kapitalizmusban élt paraszt­­nem tudta, mit jelent a szabadidő. A szabadság fogalmát pedig egyáltalán nem ismerte. A fala most nagyon gyors fejlődé­sen megy ót. Ezt semmilyen előző fej­lődési szakasszal nem lehet összeha­sonlítani. Jellemezni és értékelni mindazon munka- és életváltozatokat amelyeken a szövetkezeti tagság megj át, csaknem lehetetlen, mert állandó változásokról van szó, amelyek lénye­gében sohasem fejeződnek be. Meg­változott a munka jellege. Falusi la­kosságunk Ismeri a munkaidő és sza­badidő fogalmát, üdül, gyógyfürdő! kezelésre megy, külföldre utazik Ezek mind olyan fogalmak, amelyekei egy nemzedékkel ezelőtt a fain csal hallásból ismert. Ez is jellemzi a fa­lusi ember életmódjának lényegei megváltozását. De az még nem érint: az egész tagságot, mert a felmérését szerint a tagok 45 százaléka a sza badságát otthon egyéb munkára hasz náija ki, de lényegesen — csaknen tíz százalékra — csökken azoknak í tagokna ka száma, akik egyóltalái nem vették ki szabadságukat. A falusi ember szabadidejének meg van a mege jellegzetessége. A mező gazdasági környezet magával hozza hogy az emberek kíváncsiak a műsza ki-tudományos forradalom mezőgazda sági vívmányaira, valamint a tudomá nyos üzemigazgatás alapelveire is. I tudásszomjat pedig csak művelődés sei, tudásgyarapítással lehet csillapf tani. A felmérések azonban azt mutatják hogy a szövetkezeti tagok szabadide jük nagy részét csak pihenéssel töltik de mindinkóbb törekednek a szobai idő ésszerűbb kihasználására. így i felmérés kimutatta, hogy a tagság 21/ százaléka szabadidőiét olvasással töl ti, 75 százaléka pedig a TV-műsorol rendszeres nézője. A falusi lakossá) olvassa a napilapokat. Majdnem min den családba jár újság. Sokan mozibi járnak, látogatják a szövetkezeti klu bokát és a sportrendezvényeket. Di sokan szabadidejüket a háztartási é: táztáji munkára fordítják, s számosai másodmunkát is vállalnak. A szabadidő célszerű kihasználási nagyon fontos társadalmi probléma Oda kell hatnunk, hogy falusi lakos Ságunk szabadidejét ne kocsmázással kártyázással töltse ki, hanem növelvi szakképzettségét, modern szociálist: mezőgazdaságunk fontos támaszáv váljék. FABIAN MAIERCäK mérnök, Nitrai Mezőgazdasági Főiskol

Next

/
Thumbnails
Contents