Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-11 / 32. szám

1973. augusztus 11. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A talajtérképek jelentősége BESZÉLGETÉS HRAŠKO J. MÉRNÖKKEL, A MEZÖGAZDA­­SAGTUDOMANYOK KANDIDÁTUSÁVAL, A TALAJTANI KUTATÓ INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének sarkalatos tényezője a termőföld felmérése. Az úgynevezett talajtérképek nemcsak áttekintést adnak a talaj tulajdonságairól, de minde­nekelőtt az üzemszervezés alaptényezői a mezőgazdaságban. Ma már — tekintettel arra, hogy elkészültek — az ország bár­mely területén tudjuk, milyen a talaj vastagsága, humusz- és tápanyagtartalma, vegyi összetétele. így a talajtérképek nem­csak a tápanyagutánpótlásnál és az agrotechnika tervének előkészítésénél nyújt segítséget, hanem a termékenység fokozá­sát teszi lehetővé. ф Igazgató Elvtárs! Miként értékeli a termőtalaj komplex felmérésének befejezését Szlo­vákiában, a mezőgazdasági gya­korlat szempontjából? — A felmérést, de főleg a térképezést nem értékelhetjük úgy, mintha ez egy és ugyanaz lenne. A kettő között szinte ösz­­szehasonlíthatatlan a különb­ség. A talaj a növénytermesztés alapeszköze és nem a terméke. De ha tudjuk, hogy' milyen ta­lajról van szó, milyen az ösz­­szetétele — illetve mi hiányzik belőle — lényegében olyan fő adatok állnak rendelkezésünk­re, amelyek megszabhatják a mezőgazdasági termelés irány­vonalát. Ha tovább akarjuk fej­leszteni a mezőgazdasági ter­melést, éppen a talajtérképek alapján állapíthatjuk meg, mi­lyen Intézkedéseket kell végre­hajtani, hogy a talaj termőké­pességét gazdagítsuk, s vele párhuzamosan emeljük a növé­nyek hektárhozamát. A talajtér­képpel a kezünkben már köny­­nyű megállapítani és határoza­tot hozni, mely területek szo­rulnak alagcsövezésre, lecsapo­­lásra, vagy öntözésre, illetőleg hol kell talajjavítást eszközölni. 9 Mi a talajfelmérés és a ta­lajtérképek jelentősége? — Engedjen meg egynéhány példát. Rimavská Sobotán (Ri­maszombatban) cukorgyár léte­sült, de nincs elég nyersanya­ga. Ezért a környéken a talaj­­térképek segítségével kijelölték a cukorrépa termesztésére al­kalmas földterületeket, hogy a gyárnak elég nyersanyaga le­gyen. Hasonló a helyzet a dohány­nál is. Kérdés: hozzunk be kül­földről, vagypedig termeljünk itthon gyöngébb minőségű do­hányfajtákat, amelyek termelé­se a ml adottságaink között si­keresnek mondható. Vagy pedig a burgonyánál. Hol termeljünk burgonyát, ha a hagyományos „krumpli-ter­melő“ vidékek adottságai nem felelnek meg a modern gépesí­tés követelményeinek? A talaj­térképek megmutatták, hogy hol lehetne burgonyát ültetni, de sajnos e területek összessé­ge kisebb, mint ahogy ezt ere­detileg gondoltuk. # A talajtérképek irány­adóak, főleg a növénytermesz­tésben, komlótelepek, gyümöl­csösök létesítésénél, az egyes növények körzetesítése szem­pontjából. Ha nem egyeztetjük össze a termelt növények szük­ségleteit a talaj tulajdonságai­val, károk keletkeznek. Tudna erre példát mondani? — Egyes területen a rossz ta­lajviszonyok miatt csak bizo­nyos növényeket lehet termesz­teni. Például a Kelet-szlovákiai Síkságon vagy Záhoríén (a Mor­va folyó menti homokbucká­kon) a termésről, a növényter­mesztés gazdaságosságáról a talajjavítási és vízrendezési be­ruházások mellett az altalaj fi­zikai tulajdonságai is döntőek. Például a košlcel medence egyes talajtípusai nagyon ked­vezőek a lucernatermesztésre. A lucerna azonban itt az első és második évben igen silány termést adott. Csak az altalaj rendezése tette lehetővé, hogy igen Jó hozamot értünk el már az első években is. Hurbanovo (Ögyalla) környé­kén a Jellegzetes homoktalajok búza termesztésére nem megfe­lelőek, ellenben Igen alkalma­sak szőlő- és gyümölcstermesz­tésre. A keletszlovákiai síkság kötött talajai rossz vízáteresz­tők. Nem lehetett öntözni. De a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatása — a talajjaví­tás — eredményessé tette az öntözéses gazdálkodást, ami ál­tal a növények hektárhozama is emelkedett. • Mi a talajismeret társadal­mi jelentősége? — A termőföld tulajdonságai­nak ismerete nemcsak elősegí­ti, hanem meg is gyorsítja a mezőgazdasági termelés szako­sítását, valamint az üzemek közötti együttműködést. Talaj­térképek nélkül ma már elkép­zelhetetlen a korszerű agro­technika, a mezőgazdasági gé­pek célszerű kihasználása, a növénytermesztés körzetesíté­se, a korszerű vetésforgók ösz­­szeállítása, és így tovább. * Tehát, a talajtérképek jelen tősége igen nagy. Nemcsak a mezőgazdasági termelés tovább fejlesztése szempontjából, de sok más termelési ágazat szám ára is. Lehetővé teszi a követ­kező ötven, sőt száz évre a me zögazdaságfejlesztés távlati ter­vének elkészítését. Kérdezett: E. Voržáková — RN jól szervezett labdarúgó­torna Az értékes díjak A modranyi (madari) „Družstevník“ sport­­egyesület vezetősége — a szervezet meg­alakulásának 48. évfordulója alkalmából — színvonalas labdarúgó-tornát rendezett. E sportrendezvényen a következő csapatok szerepeltek: Az Isztemér SE (Magyaror­szág), a medveďovi (medvei), a dulovcei (fijgyallai), valamint a hazai csapat. A labdarúgó-tornán megjelent Mátyás László, a Labdarúgó Szövetség képviselője, járási vezetőtitkár is. Őszintén szólva, ala­pos, körültekintő szervezés előzte meg ezt a rendezvényt. A nézők sem csalódtak, mert vérbeli labdarúgó küzdelmek tanúi lehettek. Főleg a medvei és a hazai csapat mérkőzött drámaian, mindkét csapat az elsőség meg­szerzésére -törekedett. A rendes játékidő alatt győzelem egyik részről sem született, s ezért 5—5 tizenegyes rúgására került sor. Gjabb döntetlen után, a tizenegyesek rúgá­sának megismétlése következett, a hazaiak sikerével. A torna végső eredmény-sorrendje: 1. Mod­­ranyi „Družstevník“; 2. Medvedovi „Druž­stevník“; Isztemér SE. A sportszervezet vezetősége értékes díja­kat adott át a labdarúgó-tornán résztvevő csapatoknak, s az áldozatkész munkáért több idős sporttárs kapott elismerő okleve­let. jó kezdeményezést, követésre méltót lát­tunk. Kép és szöveg: Andriskin J. A szövetkezeti tagok szabadidejének ésszerű hasznosítása a CSKP XIV., va­lamint az efsz-ek VIII. kongresszusa határozatainak értelmében a szövet­kezetek feladata is. E feladat teljesí­tésére azért is hivatottak, mert ezt a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek alapszabályai tartalmazzák. Már­pedig az efsz-ek a szövetség tagszer­vezetei. Az említett feladat valóra vál­tásával elősegítik a szövetkezeti tagok és a falu közötti különbség megszün­tetését. Ez pedig a CSKP és az SZLKP mezőgazdaságpolitikája távlati tervé­nek részét képezi. Az, hogy ma a falvak lakossága szabadidejének jobb hasznosítása problémái előtérbe kerülhettek, csakis a mezőgazdaság szocialista átépítésé­nek köszönhető. Ez a történelmi vál­tozás pedig dolgozó népünk 1948. feb­ruári győzelmének a következménye. Míg azt megelőzően a mezőgazdasági termékek jelentős részét a tíz hektá­ron aluli másfél millió kisparaszt ál-Szövetkezeti tagok - és a szabadidő jó munkáért - megérdemelt pihenést A kombájnok búgása még nem szűnt meg teljesen. Csak a déli járásokból egy kicsit északabbra vonult a kombájnhad. A kenyér­csata folytatódik. De Szlovákia déli Járásai­ban egyesek már a pihenésre is gondolnak. A szövetkezeti tagok szervezett pihenése, üdülése pedig a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyik feladata. Az üdülést és a gyógyfürdői kezelést a szövetség KB keretén belül működő Üdülési Gondnokság intézi. Éspedig az év minden szakaszában, nem úgy, mint nemrég, mikor csak a szövetkezeti földművesek téli üdül­tetéséről volt sző. Az egyes szövetkezetek tagjaik üdülését a társadalmi tevékenység tervében elfogadott pénzügyi keretből fede­zik. E terv a szövetkezet pénzügyi-termelési tervének szerves része. Ez indokolt és így helyes, mert a termelés és pihenés szoro­san összefügg. Minél jobb az ember iránti gondoskodás, annál nagyobb a termelést biztosító dolgozók ereje Tavaly Nyugat-Szlovákiában a szövetség járási bizottságának közreműködésével 4078 szövetkezeti tag, 3406 gyerek és 1200 mező­­gazdasági tanonc üdült, egyrészt itthon, másrészt külföldön. Gyógyfürdői kezelésben részesült 553 szövetkezeti tag, részben itt­hon és részben külföldön. Az idén ebben a kerületben 4200 szövet­kezeti tag, 1200 mezőgazdasági tanonc, 3271 gyermek üdültetését tervezik. A gyógyfür­dői kezelés keretszáma pedig 745 személy. Az idei üdülés eddig kisebb eltérésekkel a tervek szerint halad és megvan a feltétele annak, hogy a kitűzött célokat hiánytalanul teljesítjük. Az Üdültetési Gondnokság az egyes szö­vetkezetek javaslatai szerint teljes mérték­ben biztosítja a szövetkezeti tagok és a me­zőgazdasági tanoncok üdültetését. Nem tud a kérelemnek teljes mértékben eleget tenni a külföldi, főleg a Szovjetuniö-beli üdülés­nek, mert itt a kereslet felülmúlja a lehető­ségeket. Igyekszik azonban a jövőben a Szovjetunió-beli lehetőségeket úgy növelni, hogy ez fedezni tudja a keresletet. Gondok vannak a gyermekek úttörő táborban való elhelyezésénél is, mert a kereslet állandóan nő. Azonban nem ilyen arányban az úttörő­táborok befogadóképessége. Nagy az érdeklődés a gyógyfürdői kezelés területén is, állandó a helyhiány. De itt is előrehaladás történt, mert a kezdethez vi­szonyítva sikerült a szövetségnek több he­lyet szerezni. A szövetség minden üdülő szövetkezeti tagra 300—700 korona, úttörő táborban üdülő gyermekre 400—800 korona, gyógy­fürdői kezeléskor pedig 600—1100 korona támogatást nyújt. A földművesszövetkezeti tagok üdültetése és gyógyfürdői kezelése fejlesztését fékezi a helyhiány. Ez csak úgy oldható meg, ha az efsz-ek összpontosított pénzeszközeit is felhasználva üdülőtelepeket és gyógyfürdői létesítményeket építenénk. Nyugat-Szlovákia egyes járásai már megtették az első lépé­seket. így a trenčínl, trnavai és a topolčanyi járás Trenőianské Teplícén, a levicei (lévai) járás Dudincén és a prievidzai járás Bojni­­cén épített egy ilyen létesítményt. Jó lenne, ha e kezdeményezés szilárd szervezeti kere­tet kapna. Éz pedig a minisztérium és a szövetség feladata. Meggyőződésem, hogy e téren a többi kerület sem marad tétlen. —md— lította elő. Ez az elaprózottság lehe­tetlenné tette a mezőgazdaság gyors fejlesztését, s vele páruzamosan a fa­lusi lakosság életszínvonalának eme­lését. Falvaink lakosainak életére fórra­­dalmilag hatottak a CSKP IX. kong­resszusának a mezőgazdaság és a fal­vak szocialista átépítésére vonatkozó határozata, illetőleg az egységes föld­művesszövetkezetek alakítását meg­határozó, 1949. februárjában elfoga­dott törvény. Az efsz-ek az elmúlt 24 évben ki­váló eredményeket értek el, s tagjai az utóbbi évek politikai harcaiban sikeresen vizsgáztak. Üj társadalmi osztály —• a szövetkezeti parasztság osztálya — született. A vidéki lakos­ság életmódja szembetűnően megvál­tozott, amit a gazdasági viszonyok lényeges javulása, illetőleg a mező­­gazdasági munkák gépesítése tett le­hetővé, ezáltal több lett a mezőgazda­­sági dolgozók, illetőleg az efsz-tagok szabadideje. Megszűnt a látástól va­­kulásig tartó mezei munka; a földhöz­ragadt kisparasztok milliós tömegé­nek kisebb hányada a munkásosztály, a nagyobbik része meg a szövetkezeti parasztság osztályához tartozik. ... A munkaidőcsökkenés természe­tesen magával hozza a szabadidő jobb hasznosításának társadalmi problémá­ját. Az új, szocialista társadalmi rend­szer embere nem elégedhet meg azzal a tudással, azzal a műveltséggel, amellyel negyedszázaddal ezelőtt ren­delkezett. Tudásgyarapításra, művelő­désre. társadalmi igényeinek jobb ki­elégítésére, a termelőmunkában el­használt testi erejének felfrissítésére kell fordítania a szabadidejének jelen­tős részét. Hovatovább létszükségletté válik a mezőgazdaságban a szövetke­zeti tagok átképzése, hosszabb-rövi­­debb tanfolyamokon, szakiskolákban, hogy a tudományos-műszaki forrada­lom időszakában ténylegesen helytáll­hassanak a termelés frontján. Tehát, a szabadidő célszerűbb hasz­nosításának kérdése napirendre ke­rült. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége elsőrendű feladatának tekinti — az alapszabályok értelmében — e csoport rendezését. Csak tervszerű és szakszerű, alapos előkészület hoz­hat eredményt. A CSKP XIV. kongresz­­szusa határozatából eredő igényes feladatok teljesítése kiválóan képzett, jó szervezőképességü vezetőket, s esz­mei-politikai síkon fejlett efsz-tagokat kíván. Éppen ezért, szakítani kell a megrögzött, rossz szokásokkal — a kocsmákban Uldögéléssel, a végnél­küli iszogatással (tisztelet a kivétel­nek!!!! —) ez idöpocsékolással, s ehe­lyett kívánatos a kulturális élet fel­lendítése (ez nem csupán az ifjúság ügye!), a szövetkezeti és ifjúsági klu­bok életének szocialista tartalommal megtöltése, az idősebb nemzedékek bekapcsolődúsa a népművészeti kö­rökbe, az énekkarok, zenekarok, nép­könyvtárak munkájába, a sportszer­vezetek tevékenységének továbbfej­lesztésébe, stb. Szocialista társadalmunk legfőbb érdeke, hogy dolgozóink szabadidejü­ket minél célszerűbben, jobban hasz­nosítják mind a maguk, mind a közös­ség érdekében. Ezért igyekszik majd a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének Központi Bizottsága, a járási szervein, valamint az efsz-ek szakbi­zottságai útján is hasznos munkát végezni. JUDr. MICHAL ĎURDIAK, az SZFSZ KB dolgozója M ikor irodájában felkerestem a Cičov-i (Csícsői) HNB elnökét és a falu közellátásáről érdeklődtem, Kúsa Gyula elvtárs arcáról eltűnt a szívélyes mosoly, gondterhesen kezdte beszámolóját: — A mi esetünkben, kétezer lélek­számú faluról van sző, azaz mégsem — ugyanis falunk vásárló központja, hétvégeken három falu élelmiszerellá­tását igyekszik megoldani. De az igye­kezet az esetek többségében kudarcot vall. Elsősorban bizonyos áruk — ne­vezetesen a zöldség- és gyümölcsfélék — hiánya miatt. Ez azért is bosszantó, mert a cslcsől szövetkezet, nagy mennyiségben termeszt paprikát, pa­radicsomot és több gyümölcsfajtát. Ogy látszik azonban a paprika és pa­radicsom hiánya Cslcsón, a fogyasz­tás! szövetkezet dolgozói számára megoldhatatlannak bizonyul, eltekint­ve az utóbbi két héttől, amikor a hely­zet némileg javult. A második égető probléma: a vá­­sárlóközpont épülete. Közvetlenül az árvíz után kaptuk. Szép és modern még ma is. Az eltelt idő alatt azonban lényeges fejlődésen ment keresztül a falunk. Több üzletet az akkor még új vásárlőközpontba helyeztek, tgy las­sacskán szűknek bizonyult. Ma már szinte nevetséges a helyzet. Minden üzlet a két termes vásárlőközpontba van bezsúfolva, — kivéve a vendég­látó üzemet. Az egyik teremben talál­ható az élelmiszerbolt, ffiszerűzlet, húsbolt és a háztartási cikkek, a má­sik helységben még rosszabb a hely­VANNAK MÉG HIBÁK... zet. Itt kapott helyet a könyvesbolt, ipar-árú, — ide tartozik, a kerámiai cikkektől kezdve a legnehezebb vas­csövekig minden, — ruházati cikkek és méterárú. A dolognak az az érde­kessége, hogy mindezek a részlegek egyáltalán nincsenek egymástői elkü­lönítve. Előfordult már az is, hogyha a ruhaüzlet vezetője elment árut ren­delni, be kellett zárnia a többi rész­leget Is. Kellemetlen dolog ez az el­adóra, fogyasztóra egyaránt. Folynak ugyan tárgyalások az üzlet­helységek bővítéséről, de eddig nem sok eredménnyel. Megjegyzem, a felsorolt nehézségek igazak. Erről saját szememmel és fü­lemmel győződtem meg, mikor a vá­­sárlőközpontban, Kascha Etel és Nagy István üzletvezetőkkel beszélgettem. Kősa elvtárs elmondta még, hogy a csicsöi vendéglátó üzemmel sem büsz­kélkedhetnek. Az aratás alatt kényte­lenek voltak a szomszéd faluból be­szerezni a frissítőket és az ételt, még­pedig azért, mert a főnök megbetege­dett és a vendéglő az aratás idején zárva volt. Különösebb kommentár ehhez sem kell. Vajon nem lehetett volna meg­oldani a megbetegedett munkaerő he­lyettesítését? Bízunk abban, hogy a csicsói gon­dok a közeljövőben elosztanak, a fenn­álló nehézségek megoldásra találnak, hiszen semmi más nem kell hozzá, csak nagyobb odaadás az illetékes szervek részéről. VADNYUGATI KISKOCSMA, VAGY SZÓRAKOZÓHELY? Csicsótől pár kilométernyire, a Du­na partján, eszményi környezetben található a Kližská Nemá-i (kolozs­­némal) halászcsárda. Létezését azon­ban nagyon kevés irány- és útjelző­tábla hirdeti. Hogy miért? Erre Túth Lászlótól a csárda vezetőjétől kaptam választ: — Ha csak az űtjelzőtáblék hiánya forogna fenn — ezeket időről-időre falunk lakosai teszik töiikre —, nem lenne annyira szomorú a helyzet. A szép környezet nyújtotta idillt, rend­szeresen a hétvégi kiadós verekedé­sek zavarják, melyekben környékünk „vitézei" vesznek részt rendszerint. Annak ellenére, hogy minden lehetőt elkövetünk a vendégek zavartalan szórakozása érdekében, elkerülnek minket a turisták, a szórakozni vágyó emberek, hiszen félnek idejönni. Sen­kinek sincs kedve repülő borospoha­rak és szé tek pergőtüzében egészsé­gét, testi épségét kockáztatni. Valóban a finom italok bő választé­ka, a szombat vasárnapi mulatságok Tóth László és ifjú felesége, mindent megtesznek a vendégek zavartalan szórakozása érdekében, több-kevesebb sikerrel. melyekhez a komárnol (komáromi) Bozsár Aladár zenekara szolgáltatja a talpalávalót — csábitólag hatna, hal De miért kell a feltételes mód? Miért kell elrontani ezt a szép helyet Ittas és „erős“ emberek féktelen duhajko­dásával? Viselkedjünk kultúrált emberek módjára! Erőnket, ügyességünket sportesemények alkalmával mutassuk meg társainknak, hogy ne kérdezhes­sék az Idegenek: „Mi ez? Vadnyugati kiskocsma, vagy szórakozóhely?!“ Barak László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents