Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-11 / 32. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. augusztus lí. Igazi parasztbecsülettel kommentárunk Földműveseink — igaz, az időjárás Is kedvezett — szinte minden percet, embert és gépet felhasználva, rekord­idő alat gyűjtötték be a gabonát. Vol­tak olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyek négy-öt nap alatt, legfeljebb egy hét alatt gyűjtötték be a gabonát. De általában Szlovákia mezőgazdasági üzemei — az aratási terveknek meg­felelően — tlz-tizenkét nap alatt vé­geztek ezzel az igényes munkával. A siker főleg annak köszönhető, hogy a pártszervezetek vezetésével, a gaz­dasági szervek és intézmények, vala­mint a tömegszervezetek olyan akció­egysége jött létre, amely meggyorsí­totta a munkák ütemét. Eddig még egy évben sem volt ilyen magas szín­vonalú a pártszervezetek agitációs nevelőmunkája, a nemzeti bizottságok szervezési tevékenysége. A nemzeti bizottságok a tömegszervezetekkel együtt ezer meg ezer brigádost — fő­leg gépekhez értő szakembereket — toboroztak a mezőgazdasági üzemek segítésére. A nagy összefogást végülis siker koronázta, és Szlovákia lelkes földművesei, augusztus 2-án 102,3 szá­zalékra teljesítették az állami gabona­eladás tervét. A magas hektárhoza­mok lehetővé tették terven felül is jelentős mennyiség szállítását a fel­vásárló szervek raktáraiba. Ez a mennyiség napról-napra növekedik. Bár a szövetkezeti földművesek az eV adási tervet teljesítették, azonban egyes körzetekben még aratnak, és a gazdag termésből naponta újabb száz és száz mázsa kerül terven felül az állami raktárakba. A felvásárlást terv teljesítése alkal­mából Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége, és a Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának Elnöksége levelet küldött a CSKP.Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának, amelyben közli a föld­művesek eltökéltségét, hogy az őszi munkákat is hasonló sikerrel végzik el, és fokozott áruértékesítéssel já­rulnak hozzá a népgazdaság további konszolidálásához. Ennek érdekében részletesen kidolgozzák az őszi mun­kák tervét, amelyben előtérbe helye­zik a politikai nevelőmunkát, a szín­vonalasabb munkaszervezést és a gé­pek maximális kihasználását. A Krim-félszigeten július 30—31-e között találkoztak a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspártjainak vezetői. A résztvevők tájékoztatták egymást pártjuk életéről, tevékenysé­géről és államuk fejlődéséről. Emel­lett megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés kérdését. A közös- és a páros-találkozók alkal­mából élénk véleménycsere folyt az időszerű nemzetközi problémákról is. Elemezve a szocialista országok pártvezetőinek baráti találkozóján ki­adott közös közleményt, megállapít­hatjuk, hogy a résztvevők a teljes nézetazonosság szellemében foglaltak állást a világpolitika égető problémái­val kapcsolatban. Az első rész leszögezi, hogy az 1972. júliusában megtartott Krim-félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé nyilat­kozataiban foglalt külpolitikai célki­tűzések, a testvérpártok kongresszu­sain elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogram­ja megvalósftásában. Ezt bizonyítja a .vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nem­zetközi elismerése, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak rendezése, Kuba nemzet­közi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági értekezlet sikeres megkezdése. A közlemény hangsú­lyozza, hogy az eredmények elérésé­hez nagyban hozzájárultak a testvér­pártok és a szocialista országok veze­tőinek, a kapitalista államok képvise­lőivel folytatott találkozói és tárgya­lásai. Ezek közé sorolhatjuk Leonyid BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga főtitkárának látogatásait az Ame­rikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Francia­­országban. A tárgyalások eredményei közül külön kiemelhetjük a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet— -amerikai egyezményt. A résztvevők egyöntetűen azt a nézetet vallották, hogy a népek és országok közti eny­hülés mindenekelőtt a nagy szovjet békeoffenzívának köszönhető. Ennek hatására javulnak a szocialista és ka­pitalista országok közötti politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok is. A testvérpártok képviselői hangsú­lyozták, jelenleg minden józan epiber segítségét felhasználva arra kell töre­kedni, hogy különböző egyezmények­kel, az országok közötti problémák békés rendezésével hosszabb időre biztosítusk az egyetemes békét. A krimi találkozó vezérvonala tehát a békeharc összehangolása volt és eb­ből a szemszögből ítélve a résztvevők helyesnek tartják ügy az európai biz­tonsági értekezletre tűzött napirendi pontok megvitatását, mint a bécsi le­szerelési értekezlet továbbfejlesztését. Ugyanis mindkét értekezlet — amint ismeretes, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első sza­kasza már lezajlott — lényegében elő­készítési, kezdeti stádiumban van és ezért a szocialista országok képvise­lőinek még nagyon sok diplomáciai csatározást kell vívni, hogy végülis olyan határozatok szülessenek, ame­lyek konkrét formában hozzájárulnak a világbéke megőrzéséhez. Röviden újabb barátsági és együttműködési szerződések megkötéséről, és a fegy­veres erők csökkentéséről van szó. Különösen előtérbe kerül a közép­európai haderők kétoldali csökken­tése. A közlemény egy tapodtat sem en­ged a már előzőleg lefektetett alap­elvekből, és az egyes nemzetközi problémákkal kapcsolatos álláspont­ból. Hangsúlyozza például, hogy a közel-keleti helyzet csakis úgy ren­dezhető, hogy Izrael teljes mértékben kivonja csapatait a megszállt arab te­rületekről. A szocialista országok mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy valamennyi ország tiszte­letben tartsa e térség államainak és népeinek törvényes jogait és függet­lenségi törekvéseit. Az indokínai helyzettel kapcsolat­ban leszögezi, hogy az ottani népek­nek maguknak kell dönteni sorsukról. Támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kormá­nya álláspontját, azt a követelést, hogy valamennyi fél maradéktalanul teljesítse a fegyverszüneti egyezmény­ből reá háruló kötelezettségeket. A nagy találkozó után az elhangzott nyilatkozatok alapján joggal várha­tunk olyan lépéseket a nemzetközi küzdőtéren, amelyek az eddiginél még hathatósabban járulnak hozzá a népek közeledéséhez. Azonban, amint a Szovjetunió Kommunista Pártjának közleménye is hangsúlyozza, továbbra is az osztálypolitika talaján mara­dunk és egy tapodtat sem adunk fel a marxista-leninista elvekből. Ez azt je­lenti, hogy amíg a nagy cél, a béke érdekében bizonyos akcióegységeket hozunk léire, továbbra is küzdünk a kapitalista kizsákmányoló rendszerek ellen és az eddiginél még nagyobb mértékben támogatjuk az elnyomott népek politikai és függetlenségi har­cait. Elbúcsúztunk az NDK hű fiától A nemzetközi munkásmozgalmat nagy veszteség érte, mert 1973. augusztus 1-én elhúnyt Walter UL­BRICHT elvtárs, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottsá­gának tagja, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Hazájának hű fiát, augusz­tus 7-én, a kommunista és munkás­pártok magas képviselőinek részt­­vételével helyezték örök nyuga­lomra. Az egész világ haladó em­berisége gyászolta azt a megalku­vás nélküli kommunista harcost, aki hazája határain túl is küzdött a világ-imperializmus ellen. Walter Ulbricht 1893. június 30-án lipcsei munkáscsaládban szü­letett. A Szocialista Munkásifjúsági Szövetség munkájába, mint aszta­losinas kapcsolódott be. Az 1912— 1918-as években a Német Szociál­demokrata Párt tagja volt. Az első világháború alatt kifejtett propa­gandamunkájáért hosszabb Időre bebörtönözték. A Spartacus Szövet­ségnek 1918—1919-ben tagja, és aktívan résztvett a Német Kommu­nista Párt alapításában. A kizsákmányolók nem nézték jó szemmel tevékenységét, és az őket szolgáló kormány 1923-ban elfoga­tó parancsot adott ki ellene. Ek­kor illegalitásba vonult és a Kom­munista Intemacionálé végrehajtó bizottságának megbízásából 1925-ig Ausztriában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban tevékenykedett. Közeli fegyvertársa volt Ernest Thülmannak, akivel együtt rendkí­vüli érdemeket szerzett a marxista­­leninista párt taglétszámának nö­velésében. A Német Kommunista Párt kép­viselőjeként 1928-tól 1933-ig a Bi­rodalmi Gyűlésben harcolt a mun­kások jogaiért. A Központi Bizott­ság titkáraként irányította az NKP illegális tevékenységét, amiért a Gestapo elfogatási parancsot adott ki ellene. Külföldre emigrált és po­litikai tevékenysége mellett részt­vett a spanyol polgárháborúban is. A felszabadulás után gazdasági és államépítési kérdésekkel bízták meg és többek között 1950—1971-ig a Központi Bizottság főtitkára, Il­letve első titkára is volt. A kommunista és munkáspártok részvéttávíratalkban és leveleikben hangsúlyozták, hogy Walter Ul­bricht elvtárs elévülhetetlen érde­meket szerzett a nemzetközi mun­kásmozgalomban és a népek közöt­ti barátság szorosabbra fűzésében. Aktív békeharcra lel! Jól sikerült bútorkiállítás Az elmúlt héten bútorkálllítást rendeztek a Bratlslaval Kultúra és Pihe­nés Parkjában. A szebbnél szebb hazai és külföldi gyártmányú bútorok seregszemléjének megrendezése hasznos, jó ötletnek bizonyult. Naponta több száz érdeklűlö kereste fel a kiállítást. A žillnal Bútorkereskedelmi Vállalat a csehszlovák bútoripar gyártmá­nyait bemutató kiállítás megrendezésével igen fontos feladatot teljesített: elsősorban azokat a termékeket mutatta be az érdeklődőknek, melyeket a szűk bútorüzletekben szinte lehetetlen volna bemutatni. Így azután ért­hető, hogy a bútorok iránt érdeklődők, főleg a fiatal házasok, tömegesen érkeztek az egyébként színvonalas kiállításra. Jómagam is megtekintettem a kiállított mintadarabokat. Szinte minden terméken ott díszelgett a vásárolni óhajtókat figyelmeztető cédula: Eladva. Tehát lényegében mindenki megtalálta, amit keresett. Aki későn érkezett, az Is kiválaszthatta a neki legjobban tetsző lakberendezést, s most már csak rajta, illetve a bútoriparon múlik, mikor vásárolhatja meg az üzlet­ben a kiválasztott típust. Mi iránt volt a legnagyobb érdeklődés? Ahogy a látogatókat figyeltem, némely kiállítási részleg előtt hosszasabban elidőztek. A legtöbben ter­mészetesen az újdonságokat keresték. Az OPTIFORM lakó-, illetve háló­szoba, valamint a JASNÁ lakószoba, a NIKE hálószoba és a CARMEN konyhabútor csak 1974-ben kerül sorozatgyártásra, de már most is akadna rá éppen elég vevő. Láttunk néhány szépnek, ugyanakkor drágának is ígérkező, egyelőre fejlesztésben lévő lakószoba berendezési is. A konyhafelszereléseket, háztartási gépeket, rádiókat, televíziókat stb. bemutató részlegen is állandóan nagy volt a sürgés-forgás. Az emberek mindent látni akartak, s egyik-másikukban szemmel láthatólag érett meg a döntés: ilyet Veszek! A kiállítás végétért, s elmondhatjuk — megérte a fáradozást. A termé­kek impozáns seregszemléje a vásárolni óhajtók népes táborának segített választani, összehasonlítani, dönteni. Mert ez azért ugyebár mégis csak más volt, mint amikor a bútorüzletben azt mondják az embernek: „Ott, a raktár bal sarkában az L-26, a Zita és az LO-02 típusú hálószobabútor látható — persze egymás mellé préselve —, amott a másik oldalon meg az Erika; ez a négy lakószobánk van!“ -bor-Tovább a megkezdett úton A Nové Zámky-i (érsekújvári) já­** rásban Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XIV. kongresszusának ha­tározata értelmében a gazdasági fel­adatok teljesítését a pártszervezetek aktivizálásával igyekszenek biztosíta­ni. A járási pártbizottság dolgozói ar­ra törekednek, hogy az üzemekben egyre jobban ejmélyüljön a párt ve­zető szerepe. Ebből a célból a pártmun­kát rugalmasabbá, korszerűbbé teszik. Erre konkrét példákat említ Cuba Al­bert mérnök, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára is. Ismeretes, hogy a járásban elsőnek kezdték meg a kisebb mezőgazdasági üzemek egyesítését. Természetesen ez a pártmunkában is új formákat köve­telt és a szervezeti felépítésen is mó­dosítani kellett. Ugyanis olyan hely­zet állott elő, hogy amíg több község mezőgazdasági üzeméből jött létre egy nagyobb termelési egység, köz­­igazgatási szakaszon minden maradt a régiben és természetesen tovább működtek a kisebb falvak nemzeti bi­zottságai is. Ha a közigazgatási szer­veknek egyenrangú partnereket akar­tak biztosítani, akkor meg kellett hagyni a párt alapszervezeteket is. Ezért a járási pártbizottság alaposan elemezve a helyzetet úgy döntött, hogy a pártszervezeteket nem egyesí­tik, de a pártmunka egységesítése céljából az alapszervezetek irányítá­sára és összefogására összüzemi párt­­bizottságokat hoznak létre. Ez a szer­vezeti felépítés az eddigi tapasztala­tok szerint nagyon jól bevált. Az idényjellegű aktívákra például főleg csak az összüzemi pártbizottságok el­nökeit hívják a járási pártbizottságra, akik megkapva az információkat, fel­adatokat, gyorsan megbeszélik a teen­dőket az alapszervezetek elnökeivel vagy vezetőségi tagjaival. Mivel a pártmunka hatékonysága annál nagyobb, minél közelebb kerül a termelési munkát végző dolgozók­hoz, már jónéhány mezőgazdasági üzemben megalakították a pártcsopor­tokat. Ezek a legfontosabb termelési szakaszokon működnek és konkrétan küzdenek az összüzemi pártbizottság és az alapszervezetek határoztainak teljesítéséért. Ezen a téren még sok munkd vár a járási . pártbizottságra, mert az eddiginél még több mezőgaz­dasági üzemben kellene pártcsoporto­kat alakítani, hogy a pártmunka ne szakadjon el a tömegektől. A közeljö­vőben megvizsgálják, hogy mely üzemekben lehetséges újabb pártcso­portokat létesíteni. A járási pártbizottság a termelési feladatok biztosításakor igen nagy *.Y . tV Lankadatlan súlyt fektet a szemléltető agitációra. Az aratási munkák előtt például az alapszervezetek elnökeit értekezletre hívták össze, amelyen beszéltek-nekik a szemléltető agitáció különböző for­máiról. Az eredmény nem maradt el, mert a pártszervezetek a tömegszer­vezetek segítségével, valamint a nem­zeti bizottságokkal együttműködve olyan faliújságokat készítettek, ame­lyekre kifüggesztették az élenjáró dolgozók fényképeit, a napi termelési eredményeket, és csípős csasztuskák­­kal bírálták a fogyatékosságokat. A legjobb kombájnosok versenyzászlócs­kákat kaptak. A zöld, kék és fehér zászlócskák bizonyos teljesítmény után kerültek a kombájnosokhoz. Bár már a kombájnosok az ország észa­kibb részeiben dolgoznak, ezeket a versenyzászlócskákat otthagyták szö­vetkezetük irodáiban. A Gbelcei (Kö­bölkúti) Efsz irodájában például hét zöld, négy kék és egy piros verseny­zászló díszeleg. Mankovicky István elvtárs, az összüzemi pártbizottság el­nöke ugyancsak büszke rájuk, mert ezek a jó munka fémjelzései. De a falu közepén lévő faliújság is arról tanúskodik, hogy a begyűjtési munká­kat jól végezték és eladási tervüket ugyancsak megtetőzték. A pártmunka egyik erénye a járás­ban, hogy nem idényjellegű. A párt­­szervezetek vezetőségi és taggyűlései rendszeresen foglalkoznak az egyes munkaszakaszok problémáival. Gbel­­cén például évek óta hátul kullogott az állattenyésztés. Ezért az összüzemi pártbizottság többször napirendre tűz­te ezt a problémát. Az egyesülés után új zootechnlkus került az állatte­lelkesedéssel nyésztés élére, aki a pártbizottság javaslatára átcsoportosította a mun­kaerőket és új takarmányozási mód­szereket vezetett be. Meghonosították például a szintetikus etetést, és a gazdag termésből 30 vagon lucerna­lisztet készítettek az állatállomány számára. Az eredmények máris meg­mutatkoznak, mert napi darabonkénti 6,5 literről 9,5 literre emelkedett a tejhozam. Mankovicky elvtárs úgy vé­li, hogy az évi átlagos napi tejhozam eléri a tizenegy litert is. Erre pedig mindkét szövetkezet történetében még nem volt példa. A pártszervezetek munkájára jel­lemző, a spontán kezdeményezés. Ele­mezve a helyzetet és felmérve a lehe­tőségeket, versenyző csoportokat ala­kítanak és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumá­nak legutóbbi határozata értelmében egyre jobban felkarolják az ifjúságot. Kelecsényi Rudolf a Kamenínl (Ké­méndi) Garamvölgye Efsz elnöke el­újságolta például, hogy az összeüzemi pártbizottság javaslatára ifjúsági cso­portot alakítottak. Indulásképpen máris megtartották számukra az első gyűlést, ahol beszéltek a fiataloknak arról, hogy milyen feladatok várnak rájuk a jövőben. Hangsúlyozták, hogy ők lesznek a jövendő vezetők, élmun­kások, a legjobbak közül a legjobbak, párttagok. El akarják érni, hogy a csoport minden tagja bekapcsolódjon a szocialista munkaversenybe. A je­lenlegi gazdasági vezetők minden fia­tal munkáját és erkölcsi magatartását rendszeresen értékelik és Időnként az eredményeket összegezik. A legered­ményesebben dolgozó fiatalok az ér­tékelés után megkapják az „Üzemünk legjobban megbecsült ifjú munkása“ című oklevelet. A címből is látszik, hogy nemcsak a termelési eredmé­nyeket veszik figyelembe, hanem a fiatal dolgozó erkölcsi profilját is. Až aktív pártmunka hatására a já­rásban egyre jobb termelési eredmé­nyek születnek. A gabonabegyűjtési munkákat például a Járás földműve­sei országos méretben is az elsők kö­zött végezték el. Igazi hazafias köte­lezettségérzettel, a jó minőségű gabo­nából mintegy száz vagonnal adtak az állami raktárakba terven felül. A hús­eladás tervét is .túlteljesítik és a tej­eladás terén mutatkozó lemaradást is behozták. Jelenleg a pártszervezetek vezetőségei a helyi nemzeti bizottsá­gokkal és a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együtt már az őszi munkák politikai, szervezési tervét dolgozzák ki, amelyekben ismét előtérbe kerül a szemléltető agitáció, általában a tö­megpolitikai mozgósító agitációs mun­ka, hogy a dolgozók lelkesedése to­vábbra se csökkenjen és az eddiginél még eredményesebben teljesíthessék | termelési feladataikat. BÁLLÁ JÓZSEF I Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában kilenc napig, politikai rendezvényeken, különböző fórumokon, kultúresteken, rendszere­sen találkozott a világ haladó szelle­mű ifjúsága. A fesztiválelőkészítő bi­zottság megállapítása szerint ötmillió ember részvételével mintegy 1542 rendezvényt bonyolítottak le. Ebből is látszik, hogy milyen óriási tömeg manifesztált a béke mellett és tünte­tett a nemzetközi imperializmus ellen a szocialista Németország fővárosá­ban. Az imperializmus elleni harc, va­lamint a barátság és a biztonság meg­szilárdítása harminchat nagygyűlés­nek volt a fűtémája, és ezzel egyide­jűleg húszezer küldött tanácskozott szintén ezekről a problémákról 177 konferencián, szemináriumon és vita­esten. De emellett a fesztiválon több vetélkedőre is sor került. A sportolók és a különböző művészeti ágak képvi­selői fellépéseikkel fejezték ki, hogy építő szellemben kívánnak hozzájárul­ni a népek közötti békés egymás mel­lett élés politikájának megvalósításá­hoz. A találkozón „képletes“ bírósági tárgyalásokat is rendeztek — volt olyan is, amelyen háromezer fiatal vett részt — és konkrét indokok alap­ján ítélték el az imperialisták háborús kalandorpolitikáját, követelve, hogy a nagyhatalmak ne adjanak támogatást olyan országoknak, amelyek más né­pek függetlenségére törnek. Az egyik ilyen „bírósági tárgyaláson“ például leszögezték, hogy Izrael teljesen az imperialista hatalmak szolgálatába állt és nem hajlandó megadni a Pa­lesztinái haladó erőknek a szabadság­­jogokat. De elítélték az imperialista háborús kalandoroknak az indokínai és más térségekben véghezvitt gaztet­teit is. A résztvevők a nézetek egybehango­lásával. újabb ismeretekkel felfegy­verkezve még aktívabb békeharcot folytatnak a földteke minden táján.

Next

/
Thumbnails
Contents