Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-04 / 31. szám
Gombaszakkor Želiezovcén A zselízi kultúrotthon munkája az egész környéken Ismert. A nagyszabású kultúrrendezvényeken kívül a kultúrotthon mellett, különböző szakkörök Is működnek. Például februárban megalapították a gombázók szakkörét, melynek 35 támogató tagja van. E létszám azonban napról-napra növekedni fog, mert a környéken Is nagy az érdeklődés e szakkör Iránt. A kör tagjai évente húsz korona beiratkozási díjat fizetnek, a nyugdíjasok kedvezményben részesülnek és csak a felét fizetik. Az alapító gyűlésen megválasztották a vezetőséget is. Elnök Srnec József, titkár Gulis Viliam, a könyvtáros pedig Koncsal Ernő lett. További vezetőségi tagok Eliades György és Göbő Lajos. A zselízi kultúrotthon mellett működő szakkörök értékelő gyűlésén vetődött fel ez a kérdés, amikor többek közöt sző esett arról, hogy az egyes körök iránt csökken az érdeklődés és új köröket kellene létesíteni. Tudjuk, hogy az emberek érdeklődése új irányba terelődött. Ezek egyike a kirándulás, természetjárás stb. Amióta megnövekedett az autótulajdonosok és motorkerékpárosok száma, lehetőség nyílt a szabad idő ily módon való kihasználására. Egyesek ezeket a kirándulásokat gazdaságossá teszik gombázással. (Bár sokan közülük nem is ismerik vagy kevésbé ismerik.) Mások viszont más szórakozással kötik egybe a kirándulást. A gombagyűjtők megfeledkeznek arról, hogy a gomba gyűjtése veszélyes. A múlt nyári idény kedvezett a gombák szaporodásának, fejlődésének, így lehetőség nyílt, hogy polgártársaink százai, sőt ezrei látogatták az erdőket gombagyűjtés céljából. Viszont sokan életükben először fogtak ehhez a szakmához. Sajnos sok esetben az eredmény tragikusan végződött. Különösen Magyarországon követelt sok emberáldozatot, a gomba fogyasztása. Az említett értékelésen határoztuk el, hogy megalakítjuk a gombázók körét, a következő célkitűzéssel. Először széleskörű ismeretterjesztést fognak kifejteni a mérges, nem ehető gombák gyűjtéséről, az ehető és nem mérges gombák megismeréséről és gyűjtéséről, úgy a tagság, mint a széleskörű tömegek részére. Másodszor a gombák helyes felhasználása, konzerválása, szárítása. További cél, hogy az emberek ne féljenek a gombák szedésétől, hisz az ország területén sok millió kilogramm ehető gomba terem és népgazdaságunk szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy az ingyentermő tápanyagot hasznosítjuk-e vagy túlzott félelemből az erdőben hagyjuk elkallódni. Az ehető gombák gyűjtése közérdek, mert azzal is kiegészítjük és gazdagítjuk étrendünket. A gombamérgezés elkerülhető, ha alaposan ismerjük a gombafajtákat. A gombamérgezés főforrása a tudatlanság és a babona és ebből eredően még ma Is megdöbbentő esetek fordulnak elő. Ismeretterjesztésünk keretében előadásokat szervezünk, filmvetítéseket beszélgetésekkel egybekötve, több oldalas gombaszakkori értesítőket képekkel-rajzokkal felhíva a figyelmet, mikor, milyen gombákat lehet szedni. Hirdető táblákat helyezünk el a város forgalmas részein, amelyekben rendszeresen váltjuk az anyagot. Létesítünk egy könyvtárat (már elkezdtük), melyben szlovák, magyar nyelven elegendő szakkönyv áll a tagság és az érdeklődők részére minden vonalon. Létrehoztunk egy szaktanácsadó csoportot is, mely a kör mellett működik. Évente csak a tagok részére, két gombaszedési akciót szervezünk, egyet Zselíz környékén, másikat távoli hegyekben. Ez alkalommal minden tag felszed külön kosarakba minden fajta gombát, ehetőt, nem ehetőt, mérgeset, nem mérgeset. Ezt másnap a kultúrházban kiállítjuk, ellátott címkékkel és ezt a nagyközönség is megtekintheti. Az ehető gombákból gombakülönlegeségeket készítünk a kultúrotthon konyhájában, melyet közös vacsora keretében ízlelhetnek meg és fogyasztanak el a tagok. Gombakörünk célja tehát az, minél több polgártársunk, hozzáértéssel gyűjtse a gombát, mert a gomba nemcsak étel és csemege, hanem veszélyes méreg is lehet. Reméljük, hogy szakkörünk munkája eredményes lesz és minél több gombagyűjtő, kiránduló, diák és mindenki, aki szereti a természetet, nyitott szemmel járja az erdőt és hozzáértéssel gyűjti a természet ingyen gyümölcsét. Hisszük, hogy körünk munkája nem lesz hiábavaló, elősegíti a gombászat további fejlődését és a gombaismeretnek sok új barátot, körünknek sok új tagot szerzünk. Tóth Károly Rhoec discolor Világos bútorzatú szobák egyik elmaradhatatlan dísznövénye a Rhoec discolor. Lelevei lándzsa alakúak, felül zöld, fonákukon és peremükön lilás ibolyaszínű és levélrózsát alkot. Élénk színeivel szépen érvényesül a lakásban. Kedvező megvilágítás esetén (világos, de közvetlen napfénytől védett helyen) jól fejlődik. Közepes hőmérsékletet és párás környezetet kell számára biztosítani, ilyenkor ki is virágzik. Virága apró. jelentősége maghozás szempontjából van. Apró magvait virágcserepekbe vetve, kellő nedvesség mellett csíráztassuk. Azonban lényegesen eredményesebben szaporíthatjuk dugványról. Megköveteli a könnyű melegágyi földet. Mivel a hideget nem jól tűri, teleltetése gyengén fűtött szobában történjen. Sz. F. A fokhagyma mint gyógynövény jük, amit már az ókori egyiptomiak isteni eledelként fogyasztottak gyógyító hatásáért. Említést tesznek róla már a legrégibb írásbeli emlékeink is. Az ókor elismerte mint általános gyógyszert és mint egészséges táplálékot. Az egyiptomiak, szumérek és a zsidók már hatezer évvel ezelőtt ismerték és hitték, hogy a fokhagyma jó kedvvel, humorérzékkel és harciassággal jutalmazza „hódolóit“. Egyiptomban például a piramisokat építő rabszolgák napi táplálékának pótolhatatlan alkotórésze volt, a római katonák is napi „fejadagként“ kapták, hogy harci készségük erősödjön. Később pedig mint fontos higiéniai „biztosíték“-ot használták. A fokhagymát szinte a végletekbe menő mondákkal dicsőítették. Napjainkban mintha ismét visszatérne a fokhagyma nagy tisztelete, hiszen egyre több házi készítmény és iparilag előállított gyógyszer fontos alkotórészévé vált. Nem csoda, hiszen ma már egyöntetűen elismert gyógynövény a fokhagyma. Gyógyító hatásait a modern tudomány be is bizonyította. A fokhagyma az Elő- és Dél- Azsiában honos, nálunk kultivált Allium sativnm L. (Liliaceae) hagymája. Leginkább a meleg fekvéső, nehéz, mély talajt kedveli. A szár hervadásakor, fehéredéskor a földből kiszedett teljesen kifejlődött hagymát gyógyszerkészítési célokra hűvös helyen szárítják. A hagymák celofánba való csomagolása nagyon előnyös, mivel így nem „szökik ki“ a jellegzetesen átható illóolaj. A fokhagyma főleg alliínt tartalmaz, melyből a megfelelő enzim egy további illóolajat, az allicínt bontja le. Az allicín még az 1:85 ezer és az 1:125 ezer hígításban is megöli a grammnegativ és grammpozitív baktériumokat, valamint antimikotikus (gomba-pusztító) hatással is rendelkezik. Az allicín baktericid (baktérium ölő) hatása kb. a penicillin-hatás 1 százalékának felel meg. A friss, érintetlen hagymának nincsen baktericid hatása és a jellegzetes illattal sem rendelkezik, ezek a tulajdonságok csak a szétzúzásuk után lépnek fel, amikor az alliínból enzimatikus hasadással allicín keletkezik. Továbbá tartalmaz vitaminokat (A, Bt, B2, C és D), kolint, enzimeket, jódot, növényi zoohormónokat, szénhidrátokat, és sok más vegyületet. A fokhagyma gyógyító hatása az emésztőrendszerben sokoldalú. Erősíti a mirigyek kiválasztó-képességét, „ellenőrzi“ a bélcsatorna mikrobiális flóráját, különböző fertőzések esetén nagyon hatásos (még a dybentériánál is), növeli az epe kiválasztódását és mint anthelmintikum fejti ki hatását az emésztőrendszerben. Gyakran használják felfúvódás ellen, mint - carminatívumot (szélliajtót). A házi gyógyászatban vérnyomáscsökkentő és antiskleroticumként érvényesül. A fokhagyma kivonata elősegíti a nedvesedo sebek gyógyulását is. Az utóbbi években fedezték fel a Kaliforniai Egyetemen a fokhagyma még eddig ismeretlen hatását. Két kutató megfigyelte, hogy a fokhagymából készített kivonat elpusztítja a szúnyogok még azon nemzetségeit is, amelyek immúnok a különböző rovarirtó szerek ellen. Azonban még mielőtt ez a hatásos eszköz a piacra kerül, a kutatóknak meg kell találni a módszert, mellyel a fokhagyma kellemetlen átható illatát tompítani tudják. A fokhagymát főleg mint zöldséget használjuk, de gyakran érvényesül a gyógyszerészeiben is, mint számos speciális ipari gyógyszerkészítmény fontos hatóanyaga. RNDr. Bogdány István, Tvrdošovce (Tardoskedd) A dinnvetermeszies ÉÄpésielmi problémai A tavalyi év nem volt könnyű a dinnye termesztésére. A hűvös tavasz, majd a csapadékos, napfényben rendkívül szegény nyár, nagyon megnehezítette a dinynye termesztését, ugyanakkor kedvezett a különféle gombabetegségeknek. Mivei a jelenlegi dinnyefajtáink nem eléggé ellenállóak a gombabetegségekkel szemben, ezért a növényvédelemre nagyon fontos feladat hárul ezen a téren. Az alábbiakban szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét a dinnyetermesztés időszerű növényvédelmi problémáira, amely szorosan összefügg az időjárással. Minél kedvezőtlenebbek a körülmények (hűvös, csapadékos idő), annál nehezebb a dinnye növényvédelme. Az időjárás eléggé kiszámíthatatlan, ezért a sikeres védelem előfeltétele a megelőző védekezés. A gombabetegségek nagyon gyorsan terjednek. A betegség megjelenése után már kevés remény van arra, hogy sikerüljön megállítani a betegség terjedését. Ez különösen érvényes a nálunk leggyakrabban előforduló lisztharmat, és antraknózisnál. Ezek a gombabetegségek nagyon sok spórát termelnek és amikor már nagyban elszaporodott, permetezéssel már nem állíthatjuk meg még a leghatékonyabb védőszerekkel sem. Ezért a védekezésnek már a palántanevelésnél kell kezdődnie. Az első permetezéshez Perozint (0,5 %}, Dithane-t (0,2 %), vagy Fundazolt (0,76 %} használunk. A kiültetés után közvetlen nem permetezünk. Megvárjuk amíg a palánták megerednek, vagyis a kiültetés után az első permetezést 7—10 nap múlva végezzük. Csapadékos, napfényben szegény időjárás esetén legkorábban a lisztharmat megjelenésével számolhatunk. Ezért ajánlatos a nagyon hatásos Karathannal (0,01 %), vagy a többi gombabetegség ellen is nagyon hatásos Fundazollal (0,07 %) töménységben permetezni. Hogy a permetezést hányszor végezzük, azt nem lehet előírni, de elfogadhatjuk szabályként, hogy minél kevesebb a napfény és minél csapadékosabb az időjárás, annál gyakrabban kell permetezni. Csapadékos időjárás esetén tanácsos legalább 7—10 naponként megismételni a permetezést és jó a permetezőszert is változtatni. Az eddigi tapasztalatok alapján a llsztharmat ellen — ha időben alkalmazzák — nagyon hatásos a Karathane és a Fundazol. Sajnos, az antraknozis ellen már nehezebb a védekezés. Ha az időjárás nagyon kedvezőtlen, a Dithane-val és a Perozinnal nem lehet az antraknózistól megvédeni a dinnyét. Egyes tapasztalatok szerint a Fundazol az antraknózis ellen is hatásosabb, mint a Dithane vagy Perozin. Itt a végső megoldás majd az ellenálló fajták kinemesítése lesz — reméljük belátható időn belül. Gondolni kell arra is, hogy a dinnyét az indák szétfutása után a sorok között már nem lehet traktorral permetezni, ezért a sorok között olyan távolságra kell utakat hagyni, hogy permetező pisztollyal az utakról lehessen permetezni a belső sorokat is. Sok helyen nagy gondot okoznak a drótférgek a dinnye termesztésénél. Erős drótféreg fertőzés esetén ültetés előtt Lidenal (20 kg/ja) azonnal a talajba bedolgozva; gyakorlatilag teljes védelmet nyújt. Ezt azonban csak erős fertőzés esetén alkalmazzuk az egész területen. Ha csak bizonyos részekben foltokba (laposokon) mutatkozik drótféreg kár, akkor csak a fertőzött részeken alkalmazzunk Lidenalt. Már egész kevés védőanyag is védelmet nyújt, ha a fészekbe szórjuk, mivel a drótférgeket elriassza. A túladagolástól óvakpdjunk, mert a Lidenal a dinnye gyökerére mérgező hatású. Ha a már kiültetett dinnyét károsítják a drótférgek, akkor a Lidenált oldat formájában is (0,5 %) a dinnye tövéhez juttathatjuk. Esetleg Lidenal helyett Metattont (0,2 %) ts használhatunk, de csak annyit, hogy a dinnyető körül egy kicsit átnedvesedjen a talaj. A tápkockába ültetett dinnyének nem a gyökerét, hanem a gyökérnyak feletti részét támadják meg a drótférgek. A gombabetegségeken kívül még a vírusos megbetegedés is okozhat jelentős károkat a dinnyében. Ezért a virágzás előtt tanácsos a permetléhez még Fosfotiont, vagy Metationt is adni. Ezzel megakadályozzuk, hogy a rovarok széthordják a vírusokat a dinnyenövényeken. A fentiekben csak az általunk alkalmazott permetanyagokkal foglalkoztunk. Örömmel fogadnánk azon olvasóink észrevételeit, akik esetleg más növényvédőszerekkel értek el kedvező eredményeket. R. L. A Zbrojníkyi (Fegyverneki) Efsz-ben még a nyári időszakban is nagy gondot fordítanak a szegfű gondozására. (Kovács felvétele) A tövises iglic Gyökerét kora tavasszal kell gyűjteni. A gyökeréből készült drogra a gyógyszeriparnak nagy szüksége van. Felvásárlási ára 15 korona/kg. A tövises iglic (Ononis spinosa L„ ihlica tŕnistá) a hüvelyesek (Leguminosae) családjába tartozó réteken termő félcserje. Szára 30— 60 cm, erősen szétágazó, amelynek ágain, csavaros elhelyezésben tövises végződő rövid hajtásokat találunk. Levélkéi hosszas tojás alakúak. Virágai rózsaszínűek. A gyökértől az agancsszerű győkérfejeket maradéktalanul el kell távolítani. A drog ononin, ononid, pseudonini és szaponín hatóanyagokat tartalmaz. Továbbá tartalmaz gumit, gyantát, kevés illóolajat és citromsavat. A drognak vizelethajtő, dezinfikálő és reuma elleni tulajdonsága van. A tövises iglic gyökerét mint gyógynövényt már nagyon régen ismerték, mert benne van a legrégibb herbárokban. Ügy használták, mint sokoldalú gyógyszert. Többek között, mint vértisztítót, nemibajokra és reuma ellen. Legtöbbször a kuruzslók és alkimisták használták segédeszközként. Nálunk a nép a következő neveken ismeri: ekeakadály, gilice, igrictüske, kecskezanót, macskatüsök és ökörguzs. Alkatrésze a SPECIES CHOLAGOGAE PLANTA teakeveréknek, amelyet az epebántalmak, epekövek és epevezetékek gyógyítására használnak. SPECIES DIURETICE PLANTA teakeveréknek, amelyet mint vizelethajtó gyógyszert használnak a daganatok eltávolítására és mint mellékgyógyszert a magasvérnyomásnál és a vesegyulladásóknál és a SPECIES UROLOGICAE teakeveréknek, amelyet úgy használnak, mint vizelethajtőt, veseutakat dezinfikáfb és vesekövet oldó gyógyszert. A gyökér főzete húgysavas képződésre való hajlamosság (húgyhólyag kövek és vesekövek) esetén jó hatású. Hosszas, erős főzés után azonban gyengébb a hatása. Reumánál, idült bajok esetén, anyagcsere zavarnál és magas vérnyomásnál szintén jó hatású. Külsőleg különféle bőrbetegségeket Is kezelnek főzetével, sőt szájpenész esetén szájöblítésre is alkalmas. Recept a főzet elkészítéséhez: 5 gramm kockára vágott gyökeret 3 dl vízben kell forralni 5 percig, s e főzetet 1 nap alatt kortyonként kell fogyasztani. Figyelem! Nem szabad összetéveszteni a nehézszagú igliccel. Erre jellemző, hogy a föld feletti része kevés ágú, tövistelen és a virágai nagyobbak, szennyeskékek. Mellékhatások: Az iglic gyökeret nem szabad hosszú ideig használni és nagy adagokban, mert olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek nagyobb adagokban árthatnának. Az említett főzeten kívül ajánlatos a következő recept szerint elkészíteni a kivonatot: 2 kiskanálnyi mennyiséget a szárított és felaprított gyökérből 0,5 liter hideg vízbe helyezünk és csak 8—10 óra múlva szűrjük le. Naponta csak ennyi mennyiséget szabad elfogyasztani, hogy megelőzzük a mellékhatásokat. Dr. Nagy Géza
