Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-04 / 31. szám
Néhány gondolat a fóliasátras zöldségtermeléssel kapcsolatban Ä fóliasátras zöldségtermesztés mindinkább nagyobb teret hódít. Egyre több mezőgazdasági üzemben termesztenek nagyobb, egy-két hektáros területen fóliasátrak alatt hajtatott zöldséget, de akadnak üzemek, ahol 4—5 hektár fóliasátor Is van. Ez érthető, mert ma már nagyon kell keresni az utat, amely a nagyobb bevételhez vezet. jelenleg nehezen tud létezni az a mezőgazdasági üzem, amelynek nincs valamilyen speciális termesztési ága, pl. gyümölcsészet, szőlészet, kertészet, baromfitenyésztés, stb. A jövedelem fokozására nagyon előnyösnek látszik a fóliasátras zöldséghajtatás, mivel itt a befektetés nagyon rövid idő alatt megtérül. Akkor, amikór egy hektár fóliasátor költsége i— ha az üzem saját erejéből készíti — cirka 200—250 korotaa/ha, az évvégi bruttó bevétel hektáronként elérheti az 500 ezer koronát, esetleg még többet is. Azonban bármennyire jövedelmező is a fóliás zöldséghajtatás, itt is érheti a termelőt csalódás, ha nem veszi figyelembe azokat a tényezőket, amelyek döntően kihatnak a termelésre. Bár most még csak az év felénél tartunk, de máris előjöttek olyan problémák, amelyek megoldása múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy ez a termelési forma a jövőben beváltása a hozzáfűzött reményeket. 'Az alábbiakban ezekkel a problémákkal kapcsolatban szeretnénk néhány gondolatot felvetni. Az első a termesztés helyének megválasztása. Gyakorlatilag minden évben számolni kell a 100 km/órás vagy még nagyobb szélviharokkal, ami komoly veszélyt jelent a fóliasátrakra. Az idén már tapasztalhattuk, hogy a nem szélvédett helyeken nagy károk keletkeztek különösen ott, ahol még több hibát is elkövettek, pl. nem volt eléggé leföldelve a fólia, vagy nem volt megfelelő erősségű a sátor váza a szelességhez viszonyítva, stb. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem tanácsos a nálunk leggyakrabban alkalmazott %— 1 colos vascsövekből készült sátraknál a hat méternél szélesebb sátrakat készíteni, mivel ez a biztonság rovására megy. Voltak helyek, ahol a nyolc méter széles fóliasátrak vázát a hatalmas szélvihar teljesen deformálta, hasznavehetetlenné tette. Ä fólia minősége szintén nem kis mértékben befolyásolja a biztonságos termelést. Ideális lenne a 0,2 milliméteres fólia vastagság, mégpedig ragasztás nélkül. Egyelőre azonban 0,2 mm-es fóliánk „hazai gyártás“ — csak ragasztott van. A Magyarországról behozott fóliaponyvák 5ÖX10 méter nagyságban ugyan nagyon jók, a fólia is jó minőségű, de ezek csak 0,12 milliméter erősségűek. A 0,10 mm vastagságú ragasztott ponyvák nagyon megbízhatatlanok, csak szélvédett helyeken használhatók, de ott is ajánlatos tartalék ponyváról gondoskodni. Ä legtöbb gazdaságban a palántanevelés, illetve beszerzés a fűtetlen fóliasátrakban alapvető problémát jelent. Az üzemek nagyobb része nincs üvegházzal ellátva, pedig hogy a fóliasátrak gazdaságosan legyenek kihasználva, legalább két növényt kell termeszteni egy idényben. Így meglehetősen nagy a palántaszükséglet, ha a jelenlegi árak mellett vesszük a palántát, cirka 80—100 ezer koronát kell csak a palántáért kifizetni hektáronként. Ez még a 5—600 ezer korona/ha bruttóbevételnél is magas költség. Viszont csak egy növény termesztése, ha pillanatnyilag még sokan is alkalmazzák (paprika, uborka), a jövőben több mint valószínű, hogy nem lesz kielégítő. így a jövőben, ahol erre mód lesz, a saját palántanevelésre kell orientálódni. Itt viszont nem számolhatunk azzal, hogy a palántaszükségletet üvegházból fogjuk fedezni, mert erre nincs lehetőségünk. Viszont melegágyas palántanevelés nagyon költséges és nem elég megbízható. A megoldás több mint valószínű, hogy a fóliasátras palántanevelés lesz, meleglevegős fűtéssel, mivel itt aránylag alacsony befektetéssel rövid idő alatt meg lehet oldani az építést. Bár valószínű, hogy a keléstől a pikírozásig — különösen az első kultúránál — jobb lenne az üvegház. A palántanevelésnél óriási segítséget nyújtana a pótmegvilágítás. Az eddigi tapasztalatok szerint a pótvilágítás egy hónappal lerövidítené a palántanevelés idejét. Ez azt jelenti, ha azt akarjuk, hogy április 20-a körül bimbós paprikapalántánk legyen, januári vetés helyett elég a paprika magot február elején vetni. Itt azonban még sok a megoldatlan probléma, különösen nehéz a megfelelő világítótestek beszerzése. Remélhető azonban, hogy a fóliás termesztés fellendülésével ez a probléma is közelebb kerül a megoldáshoz. A fóliás termesztésnél még egész sor probléma vár megoldásra: az öntözési mód, növényforgó, fajtakérdés, tápanyagéilátás, növényvédelem, stb. Ezeket a problémákat mindinkább figyelemmel kell kisérni, mivel ezek nagyban befolyásolják a termesztés eredményét. A jövőben számolni kell azzal, hogy a fejlődés nálunk sem állt meg. Most elsősorban a fűtetlen fóliásházak terjednek, nálunk ugyanúgy, mint a szomszédos államokban. A jövőben számolnunk kell a fűtött fóliasátrak elterjedésével. Itt nagy előnyben lesznek azok az üzemek, amelyeknek módjukban lesz a fűtéshez termálvizet használni, mint pl. Dunaszerdahelyen az Agrofigornál, mivel a meleg termálvíz megoldja a fűtést s ez nagyon jelentősen csökkentheti a termesztési költségeket. Az ilyen helyeken már megvan a palántanevelés jó fettétele. Az olcsó fűtési mód lehetővé teszi a termesztést az egész téli időszak alatt. Számolni kell a jövőben azzal is, hogy a fóliasátras termesztés rohamos elterjedésével csökkennek a termelési költségek. Azokban az üzemekben, ahol meglesz a lehetőség a további fejlődésre, meglesz a kezdeményezés és a vállalkozási kedv, tovább fognak fejlődni, ahol pedig nem lesz meg a megfelelő hozzáállás, le fognak maradni. Mindig azok az üzemek lesznek előnyben, ahol nem azt nézik, hogy mit csinál a szomszéd üzem, hanem előbbre néznek és azon fáradoznak, hogy mit kellene tenni, hogy megelőzzék a környező üzemeket. Rákóczi Lajos, Solary (Sóssziget) Egymillió palánta Ä Svodín-i (szőgyéni) Barátság Efsz az érsekújvári (Nové Zámky) járásban az idén 55 hektáron termeszt zöldséget. Kertészetük két víztároló mellett terül el. Csák Boldizsár, az egyik kertészeti csoport vezetőjének irányítása mellett 150 ezer korai káposzta, 80 ezer kelkáposzta palánta került a földbe. Paprikát 8, és paradicsomot hat hektáron kívánnak termeszteni. Idén 1 millió 250 ezer korona értékű zöldséget adnak el a felvásárló üzemnek. A korai káposztáért 400 ezer korona bevételt várnak. A kertészetben ügyeskezű asszonyok és lányok dolgoznak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több zöldség jusson a dolgozók asztalára. Azonban kevésnek mutatkozik az öntözéshez szükséges víz, mivel a halállomány kifogása érdekében a Halászati Szövetség télen leeresztette a víztárolót és csapadékhiány miatt még nem pótlódott. A kertészet területét a közeljövőben 100 hektárra tervezik bővíteni. Az ősz folyamán egy hektár területen fóliás kertészetet létesítenek, főleg palánta előnevelés céljaira, hogy e téren is felszámolják az eddigi melegágyas elavult módszereket. Táviratilag a kertészetből hat millió korona bevételt szándékoznak elérni, ami majd jelentősen hozzájárul a tagság jövedelmének fokozásához. Ifj. KOVÁCS FERENC Bővítik szőlészetüket A gbelcei szövetkezet szőlészeti csoportja minden évben kiváló eredményeket ér el. Fotó: ifj. Kovács F. Ä Gbelcei (köbölkút!) Februári Győzelem Efsz, Kelemen János szőlész csoportvezetővel idén 12 hektáron mintegy 40 ezer szőlőoltványt telepítettek, 212 ezer korona értékben. Ennek jelentős részét Zöldveltelini fajta alkotja 5 hektáron, 16 600 oltvánnyal, 2 ha az Irsai Olivér, 4 hektáron Olaszrizling és 1 ha Szentlőrinci fajta. Az újonnan telepített 12 hektárral a szőlészet eléri a 43 hektárt. Ifj. Kovács Ferenc * A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE 8. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 4 A TARTALOMBÓL • A dinnyetermesztés növényvédelmi problémái • A tövises iglic • Elejét vehetjük a növények „sápkór“ — betegségének? • A gyümölcsbor fejtése • Ésszerűségi és esztétikai szempontok a családi kertek tervezésében • A fokhagyma mint gyógynövény • Gombaszakkor Zeliezovcén • Több mint két millió oltványt készítettek • Egy millió palánta .ф Néhány gondolat a fóliasátras zöldségtermesztéssel kapcsolatban A „Rolnické noviny“ f. évi március 5-i 54-es számában figyelemre méltó írás jelent meg. A cikkből kitűnik, hogy kőt évvel ezelőtt 68 600 hektár gyümölcsösről szüreteltek termelőink, ennek ellenére a vitaminszükségletet biztosítani nem lehetett, főleg azért, mert a 6—8 évvel ezelőtt ültetett gyümölcsfák csak 60 százalék terméssel térítették vissza a befektetett költségeket, ami természetesen befolyásolta téli vitamin ellátásunkat is. Ä szakértők úgy tervezilr, „hogy újabb telepítések helyett felújítják a régi gyümölcsösöket, hogy a jelenlegi 40 kg szükségletet 1985-ig 70 kg-ra tudjuk emelni“. A cikkíró hangsúlyozza, hogy ez a terv csak akkor sikerülhet, ha maguk a termelők is szigorúan betartják a gyümölcsösök művelésével kapcsolatos technológiai követelményeket, főként a talajművelést, tápanyagpótlást stb. Nem szükséges ez utóbbi fontosságát külön hangsúlyozni, de úgy érzem, rá kell mutatni a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok trágyázási módjára. Sokszor hallhatjuk azt a véleményt, hogy „a gyümölcsfák még silányabb talajban is kielégítő termést hoznak, hiszen gyökérzetük évről-évre új talajréteget behálózva éléskamrát tud biztosítani“. E vélemény helytelenségére az alábbiakban szeretnék rámutatni. Évtizedes kísérletek bizonyítják, hogy a gyümölcsfának sok táperőt kell évente arra fordítania, hogy élelemkutató szerveit: a gyökérzetét fejleszsze. A rendszeres „műtrágyázás“ éppen úgy kifizetődik, mint az egyéb növények esetében. Csakhogy a gyümölcsösök trágyázási költségei nem térülnek meg olyan hamar, mint kultúrnövényeinknél. A gyümölcsfa rendszeres trágyázásával nagyobb termést érhetünk el. Hogy ez így igaz, azt bizonyítják a zöldséges kertekben trágyázott, felásott talajban élő gyümölcsfák, amelyek nem szenvednek hiányt tápanyagokban. Többször megtörténik, hogy a gyümölcsfák bő termés után — főként tápanyagokban szegény homoktalajban — gutaütést kapnak. A termelők pedig a baj okát nem a tápanyaghiányban, hanem másban keresik. Felmerül a kérdés, hogy a szóban forgó területeken csakugyan szakszerűen trágyáztuk-e gyümölcsöseinket? Dr. Bart és dr. Steglich német tudósok megállapításai szerint „egy gyümölcsfa évente négyzetméterenként 10 gr Nitrogént, 5 gr foszforsavat, 15 gr kálit és 10 gr meszet igényel“ (ezek csak tájékoztató számok), a talaj neme, a gyümölcsfajtája, a fa kora, ültetési módja stb. szerint. Ha a gyümölcsfa a tápanyagok egy részét már készen kapta — trágya vagy műtrágya alakjában — azt hasznosabban fel tudja használni, mint gyökérképzésre. Ez főleg akkor mutatkozik, ha a fák sűrűbben vannak ültetve, mert itt az oldalt szétterülő gyökérzetük csakhamar összeér s így az egyik fa a másik elől akarja felvenni a tápanyagokat s aztán a talaj is hamarább kihasználódik. A gyümölcsfák különösen nitrogén igényesek. A fák csenevész növésükkel, vékony ágaikkal, halvány zöld színű levélzetükkel és silány termésükkel jelzik, hogy nitrogénre éheznek. Bőséges nitrogén trágyázással a gyümölcstermést is növeljük. Viszont tudnunk kell, hogy az egyoldalú vagy túlerős és későn alkalmazott nitrogéntrágyázás hátrányos, mert a fa fejlődését meghosszabbítja, a gyümölcs később érik be, a fiatal ágak nem érnek be, és a koraőszi fagyok sok kárt okozhatnak. A fiatal csemeték ültetésénél, vagy értékes gyümölcstermő törpe „redély“ (špalier), vagy alakfáknál főleg silányabb talajokban, ahol tápanyagokat akarunk nyújtani és a talaj fizikai állapotát akarjuk javítani, feltétlenül istállótrágyát vagy komposztot alkalmazunk. Nagyon jó erre a célra a trágyalé is, mivel könnyen hozzájut a gyökerekhez. Kévés foszforsavat tartalmaz, ezért azt pótolni kell. Foszforsav-szegény talajon a fa silányan Iejlődik, és a gyi* mölcse apró, Ízetlen. A foszforsav a fa termékenységét fokozza. Hat a virág és termőrügyetf képződésére, gyümölcsfejlődésre, korábbi beéredésre, íz és zamatjavításra. Az őszi- és kajszibarack, szilva és cseresznyefák tömegesen pusztulnak el olyan talajban, amely foszforszegény, mert a magképzéshez a fiatal hajtásoktól vonják el a foszforsavat. Ami a káli igényt illeti, á gyümölcsfák igénye nagy. (A fa hamujában sok a kálitartalom.) Egy 25—30 éves almafa 177 gr káliumot von el évente a talajból, ezért a kálitrágyázást meghálálják. A kálium hiány megnyilvánul a gyenge, könnyen száradó hajtásokban. Ha nagyobb a káliumhiány, á levelek barnás, beszáradó foltokat kapnak, a friss hajtások' ősszel nem érnek be, a gyümölcs nehezen és rosszul érik, sok lehullik és zamatnélkülivé válik. A kálium hatása abban nyilvánul meg, hogy több termőrügy fejlődik, a virágok jobban fejlődnek — termékenyülnek, a hajtások egészségesek, a fa szövete keményebb, erőteljesebb, ősszel jobban beérik, így a fagy és betegségekkel szemben ellenállóbbá válik. K. L. A gyümölcsfák és gyümölcsbokrok trágyázása
