Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-04 / 31. szám

1973. augusztus 4, SZABAD FÖLDMŰVES. 9 Mióta eszünk kenyeret? Hol sütötték az első kenyeret? Nem tudjuk. Azt sem, mikor, s mi módon ismerte fel az ősember, hogy a meg­őrölt növényi magvakat kenyérré gyúrhatja. Annyi biztos, a kőkorszak emberének kezdetleges szerszámai között megtaláljuk már azt a mozsár­szerű edényt, amely csakis őrlésre szolgálhatott. Úgy alakulhatott a kenyérsütés szo­kása, hogy az addig péppé formált, s napon szárított lepény egyszer tűz­be került. Gazdája bizonyára bosszan­kodott, de megízlelésekor elszállt a mérge. Az ősi kenyér még kovászta­­lan volt. Lehetséges, hogy lisztből, vízből gyúrt tészta egyszer megsavanyodott, ezáltal lazább, puhább lett, s később ezt a megsavanyodott kását hozzáke­verték a frissen készített kenyértész­tához, tán azzal a szándékkal, hogy azt is meglazítsa. Feltehető, hogy a görögök okoskodták ki a kenyérke­­lesztés módját, mert feljegyzések szólnak arról, hogy szüretkor musttal gyúrtak össze kölest, és olyan kovászt nyertek, amelyet egy évig is használ­hattak. Antik írók gyakran emlegetik a kenyeret. Homérosz és Hésziodosz írnak róla. Ailianosz már 45 athéni péket emleget. Egy későbbi görög fró 72 féle athéni péksüteményt sorol fel. Athénben Dionüszosz istent tartották a kenyér feltalálójának, s ezért ünne­pein nagy cipókat hordtak körül. A görögök a kenyérbe sütés előtt olajos magvakat szórtak, talán azért, hogy a kiolvadó zsiradék izletesebbé tegye. Írásos feljegyzések szerint Francia­­országban a 8. században, Angliában még később és Svédországban pedig csak a 16. században dolgozták fel a lisztet kenyérré. Az ősmagyarok nem ismerték a ke­nyeret. A napon szárított - lepényt a nyeregkápára akasztva vitték maguk­kal. A 17.—18. században — amikor egész Európában a legfőbb táplálék a kenyér lett —, megtalálták gyári előállításának módszerét. Bécsben és Hollandiában már 1788-ban dagasztó­gép dolgozott, de csak 1810 után ter­jedt el, amikor a francia Fontaine tö­kéletesítette. Most, az új kenyér ünnepe táján legalább ennyit — mindennapi kenye­rünk eredetéről. PULMAN R. mim Á JKKBfc A gyógyító futás előnyei -BETEGEKNEK, SPORTOLÓKNAK A Ljogkaja Atletyka című szovjet folyóiratban érdekes Írás je­lent meg a futás gyógyító hatásáról. Ebből közlünk néhány részletet. A szovjet lakosság körében igen népszerű az úgynevezett gyógyító futás is, amely hatásos eszköznek bi­zonyul a különböző betegségben szen­vedők számára. Egy szívbántalmakban szenvedő beteg ezeket írja: „június közepén elkezdtem a kocogást és ér­zem, hogy valósággal újjászületek. Teljesen helyreállt munkabírásom, jobban alszom, megszűntek szívdobo­­gásos rosszulléteim. A futás után gyorsan visszatér nyugalmi állapotom. A futás minden gyógymódnál és gyógyszernél hatásosabb“. A gyógyító futás mindenekelőtt cél­­tudatosságával különbözik a betegség megelőző futástól, külön-külön hat a szervezet megbetegedett rendszereire. Nincsenek légzészavarok, csökkennek a fejfájások és a szívtáji fájdalmak. A futás gyógymódként való alkalma­zása esetén mindjárt az első pillanat­tól kezdve önellenőrző naplót kell vezetni. Minél rövidebb ideje beteg valaki, annál gyorsabban lesz normá­lis a vérnyomása. Adott esetben a gyógyító futás nemcsak gyógyító té­nyezőként szerepel, hanem olyan módszerként is, amely a vérnyomás labilitását, illetve stabilitását határoz­za meg. Az olyan alacsony vérnyomású be­tegeknél, akik állandó szédülésre pa­naszkodnak, sokkal gyorsabban áll be a javulás, mint az ellentétes pólust képviselő társaiknál. A gyógyító futás tehát nemcsak csillapító tényező, ha­nem szabályozó módszer is. A gyó­gyító futást alkalmazó betegeknél igen gyorsan javulnak a szubjektív adatok: az alvóképesség, a közérzet, a hangulat, a munkabírás. Egyébként a sportkőrházakban te­vékenykedő orvosok gyakorlata azt bizonyltja, hogy a sportolók sem nél­külözhetik a gyógyító futást. A súly­emelőknél, ökölvívóknál, birkózóknál ugyanis gyakran észlelhető hirtelen vérnyomás-növekedés. Anélkül, hogy a sportoló abbahagyná edzéseit, vé­gezzen hetente kétszer gyógyító fu­tást, amíg a vérnyomás nem tér visz­­sza normális szintjére. CSMH- •: » v .-tv.* A szomszédos Galábocs lakosait sokszor bosszantják azzal, hogy jalujuk a világ közepe, mert ott esett le az aranyálma. No, ennek is megvan n maga története. II. Rákóczi szabadságharcának idején egyszer labancok voltak elszállásolva a faluban. Két német fegyverkovács a kasszából valahogy elcsent egy csomó aranypénzt. Amikor a lopást észrevették, megindult á keresés, kutatás. A* kovácsok megijedtek, a pénzeket almához hasonló aranydarabbá öntötték, s be­dobták a falu közepén levő mély csurgó kútba. Ez olyan kút, amelyből mindig folyik kt a víz. így rejtették el a zsákmányt, a kutatás eredménytelen volt. Pár nap múlva a katonaság elment. A két tolvaj azon­ban másnap visszatért, s kezdték a vizet kimeregetni a kútból. Kettejüknek ez lassan ment, így hát kihajtották az.egész falut. Estére végre a kút aljára értek, de az iszapban az aranyalmákat nem találták meg. így hát eredmény nélkül ment el a két labanc. Иоду az almák a kútban vannak-e, nem tudni, de mondják, a mai napig is megvan. BUDAI JÓZSEF Mit tudtok a kanári madárról ? Feltételezem, hogy mind­nyájan ismeritek a kanári­madarat, ezt a szép, sárga­színű, gyönyörű hangú kis énekest. De azt már bizo­nyára kevesen tudjátok, me­lyik tájról kerültek hozzánk ezek a madarak... A mint­egy ötezer-hatezer kanári­madár-tenyésztőnek köszön­hető, hogy a madarak ná­lunk ennyire elszaporodtak. Az ornitológusoknak és tu­dósoknak sok fejtörést oko­zott, honnan is kapták nevü­ket ezek a kis énekesek. A kanárimaradak őshazája a Kanári-szigetek. Itt a 16. századig millió számra élték szabad életüket. A sziget la­kói szeretettel vették körül őket, mert gyönyörű hang­jukkal kellemesebbé tették életüket. De aztán jöttek a spanyolok, akik hamar fel­ismerték az énekes madarak értékét, hálók segítségével összefogdosták őket és Eu­rópába szállították, a jöve­delmező üzlet reményében. Ma már nagyon megcsap­pant a kanárimadarak szá­ma őshazájukban. Így kerültek hozzánk ezek a szép énekes madarak. De ne gondoljátok, hogy min­den kanárimadár tud éne­kelni. Ez a tulajdonság a hím madarak kiváltsága. Ezek közül is némelyek né­ha hamisan fújják szerelmi dalukat, különösen akkor, ha szól a rádió vagy egyéb zaj kizökkenti őket a meg­szokott ének-skálájukból. A nőstény négy-öt tojást tojik, majd két hétig ül rajtuk. A fiókák egy hónap leforgása alatt önállókká lesznek. A kanárimadarak sorsa nálunk nem olyan szomorú, mint gondolnátok. Igaz, hogy mozgási területük csupán a kalitka,, de itt nem fenyegeti életüket semmi veszély. Ok már nemigen tudják, milyen is az élet a szabad termé­szetben, mert fogságban szü­lettek. Mikor ott álltok a ka­litka előtt és csodálkozva élvezitek gyönyörű hangju­kat, gondoljatok a ti szabad, biztató távlatú kis életetek­re. ANDREJ RIŠNOVSKÝ FOGÓCSKAJÁTÉKOK SAPKÄTLAN FOGÖ: A fogót kivéve min­den játékos sapkát visel. A játék indítása után a fogónak az a feladata, hogy sapkát szerezzen. Akinek a fejéről sikerül a sapkát leszedni, az lesz a fogó. ÉRINTŐS FOGÖ: A fogó feladata, hogy a játékosok közül valakit megérintsen. A kö­vetkező fogó egyik kezét az érintett test­részre helyezi, és így igyekszik újabb fogót szerezni. A játékosoknak arra kell ügyel­niük, hogy a fogó a mozgás szempontjából fontos testrészeket ne tudjon megérinteni. Ha például a fogó valamelyik játékos boká­ját üti meg, az új fogónak egyik kezével a bokáját kell fogni, ez természetesen nagy hátrány BOTFOGÓ: A fogó egy stafétabofszerü bo­tot tart a kezében. Amikor egy játékost si­kerül kezével megérinteni, akkor a botot eldobja. Az új fogónak először a botot kell megszerezni és csak utána próbálkozhat va­lamelyik játékos elfogásával. TÄRSAS FOGÓCSKA: A játék ugyanúgy kezdődik, mint az ismert fogó. A fogó igyek­szik megfogni egy gyereket. Akit sikerül elfognia, azt nem engedi el, hanem vele együtt szalad, és most már ketten igyekez­nek egy harmadik pajtást elfogni. Akit el­fognak, az ismét megfogja a kezét, és így, láncszerűen szaladnak és fogják meg a kö­vetkezőt. Mindig csak a két szélső gyerek foghat meg valakit a szaladó játékosok kö­zül. Ha a kezüket elengedik, az ütés nem érvényes. Aki utolsónak marad, az a győz­tes. HINTA Csüng a hinta magába, meg se mozdul a lába. All, -csak áll és csalogat, hallom, ásít nagyokat. Nézem, milyen jő lenne, ha valaki oda engem föltenne. Bekapcsolnám a láncot, hintám járná a táncot. SCHMIDT LÁSZLÓ Frizuradivat és hajápolás A női hajviselet ma éppoly változatos, mint a divat: a rövid hajtői a kon» tyig, sőt, a párókáig, mindenki olyan frizurát viselhet, amilyet szépét. Egy* egy általános szabályt azonban helyes betartani. Például azt, hogy nyáron a hosszú hajból érdemes néhány centit levágatni. A kucsma, a kalap, a sap­ka viselése után, de főleg a tartós miatt töredezett hajvégek eltávolítása a fejbőr szabadabb légzését segíti. A haj helyes ápolásához tartozik — és nyáron kétszeresen indokolt — a gyakori hajmosás. Legalább hetente egyszer mossuk meg; akinek a mosás után „szétáll“, s nehezen marad formába fésülve a haja, az is legalább tíz­naponként. A mosáshoz használjunk mosószappant — ez kissé szódás, szá­rító hatású, csökkenti a zsírosodást —, vagy dúsan habzó sampont. A hajat és a fejbőrt kétszer egymás után mossuk meg, s hosszasan öblítsük lan­gyos vízzel. Az utolsó öblítővízbe tegyünk egy evőkanálnyi ecetet, ez szép fényt ad a hajnak. A fejbőr ápolására, erősítésére, nagyanyáink jól bevált házi szerét is felújíthatjuk: dörgöljünk szét a hajon és a fejbőrön egy nyers tojást, utána öblítsük le, dörgöljük meg frotirtörülközővel, és simára fésül­ve a napon szárítsuk meg. Ami a frizurát illeti, azt az arcforma szerint, az életkorhoz igazodva vá­lasszuk meg. A konty a középkorúakat öregíti. A frufru viszont — szabályos vagy sza­bálytalan formában — az idősebbeknek is jól áll, mert takarja a homlok­ráncokat. A hátul fiúsán felstuccolt, rövid frizura minden korosztályú nő­nek illik, kényelmes, praktikus, könnyen fésülhető. \\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\v\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VOM Jó étvágyat! KAPROS TÖLTÖTT TÖK. Hozzávalók: 50 dkg darált sertéshús, 1,5 kg spár­gatök, IV2 db zsemle, 1 dl tej, 1 db tojás, 4 dkg vaj, kevés bors, kis pet­rezselyemzöld, У2 dl ecet, 1 dkg só, 1 dl fehér bor, 1 liter tejfeles kapor­mártás. A megtisztítot tököt 4 cm-es dara­bokra vágjuk és kitisztítjuk a magok­tól. A tökdarabokat ecetes sós vízben néhány percig főzzük, majd szitára téve lehűtjük. A finomra darált hús­hoz hozzáadjuk a tejben áztatott és kinyomott zsemlét, a tojást, a törött borsot, sót, petrezselymet, és összeke­verjük. Megtöltjük vele a kihűlt tök­darabokat, egy vajjal kikent lábasba egymás mellé rakva ráöntünk fehér bort, kevés vizet és a sütőben — le­fedve — puhára pároljuk. Ha kész, a kapormártással leöntjük és együtt né­hány percig forraljuk. Rizsköretet ad­hatunk mellé. (Kapormártás recept­je.) 1 cs. kaprot összevágunk. Világos rántást készítünk, amibe egy kis fej apróra metélt hagymát és a kapor felét beletesszük, 3 dl csontlével fel­engedjük, cukorral, sóval, ecettel íze­sítjük és 20 percig hagyjuk főni. Át­szűrjük, hozzáadjuk a kapor másik felét és 1 dl tejfelt, és egyet forral­juk. FINOM MEGGYESLEPÉNY, Hozzá­valók: 4 tojás, 10 dkg porcukor, 10 dkg mandula vagy dió, 3 dkg zsem­lemorzsa és 1 kg kimagozott meggy. A tojássárgáját 7 dkg porcukorral habosra keverjük, és beleszórjuk a darált mandulát. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, hozzáadjuk a maradék porcukrot, és még tovább keverjük. A habosra kevert tojássár­gájához adjuk a zsemlemorzsát és beletesszük a felvert habot. A tepsit vajjal kikenjük, és beleöntjük a tész­tamasszát. A tetejét megrakjuk kima­gozott meggyel. Előmelegített sütőben, lassú tűzön Sütjük. Ha kihűlt, kockára vágjuk és porcukorral vastagon meg­hintjük, 'ERESZTH EJTVÉN Y TEJ ÉS EGÉSZSÉG VÍZSZINTES: 1. Színvonal. 4. Állam Közel-Keleten. 7. Angol világos sör. 10. Asszony lesz belőle. 11. Nagy tó a Szovjetunióban. 12. Hegy több szláv nyelvben (ford.). 13. Síkság Olaszor­szágban. 14. Nem egészen balra (ford.). 15. A Toldi trilógia írója. 16. Gyere németül. 17. Szembetűnően meg­látszik. 18. Bellini operája. 20. Olasz pénzegység. 21. Ja­pán nemzeti játék. 22. Három hang­szerre írt zenemű. 23. .... fon, hang­­erősítő. 24. Hasz­nos rovar. 25. Szegény németül. 26. Szövetség. 27. Exotikus növény (ford.). 28. Állat­hang. 29.. Női be­cenév. 30. Német rendelet (ORDER). 31. Halfajta. 32. Vastag, szőrös gyap­júszövet. 34. Angol hosszmérték. 36. Veszteséged. 37. A pincébe. 38. Becé­zett női név. Több mint jól. 40. Fontos táplálék. 41. Tiltósző. 42. Európai nép. 44. Az Újpesti Dózsa kitűnő labdarú­gó-játékosa. 45. Majomfajta. 46. A Brit Légiforgalmi Társaság neve. 47. Merre betűi. 48. Haza. 50. Ák! 51. Lakoma. 52. Nem mozog. x FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 9. A rejtvény harmadik része. Lendület. 5. Fogoly. 6. Rangjelző szócska. 7. Eladási értékei. 8. London része. 9. A rejtvény harmadik része. 11.........Mater. 12. Oda. 14. Végnélküli romok. 15. Levegő- latinul. 16. Félszi­get a Fekete-tengerben. 17. Azonos a vízszintes 26-al. 19. Szaglószerve. 20. A rejtvény második része. 21. Nem 26. Házikó. 27. Származik. 29. Eszköz. 30. Régi. 31. Három több szláv nyelv­ben. 33. Város Algériában. 35. De szlo­vákul. 36. Szomorú. 37. Ipari növény. 39. Nem balra. 40. Növényi ital. 42. Folyó Szlovákiában. 43. Tánc közepe. 44. Fia arabul. 45. A föld istennője. 46. Szeszes ital. 48. Csapadék. 49. Ál­latlak. Beküldendő a függ. 1., 20. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 28. száma keresztrejtvényé­nek: helyes megfejtése: „... a gabona gyors és veszteség nélküli betakarítá­sát“. Könyvnyertesek: Bugár Izabella, Dől. Saliby (Alsószeli) — Fábián Ág­sok, nem kevés (ford.). 23. Béke több nes, Svodín (Szőgyén) — ÉH Ilona, szláv, nyelvben, 24. Összevissza mond, Hodejovee' (Kerekgede). t

Next

/
Thumbnails
Contents