Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-07 / 27. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. július 7. 6 haállományt tartják. Múlt évben egy tehéntől 3813 liter tejet fejtek, tehát 1796 literrel többet, mint tíz esztendővel korábban. Ezt a többletet a tehénállomány tökéletesítése, a szakavatottabb takarmányozás eredményezte. Elérték, hogy 100 hektár mezőgazdasági földterületen 98 szarvasmarhát, illetve 27 tehenet tarthatnak. Tehát a megalakulás óta mind a szövetkezet, mind pedig annak tagsága nagyot fejlődött. Gódány Mihály bácsi, aki az alapítók egyike, úgy jellemezte a kezdetet, hogy akkoriban bizony mindenesnek kellett lennie a szövetkezetben. Azóta ö maga is számos beosztásban dolgoGódány Mihály bácsi és Balogh István, a gépesített brigád vezetője. zott, jelenleg a szarvasmarhák becsületes gondozója. Mészáros József úgy tizenöt éves lehetett, amikor befogadták a közösbe. Kezdetben ö is mindenes volt, s már tizenegy éve a tehenészetben dolgozik. Kezdettől fogva tizennyolc tehenet gondoz. A múlt évben a rábízott állatoktól 68 427 liter tejet fejt. Három olyan tehene is van, mely egyedenként évi átlagban több mint ötezer liter tejet termelt. A tejtermelés jó színvonalát a tehénállomány kitűnő termelőképességén és a szakszerű takarmányozáson túl abban látja, hogy a tehenészet jól összehangolt, szorgalmas dolgozók kezében van. Aranyossy Árpád már tizenegy esztendeje körültekintő agronómusa a közösnek. A szövetkezet fejlődését abban látja, hogy úgyszólván az összes növénytermesztési és betakarítási .munkákat gépesítették. A műtrágyák, A község minden igényt kielégítő, ко a vegyszerek és a nagyhozamú vetőmagvak használata is nagyot lendített a szövetkezet „szekerén“. S ami nagyon örvendetes, az emberek együtt fejlődtek a gazdasággal és a faluval. Például 1964-ben búzából 27; 1972-ben pedig már 54 mázsát értek el hektáronként, a szemeskukorica hektárhozama pedig hatéves átlagban 18 mázsával emelkedett. Ugyanezt mondhatjuk az évelő takarmányokról és az ipari cukorrépáról is. Az eredményesen termeld szövetkezetnek nemcsak módos, hanem egyben nagyon igényes tagsága van. Erről a faluban járva győződhettünk meg a legjobban. A takaros lakóházak előtti gondozott, virágokkal beültetett parkosított terület arra hívja föl a látogató figyelmét, hogy ebben a községben szeretik a szépet Kovács Ernő elvtárs a nemzeti bizottság elnöke megjegyezte, hogy az utóbbi években sok új lakóházat építettek, s úgyszólván mindenki újjá varázsolta, korszerűsítette a régit. Elmondta továbbá, hogy a falufejleszrszerű művelődési háza. lésben a szövetkezet minden támogatást megad. Kulcsár Károly elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke arról számolt be, hogy a falufejlesztés minden kérdésében elsősorban a pártgyűléseken tárgyalnak. A kommunisták mindenben példát mutatnak. Soha nem fognak olyan dologba, ami nem valósítható meg. Ezt a falubeliek jól látják, s ha belekezdenek valamibe, a faluközösség egy emberként áll munkába. Jgy épült fel a takaros művelődési ház is. Ebben az akcióban a község lakossága százezer korona értékű társadalmi munkát végzett, a szövetkezet pedig körülbelül 800 ezer koronával járult hozzá az építkezéshez. Ebből is látható, hogy a falu és a szövetkezet együvé tartoznak. De hogyan tovább? A szövetkezet elért egy nagyon tekintélyes színvonalat, s nem is mondhatnánk, hogy lényeges beruházásokkal. Inkább leleményességgel, a kéznél lévő lehetőségek ésszerű kihasználásával. Ezzel szemben más gazdaságokban hasonló termelési színvonal elérését többmilliós befektetés után vélik elérni. Lúőon ezeket megmosolyogják. Azt vallják, „iól használd ki a rendelkezésre álló lehetőségeket“. Tán mondanom sem kell. hogy nekik van 'gazuk. Ahol az adott feltételek mellett nem kénesek előbbre jutni, ott a többmilliós beruházások sem nagyon segíthetnek. I.úénn már bizonyították, hogy ntt nagvonis indokolt a beruházás. Előfeltétel arra. hogy még előbbre iussanak. és társadalmunknak többet adhassanak. Nagyon időszerű, hpgv idén egv korszerű, sokrétű hasznosítású szárítóberendezés énítését kezdik el. Nagvon kell már ide ilyesmi. A tehenészetben Dedig 1974-ben kerül sor olvan intézkedésre, melynek megvalósulása után sz’nte ioarszerűvé válik a termelés. Az 5(10 férőhelyes tömbösített tehénistálló építése minden bizonnyal meghozza az étvágyat ahhoz, hogy az állattenvésztés többi ágazatait is korszerűsítsék, s a munkatermelékenység tekintetében olvan színvonalat érjenek el. amilvenrpl számos, Hasonló feltétel mellett termelő gazdaságban álmodni sem mernek. HOKSZA ISTVÁN A Lúč na Ostrove-i Efsz összesen 1436 hektár mezőgazdasági, illetve 1271 hektár szántóterületen gazdálkodik. Szemesterményeket a szántó 55 százalékán termel, és 214 állandó dolgozójából negyvenötén fiatalok. Az 1964-ben indított munkaversenyben kiérdemelte a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának szövetkezete dicséretes elnevezést és 1969-ben pedig — megalakulásának 20. évfordulója alkalmából — megkapta „Az építésben elért érdemekért“ című állami kitüntetést. Az évek hosszú során feladatait kiválóan teljesítő gazdaság a közelmúltban „Munkaérdemrendet“ kapott és egyben ünnepélyes keretek között átvette a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium „Vörös Vándorzászlaját“. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága az elmúlt években derekas munkát végzett. Az üzemi pártszervezet, a szövetkezet és a nemzeti bizottság vezetősége helyes irányban vezette, egyre nagyobb munkasikerek elérésére ösztönözte a dolgozókat. Cgy is mondhatnánk, hogy a körültekintő, jó vezérkar győzelemre vezette a rábízott szövetkezeti sereget. Legutóbb újságírói kíváncsisággal látogattam a faluba, hogy a helyszínen győződjek meg a munkasikerekrnl, az eredményekről. Előre bocsátom, a bírnak alaptermészetüknél fogva végtelenül — talán túlzottan is — szerény emberek. Nem nagyon szívesen beszélnek magukról, egy-egy személyhez szorosan kötődő eredményekről. Logikusnak, tehát dialektikusán, magától értetődőnek tartják mindazt, ami az egyszerűtől kezdve az összetetten keresztül a bonyolultig, tehát kezdettől napjainkig náluk végbement. S ez így van jól. Alapjában a nagy dolgok mindig végtelenül egyszerűek. Ami bennük bonyolultnak, komplikáltnak tűnik, az nem más, mint az emberi gyöngeség terméke. Szerencsére Lúčon ilyesmi nem tapasztalható. Előttük a társadalom által kitűzött cél világos, s a megvalósítást saját viszonyaik szerint értelmezik, s ez a jó. Tehát abból indulnak ki, ami kéznél van. így jutottak el a sikeres mába, s így mennek tovább a magát sejtetni engedő jövőbe. Bartal Ferenc elvtársat, a szövetkezet elnökét olyan embernek ismerem, aki, ha belekezd valamibe, előtte alaposan megfontolja, tárgyal közvetlen munkatársaival, a kommunistákkal, s mindenkivel, akinek mondanivalója lehet a megoldást illetően. így jutottak el a sok mindennel foglalkozó szövekezeti termeléstől az ésszerű szakosításig, a korábban túlsúlyban emberi kézierővel termelő gazdálkodástól a gépi- és vegyszeres termelésig. A növénytermesztést az állattenyésztés fejlesztésének rendelték alá. Tízéves átlagban — jegyezte meg Zsilinszky István közgazdász — a bruttó termelést több mint 18 millió 50D ezer korunával gyarapították. A munkadíjakra pedig 5 millió 385 ezer koronával nagyobb összeget fizettek, mint 1982-ben. Ha a dolgozók munkatermelékenységét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy 1962-ben egy állandó szövetkezeti dolgozó mindössze 35 680. ezzel szemben 1972-ben már 102120 korona értéket termelt a gazdaságban. Az állattenyésztésre való következetes ráállást bizonyítja az is, hogy amíg például 1970-ben a növénytermesztés egy hektárra jutó árutermelése 2964, s 1972-ben 4950 korona volt. addig az álattenyésztés árutermelésében 1970-ben 7640; 1972-ben pedig 8560 koronát értek el hektáronként. Az állattenyésztés legfontosabb ágazatának természetesen a szarvasmarA három elnök: Bartal Ferenc, Kulcsár Károly és Kovács Ernő. Dolgozni, élni csak becsületesen érdemes! Szántóföldi területeinknek mintegy 50 százalékán terjesztünk sűrű állományú talajgyomosító kalászos növényeket. A gyommagvak rendszerint még aratás elölt vagy esetleg aratás közben hullanak ki a talajra, s így kerül sor a további elgyomosodásra. Talajaink elgyomosítása úgy történik, hogy a kihullott magvak a szántással bekerülnek a talaj mélyebb rétegeibe, ahol csírázási képességük fenntartásával évekig „konzerválódnak“ és a felszínközeibe jutva kicsíráznak, s újra gyomosítják a talajt. A mélyszántással talajba kevert magvak ellen sajnos nem tudunk védekezni. Csakis a már kikelt gyomok ellen mechanikai és kémiai úton vagy mindkettő együttes alkalmazásával védekezhetünk. A tarlóhántás elhagyása vagy annak szakszerűtlen elvégzése esetén a talajnak az ismételt elgyomosodása nem kerülhető el. Ismerve a gyomnövények nagy maghozamát, az egy év alatt történő elgyomosodás károsítását, csak sok év munkájával tudjuk kiküszöbölni az ebből származó károkat. Másszóval a gyomosodás mindig nagyobb, mint a tisztítóhátás. Tarlóhántással — melyet mindig sekélyen kell végezni — csakis a magról (generatív úton) szaporodó gyomokat irthatjuk.' A vegetatív (gumókkal, hagymákkal, földalatti szárrészekkel) szaporodó gyomok ellen pedig sekély-szántással (10— 12 cm mélységű) védekezhetünk, Imivel ezeknek a gyomoknak a bokrosodási csomói a talajban körül belül 10 cm mélyen helyezkednek el. Azokat az ekevassat fel kell darabolni, s így pusztítani. Sekélyszántást — hogy a magról szaporodó gyomnövényeket ne terjesszük — csakis akkor végezzünk, ha talajaink jobbára vegetatív úton szaporodó gyomokkal fertőzöttek, azonban a sikeres eredmény után vissza kell térnünk a sekély tarlóhántásra, a magról szaporodó gyomok elpusztítása céljából. A tarlóhántás mélysége az egyes talajnemek szerint ne haladja túl a 6—8, a sekélyszántás pedig 'a 10— 12 cm-t. A tarlóhántás sekély mélységét az indokolja, hogy a rendszerint igen apró gyomok mélyebb alászántás esetén levegő hiánya miatt (s életritmusuk folytán is) nem, vagy csak elvétve csíráznak. A csíraképességet évek során át megőrizve a különböző mélységű szántásokkal a talajban addig „forognak“, míg felszínközeibe nem kerülnek, ahol a nedvességen és a talajhőn kívül a harmadik tényező, vagyis a levegő is rendelkezésükre áll, s így csírázásnak indulhatnak. A talajt közben állandóan gyomosítják, mert mindig akad egy-egy réteg gyom, mely felszinközelbe jut., A sekély tarlóhántás lényege a biológiai gyomirtás. Ez annyit jelent, hogy a sekélyen leforgatott gyomniagvak héján a nappali felmelegedés s az éjjeli lehűlés hatására mikroszkopikus hajszálrepedések keletkeznek, melyeken át a talaj baktériumai a magvakba behatolnak, s azok tartalmát elpusztítják. A jelzettnél mélyebbre leszántott gyommagvak esetében, valamint aratás után a talaj felszínén huzamosabb ideig fekvő, héjukat megvastagító magvaknál a hőmérséklet ingadozása nem fejtheti ki a már említett hatást. Úgyhogy ilyen esetben a talajbaktériumok nem képesek elpusztítani az endosspermát. Ezért fontos, hogy a kasza után azonnal az eke járjon. A talaj felső rétegének a kiszáradása ellen és a talajbaktériumok működésének elősegítése céljából minden tárcsázott vagy szántott tarlót a hengernek kell követnie. Lehetőleg azonnal a hántás után. A kivétel csak akkor indokolt, ha a talaj eső miatt szántáskor nedves, azonban tüstént hengerezzünk, ha már megszikkadt. Tarlóhántásra igen jól bevált a tárcsa és a tarlóhántóeke. Lejtős, valamint a széleróziónak kitett futóhomok és tőzegtalajoknál eke s tárcsa helyett kultivátort, vagy nehéz fogasboronát használjunk, mely megbontja a talaj hajszálcsövességét, megvédi azt a kiszáradástól, megakadályozza a termőréteg elhordását a víz és a szél által. A szabály tulajdonképpen az, hogy begyűjtés után minden sűrű állományú növénnyel bevetett területet tarlóhántásban kell részesítenünk, de van kivétel is. Az alábbiakban éppen erről kívánok szólni. A sűrű növényállományú őszi takarmányhüvelyes keverékek tarlói, ha azok gyommentesek voltuk, vagy a gyomok még nem virágzottak el, felesleges tarlóhántással terhelni, mert itt nem áll fenn az újra gyomosodás veszélye. Ez esetben tarlóhántás helyett az utónövény jellege és a talaj szántórétegének a vastagsága alapján mindjárt középmély vagy nyári mélyszántást alkalmazzunk. Ugyanez lesz a helyzet a borsóféléknél s minden olyan tarlónál, ahol a vegyszeres kezelés a gyomokat elpusztította, tehát nincs veszély a talaj újragyomosodására. A tarlóhántás tehát minden ilyen esetben szükségtelen agrotechnikai művelet, mely növelné a költségeket. Minden esetre a tarlóhántás elhagyásánál arra is gondolni kell, hogy a nagymennyiségű leszántott tarló és gyökérmaradvány korhadási folyamata nitrogén-dep ressziót és inhibíciót okoz, ami az utónövény termesztésének a sikerét csökkentheti. Ezért az ősziek vetésénél a szántás- és a vetés között feltétlenül tartsuk be a nyolc hetet, s a talajba adjunk salétromnitrogént, s ezzel rövidítsük le a pentozán- és az imbfciős hatást. Minden más esetben a tarlóhántás nélkülözhetetlen agrotechnikai művelet. Nem véletlen az a szállóige, hogy nappal arass, éjjel szánts, mert a nyári forróságban a tarló talajának a vízelpárolgása igen nagy. A szakirodalom a talaj relatív vízkészletének 4 százalékában jelöli mega tűző nap által okozott napi vízveszteséget. Ha például egy hétig nem esik az eső, meleg, esetleg szeles az időjárás, a talaj felső rétegének 14—16 százaléknyi relatív víztartalma teljesen elvész. Ilyen talajban a baktériumélet megszűnt Nincs ásványosodási, sem beérési folyamat, s az annyira értékes biológiai gyomirtás is illuzórikussá válik. Aki tehát az agronómiái tudómé nyok fegyverével felvértezve indul az új termelési folyamatba, kéve sebb lesz a gondja az év folyamán Jegyezzük meg, a jó termés nemcsak a növény fejlődésének folyamatosságától, hanem a talaj alapjellegű előkészítésétől, többek közt a tarlóhántástól is függ. Amint vetjük ágyunkat, úgy fogunk aludni, márpedig a rossz alvás sohasem termeit jó gondolatokat. Még időben szóltunk, hogy számbavehessük mindazt, amit itt .elmondtunk. Készítsük el tarlóhántási és szántási tervünket. Ne legyen gazdálkodásunk ötletszerű, ne legyen kapkodó, hanem legyei) jól átgondolt, szervezett. Prof. Dr. Dr. I . c. Ing. Frider. ky Ákos DrSc. Tarlóhántás az új talajművelési rendszerben
