Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-07 / 27. szám
1973. Július 7. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Szerénytelenség nélkül megálla* pftható, hogy az ötödik nemzetközi vegyipari kiállítás — az INCHEBA '73 újabb, jelentős sikerrel zárult. A szakemberek százai cserélték ki tapasztalataikat, szereztek tudomást a legfrissebb vegyipari újdonságokról. A látogatók ezrei csodálhatták meg az alkotó emberi elme legújabb találmányait, felfedezéseit e mondhatnánk eléggé fiatal iparág köréből. Különösen örvendetes, de teljesen érthető is ez az érdeklődés, hiszen a vegyipar és termékei hovatovább egyre nagyobb tért hódítanak, mind komolyabb mértékben járulnak hozzá és a ma és a holnap embere életkörülményeinek változásához, az életszínvonal fejlesztéséhez. Ebben az esztendőben az előző évekhez viszonyítva lényegesen megnövekedett A KÜLFÖLDI KIÁLLÍTOK száma. Már hagyományosan a legnagyobb kiállítók között a szovjet külkereskedelmi vállalatokat találjuk, amelyek többezer szovjet üzemet képviselnek. A szovjet nyersanyagok képezik számos hazai vegyipari vállalatunk termelésének alapját, viszont a szovjet piacon is számos csehszlovák vegyipari gyártmányt és cikket látunk. A Szojuszpromekszport szovjet külkereskedelmi vállalat a bratislavai Chemapol vállalattal 3200 millió korona értékű szerződést kötött különféle műtrágyák szállítására. Igen értékes a szovjet vállalattal létesített egyezség, mivel ellenértékeként fontos agrokémiai alanpanyagokat, köztük a világpiacon hiánycikket képező fenolt szerezhetünk be a Szovjetunióból. A szovjet szakembereknek — nevezetesen Nyikolajenko elvtársnak, a Szo- Juzpromekszport igazgatójának véleménye szerint, számukra is előnyös, hogy egy ilyen nagyszabású s mégis kellőképpen szakosított nemzetközi rendezvényen közvetlen kapcsolatokat teremthetnek partnereikkel, akikkel már élénk üzleti összeköttetésben állnak. Ezen felül felvehetik a kapcsolatokat újabb vállalatokkal, amelyek érdeklődnek az általuk felkínált cikkek iránt. A Magyar Optikai Művek az Inchebán mutatják be legújabb műszerüket, a Szilikotherm nevű berendezésüket, amellyel a különböző anyagokban előforduló szilikát százalékarányú jelenlétét lehet könnyen és gyorsan megállapítani. Lényegében ez a berendezés a maga nemében A műanyagból készült használati tárgyak, csomagoló anyagok, de még bútorok is hirdetik a vegyipar rohamos előretörését. EGYEDÜLÁLLÓ műszer, amilyet még eddig sehol a világon nem fejlesztettek ki. Közvetlenül és teljesen automatikusan állapítja meg a vizsgált anyag szilikáttartalmát. A berendezés iránt elsősorban a vásárra érkezett külföldi szakemberek körében óriási érdeklődés mutatkozott. A vásár további pavilonjaiban Is számos érdekesség várja a látogatót. Románia élenjáró szerepet tölt be vegyipari termékeit tekintve a KGST országok sorában. Igen fejlett ma már műtrágya-gyártása, amelyben a nyolcadik helyen áll a világ-ranglistán, és igen jelentős a műanyagfonál-, a kenőanyag- és a festékgyártása. Külön ki kell emelni a román kozmetikai-, valamint az egyre fejlődő gyógyszeripar sikeréit is. A kozmetikai készítmények két aranyérmet nyertek, ami Dimitru Dumitrescu, a román kiállítási részleg igazgatójának szavai szerint arra ösztönzi őket, hogy tovább tökéletesítsék gyártmányaik minőségét és a termelést. Ma már Románia jelentős /gyíógyszeE-áiiviteUeixis rendelkezik, számos országba szállítja általánosan keresett, gyógyszerkészítményeit. A lengyel vegyipari üzemeket a Pollena külkereskedelmi vállalat képviseli az INCHEBÄN. Különösen jelentős a lengyel kozmetikai ipar, amely legújabb készítményeivel jelentkezett. A legkülönbözőbb parfőmöket korszerűen, aeroszolos palackokban hozzák forgalomba, mivel legújabb gépeiken egy műszak alatt 30 ezer ilyen palackot tudnak előállítani az egyik varsói üzemben. Hajfestékek a legkülönbözőbb árnyalatokban, rúzs-különlegességek és egyéb kozmetikai szerek nagy választékát vonultatták fel. IGEN ÉRDEKES anyaggal érkezett a vegyipari vásárra az osztrák ÖSW konszern Linzből. A vásáron bemutatja polipropilén gyapjúnak nevezett készítményét. Kimondott újdonság ez — elsősorban utak és vasúti töltések építésénél alkalmazható. Két és fél méteres szélességben készíti s felhasználásának technológiája igen egyszerű. A terepet földgyalúval elegyengetik, erre a polipropilén gyapjút ráhelyezik, amely egyrészt szigetelő réteget is képez, majd erre a kavicsréteget. Azon felül, hogy ez a módszer jelentős időt takarít meg, 60 százalékkal kevesebb kavics kell csak az út, Illetve a vasúti pályatest építéséhez. Szilárdsága pedig a hagyományos módon épített útakkal egyenlő, hiszen a legnagyobb megterhelést is kibírja. Az új útépítő módszer és a polipropilén gyapjú iránt komoly érdeklődést mutattak a szovjet külkereskedelmi vállalatok. fgy sorolhatnánk még soká mindazt a rengeteg újat és érdekeset, amit az INCHEBÄN a látogató megcsodálhatott. Maga a kiállítás önmagában is színpompás forgatag, a műanyag gyakorlati felhasználásának kézzelfogható bizonyítéka. A pavillonok előtti térségeken és utakon a műanyagrészekből összeállított oszlopok a mű-, anyagok további előretörését hirdetik. Ezt fejezi ki lényegében az INCHEBA idei évfolyama Is — a vegyipar, a műanyagok és az ember életkörnyezete közötti, egyre szorosabbá fűződő kapcsolatot. (ben) A szovjet élelmiszeripar Az élelmiszeripart a Szovjetunióban minden joggal nevezik az ország „élelmezési főműhelyének“. Az iparág fejlettségétől jelentős mértékben függ a szovjet nép jóléte. A Szovjetunió számos fontosabb élelmiszer gyártása régóta vezető helyet foglal el a fejlett államok sorában. Az állati zsiradékok, a kristálycukor, a tej és a tejtermékek gyártásvolumenét illetően például világviszonylatban első helyen áll. A 9. ötéves tervidőszakban az élelmiszeripar fejlesztésére 5,6 milliárd rubelt fordítanak, vagyis másfélszer annyit, mint a múltban. Ez az adott időszakban az iparág termelésének 35 százalékos növekedését teszi lehetővé. Jelentősen növekszik bizonyos élelmiszerfajták gyártása. így például a félkész hentesárú-termékekét 1,7 százalékkal, a kolbászkészítményekét 1,9 százalékkal, a sajtféleségekét pedig 38 százalékkal kell növelni, összehasonlításul: a folyó ötéves tervidőszak első évében 8,2 millió tonna hentesárut, 2,9 millió tonna kolbászféleséget, 466 ezer tonna sajtféleséget, 9000 tonna cukrot és 20 ezer tonna tejterméket állítottak elő. (APN) A bioszféra „Vegyész vagyok, tehát érthetően nagy figyelemmel olvasom mindazt, amit az újságok a víz- és levegőszenynyezés elleni védekezésről írnak és meg kell mondanom, hogy az egész kérdésfelvetést alapjában tévesnek tartom“ — ez a gondolat vezeti be azt az érdekes, — tanulságos nyilatkozatott, amelyet IGOR FETR)ANOV, Lenindíjas professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja adott a minap a szovjet APN-hírügynökség munkatársának „Valamennyi újságban a szennyezések eltávolításáról, tisztításáról olvasunk. Mit jelent ez tulajdonképpen? Azt, hogy lényegében valamennyi gyárban egy második gyárat is létre kell hozni: a tisztítóberendezéseket a hulladékok eltávolítására. Ez természetesen nagyon költséges. A fő kérdés azonban az, hogy minek tekintjük ezeket a hulladékokat. Ennek helyes megítéléséhez teljes szemléletváltozásra van szükség.“ „Ha így vetjük fel a kérdést, egyáltalán nem beszélhetünk hulladékokról. Mert mindazért, amit a hányóra vetünk, valahol kemény munkát fejtettek ki az emberek. Nem szabad tehát eldobni. De mit tegyünk velük? A Szovjetunióban ma már így foglamazzuk meg a kérdést: nincsenek hulladékok, csak nagyon értékes nyersanyagok, amelyeket ma még nem tudunk minden esetben feldolgozni, vagy ma még nem tartjuk ezt szükségesnek.“ „A vegyészek előtt az a feladat áll, hogy kidolgozzák a hulladék nélküli vegyi technológiák sorát, olyan üzemeket, amelyekben nincsenek kémények, szennyezett viz-kivezető csövek, hanem az egész gyártás zárt ciklusban folyik. Ha valamelyik gyárban mégis olyan termék akad, amelyet nem tudnak hasznosítani, amelyet el kell dobni, a folyamatot kidolgozó mérnököknek be kell bizonyítaniuk, hogy erre a termékre ténylegesen nincsen szükség. Még a kohók salakját is átalakíthatjuk az útépítésben felhasználható kövekké, ahelyett, hogy hatalmas hegyeket építenénk belőle és a talajt szennyeznénk vele.“ „A dorogomilovszki vegyiművekben csodálatos berendezés működik, amely a füstgázokból folyékony pörkgázt állít elő és ezzel az egész moszkvai területet ellátja. Minthogy azonban a moszkvai üzemeket lassan földgázfűtésre állítják át, erre a berendezésre nem lesz szükség, mert a földgáz elégetésének nincs füstgáza. Ezt az elvet azonban a széntüzelésű hőerőművekben is lehet hasznosítani.“ védelmében „Ebben az összefüggésben van még egy sokkal fontosabb probléma. £s ez az ország gazdasági rendszere. A szocialista gazdaság lehetővé teszi, hogy a csoportérdekeket, vagyis az egyes üzemeknek kedvezőt, alárendeljük a társadalmi érdeknek, vagyis annak a megoldásnak, amely mindannyiunk számára a legnagyobb előnyt biztosítja. Ez a magántulajdon viszonyai között, a tőkés gazdasági rendszerben csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehetséges.“ „Miért nem fogják fel a légkört szennyező pörkgázt? Mert nem előnyös. Kétségtelenül nagyon drága ennek a gáznak a felfogása. De mit jelent az, hogy drága? Kinek nem előnyös? A gyárnak, a cégnek, a minisztériumnak vagy az országnak? Ezt a kérdést csak a szocialista rendszerben oldhatjuk meg teljes összetettségében.“ „Hogy milyen előnyöket kínál a hulladék nyersanyaggá való ésszerű átalakítása, arra az „Ural Azbeszt“ gyárban láthatunk kitűnő példát. Ez a kombinát hatalmas mennyiségű azbesztporral szennyezte a légkört. Közismert, hogy ez az anyag nagyon káros az egészségre. A kombinát kezdetben nem tisztította a levegőt, mert nem volt számára előnyös A megfelelő szervek közbelépésére azonban létrehozták a szükséges légtisztító rendszert: a poros levegőt megtisztították, kissé felmelegítették és visszavezették a munkacsarnokokba. Kiderült, hogy ez a megoldás sok millió rubelnyi megtakarításhoz juttatja az üzemet. Azelőtt ugyanis sok millió köbméternyi levegőt vezettek ki a szabadba és sok millió köbméternyit szívtak be az üzemekbe. A kemény télben óriási mennyiségű tüzelőanyagot kellett a munkacsarnokokba vezetett levegő felmelegítésére felhasználni. Nagy mennyiségű szénre volt szükség, amelyet a távoli északra kellett szállítani, ott eltüzelni és így hatalmas pénzösszegeket valósággal, szó szerint kiengedni a kéményeken.“ „Még sok példát idézhetnék, amellyel bizonyíthatnám, hogy az esetek többségében előnyös a hibásan hulladékoknak minősített értékes anyagokat felfogni és ismét a népgazdaság céljainak szolgálatába állítani. A szocialista állam és következésképpen állampolgárai számára ez feltétlenül előnyös“ — fejezte be nyilatkozatát Petrjanov professzor. (APN) HÍREK a Szovjetunióból LEHET 30 MILLIÓ TONNÁVAL TÖBB? A Szovjetunió kőolajtermelése az idén 30 millió tonnával növekszik, s ezzel eléri az évi 423 millió tonnát. Csupán Nyugat- Szibéria, Kazahsztán és Türkménia 120 millió tonnányi olajat ad majd. Befejezéséhez közeledik a közel kétezer kilométer hosszú Nyugat-Szihéria— Tatária csővezeték építése, amelyen keresztül a kőolaj az ország európai központjába kerül. A „Barátság“ nemzetközi fővezetéken pedig Csehszlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba és az NDK-ba Jut el a kőolaj. ÁLLATTENYÉSZTÉS A JÉG ALATT A leningrádí geológiai intézet munkatársai sok algára és különböző puhatestűekre bukkantak a Ferenc József földet övező három méter vastag jégpáncél alatt. Ezek az élőlények nyilvánvalóan kitűnő életfeltételekre találtak a nyugodt, tápanyagokban gazdag vizekben. A kutatás következő szakaszában megpróbálnak tutajokról algákat és puhatestű-lárvákat telepíteni a sarki vizekbe, s a mesterséges telepítés után addig felnevelni az állatokat, amíg megfelelő testnagyságot elérve, begyűjthetik őket. fc==l t -1 ч Víz ALATTI VULKÁNOK NYOMÁBAN A legutóbbi évek óceánográfiai kutatásaiból kiderült, hogy a tenger felszíne alatt nagyszámú vulkanikus eredetű hegy rejtőzik. Egyedül a Csendesóceán mélyén tízezernél több ilyen vulkánikns eredetű hegyet tanulmányoztak a tudományos kutatók. A Szovjet Tudományos Akadémia óceanológiai intézetében úi típusú víz alatti kutatóberendezést szerkesztettek a tengermélyl vulkánok kutatására. Az új berendezéssel pontosan feltérképezhetik a víz alatti hegveket, mintákat vehetnek belőlük és tv-felvételeket is készíthetnek róluk. Elsőként a Lipari szigetektől északra levő víz alatti hegység felkutatására vezették be az új berendezést. Ennek a hegynek több éles csúcsa 60 méterre megközelíti a vízfelszínt, a lábánál viszont kétezer méteres mélységű a tenger. ALUMINIUMFÖLIA HELYETT LAKKFILM A rádiótechnikában és az elektronikában elsősorban a kondenzátorok gyártásában nagv mennyiségű alumíniumfóliát használnak fel. A Szovjetunióban kifejlesztett úi technológiával tökéletesen pótolható az alumíniumfólia — trjacetátből készült lakkfóliával. A folyamatosan működő berendezések vékony, pnljetilénviaszszal bevont papíralátétre viszik fel az oldatot. így eszményien sírna felületű, gyakorlatilag egyenletes vastagságú anyaghoz jutnak. A kész fólia mindenfajta melegítés nélkül nagy sebességgel leoldható az alátétről. A hagyományos alumíniumfóliát lakkfilmmel felváltva tonnánként 6800 rubelt takarítanak meg a szovjet üzemekben. (APN) ^ ^ ^ ^
