Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-15 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. december 15, Fokozzuk a termelés hatékonyságát kommentárunk (Folytatás az 1. oldalról.) Az állati termékek előállításának területén továbbra is elsőrendű fel­adat marad a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése, különösen az állomány nemesítésének folytatásával. A meg­javult takarmányalapot teljes mérték­ben ki kell használni a sertéshús pro­dukció dinamikus növekedésének fel­újítására, nagyobb mértékben tartva szem előtt a hússertés-tenyésztést. Meg kell teremteni a komplex feltéte­leket a haszonállatok rendszeres megelőző egészségvédelméhez, külö­nösen a nagyhizlaldákban. A baromfi­hús és a tojástermelésben továbbra is végre kell hajtani a szabályozást, nö­velni kell a liba-, a pulyka- és a ka­csahús-termelést. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a juhtenyésztést, és a lehető legjobb minőségű húst és gyapjút kell adni a közellátásnak, il­letve a népgazdaságnak. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tését az új évben jobb anyagi és mű­szaki ellátással biztosítjuk. Tovább javul a műtrágyák, a mezőgazdasági vegyszerek és a különböző korszerű gépellátás. A gépgyártásban is olyan strukturális változásokra kerül sor, amelyek megfelelnek a mezőgazdasá­gi üzemek igényeinek. Az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítunk a talajjavító munkákra, ön­tözőberendezésekre és üzembe helye­zésére. Nem nézhetjük tovább, hogy egyes ipari üzemek annyira beszeny­­nyezik a folyók vizét, hogy azzal már nem lehet a növényeket öntözni. A mezőgazdasági vezető dolgozók a termelés fokozása mellett olyan intéz­kedéseket tesznek, hogy minél olcsób­ban és hatékonyabban termeljünk. En­nek érdekében tökéletesítik a vállala­ti és üzemen belüli irányítást, és nyil­vántartás színvonalát, hogy figyelem­mel lehessen kisérni a termelési költ­ségek alakulását, és még menet köz­ben olyan intézkedéseket lehessen ér­vényesíteni, amelyek gazdaságossá teszik a termelést. A mezőgazdaság további fejleszté­sével kapcsolatos kérdések megoldá­sának igényessége és bonyolultsága fokozott követelményeket támaszt az irányító és a politikai szervező mun­kával kapcsolatban. A figyelem kö­zéppontjába továbbra is a növekedési tartalékok, s az egyes körzetek, járá­sok és vállalatok potenciális lehető­ségei kihasználására irányuló igyeke­zetnek kell állni. A jövő évben ünnepeljük mezőgaz­daságunk szocializálásának 25. évfor­dulóját. Ez a jubileumi esztendő ked­vező alkalom lesz a belső tartalékok lehető legnagyobb mértékű felhasz­nálására valamennyi munkahelyen és hozzájárul a mezőgazdasági termelés további nagy méretű fokozásához. Miroslav Hruškovití elvtárs hangsú­lyozta. hogy gyorsan visszatérülő be­ruházási politikát kell folytatni. Az erre a célra fordított összeg 8,5 szá­zalékkal növekedik, tehát arra kell törekednünk, hogy a befektetett ösz­­szeg minél hamarább kamatozzon a népgazdaság számára. Megállapította, hogy a párt XIV. kongresszusa hatá­rozatának értelmében aránylag jó eredményeket értünk el a fizetett szolgáltatások, a közúti- és vízgazdál­kodás terén. Ezeket nagymértékben a ..Z“ akció keretében valósítottuk meg. Örvendetes tény, hogv 1972-ben a Szlovák Szocialista Köztársaságban 1000, 1973 első felében pedig 490 kü­lönböző kisebb és nagyobb énítkezést és létesítményt adtak át. Ebben az időszakban 170 községi vízvezetéket, 43 óvodát, 83 kultúrházat, 234 autó­busz várótermet, 186 sportpályát és gyermekjátszóteret, 12 napközi otthont és egyéb középületet adtak át rendel­tetésének. Idén a „Z“ ació beruházási részében 964 millió korona értékű munkát végeztek a nemzeti bizottsá­gok. Az ilyen létesítmények felépítése pozitívan befolyásolja a városokban és a falvakon is a ió életkörnyezet kialakítását. Miyel egyes nemzeti bi­zottságok a nagyobb összegeket Igény­lő épületeket is önsegélyes alapon akarják megoldani, ezért a kormány elhatározta, hogy a jövőben „Z“ ak­ciókban csak olyan középületeket építhetnek, amelyeknek az értéke nem haladja meg az ötmillió koronát. A beszéd befejező részében az SZLKP KB titkára hangsúlyozta, hogy az igényes feladatok teljesítésének érdekében lényegesen meg kell szilár­dítani a munkafegyelmet, mert csakis ilymódon valósíthatjuk m«s sikere­sen az előttünk álló nagy feladatokat. Gustáv Husák elvtárs indiai látoga­tása során több magasszintű tárgya­lást folytatott a gyarmati sorból nem is oly régen felszabadult óriási ország képviselőivel. A tárgyalássorazatok befejezése után Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára Indira Gandhival, India miniszterelnökével közös csehszlová­kiai—indiai nyilatkozatot irt alá. A világ békéje szempontjából is igen fontos nyilatkozat vezérvonala az, hogy a békés egymás mellett élés po­litikájának érvényesítésével olyan lég­kört kell létrehozni, amelyben a né­pek és nemzetek az erőszak kizárá­sával, tárgyalások útján rendezik a vitás kérdéseket. A nyilatkozat első része a két or­szág társadalmi és gazdasági együtt­működésének lehetőségeit ' rögzíti és fejtegeti. Az indiai miniszterelnök­asszony magasra értékelte a Csehszlo­vák Szocialista köztársaság külpoli­csolatban. Elítélték az imperializmust a gyarmatosítás és az újragyarmato­­sítás minden formáját, a fajgyűlöletet és az új fasizmust. Üdvözölték a nö­vekvő enyhülést Európában és hang­súlyozták, hogy mindent meg kell tenni a leszerelési világértekezlet összehívásának érdekében. Egyetér­tettek azzal, hogy Bangladést fel kell venni az Egyesült Nemzejtek Szerveze­tébe. Komtfly erőfeszítéseket tesznek Indokína békéjének teljes megterem- I tése érdekében. Nyugtalanságukat fe- I jezték ki a közel-keléti helyzettel j kapcsolatban és kifejezték szolidari- i tásukat az arab országok népeivel, j Szükségesnek tartják, hogy Izrael ha­ladéktalanul teljesítse a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-1 határozatát, amelyek a közel-keleti konfliktus politikai ren­dezésének igazságos alapját képezik. A hosszabb lélegzetű közös nyilat­kozatból kitűnik, hogy India lényegé-A gyümölcsözőbb kapcsolatokért tikáját, amely a világbéke megszilár­dítására és az államok közötti együttműködés megerősítésére irá­nyul. Mindkét fél megelégedését fe­jezte ki India és Csehszlovákia gaz­dasági, ipari és kereskedelmi együtt­működésének fejlődése felett. India iparosításához nagymérték­ben hozzájárultak azok az ipari üze­mek, amelyek Csehszlovákia együtt­működésével épültek fel az első és második gazdasági együttműködési egyezmény keretében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság most további ipari üzemeket épít Indiában. India népe sohasem felejti el ha­zánknak azt az önzetlen segítségét, amelyet az iparosítási program meg­valósítása során nyújtott a fejlődő or­szágnak. Az 1973. december 5-én alá­írt tudományos és műszaki együttmű­ködésről. valamint ipari kooperáció­ról szóló megállapodás szerint Cseh­szlovákia az eddiginél még nagyobb mértékben vesz részt Ind’a ipari alap­jának további növelésében. A felek megállapították, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló árúcsere mindkét ország számára kedvező, és ezért olyan előzetes megegyezésre került sor, amelynek értelmében az elkövet­kezendő időszakban még további hosszú távlatokra szóló egyezménye­ket kell kötni társadalmi, gazdasági és kultiirális téren. Tefját a jövőben a két állam kölcsönös kapcsolatai sokoldalúan fejlődnek. A nemzetközi kérdésekkel kapcso­latban folytatott véleménycserék meg­erősítették a két fél álláspontjának azonosságát, vagy közelségét, a meg­tárgyalt nemzetközi kérdésekkel kap­ben minden olyan javaslatot támogat, amelyet a szocialista országok nyúj­tottak be a nemzetközi porondra a világ égető problémáinak rendezése érdekében. Tehát, ez is arról tanúsko­dik, hogy India állásfoglalása a nem­zetközi kérdésekben azonos vagy megközelítő a szocialista országok nézeteivel. Ez arról tanúskodik, hogy Indiában egyre jobban erősödnek az imperialista ellenes erők, és látják, hogy az ország népe függetlenségét a szocialista tábor egyre növekvő ere­jének és tekintélyének köszönheti. A Szovjetunióval és a többi szocia­lista országokkal szimpatizáló réte­gek, és csoportok nap mint nap tanúi annak, hogy a szocialista tábor min­den esetben erkölcsileg és anyagilag támogatja a függetlenségükért küzdő népeket. A világimperializmus ezért nem tudja megállítani a fejlődést és fokról fokra háttérbe szorul, kényte­len visszavonulni Pártunk főtitkárát a hatalmas or­szágban nagy ünnepélyességgel, vég­telen szeretettel fogadták, mintegy bizonyságul, hogy az indiai nép őszin­tén óhajtja a kapcsolatok fejlesztését népünkkel. Remélhető, hogy a meg­kötött egyezmény és a további hozzá hasonló megállapodások még nagyobb teret adnak a kapcsolatok bővítésére mind társadalmi, gazdasági, mind-kul­turális ..szakaszon. Szó esett például­­a két ország sajtójának, rádiójának és televíziójának szorosabb együttműkö­déséről is, ami azt jelenti, hogy eze­ken a tömegtájékoztató eszközökön keresztül a jövőben jobban tájékozód­hatnak a két ország népei egymás életéről. (balia) A termelés további összpontosításáért Prievidžan tartották meg a mező­gazdasági és élelmezésügyi vezetők aktíváját. A nagyjelentőségű értekez­leten Ján Janovic mérnök, mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter tar­totta a főbeszámolót, a párt mezőgaz­dasági politikájáról pedig ján janik elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára be­szélt. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter örömmel állapította meg, hogy mezőgazdasági dolgozóink sike­resen valósítják meg a XIV. kongresz­­szus határozataiból rájuk háruló fel­adatokat. Idén szép eredményeket ér­tünk el a burgonya- és szőlőfelvásár­lásban. Kedvezően alakult a helyzet a szarvasmarha-tenyésztésben is és sikeresen töltjük fel a sertésállo­mányt. jelentősen növekedik az álla­tok hasznossága és ezért többek kö­zött túlteljesítjük a tejeladás tervét. Az eredmények ellenére azonban problémáink is vannak. A tervezettel szemben hét százalékkal kevesebb szálastakarmányunk van. Zöldségből sem termeltünk eleget és ezért a kon­zervgyárak nem tudnak elkészíteni néhány keresett cikket a fogyasztók részére. A cukorrépa aránylag gyen­ge hektárhozama is problémákat je­lent. A miniszter megállapította, hogy az említett fogyatékosságok ellenére is dinamikusan fejlődik a mezőgazdaság. Ezért az idei eredményekhez képest az új évben a mezőgazdasági összter­melést 3,8, az árútermelést pedig 6,2 százalékkal emeljük. A jövő évben ismét a gabonater­mesztésre, és általában a növényter­mesztésre fektetjük a súlyt. Az igé­nyes feladatok megvalósításához töb­bek között 199,4 kg ipari trágyát biz­tosítunk tiszta tápértékben, javul a gépellátás és az állattenyésztés az eddiginél jóval több és megfelelőbb minőségű takarmánykeveréket kap. janik elvtárs köszönetét mondott a földműveseknek áldozatos, termékeny munkájukért. Az ő érdemük, hogy már nem hozunk be külföldről vajat és húst, valamint a búza behozatala is csökken. Felszólította a földműve­seket, hogy a jövőben még hatéko­nyabb munkát végezzenek, mert a 6. ötéves terv az évi nyerstermelés 3,2, az árútermelés pedig 4,6 százalékkal emelkedik majd. Ehhez pedig már most meg kell teremteni a feltétele­ket. Hangsúlyozta, hogy a termelés koncentrációjának érdekében, ha ki­alakulnak a kedvező feltételek, tovább kell fnlvtatni a szövetkezetek egyesí­tését. Harcolni kell egves csoportok, eazdaságok magábazárkózottsága el­len. Nyilvános pártgyűlések után Közös összefogással oldjuk meg a problémákat 2% Nové Zámky-i (érsekújvári) já­­rásban is lezajlottak a párt­­szervezetek nyilvános gyűlései. A jó előkészítő agitációs munka következ­tében a polgárok szép számmal je­lentek meg ezeken a nagyjelentőségű összejöveteleken, összesen 1821-en szóltak hozzá a népgazdaságfejlesz­tési problémákhoz és számos javas­latot tettek az élet- és munkakörül­mények megjavítására. Amint Decsi Lajos elvtárs, a járási pártbizottság agitációs és propagációs osztályának dolgozója is elmondotta, a gyűlése­ken a vitázók konkrétan beszéltek a megoldásra váró problémákról. A fel­szólalások kiterjedtek termelési, köz­ellátási, beruházási, szolgáltatási és más kérdésekre is. A nyilvános gyűléseken elfogadott határozatok és javaslatok gyakorlati megvalósításának érdekében a járási pártbizottság úgy döntött, hogy az or­szágos jelentőségű javaslatokat, ész­revételeket a felsőbb szerveknek, a járási szintűeket a helyi vállalatoknak és üzemeknek továbbítják. A párt­­szervezetek bizottságai írásban vála­szolnak a polgárok kérdéseire. Ezzel egyidejűleg a nemzeti bizottságok széleskörű agitációs munkát folytat­nak, annak érdekében, hogy a polgá­rok ingyenes társadalmi munkával, valamint a helyi tartalékok feltárásá­val járuljanak hozzá a választási ter­vek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Ilymódon akarja a járási pártbizott­ság biztosítani, hogy a javaslatok mi­nél hamarabh megvalósuljanak. Amint a vitaértékelő bizottság is megállapította, a választások óta a járásban még nem került sor ilyen negvjelentőséeű belpolitikai akcióra. Párttagok a párton kívüliekkel együtt meghánvták-vetették a továbbhaladás útját. A sok nyilvános gyűlés közül megemlítünk néhányat, amelyeken a legkonkrétabb javaslatok hangzottak el és ezek végülis határozattá formá­lódtak. A Dvory nad Žitavou-i (udvar­­di) nyilvános gyűlésen a résztvevők elhatározták, hogy mindent megtesz­nek, a mezőgazadsági termelés foko­zásának érdekében. Az egységes föld­­müvesszövetkezet eddig is szép ered­ményeket ért el. Hogy csak a növény­­termesztést említsük, a szárazság el­lenére is 51 mázsás hektárhozamot értek el májusi morzsolt állapotban kukoricából. Azonban az eredménnyel nincsenek megelégedve és a jövőben még több gabonafélét termelnek. A többtermelésre serkentő javaslatok mellett többen kérték az üzlethálózat korszerűsítését és általában a szol­gáltatások bővítését. Tvrdošovcén (Tardoskedden) a járdák és utak gyorsabb építése és portalanítása ke­rült napirendre. Zemnén (Szímőn) új óvodát, napközi otthont, egészségügyi központot és tornatermet kértek a felszólalók. Rubaűon (Fürön) többen kifogásolták, hogy az autóbuszjárat nincs összehangolva a vonatok érke­zésével és indulásával. Nagyon élénk volt a vita a Nové Zámky-i (Érsekűj­­vári) Egységes Földművesszövetkezet üzemi pártszervezetének nyilvános gyűlésén. Többen megemlítették, hogy nincs elég és megfelelő minőségű talajművelő és begyűjtőgép. A szö­vetkezet vezetői aggódva említették meg, hogy évről-évre fogy a közös gazdaság termőföldje, mert azt kü­lönböző ipari üzemek és más intéz­mények beépítik. Jó lenne, ha a jövő­ben olyan területeken építkeznének, amelyek kevés hasznot hoznak. Az Agrostav üzemi pártszervezetének nyilvános pártgyűlésén a felszólalók kérték a felsőbb szerveket, hogy jut­tassanak számukra elegendő nehéz­tonnás teherautót. Parázs vita volt a Sluvlík üzemi pártszervezetének nyilvános ülésén is. Az üzem berendezései elavultak és eléggé rossz munka- valamint szociá­lis körülmények között dolgoznak benne a munkások. Szükség lenne te­hát az új konzervgyár minél hama­rább! üzembe helyezésére. Azonban az építkezési munkálatok nogyon von­tatottan folynak. Ezen a gyűlésen ve­tették fel legélesebben az élelmiszer ellátás problémáit is. A dolgozók elé­gedetlenkedtek amiatt, hogy pénzü­kért sokszor rosszmínőségű kenyeret kapnak. De hasonló panasz hangzott el a Kamenný Most-1 (kőhídgyarmatl), Malá Mužlat (kismuzslai), štúrovoi (párkányi), šarkaní (sárkány!) nyil­vános gyűlésen is. A felszólalók konk­rét példákkal bizonyítva elégedet­lenkedtek, hogy sokszor nem jutnak kenyérhez, általában pékáruhoz és tejtermékekhez. A Kamenný Most-i polgárok például gyakran nem kap­nak vajat. Stúrovon már hosszabb idő óta nem lehet ofcsóbb kiflit kapni. De Nové Zámkyban is előfordult már, hogy az iskolás gyerekek a rossz el­látás miatt teát ittak reggel tej he­lyett. Ivóvízellátásí gondjaik- vannak a Kameníčná nad Hronom-i (garam­­kövesdi) polgároknak. Sorolhatnánk még tovább mindazokat a problémá­kat, amelyek nehezítik az emberek életét, és egy kis megértéssel, rugal­massággal megoldhatók lehetnének. Azonban a javaslatok és határozatok tömkelegének tanulmányozása közben felvetődött bennem néhány olyan gon­dolat, amely úgy gondolom elősegíte­né a gyorsabb és sikeresebb tovább­haladást. Elsősorban is az a benyomásom, hogy a nyilvános gyűléseket nem ké­szítették elő teljes mértékben a köz­ponti bizottság határozatának értel­mében. Ugyanis arról volt szó, hogy ezeken a nagyjelentőségű fórumokon keressük, kutassuk az utat a még ered­ményesebb munkához. Ehhez pedig nem elég csak a vita, hanem olyan kötelezettségvállalásoknak is kellett volna születniük, amelyek a többter­melésre, az élet- valamint a munka­­körülmények javítására irányulnak. Ehelyett túlsúlyba kerültek az olyan igényeket támasztó javaslatok, ame­lyek megvalósítására jelenleg nincs elég anyagi fedezetünk. Több község­ben kérték például új kultúrház épí­tését, de feltehetjük a kérdést, hogy az eltelt három évtizedben vajon te­remtettek-e valamilyen anyagi alapot ezek kivitelezésére. Járási méretben is számtalan olyan példát hozhatnánk fel, amikor a nemzeti bizottság a me­zőgazdasági és ipari üzemek együtt­működésével és állami támogatással építette fel a középületeket. Talán jó lenne a jövőben az ilyen sokoldalú kooperációs tevékenységet továbbfej­leszteni. A középületek a faluban élő ipari és mezőgazdasági dolgozók szá­mára készülnek, tehát minden lakos­nak hozzá kell járulni építésükhöz. A vállalatok, üzemek szállítóeszközök kölcsönadásával, az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésével, iga­zán nagy segítséget nyújthatnak. A másik gondolatkör az, hogy az el­következendő időszakban további olyan jellegű nyilvános gyűléseket kell összehívni, amelyekre a pártszer­vezetek vezetőségei, bizottságai a tö­megszervezetek és nemzeti bizottsá­gok vezetői olyan előzetes határozati javaslatokat készítenek, amelyek fel­karolják a dolgozók kezdeményezését, és megmutatják, hogy milyen módon kell feltárni a rejtett tartalékokat. Az ilyen határozatok megvalósításával kapcsolatban aztán a résztvevők kö­telezettségeket vállalhatnak. Az ilyen gyűléseknek van értelme, és ezek se­gítik elő népgazdaságunk még gyor­sabb konszolidálódását. A harmadik gondolatkörben java­solhatom, hogy az újabb nyilvános gyűléseken adjanak választ a polgá­roknak azok, akik előidézték a közel­látásban mutatkozó zavarokat. Mert ellenkező esetben a bírálat csak pusz­tába kiáltó szó marad. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents