Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-01 / 48. szám
'A XIV. pártkongresszus haározatai alapján meg kell teemteni a lehetőségeket, hogy _ mezőgazdasági terményekből iti Ezen a képen az Excelsior káposztakombájn terménykiemelő, begyűjtő szerkezete látható. A felvételek a zemnéi (színtűi) szövetkezetben készültek egy gyakorlati bemutató alkalmával. j Kép és szöveg: —dek— az ötéves terv befejezéséig önellátók lehessünk. Ennek megvalósítása szinte elképzelhetetlen a tudományos technika forradalmasítása nélkül a mezőgazdaságban. Ezért a tudományos intézményekre ezen a téren nagy feladat hárul, hogy a kitűzött célokat teljesíthessük. A mezőgazdasági termelésnek szinte elkülöníthetetlen része a zöldségtermesztés. Viszont ez a részleg nagy mennyiségű kézi munkaerőt köt le, és ezen a téren a mezőgazdaságban Is csökkenő tendencia mutatkozik. E- zért a tudományos dolgozók legfontosabb feladatuknak tekintik a zöldségtermesztés komplex gépesítését. A zöldségtermesztésnek hazánk déli részén nagy hagyományai vannak. Ezért Nové Zámky-ban (Érsek - újvárott) befejezés előtt áll Európa egyik legnagyobb konzervgyára és ezen a területen több feldolgozóüzem Is már létesült. Az intézmények erre a területre összpontosítják figyelmüket, hogy az új és korszerű gépeket ott lehessen alkalmazni. Ez év október 30-án ä Nové Zámky-i járásban Zemnén (Szímőn) lett megrendezve nagyszabású betakarító és osztályozó gép bemutatása a termelők részére s azt szakelőadás előzte meg. Ismertették a termelőkkel az egyes zöldségfélék modern agrotechnikáját, ahol ki A felvételen látható Excelsior egysoros káposztabelakarító gépet az NSZK gyártja. Az idei termésbegyűjtés idején hazánkban is végeztek vele kísérleteket. A szakemberek megállapították, egyelőre nagyok a betakarítási veszteségek. Ez a hiba azonban a termesztett fajták rovására írható. A gép ugyanis megköveteli az egyenletes növényzetet, az azonos nagyságú fejeket. Az átlagosnál kisebb káposztafejek elszóródnak, az átlagosnál nagyobbak viszont megsérülnek, megcsonkítja ükét a tisztogató berendezés. A gép napi átlagteljesítménye — kedvező feltételek között — egy hektár. Az illetékesek tájékoztatója szerint már a Szovjetunióban is kifejlesztettek hasonló egy-, két-, illetve háromsoros káposztabegyűjtő gépet, s ezek a hazai viszonyok között jól vizsgáztak. Most Bulgáriában kerülnek ellenőrzésre, s ha ott is beválnak, kezdetét veszi a sorozatgyártás. lett hangsúlyozva, hogy a betakarítógépek részére feltétlenül szükséges, hogy a vetett terület a lehető legegyenesebb legyen és a termények gyommentesek. Ezért ismertették a termelőkkel, hogy az egyes zöldségfélékben milyen vegyszereket alkalmazzanak a növényvédelemben és a gyomirtásban. Azt is hangsúlyozták, hogy az új gépeket feltétlenül a legjobb szakemberek kezeljék. GÁL JEROMOS Kevés kézierö A zöldségtermesztés fejlesztése Mongóliában t Sok évszázados története van Mongóliában a vadon növő zöldségfélék táplálékként történő felhasználásának. A lakosság korábban inkább gyűjtötte, mint termelte a zöldséget. Még ma fs sok helyen fogyasztanak vadon növő zöldségnövényeket, főként hagymaféléket, de a zöldségfélék túlnyomó többségét már az állami gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek termelik. Az utóbbi években jelentősen nőtt Mongóliában a zöldségfélék vetésterülete. A múlt évben a zöldségkertészetek területe *nár majdnem kétszerese volt az 1960-ban kimutatott területnek, vagyis a zöldségfélék 0,5 százalék erejéig részesedtek a mezőgazdasági növények vetésterületéből. Gungadorzs mongol mezőgazdasági miniszterhelyettes és Rononkov, a mezőgazdasági tudományok doktora a Nemzetközi mezőgazdasági szemle ezévl negyedik számában egy érdekes írásban elemzik a mongol zöldségtermesztés múltját, jelenét és a fejlődés távlatait. A közzétett írásból megtudjuk, hogy Mongóliában a fejeskáposzta a legfontosabb zöldségnövény, amely az 1960—1971-es időszakban a zöldségfélék vetésterületének 21—48 százalékát foglalta el. Majd a többi zöldségféle iránti kereslet növekedése következtében a 30 %-os részarányon állandósult a fejeskáposzta termőterülete. Fontossági sorrendben a második helyen a hagyma (21—31 feEázalék), a harmadikon pedig a karórépa szerepel. Ez utóbbit évente a zöldségfélék vetésterületének 10—19 %-án termesztik. Palántázás esetén 400—500 mázsa hektárhozamot érnek el karórépából s az egyedek átlagsúlya a 8 kilogrammot is megközelíti. Az országban a nevezett három növényt a zöldségterületek ВО % -án termelik. A korábbiakhoz képest azonban nőtt a sárgarépa, a paradicsom és az uborka termőterülete is. A zöldségkertészetek növelését elsősorban az állami gazdaságok szorgalmazzák. Az utóbbi évtizedben kétszeresére nőtt Mongóliában a zöldségfélék bruttó termelése: 1960-ban 6 ezer 900 tonnát, 1970-ben pedig 15 ezer 200 tonnát termeltek. A zöldségfélék 80 %-át 1971-ben már az állami gazdaságok termelték, melyek általában jobb termelési eredményeket érnek el e téren, mint a szövetkezetek. Például 1960-ban Mongóliában 76,6 mázsa volt a zöldségfélék átlaghozama; ezen belül az állami gazdaságokban 163,3 q, a szövetkezetekben pedig csak 33,3 q. Ezek a mutatók 1970-ben így alakultak: az országos átlag 124,4 mázsa, az állami gazdaságok eredménye 147,5 q, a szövetkezeteké pedig 71 mázsa volt. A zöldségtermesztés fellendítéséhez nagyban hozzájárultak a szakosított zöldségtermesztő nagygazdaságok. Ezek esetenként 20—50, a nagyobbak 300—400 hektáron termesztenek zöldséget. A nagyvárosok és ipari központok közelében hét szakosított állami gazdaságot létesítettek, amelyek 1971-ben az ország zöldségtermesztő területének több mint a felén gazdálkodtak. Ezen gazdaságokban 1960—1971 között 104—220 mázsa hektárhozamot értek el, s ma is vezető szerepet játszanak az ország bruttó zöldségtermesztésében; az ország zöldségtermő területének 53 százalékán a bruttó zöldségtermés 74 százalékát adták. Az elmondottakból megállapítható, hogy a zöldségtermesztés nagy állami gazdaságokban történő összpontosítása lényegesen elősegítette a zöldségtermesztés fejlesztését Mongóliában. Ezen gazdaságokban — Bornur, Har-Horin, Zsargalant, Scsagantologoj stb. — korszerű öntözőrendszereket hoztak létre s az öntözés munkaigényes folyamatait gépesítették. A Mongol Népköztársaságban tehát a nagyüzemi szakosított zöldségtermesztő gazdaságok létrehozásával elindultak a zöldségtermesztés fejlesztése, korszerűsítése útján. —kgl 12. SZÁM Ф Néhány tanács a hajtatóház klímájának a méréséről • A cyklo rovarírtószer... • Kettős eredmény — országosan először ф Bíztató kezdet Щ Ahol a kiállítás már hagyomány • Decemberi teendők • A növényházak talajfertőtlenítése • A nagyvilág érdekességei ф Vizsgáztak a zöldségbetakarító gépek ф Kevés a kézierö ф A zöldségtermesztés fejlesztése Mongóliában Szőlötelepitési gondok a házikertekben A novemberi hónap az őszi szőlőtelepítések ideje és ugyancsak ebben az időben szükséges beszerezni a szőlöoltványokat a tavaszi ültetéshez is. Az idén ugyanis komoly probléma a szőlöoltványok beszerzése mind kis, mind a nagyüzemi telepítésekhez. A szaporító helyeken (egész szlovákiai méretben) a kelleténél gyengébb eredmények mutatkoznak. Az elmúlt évben a koraöszi fagyok (okt. 15—20 között —5—6 fok) jelentős kárt okoztak a szőlőalanyokban, így az oltványok az előző évekhez viszonyítva jóformán csak 50 százalékos eredményt adnak. A Földművelésügyi Minisztériqm rendelete szerint az idén kitermelt oltványokat csak a Magnemesítő és Forgalmazó Vállalaton (Šľachtiteľský a semenárský podnik, Bratislava, Záhradnícka u.) keresztül szabad szállítani — még а II. osztályút is. Sajnos, a nagyüzemi telepítésekhez szerződött mennyiséget sem képesek szállítani. Ezért a kistermelők részére (bár nagyon nagy az érdeklődés), nem nagy remény van az idei igények teljesítésére. Szeretném felhívni az érdekelt kerttulajdonosok fi-1 gyeimét, hogy a tervezett telepítéseket halasszák a jövő évre, mintsem megbízhatatlan helyekről drága pénzen összevásároljanak mindenféle anyagot. A szőlő telepítése nem egy évre szól és elég költséges, azért nem érdemes elhamarkodni. A továbbiakban szeretnék tanácsot adni a fajtamegválasztással kapcsolatban azoknak, akik házikertjükben vagy a szőlőhegyeken öt ár, vagy ennél nagyobb területen telepítenek szőlőt. Minden bizonnyal azzal a szándékkal, hogy termőreforduláskor valamit értékesíthetnek belőle. Az idei szüreti idényben nagyon sokszor találkoztam kistermelőkkel, akik zúgolódtak a borászati üzemben átadott szőlőjük alacsony ára miatt. Kifogásolták, hogy a szép egészséges saszla, oportó, pozsonyi fehér, kadarka, szlánkamenka szőlőjükért nagyon alacsony árat kaptak. Persze a borászati üzemben az érvényes felvásárlási árak szerint fizettek, de a fenti fajták csak a III., a legalacsonyabb árkategóriába tartoznak- Tehát inkább azokat a fajtákat kell telepíteni, amelyek mennyiségben és minőségben is megfelelő termést adnak. A nemesített szőlőfajtákat négy osztályba sorolták s a felvásárlási árak is ettől függenek. I. a osztály 18 as cukorfoknál 8.80 Kčs/kg I. b osztály 18-as cukorfoknál 7.40 Kcs/kg II. osztály 18-as cukorfoknál 5.60 Kčs/kg III. osztály 18-as cukorfoknál 4.60 'Kčs/kg A cukorfoktól függően mind a négy osztályzatban 0.20 koronával csökkent (kilogrammonként), vagy emelkedik a felvásárlási ár, aszerint milyen az elért cukorfok. Most -a tájékozódás kedvéért felsorolom, melyik fajták tartoznak az egyes osztályzatokba: I. a osztály: Az összes burgundi félék (kék, fehér, szürke), sárga és ottonel muskotály, rajnai - rizling, sauvignon, tramini. Csak kizárólag a tokaji körzetben még a furmint, hárslevelű és az olaszrizling. I. b osztály: Leányka, peszeki leányka, neuburg, müller-thurgau, olasz rizling, semfllon, zöld és piros szilvám, zöld és korai piros veltelini. cabernet, kékfrankos, szentlörinci. II. osztály: Bouvier, ezerjó, malinger, mézesfehér, irsai Oliver s a zöld és korai piros veltelinin kívül a többi veltelini fajták. III. osztály: Minden egyéb fajta, mely a fenti osztályokban nem szerepel. Az I. a osztályba tartozó fajták a minőségi borokat adják, s aránylag kevesebbet teremnek. Az I. b osztályba tartozók termesztése a leggazdaságosabb, mert ezen fajták is elég jó minőségű bort adnak és emellett elég bőtermőek. A II. és III. osztályokból nem ajánlatos telepíteni, mert a munkaráfordítás ezeknél is ugyanaz, mennyiségben sem teremnek többet, mint az 1. b-sek, a minőség pedig jóval azok alatt marad. Koraiságuk miatt esetleg számításba jöhet a csaba gyöngye, malinger, bouvier, irsai Olivér, de csak kisebb mennyiségben, mert boruk csak valami jobb fajtával „házasítva“ üti meg a kívánt mértéket. Tehát mielőtt házikertben telepítünk, a fentieket figyelembe véve, állítsuk magunknak össze a legmegfelelőbb fajtákat. Mindig a gazdaságosság legyen a mérvadó, mert a III. osztályzatú szőlőfajtákat is épp úgy kell gondozni, úgy és annyit kell permetezni, mint az I-es osztályzatúakat. Az viszont neip mindegy, hogy a szőlő kg-jáért 4 Kčs-t vagy 7, esetleg 9 Kčs-t kapunk. No meg az sem mindegy, hogy milyen minőségű saját-termésű borral tudjuk megkínálni jó barátainkat vágy vendégeinket. VARGA J.
