Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-01 / 48. szám

Néhány tanács a hajtatóliáz klímájának méréséről A téli hajtatási idényben kétszeresen is okunk van arra, hogy figyelemmel kisérjük a hajtatóház klímáját. Egyrészt azért, mert a kívánt hőmérséklet biztosítása drága, a túlfűtés komoly veszteséget jelent, másrészt azért, mert a téli fényszegény időszakban néhány szabályozható klimatikus tényező kritikus szerepet játszik. Az utóbbi években a levegő hőmérséklete mellett fontos, hogy tájékozódjunk a relatív páratartalomról és a talajhőmérséklet­ről is. A hőmérséklet alakulását a növények szempontjából kell figyelni. A hajtatóház hőmérséklete horizontálisan és vertikáli­san is változik. A különbségek nem állandóak, hanem több té­nyezővel összefüggően változnak. Vegyünk néhány jellemző pél­dát: napos időben, ha a fűtőcsövek hidegek, felül van mele­gebb, éjjel éppen fordítva. A széleken télen hidegebb lehet 1—2 C fokkal, nyáron viszont melegebb, kivéve oldalszellőzte­tés esetén. Különbségeket okozhat a növények magassága és sűrűsége is. Egy növénnyel „tele“ hajtatóház sohasem meleg­szik fel annyira, mint egy „üres“ berendezés. A hőmérséklet és relatív páratartalom mérésére — ami leg­többször egy házon belül csak egy pontban történik — repre­zentatív helyet kell keresni. Alacsony növénykultúránál, pl. sa­láta, karalábé, retek stb. esetében a földhöz közel helyezzük el a műszereket. Felfuttatott növények esetében már sokkal ne­hezebb az elhelyezés. Itt a növény legérzékenyebb, vagy szá­munkra „legérdekesebb“ részénél végezzük a méréseket (pl. a virágoknál kötődéskor). A hely kiválasztásánál vigyázzunk, hogy a felvevő vagy érzékelő műszert ne befolyásolja a közvet­len napsütés vagy a fűtőcső. A páratartalom- és hőmérséklet mérőt északnak fordítva kell elhelyezni és a tartó részeket fehérre kell festeni. Öntözésnél vigyázzunk, nehogy a műszerek nedvesek legye­nek és így magasabb páratartalmat és nedvesebb levegőre utaló adatokat kapjunk. Helyes ha a műszereket fóliával takarjuk, melyet öntözés után azonnal eltávolítunk. Ha a fűtés fűtővezetéke túl hosszú, a termosztát nyitásától a melegvíz megfordulásáig hosszabb időnek kell eltelnie, ezért a hőérzékeltetőt helyezzük a magasabb, kiegyenlítettebb ré­tegbe. A levegő páratartalmának mérése hajszálas-hidrométert szokás használni. A hőmérős nedvességmérőhöz ha nincs fel­szerelve szellőztető óraművel, légmozgáz kell. Szabadban ez elégséges (néhány m/sec), de a hajtatóházban csak 20—25 cm/sec. Legideálisabbak azonban az automatikusan regisztráló thermo- és hidrográfok, melyek az egész heti értékeket fo­lyamatosan papírszalagra rögzítik. Hátrányuk, hogy eléggé drágák. A légnedvességet a hőmérséklettel egy helyen mérjük, mert a legnagyobb relatív páratartalom természetesen a hajtatóbe­rendezés leghidegebb pontjain van. Automatikus klímaszabá­­lyoző berendezés esetén az érzékelő fejeket legtöbbször rögzí­tik. Kívánatos lenne, hogy egy idényben különböző helyen is elhelyezhető legyen, ezért lehetőleg a vertikális helyváltozta­tást biztosítsuk azzal, hogy pl. láncra akasztjuk fel. A fentiek figyelembevételével dolgozó szakember sem lehet azért mindig nyugodt. A műszereket állandóan ellenőrizni kell, hogy elég pontosak-e. Különösen automatika esetén ajánlatos külön mérésekkel ellenőrizni a berendezés megbízhatóságát. Oj hajtatóház esetén, az első két évben, különösen fontos, hogy megismerjük a berendezés tulajdonságait a hőmérséklet elosztása vonatkozásában. Az ajtóhoz közel és az északi olda­lon a hőmérsékletkülönbség 3—4 C fokos is lehet. Ha már meggyőződtünk arról, hogy a hajtatóház mely része a leghu­zatosabb, akkor ezekre a helyekre néhány fűtőcsövet helyez­hetünk, a huzatosabb részek megszüntetése érdekében. BÖZNER MIKLÓS A CYKLO rovarirtószer és hasonló szerek hatása az emberi szervezetre CYKLO por HCH (cyklohexa­­nol, hexachlorcyklohexan) tar­talmú növényvédőszer, amely 14 százalék technikai HCH-át tartalmaz. A további növényvé­dőszerek, amelyek azonos ható­anyagot tartalmaznak a követ­kezők: DYMOGAM (16 % gam­ma izomerű HCH), GAMACID (1% HCH), GAMADYN (0,5 % HCH), HEXANAL 90% (90 % CHC) és LIDENAL (8 % HCH) tartalmaz. A külföldi készítmé­nyek: DIMOGAM, HUNGÁRIA L 5, HUNGÁRIA L 20, HUNGÁ­RIA L 2 permetező (2 % HCH), HUNGÁRIA L 2 porozószer (2 % HCH), HUNGÁRIA L 10 (10% HCH), HUNGÁRIA L 7 (7,8 % HCH), Pol-Melisekt 50/48 % me­­toxikről +2% HCH). A „CYKLO“ világosszürke por, amelyet csak olyan növényeken szabad használni, amelyeket sem ember, sem állat nem hasz­nál tápláléknak. így alkalmas a virágos kertekbe, ahol a bok­rokat megtámadták a bogarak és a hernyók. A GAMACID port lehet hasz­nálni a háztartásban és a ker­tészetben is, csak azután egy hónapig nem szabad felszedni, a GAMACID-dal beszórt zöldség­féléket. A DYMOGAM tabletták a helyiségek légytelenítésére szolgálnak. A GAMADYN port a gyümölcsfákra használják a hernyók ellen. HEXANAL 90 a káposzta kártevői ellen, a LIN­­DENAL-t pedig a termőföld fer­tőtlenítésére használják. E rövid meghatározások után feltesszük a kérdést, mennyi­ben ártanak az emberi szerve­zetre azok a rovarirtó növény­védőszerek, amelyek HCH-t tartalmaznak? A HCH az emberi szervezetbe legtöbbször belélegzéssel, vagy a bőrön át és az emésztőcsator­nán keresztül is bejuthat. Ha bekerül a szervezetbe, a szerve­zetből elég gyorsan — 1—2 órán belül — eltávozik. Az első mér­gező hatás azonban csak 1—7 órán belül jelentkezik. Azon a helyen, ahol beszivárog a szer­vezetbe (orr, szájüreg, szem, bőr) vizsketés és égetés érez­hető. Később jelentkeznek a központi idegrendszerre kifej­tett hatások, mint fejfájás, szé­dülés, kisebb elmezavar. Továb­bá gyengeség, görcsök, hányin­ger, hányás, köhögés, orrvérzés és a szempupilla széthúzódása jelképezni a HCH mérgezést. Többszörös mérgezés kisebb mennyiséggel (amikor az emlí­tett tünetek nem jelentkeznek, olyan erősen) vérszegénységet, szemidegelhalást, szívizomron­gálást, vérzavart és cukorbe­tegségre hasonló tüneteket okozhat, anélkül, hogy az illető tudná, hogy ezt éppen a HCH- nak köszönheti. Mert ezek a tü­netek a HCH használatától hosszabb idő eltelte után szok­nak csak jelentkezni. Azok az egyének, akik csaknem naponta kézzel érintkeznek a HCH tar­talmú védőszerekhez börekcé­­mát kaphatnak. Nagyon fontos a mérgezés megelőzése, amely a védőelő­írások pontos betartásában rej­lik (védőruha, védeni az élel­miszereket, permetezés közben nem szabad inni és enni stb.). Az elsősegélynyújtás: eltávolí­tani a beteget a fertőzött terü­letről, általános nyugalom és mielőbbi orvosi segítség. A mér­gezés ellen használt gyógysze­rek: kodein (tompítja a köhö­gést és nyugtat), pyrodin vagyis amidopyrin tompítja a fájdal­makat és lázcsillapító (és va­lerián cseppek, amelyek nyug­tatóul hatnak. Ha az ember gyomrába jutott a méreg, akkor a mérgezettnek sokat kell innia, majd hányingert kell nála elő­idézni és hashajtót adagolni. Semmiképpen sem szabad ilyen­kor szeszesitalt fogyasztania. Ebben az esetben nem szabad tejet sem adni a mérgezettnek, mert az még meggyorsítaná a méreg felszívódását. Olajat sem szabad használni. Így a gyógyu­lás alatt sem szabad olajos éte­leket fogyasztani. Az érdekesség szempontjából még néhány adat a HCH-ról. 1825-ben volt először előállítva, de csak 1940-től van használat­ban mint rovarirtó szer. Dr. NAGY GÉZA A kistraktor vontatójára felszerelt permetezőgépet nagyon jól lehet alkalmazni a házikertekben is. Vizsgáztak a zöldségbetakarító gépek Az idén is több korszerű külföldi zöldség­betakarító gép gyakorlati alkalmasságát ellen­őrizték szakembereink. A szerzett tapasztala­tokról a közelmúltban tájékoztatták a terme­lőket egy gépbemutatóval egybekötött szakta­nácskozáson. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk arról, hogyan vélekednek az egyes gé­pekről a szakemberek. A magyar gyártmányú VU vontatott, erőgép­ről hajtott ubcrkabetakarítő gépet hazánkban már több helyen is kipróbálták. Az elrakni való uborka begyűjtésekor azt tapasztalták, hogy az első osztálynak megfelelő nagyságú ubor­kákban mintegy 30 százalékos károsodást oko­zott a gép. A szakemberek szerint ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az elvégzett munka minő­ségének állandó ellenőrzésével párhuzamosan az igényeknek megfelelően kell beállítani a fésülő, fosztó hengereket, rosszabb esetben meg kell várni, amíg nagyobbra nő az uborka. Igaz, hogy a nagyobb uborkát már csak a II. osztály­­ban^ tudjuk értékesíteni, de kevesebb a sérült termék, s így ami elveszik a vámon ... Ugyan­akkor vigyázzunk, nehogy túlságosan megnőjön az uborka, mert ez szintén sok betakarítási veszteséggel járhat. Ha egy kicsit gyorsabban üzemeltetjük a betakarító gépet , a kelleténél, a felszedő szerkezet gyorsabban tépi az indá­kat, a töveket, közben a túlnőtt termések ön­súlyuknál fogva leszakadnak az indákról, s így nem a felszedő szerkezetbe, hanem 'a földre kerülnek. VU vontatott uborkabetakarító. Azt is jó tudni, hogy a gép túl nedves és ne­héz talajon nem üzemeltethető. Legfeljebb egy héttel a betakarítás előtt lehet utoljára öntözni. Viszont ha túl száraz a talaj, akkor sok föld kerül a kitépett tövekkel együtt a gépbe és a ventillátorok nem képesek tökéletesen teljesí­teni terménytisztító feladatukat. Az 1, 2 méter fogásszélességű uborkakom­bájn kedvező feltételek esetén 1,2—1,5 hektár­ról képes begyűjteni a termést. A gép sikeres üzemelésének legfontosabb feltétele a gazda­ságosan termeszthető uborkafajta, amely teljes mértékben megfelel a gépi betakarítás követel­ményeinek. A második felvételen látható FZB jelű gépet általában sikerrel alkalmazzák a zöldbab be­takarítására. Hazánkban a fűszerpaprika be­gyűjtését próbálták vele megoldani a szakem­berek, persze némi módosítás után, s nem is eredménytelenül. A kísérletek során tapasztaltak arra enged­nek következtetni, hogy az elképzelés megva­lósítása nem lehetetlen, csak még módosítani, tökéletesíteni kell a gépen egyet-mást, hogy tel­jes mértékben megfeleljen ennek a célnak. Képünkön: a zemnéi szövetkezetben fűszer­­paprikát takarít be az FZB züldbabbegyűjtö gép. Harmadik felvételünk az EM—11 jelzésű zöldségbetakarító gépről készült, mely a ha-EM—11 zöldségbetakarító munka közben. sonlő küldetésű gépek legújabb változatai közé tartozik. Harminc lóerős traktorral üzemeltet­hető. Kedvező munkasebessége 80 méter/óra, átlagteljesítménye 0,75—1,0 hektár. A gépi be­takarításra szánt zöldségféléket 30 cm-es sor­távolságra kell vetni. A hazai tapasztalatok szerint a gép jól tartja a sort, de gyommentes és lehetőleg egyenes talajfelszínt igényel. A gyökértermésű zöldség­félék betakarítására alkalmas. Dombos, lejtős területeken is jó munkát végez. Üzemelés köz­ben az erőgép lehetőleg redukált IV-es sebes­ségi fokozaton haladjon. A túi gyors üzemelés esetén gyakran eltömődik a szerkezet, nagy a termények károsodási százaléka, nagyobb a veszteség. Itt is termesztett fajták játsszák a legfonto­sabb szerepet. Igen fontos, hogy a zöldség le­­vélzete megfelelő erősségű legyen, ne szakad­jon el, amikor a lazító kések által megbolyga­tott talajból levélzeténél fogva kihúzza a zöld­séget a gép kiemelő szerkezete. A fajtákkal szemben támasztott további fontos követel­mény, hogy kisebb ütődés következtében ne re­pedjenek meg, ne törjenek el. A betakarító gépből ugyanis felhordó segítségével, ömleszt­ve kerül a gép mellett vontatott pótkocsira a termés. Kedvező feltételek esetén az EM—11 'Zöldségbetakarító 90 százalékos munkát végez. KÁDEK GÄB0R FZB zöldbabbetakarító fűszerpaprika begyűjtése közben. foto: —bor— JL Zöldség- és Gyümölcs­­termesztők selicei (sze­­lőcei) helyi szervezete a múlt évben nem fejtett ki aktív tevé­kenységet és ezért szinte tör­vényszerűvé vált, hogy az ez év márciusában megtartott évzáró­­gyűlésen új vezetőséget állítson a tagság, a szervezet élére. Az elnöki tisztséggel Bende Bélát, az iskola igazgatóját bízták meg, aki már a gyűlés előké­szítéséből is kivette részét. A tagság nem választott rosszul, mert a pedagógus a szakmáján kívül ért a zöldség- és gyü­mölcstermesztéshez is és na­gyon jó szervező. Ezt tükrözi az iskola környéke, melyet vi­rágerdőnek is lehetne nevezni. Az iskola udvarán szebbnél­­szebb rózsákat láthat a láto­gató. A szervezetnek 70 tagja van és több mint hét hektárt tesz ki kertjeik és udvaraik terüle­te, melyen zöldség-, gyömölcs-Jól válasz­tottak és virágtermesztéssel foglalkoz­nak. Terményeik egy részét a közellátásra értékesítik. A mólt évben ezen a téren nehézségeik voltak, mert a vezetőség nem gondoskodott arról, hogy ter­ményeik értékesítése szerződé­sileg legyen biztosítva. Az ój vezetőség elnöke első és fő fel­adatának tekintette ennek a kérdésnek a megoldását s ha bár ezen a téren nehézségeik is voltak, mert már tavaszra a felvásárló és feldolgozó üze­meknek szerződésileg be volt biztosítva a szükséglet, de a fá­radságos munkája eredménnyel járt. A tagság négy-öt vagon zöldség és gyümölcsre kötött szerződést. így ebben az évbeit már nem voltak nehézségeik, mert fenntartották a kapcsola­tot az említett üzemekkel. A faluszépítési akcióba is 400 órát vállaltak ledolgozásra. Ezt a tervüket is túlteljesítették, fő­leg a falu parkosításából vet­ték ki részüket, valamint a sportpálya füvesítését végezték eL Szorosan együttműködnek a Nemzeti Front tömegszerveze­teivel és bővíteni akarják kap­csolataikat a helyi efsz vezető­ségével is. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a szövetke­zeten keresztül könnyebben hozzájutnak majd a szükséges vegyszerekhez, és műtrágyák­hoz, ami szinte nélkülözhetet­len a jó termés sikereihez. Nem feledkeznek meg a tagság ideo­lógiai neveléséről sem. Ezért szakelőadásokat rendeznek, s a tagságot ügy akarják irányítani, hogy olyan zöldségféléket ter­messzenek, amelyeket a piacon is jól fognak értékesíteni. Az el­nök elpanaszolta, hogy nem kapnak megfelelő segítséget a járási szervektől, sőt még a gyűléseiken sem jelennek meg, pedig írásbelileg meghívják őket. Remélik, hogy a jó munka után majd a felsőbb szervek is felfigyelnek tevékenységükre. GÁL JEREMIÁS

Next

/
Thumbnails
Contents