Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-01 / 48. szám
1973. december 1. „SZABAD FÖLDMŰVES 3 FŐVÁROSI SZÖVETKEZET Ml LESZ A JÖVEDELEMMEL! A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA-iS-ĹČcLf-a.b-O'C' Forrásvíz a csapból Európa legnagyobb ózonozó berendezése épül jelenleg Moszkvában, a keleti vízmüvekben. Az új berendezés, amelyet szovjet mérnökök francia szakemberekkel közösen terveztek, naponta 1,2 millió köbméter ivóvizet csírátlanft majd ózon segítségével. A berendezés első egységei 1975-ben kezdik meg működésüket. Az ózon alkalmazása jelentősen csökkenti az ivóvizgyártás költségeit és a forrásvíz minőségét adja a vezetéki víznek. Tizennyolc berendezés villamos kisüléseivel hozzák létre az ózont, amely 22 medencében hat a vízre és 8—10 perc alatt tökéletesen csírátlanítja a vizet. A következő években ózonozó berendezésekkel szerelik fel a szovjet főváros többi vízmüvét is. (Népszava) Érdekes kísérletek A Bratislavát körülvevő domboldalakon nyáridőben szőlőtenger zöldellik. Hajdanában már a rómaiak is termelték a nemes ital jóízű gyümölcsét ezen a vidéken. Most a szőlőbirodalom legjelentősebb része a Bratislava-Vinohrady szövetkezet tulajdona. Kevesen tudják, hogy a fővárosi szövetkezet az első hét között alakult az országban. 1948- ban 77 szőlősgazda lépett a közös gazdálkodás útjára, s november 22-én megtartották az alakuló gyűlést. Az országban mindenütt sok nehézséggel küszködtek a megalakult különböző típusú gazdaságok. így volt ez Bratislavában is. ahol a szőlőtelepítések többsége elöregedett. Emellett még komoly nehézséget jelentett, hogy a meglevő szőlő 800 parcellára tagozódott. Így a gépesítésről szó sem lehetett, s bizony sokszor csak az üzemek, iskolák segítségével tudták megoldani a sürgős tennivalókat. A közös csekély földterülete mintegy 15 km hosszúságban húzódott el és így nehezen lehetett gátat vetni a lopásoknak. Emellett az először megválasztott vezetőség tagjai is visszaéltek a bizalommal, s ezért le kellett őket váltani, s egyeseket kizárni a szövetkezetből. Az új vezetőség úgy gondolta megoldani a szőlő művelését, hogy 10 hektáros részekre osztotta a szőlőt, amelyet tíz tag, illetve család dolgozott meg. A jobb művelés és kedvezőbb időjárás következtében az 1951-es évben kitűnő termés volt, s hektáronként mintegy száz mázsát szüreteltek, s régi pénzben először sikerült kifizetni a betervezett 150 koronás munkaegység értékét. Ezután küzdelmes évek következtek. A legkritikusabbak közé tartozott az 1960— 1981-es, amikor nagyon alacsonyak voltak a hektórhozamok, ezért rossz volt a pénzügyi helyzet, s a tagok jó része búcsút mondott a szövetkezetnek. A vezetőség tudatában volt, hogy addig nem lehet erős a szövetkezet, amíg a régi telepítéseket nem váltják fel újakkal. Azt viszont már nem tudatosították a kezdet kezdetén, hogy a gépi művelésnek megfelelően ültessék a szőlőt. Eleinte hagyományos módon telepítettek, csak később tértek át a két méteres sor- és a 120 cm tőtávolságú telepítésre. De mikor kissé körülnéztek a világban, rájöttek, hogy a három méteres sorközti távolság és a magas vezetékű a legmegfelelőbb. Ezért 40 százalékban már ennek az alapján ültették a szőlőt. Az elmúlt évek során az öszszes területeket áttelepítették. A 212 hektár területből már 113 termőre fordult, a többi egy-, két-, hároméves telepítés. Bratislava határában nagyon költséges a telepítés, hektáronként 150—200 ezer koronába kerül. Nem csoda, hiszen a talaj nagyon köves, és sokhelyütt a terepviszonyok miatt csak teraszosan lehetett megoldani. A Kis-Kárpátok utolsó nyúlványának lábánál többfajta szőlőtelepítéssel foglalkoztak az elmúlt évtizedekben. A tudományos kutatás szerint legjobban a Müller Thurgau és a Zöld Veltelíni vált be, így hát ezekből a fajtákból ültették a legtöbbet. Természetesen kisebb mennyiségben van az első osztályú borszőlőből is. A szőlő hektárhozama az utóbbi években száz mázsa körül van, és a minőség is megfelelő, holott — mivel nincs a szövetkezetben állattenyésztés — a tápanyagellátás főleg műtrágyával történik. A nemes gyümölcs jelentős részét eladják az állami borfeldolgozónak s a többit saját pincéjükben préselik és tárolják, majd a vendéglátó üzemeikben adják el. Eddig két borozójuk volt Bratislavában, s most adnak át egyet, a legreprezentatívabbat, a Steiner Gábor utcában. Elmúlt egy negyed század a fővárosi szövetkezet megalakítása óta. Nehéz, küzdelmes éveket élt át az efsz, de a kitartó munkájuknak megvan az eredménye. Jelenleg a szövetkezetnek 360 tagja van, de ebből már 140 nyugdíjas, s közülök sokan már régen nem dolgoznak. A közösben gondolnak a nehéz években kevés pénzért szorgoskodókra. Aki egyedül dolgozott az efszben és alacsony nyugdíjat kap, 700 koronára, ha pedig a felesége is szövetkezeti tag volt, akkor 1400-ra egészítik ki. A háztájit, az öt ár szőlőt haláláig minden nyugdíjas tag megkapja. A szövetkezetben öt munkacsoport dolgozik, s ezek közül egyik a gépesítési. A gépparkjuk mintaszerűen felszerelt és igyekeznek a legmegfelelőbb gépeket, berendezéseket időben megvásárolni. Az utóbbi években több mint ötven fiatal lépett a közösbe, s mivel már van elegendő munkaerő, nagyon meggondolják, kit vesznek fel. A tagok a város különböző részein laknak, s ezért minden munkacsoportnak szociális berendezést létesítenek, ahol lehet fürödni, tisztálkodni és átöltözni. Sokat költ a szövetkezet külföldi kirándulásokra és tanulmányutakra. A dolgozóknak a költségek 50 százalékát, a hozzátartozóknak pedig az egynegyed részét minden esetben a szövetkezet téríti. A hazai kirándulások ingyenesek és így minden tag eljut évenként valahova. A tagság nagy része már minden nagyobb szőlőtermelő országot bejárt. Rendszeres kapcsolatuk van a Soproni Tsz-szel (Magyarország), s a közeljövőben szovjet és bolgár szőlőtermelésre specializált mezőgazdasági üzemmel is szeretnének kapcsolatot teremteni. Különben, ha valamilyen újdonságról hallanak, annak a megtekintését rendszerint megszervezik. Legutóbb Balatonbogiáron, a géppel történő szüretelést tanulmányozták. Amíg az elmúlt évtizedek során pénzgondjai voltak a szövetkezetnek, most az a gondjuk, mibe fektessék a bevételezett tiszta hasznot. Eddig a telepítésekbe ruháztak be évente mintegy három milliót, de mivel ezt már befejezték, és mindig több fordul termőre, még jelentősebb összeg áll majd rendelkezésükre. Mi lesz a tiszta bevétellel? A munkaegység értéke 35 korona és az átlagkereset 3000 korona körül mozog havonta. A dolgozók jutalmazását jelentősen emelni már nem lehet, mivel így is jóval meghaladja az ipari dolgozók átlagkeresetét. Egyelőre művelődési otthon építését tervezik, amelyben a szövetkezet székháza is lesz. A közeljövőben három lakásegységet építenek a dolgozóik számára. Később tíz egységnek a felépítését is tervbeveszik. A távlati elképzelések szerint Kolibán még 56 családi ház építés sének a gondolata is felmerült., Jó érzés, hogy ilyen gondjaik vannak a szövetkezet vezetői-, nek, holott hosszú éveken át súlyos nehézségekkel küszködtek. Szerencsére F. Drobný, a szövetkezet jelenlegi elnöke. R. Polkoráb, F. Klaőan és mások nem riadtak meg a kezdeti bukdácsolástól és min-,! dent megtettek a gazdaságilag ' erős szövetkezet létrehozásáért, t A további lépésekben már nagy | segítségükre van az erős üzemi { pártszervezet és a jól működő [ Szocialista Ifjúsági Szövetség I is. Azt hiszem — a jövőre vonatkozólag — valamennyiüket kö- j telezi a sok oklevél, kitüntetés J — köztük a Munkaérdemrend f —, amelyet a szövetkezet az j utóbbi évek során kifejtett jó i munkájáért kapott. TÓTH DEZSŐ J Országszerte sok örömet okozott mezőgazdasági dolgozóinknak az idei nyár, jó termést adott a dús kalászokat ringató határ. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járás területén is jól fizetett a gabona. Most azonban nem érről, hanem a gabonatermesztési kísérleteikről szólunk néhány szót. A járás két szövetkezetében — Koltá és Dvory nad Žitavou — búzatermesztési kísérleteket végeztek. Arra voltak kíváncsiak, milyen eredménnyel termeszthető a különböző fajták keverékéből összeállított vetőmag. A két gazdaságban három-három parcellán Mironovszkája, Auróra, illetve Mironovszkája + Auróra keveréket vetettek. A betakarításkor a következő eredmények születtek: Koltán a Mironovszkája 53,2 mázsát, az Auróra 48,9 mázsát, a két fajta keveréke pedig 49,3 mázsát termett hektáronként. Üdvardon az első fajta 56,8 mázsát, a második 47,4-et, a keverékkel bevetett terület pedig 48,4 mázsát termett egy hektárra számítva. A következő és az említettnél valamivel érdekesebb kísérletet a lipovái szövetkezetben végezték. Itt repülőgéppel vetették a gabonát. Mironovszkáját 18 hektáron termesztettek ezzel a módszerrel, s az eredmény 52 mázsa átlaghozam hektáronként. Két további parcellán Jubilejná 50-es őszi búzát vetettek, szintén repülőgéppel. A 40 hektáros táblán 63 mázsa, a 16 hektáros parcellán viszont 57 mázsa átlaghozamot értek el egy egységnyi területen. A repülőgéppel történő vetés eredményességének ökonómiai elemzéséből kiderül, hogy a gép- és traktorállomás kimutatásai szerint az egy hektárra jutó vetési munkaköltségek a régi, hagyományos gépi vetés esetén 459,9 koronát képviseltek. A repülővel végzett vetés gazdaságosabb, mivel egy hektárra csak 305,6 korona munkaköltség jut. A megtakarítás tehát 154,3 korona hektáronként az új módszer javára. A nevezett szövetkezetben összesen 74 hektáron végeztek repülőgépes vetést, s ez 11 ezer 418 koronával tette olcsóbbá a gabonatermesztést, mindamellett az -eredmények sem voltak lebecsülendők. A kísérlet tapasztalatai arra utalnak, a repülőgépek is hasznos segítséget nyújthatnak a vetésnél, főleg csapadékos időjárás esetén, amikor a vetőgépekkel nem lehet rámenni a laza talajra. —bor—i •az utóbbi hónapokban aránylag sokat foglalkoztunk a szemléltető agitáció küldetésével, az ezirányú tevékenység hasznos mivoltával. Alsóbb és felsőbb fórumokon egyhangúlag elismertük a szemléltető agitáció ösztönző, tömegmozgató hatását, s bátran síkra szálltunk szükségessége mellett. Fáradozásunk azonban korántsem hozta meg a várt eredményt, legalább is a mezőgazdasági üzemek viszonylatában nem, mert még manapság is számtalan helyen elhanyagolják ezt a teendőt. Igaz, sokhelyütt új, mutatós agitációs táblákat helyeztek el a gazdasági udvarokban, tanácstermekben, szövetkezeti székházakban és azok bejárata előtt. Más lapra tartozik, hogy ezek a létesítmények lényegében talán az esetek negyven százalékában sem teljesítik küldetésüket. S ha ez így van, akkor kár volt őket létrehozni, mert fennhéjázva hirdetik a kezelésükkel megbízott személyek felelőtlen hozzáállását, hányavetiségét, nemtörődömségét. A minap a zemnéi szövetkezetben jártam. Az egyesült „Haladás“ Efsz tetszetős székháza előtt, a bejárat két oldalán — jól megtermett díszcserjék között — két szemléltető agitációs táblát pillantottam meg. A látvány enyhén szólva is visszataszító volt. A két — egyenként cca másfél négyzetméteres — hirdető táblán néhány megsárgult, gyűrött, esőáztatta fénykép díszelgett. Még az aratás, a gabonabetakarítás idején készültek. A körítést, a számadatokkal telegépelt lapokat már bizonyára jóval ezelőtt letépte a szél, elmosta az eső. Csak álltam ott, néztem az enyhe széltől lobogtatott képeket, s azon töprengtem, milyen célt szolgálhat az efféle szemléltető agitáció. Minden bizonnyal többet árt, mint használ. A dolgozók már felé sem néznek a táblának, hisz ezerszer látták az elavult „anyagot“, viszont az idetévedő idegen az első pillantásra megállapíthatja, valahogy így nézhet ki a szemléltető agitáció elrettentő példaképe. Vagyis, a tábla csak azt szemlélteti, hogyan nem volna szabad a szemléltető agitáciőt csinálni! Természetesen nem álltam meg szó nélkül, s megkérdeztem я szövetkezet vezetőit, mi a véleményük ezzel kapcsolatban. Érdekes, minden kertelés nélkül igazat adtak. Elmondták, minden részlegen van hasonló agitációs táblájuk. Ezt a sző szoros értelmében kell venni, mert ott is így néznek ki! Minden részlegen van egy megbízott, felelős ember, akinek a feladatkörébe tartozik a táblák gondozása, az agitációs anyag kidolgozása, összeállítása, a dolgozók rugalmas tájékoztatása. Már több esetben foglalkoztak az idevágó problémákkal a vezetőségi gyűléseken is, de vajmi kevés sikerrel. Aratás idején nagy-Jobban is lehetne, csak... Egyes szövetkezetekben ötletesen oldatták meg az agitációs táblák kivitelezését. Beüvegezett ajtókat szereltek fel, s így elejét vették annak, hogy az időjárás viszontagságai kárt tegyenek az agitációs anyagban, s esetleg egyetlen óra alatt megsemmisítsék néhány órás munka gyümölcsét. Szímon is átültethetnék ezt a megoldást, s akkor a szél nem tépné le, az eső nem áztatná el a közszemlére bocsátott anyagot. fotó: —bor— nehezen megszületett egy színvonalas anyag, de annak szégyenpírban úszó maradványai még most, november közepén i* messzire hirdetik a megbízott egyének gondatlanságát. Az egyesült szövetkezetnek mintegy kilencszáz tagja van. Többségük szorgalmas, jó dolgozó, de akadnak köztük olyanok is, akik szeretik a könnyebbik végéről megfogni a dolgokat, s bizony nem egy olyan dolgozója van a közösnek, aki tanulhatna a többiektől. A tanítás, az ösztönzés egyik módja a szemléltető agitáció. Vajon miért nem használják ki az adott lehetőségeket a szímőiek? Itt volt az őszi termésbegyűjtés, a talaj' előkészítés, szántás, vetés, a háromnegyedévi és hóvégi értékelések, hogy csak néhányat említsek. Mindig mindenki egyformán dolgozott, nem voltak említésre, dicséretre méltó eredmények, s olyanok sem, amin egy kis akarattal javítani lehetett volna? Nehezen tudom elhinni. Vagy induljunk el másfelől. Az egyesült szövetkezetben négy szocialista munkabrigád tevékenykedik, s a vezetőség véleménye szerint nem is rosszul. Ezen munkacsoportok tagjai érik el időről időre a legkiválóbb termelési eredményeket. Vajon miért nem lehet esetenként egy-egy szocialista munkabrigád tagjait, az általuk elért jő eredményeket népszerűsíteni? No és arról se feledkezzünk meg, hogy egy egyesült szövetkezetben kiváltképp szükség van a dolgozók tájékoztatására. Mindenki tudni szeretné, mi történik a másik részlegen, milyenek' a termelési eredményeik, kik a legjobb dolgozók. A színvonalas szemléltető agitáció nagyban hozzájárulhatna a belüzemi szocialista munkaverseny szélesebbkörű kibontakoztatásához, ezen keresztül pedig a termelési eredmények javulásához. S még valamit. A feladattal megbízott embereket nem noszogatni kell, hogy csinálják már meg az agitációs táblát, mert még beleköt a végén valaki. Időről-időre ellenőrizni kell az agitációs táblákért felelős egyének munkáját, s ha nem teljesítik a feladatukat rendesen, gelelősségre kell őket vonnil Ha ez sem segít, mást kell megbízni helyettük. Mondjuk az ifiszervezetből vagy valamelyik szocialista munkabrigádból kel! kiválasztani valakit. Nem értem, miért nem jutott ez eddig eszükbe a fiataloknak, hiszen vannak jónéhányan. Azt hiszem nekik is érdekük, hogy egyre előbbre lépjen a gazdaság a fejlődés útján, hogy egyre eredményesebb legyen a termelés, a gazdálkodás. Próbáljátok meg, fiatalok! Legyetek példaképek' a munkában, s a szemléltető agitáció vezetésében, a hasznod tapasztalatok átadásában, a tájékoztatás rugalmasabbá tételében, a jobb munkára való ösztönzés eredményességének fokozásában is. Hátha sikerüli KÄDEK GÁBOlt I
