Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-24 / 47. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. november 24. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÔVEÍKEZŕTii'tôťĎMOVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A szövetség járási bizottságainak munkájáról AZ ELSŐ CSENGETÉS UTÄN A „Haladó tapasztalatok Iskolája“ harmadik évfolyamának első leckéjén már túl vagyunk. Ezen oktatás az újonnan megalakult szövetkezeti mun­kaiskolák keretén belül működik. E lecke témája [az ember szerepe az ésszerűsítési folyamatban) rámutatott az ember helyzetének a tudományos­­műszaki fejlődés által a termelés fo­lyamatában történt megváltoztatására. Szó volt benne továbbá az ember élet- és munkakörnyezetéről, a dolgozókról való komplex gondoskodásról és a munka ésszerűsítéséről is. Ezen televíziós közvetítés bemuta­tóját az oktatók, az efsz-ek vezető- és műszaki dolgozói, valamint a tagság tudásának gyarapítására használta fel. Az első és második reprízt azon szö­vetkezeti tagok nézték meg, akik je­lentkeztek a szövetkezeti munkaisko­lába. A közvetítések után megbeszélé­seket tartottak, a célból, hogy a tanul­takat saját szövetkezetük keretén be­lül minél jobban felhasználhassák. A feladott kérdésekre az oktatók vála­szoltak. Sokhelyütt egyúttal ők az efsz iskoláztatási központjának vezetői is. Az iskoláztatás sikeréért, színvonalá­ért a Szövekezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottságai vállal­ták a felelősséget. Ahogy erről a szövetség trnavai já­rási bizottságának titkára, Jozef Kusý elvtárs értesített, járásukban az újon­nan megnyílt szövetkezeti munkaisko­lákat a földművesszövetkezeti tagság nagy érdeklődéssel fogadta. Nagyon szép részvételt értek el a Trebaticei Efsz-ben, ahol három iskoláztatási központban összesen 190 hallgató vett részt. Az Orešanyi Efsz keretén belül 140 hallgató jelent meg az iskoláztatáson. Érdekes volt megfigyelni, hogy az egyes hallgatók, idősebbek és fiatalok egyaránt, szorgalmasan jegyezgettek füzeteikbe. A szövetkezet mezőgazdá­szának, Halenár mérnöknek jelenléte csak növelte az oktatás színvonalát, mert az előadott témát szövetkezetük viszonyainak figyelembevételével ele­mezte. A trnavai szövetkezetben az iskoláz­tatás megkezdése előtt megjutalmaz­ták azon 25 tagot, akik a múlt évi oktatás alkalmával egyszer sem hiá­nyoztak. Mindnyájan értékes könyve­ket kaptak. Az idei iskoláztatást, ame­lyen összesen 80-an vettek részt, egy­bekötötték a pártoktatással. Pozitívan kell értékelni a trnavai járásban azt a tényt, hogy az iskoláz­tatás az egyes szövetkezetekben al­kalmat nyújt a versengésre is. Az efsz-ek e verseny kiértékelésénél fi­gyelembe veszik az iskoláztatáson résztvevők számát, és az utána követ­kező vita színvonalát. • A szövetség Žilina! járási bizott­ságának titkára, F. Machoviő elvtárs megemlítette, hogy az ő járásukban az iskoláztatás sikerének biztosítása érdekében intézőbizottságot hoztak létre, mely már kidolgozta munkater­vét. Megszervezték az oktatógárdát is, éspedig úgy, hogy minden témára két oktató jutott — egy a jmi dolgozói közül, a „Haladó tapasztalatok isko­lája“ témáira, egy pedig a szövetség járási bizottságából a szövetkezeti munkaiskola témáira, illetve a szövet­ség KB-а által kijelölt politikai té­mákra. A szövetség jó segítőtársra talált a Nőszövetségben, mert ez a szövetke­zeti munkaiskola keretén belül főzési, A foldművesszövetkezeti tagok üdültetéséről A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottsága nemrég megvizsgálta a földművesszövetkezeti tagok üdültetésének helyzetét. Meg­állapította, hogy a lakosság élelmi­szer ellátása terén az efsz-eknek fon­tos szerep jut. Ezen fontos feladatu­kat a termelésben résztvevő tagok kedvezőtlen korelosztása és állandó csökkenése mellett teljesítik. E hely­zet megköveteli, hogy az állami és po­litikai szervek, de maguk az egyes földművesszövetkezetek is figyelem­mel kísérjék a szövetkezeti parasztság egészségügyi állapotát, és oda hassa­nak, hogy ezt az üdülési lehetőségek növelésével állandóan javítsák. A földművesszövetkezeti tagok szer­vezett üdültetését 1969 óta a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége intézi. Megállapítható, hogy az utolsó négy év alatt e téren is fejlődés mutatko­zik. így 1968-ban a szervezett üdülte­tésben résztvett 22 026 szövetkezeti tag száma 1972-ben 57 376-ra nőtt, ami 180,4 százalékot tesz ki. A szövetkezeti tagok és ezek gyer­mekei szervezett üdültetése arányszá­mának ily mérvű növekedését ez e célra szánt pénzösszegek növekedé­se tette lehetővé. Az állami támoga­tás, a SZFSZ által nyújtott támogatás, valamint az efsz-ek szociális és kul­turális alapjaiból e célra juttatott összegek összértéke az utolsó négy évben 89 százalékkal növekedett. Hasonló módon sikerrel gondosko­dik a szövetség a szövetkezeti tagság gyógyfürdői kezeléséről is. Itt első­sorban a mezőgazdaságban legjobban elterjedt izületi-, bőr- és nöi-betegsé­­gek kezelését biztosítja. így 1969-ben a hazai gyógyfürdőinkben 53 szövet­kezeti tag gyógykezeltette magát, de számuk 1972-ben már 1356-ra növeke­dett, ebből 140-en külföldi gyógyfür­dőben kezeltették magukat. Az idén 2128 szövetkezeti tag, ebből 300-an külföldi gyógyfürdőkben igyekeznek visszanyerni egészségüket. Az igények azonban még mindig nagyobbak, mint a kínált utalványok száma. A jövőben igyekszünk a lehetőség szerint a legjobban leegyszerűsíteni a földművesszövetkezeti tagság üdülte­tésével felmerülő szervezési és gazda­sági kérdéseket. Azon elvnek kell ér­vényt szerezni, hogy szervezzünk mi­nél több olyan üdültetést, amelyeken közösen vennének részt cseh, szlovák és köztársaságunk egyéb nemzetisé­geihez tartozó földmfivesszövetkezBti tagok, a csehszlovák szocialista haza­­fiság és az egyes szövetkezeti tagok kölcsönös barátságának elmélyítése érdekében, hogy ez is elősegítse az új szocialista jellegű földművesszövetke­zeti parasztság formálódását. Továbbá igyekszünk a hazai, vala­mint a külföldi üdültetések alkalmá­val gyarapítani a földművesszövetke­zeteink tagjainak és ezek gyermekei­nek közös üdültetését a szovjet kol­hozparasztokkal, illetve a többi szo­cialista államok kollektív gazdaságai­nak tagjaival. Ami a csehországi és szlovákiai gyerekek közös üdültetését illeti, eb­ben úgy döntöttek, hogy már a jövő évtől kezdve megvalósítják, éspedig Prágában és a Tátra hegységben. Jövőre közös üdültetést terveznek Bulgáriába, Jugoszláviába, esetleg más szocialista államokba mind a felnőt­tek, mind pedig a gyerekek részére. Ezenkívül a gyerekeknek egy nagyobb arányú akciót szerveznek a Balaton mellett. A gyógyfürdői utalványokat az egyes járásokra a tagság létszámával arányosan osztják majd el. A jövő évi tervjavaslat szerint a szlovákiai föld­művesszövetkezeti tagok összesen 2500 beutalást kapnak, ebből 385-öt külföldi gyógyfürdőkbe. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottsága igyekszik a jövőben is megteremteni a földmű­vesszövetkezeti tagság üdültetésének és gyógyfürdői kezelésének legjobb politikai és gazdasági feltételeit. (eS) jogtanácsadó Ki dönt a szövetkezetek egyesítése ügyében? varrást és egyéb tanfolyamokat szer­vez. Az iskoláztatási központok vezeté­sével — a járásban összesen 30 ilyen központ működik — elsősorban az efsz-ek vezető funkcionáriusait, illetve a helyi iskolák tanítóit bízták meg. Az egyes szövetkezetekben pontos nyilvántartást vezetnek a megjelenés­ről, valamint az egyes résztvevők te­vékenységéről. Ügy vélik, hogy ezen nyilvántartás a jövőben lehetővé te­szi a dolgozók minősítését. Az előzetes tapasztalatokat a žilinal járásban úgy tudnánk összesíteni, hogy azon szövetkezetekben, ahol a vezetőség tagjai helyesen fogták fel az iskoláztatás jelentőségét, ott a szö­vetkezeti munkaiskola jól működik. # A prievidzai járás Bojnice — Kúty Efsz-ében az első iskoláztatási napon 86-an jöttek össze. A megbeszélés ke­retében javasolták, hogy aszövetke­­zetüket megfelelő szociális berende­zésekkel kellene ellátni. Továbbá ja­vasolták, hogy a növénytermesztés dolgozói kapjanak megfelelő munka­ruhát és lábbelit, főleg azok, akik­­vegyszerekkel dolgoznak, vagy ha­sonló anyagokkal kerülnek érintke­zésbe. Nagyon szép számban jelentek meg az iskoláztatáson e járásban a Nová Vestenice-i az oslanyi, vojnicei és még egyéb földművesszövetkezetek tagjai. Több megértést és segítséget várnak azonban a járási mezőgazda­­sági igazgatóság illetékes dolgozóitól. A topol'őanyi járásban 50 iskolázta­tási központot létesítettek. Azon té­mák előadóit, amelyek a legjobban érdeklik őket, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolából szerezték meg. Sok jó szakfilmet sikerült beszerezniök. Több szövetkezet iskoláztatási központja tervezi, hogy az oktatás keretében meglátogatják a Nitrai Állandó Mező­­gazdasági Kiállítás Gazdaságait. 9 A kelet-szlovákiai kerületből is jó hírek érkeznek az újonnan meg­nyílt szövetkezeti munkaiskoláról. Na­gyon jó részvételt jegyeztek fel pél­dául Šarišské Michalanyban és Kapu­­šanyban (prešovi járás), valamint Seňán (košiceí járás) č másutt is. ® Most, a második lecke előtt a többi járásokban is igyekeznünk kell, hogy a jó példákon felbuzdulva, min­denhol teremtsük meg az iskoláztatás legjobb feltételeit. A téli időszak e munkára nagyon jó feltételeket tar­togat. Ing. J. PROKES A Törvénytár 1964/189 sz. rendele­tében kihirdetett efsz mintaalapsza­bályzat 27. cikkelyének 2. szakasza h) bekezdése kimondja, hogy „a szö­vetkezetnek más szövetkezettel tör­ténő egyesítéséről, a meliorációs szö­vetkezet és közös szövetkezeti válla­latokban való tagságról a taggyű­lés dönt.“ A taggyűlés ezen hatáskörét nem ruházhatja át a szövetkezet más szer­vére, főleg nem a szövetkezet képvi­selőtestületére (zbor zástupcov JRD), mert ennek az érvényben levő szövet­kezeti jog szerint, mint efsz szervnek nincs Jogalapja. Mindmáig ezen „kép­viselőtestület“ csak az új szövetkezeti törvényjavaslat téziseiben szerepel, amelyet az efsz-ek Vili. kongresszusa vitatott meg. Mihdaddig azonban még a nemzetgyűlés az új szövetkezeti tör­vényt meg nem szavazza, és ezt ki nem hirdeti, minden szövetkezet kö­teles az érvényben levő 1959/49 szá­mú efsz-törvény szerint cselekedni. Ez alkalommal megemlítem, hogy a taggyűlés a szövetkezet legfelsőbb szerve (az efsz-törvény 18. §-a). A szövetkezet tagjai a taggyűlés tevé­keny munkájában való részvételükkel közvetlenül résztvesznek a szövetke­zet irányításában. Ezt a jogukat azon­ban kötelesek a jogszabályok, az efsz alapszabályzata, a párt és kormány határozatai betartása mellett gyako­­rolni(az efsz-törvény 3. §-a, 2. bekez­dése). A taggyűlés határozatait, döntéseit és intézkedéseit, a szövetkezet végre­hajtószervei, a vezetőség és az elnök útján hajtja végre. A taggyűlés, mint a szövetkezet legfelsőbb szerve, minden ügyben hoz­hat döntést, rendszerint azonban csak a lényeges ügyekkel foglalkozik (az efsz-törvény 18. §-a). A folyóügyeket rendszerint a szövetkezet egyéb szer­vei intézik saját hatáskörükben. A szövetkezet egyesítésekor a tag­gyűlést egyebek közt a következő ha­táskör illeti meg: jóváhagyja a szövetkezet alapsza­bályait, amelyet az efsz-ek minta­alapszabályzata szerint dolgoz ki; eb­be átveszi a mintaalapszabályzat azon szakaszait, amelyeket változtatás nél­kül kell átvenni és pontosítja azon szakaszait, amelyeknek keretjellegük van, például: a munkadíjazás módja, az ifjú szövetkezeti tagok díjazása, a szövetkezet szervei megbízatásának ideje, a vezetőség és egyéb szervek taglétszáma stb., illetve átveszi a nem kötelező jellegű szakaszok egy részét; jóváhagyja a szövetkezet munka­rendjét, belső szervezetét, irányításá­nak módját; a szövetkezet tagjaiból megválasztja az elnököt, az alelnököt és a vezetőség további tagjait, a fel­ügyelőbizottságot és a többi szakbi­zottságot, felveszi és kizárja az egyes tagokat; jóváhagyja a szövetkezet öt­éves fejlesztési tervét, az éves terme­lési-pénzügyi tervét, a teljesítési nor­mákat, a munkadíjazás rendszerét, a szövetkezet mezőgazdasági terményei­nek és pénzügyi jövedelmének elosz­tását, az évzáró jelentést és a zár­számadást, továbbá jóváhagyja a fel­­iigyelőbizottság jelentéseit és a szö­vetkezet munkaközösségeinek szocia­lista felajánlásait; megvitatja a veze­tőség rendszeres jelentését a terme­lési-pénzügyi terv és a tagok szocia­lista felajánlásainak teljesítéséről és a közös szövetkezeti vállalatok és meliorációs szövetkezetek gazdálkodá­sáról. Az efsz törvény 18. §-a, 2. bekezdé­se alapján a taggyűlés nem ruházhat­ja át hatáskörét a szövetkezet egyéb szerveire azon ügyek intézésében, a­­melyek az alapszabályzat és egyéb előírások szerint csakis őt illetik. Ez nem jelenti azt, hogy konkrét esetek­ben való döntést, amely kizárólag a taggyűlési illeti, nem lehet a szövet­kezet egyéb szervére bízni. A törvény, valamint a mintaalapszabályzat ki­mondja, hogy rendkívüli ese­tekben a vezetőségnek jogában áll olyan ügyben dönteni, amelyet a tag­gyűlésnek kellene megtárgyalni. Ezen döntések azonban lüegkövetelik a leg­közelebbi taggyűlés jóváhagyását, mert ellenkező esetben az efsz-tör­vény 19. §-a és a mintaalapszabályzat 27. cikkelye szerint érvénytelenek. A vezetőség azonban nem változtathatja meg a szövetkezet alapszabályait, nem választhat elnököt, sem pedig egyéb vezetőségi tagot. Végezetül megemlítendő, hogy a taggyűlés nyilvános szavazás útján dönt. A szavazásnál minden tagot egy szavazat illeti meg. (dr) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\V\\\\V\\V,4\4\\\\\W4WW\\\\\\ A Szövetkezeti Földművesek Szö­” vétségének Galantai Járási Bi­zottsága a múlt év július 1-től műkö­dik. Ahogy Rózsa Károly a szervezet elnöke elmondotta, az eddig eltelt időszak alatt tevékenységük sikeres­nek könyvelhető el. — Mindenekelőtt arra törekedtünk — mondotta Rózsa elvtárs —, hogy szervezetünk megfelelő káderekkel rendelkezzen. Ez sikerült is, így meg­teremtettük az eredményes munka alapfeltételeit. Kidolgoztuk és az egyes szövetkezetkebe szétküldtük társadalmi tevékenységünk tervét, melyet a tagsági gyűléseken megtár­gyaltak és egyeztették saját társadal­mi és szociális tervükkel. Anyagilag olyan a helyzet járásunkban, hogy a szociális terv végrehajtása már nem okoz különösebb gondot. — Milyen példákkal illusztrálhatná állítását ? — Vlőanyban (Farkasdon) pl. beve­zették a szabad szombatokat. Az ál­lattenyésztők, akik érthetően nem él­hetnek e joggal, nincsenek megrövi­dítve, mert nekik a szombatokat kü­lön honorálják. Az Idős tagok a ledol­gozott évek alapján 500 Kčs erejéig nyugdíjkiegészítésben részesülhetnek. Több szövetkezetben bevezették, hogy a dolgozóknak ki kell venniük évi rendes szabadságukat. Trnoveci érde­kesség, hogy a szövetkezet a hét vé­gén, szombaton és vasárnap, két sze­mélygépkocsit bocsát ingyenesen az Eredményes másfél esztendő érdeklődök rendelkezésére. Természe­tesen csak azok élhetnek a lehetőség­gel, akik hajtási igazolvánnyal is ren­delkeznek. — Mi a helyzet a szociális épületek terén? — Több helyen, pl. Trsticén (Nád­szegen), Abrahámon, Šoporňán, Ma­tuškovou (Taksonyban) már készül­nek a korszerű szociális épületek. A kisebb szövetkezetekben (Boldog, Re­­ca, Veľký Grob stb.) még hiányoznak ezek a létesítmények, de mi minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy valamennyi efsz-ben legalább az állat­­tenyésztés szakaszán legyen mód a tisztálkodásra, átöltözésre és az ál­landó dolgozók munkaruhát is kapja­nak. Az év végén ellenőrizni fogjuk a szociális tervek teljesítését és min­dent megteszünk azért, hogy 1975-ig a legkisebb szövetkezetben is megol­dódjon e kérdés. — Hogyan teljesítik kötelezettség­vállalásaikat? — A Februári Győzelem 25. évfor­dulója tiszteletére járásunk mezőgaz­dasági dolgozói 17 millió 993 ezer 637 korona értékű felajánlásokat tettek. A háromnegyed évi eredmények biz­tatóak. Eddig 12 millió 617 ezer 200 koronát, tehát a vállalások 70 száza­lékát már teljesítették szövetkeze­teink. Az őszi munkák befejezéshez közelednek, az időjárás is kedvez, így minden előfeltétel adva van, hogy a tervezett vállalásokat az év végéig maradéktalanul teljesíthetjük. (ov) A NOSZF 56. évfordulója tiszteletére A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évforduló­jának alkalmából a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének Központi Bizottsága Prágában ünnepélyes plénu1 mot rendezett, melyen vendégként résztvettek a CSKP KB, a szovjet nagykövetség, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői. Az ünnepi beszédet Jonáš Pavol mérnök, a SZFSZ KB elnöke mondotta, melyben méltatta a NOSZF jelentősé­gét. Külön hangsúlyozta az októberi forradalom hatását hazánk mezőgazdaságának fejlődésére is. Rámutatott ar­ra a tényre, hogy a szocialista mezőgazdaság alapjainak lerakásánál nagy szerepet játszott és játszik még ma is Lenin szövetkezeti terve, a szovjet mezőgazdasági tech­nika, valamint a kolhozoktól átvett gazdag tapasztalatok. Jonáš elvtárs után a szovjet nagykövetség képviselője emelkedett szóra. Az ünnepi beszédeket a fővárosi szín­házak legismertebb művészeinek kultúrműsora követte. ■ír ★ A közelmúltban ülésezett a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának Elnöksége. Az összejövetelen többek között kiértékelték a traktoro­sok ezévi versenyeit és megbeszélték a jövő. esztendei vetélkedő szervezési kérdéseit is. A járási versenyeket, — melyek fő rendezője a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai voltak, az idén Prievidza kivételével, valamennyi járás­ban lebonyolították. A verseny teljesítette célját. Csak­nem valamennyi számban színvonalas küzdelmet hozott, amit a diszkvalifikáltak alacsony száma is bizonyít. A tapasztalatokból kitűnik, hogy az ügyességi verseny egyre nagyobb elismerésnek és népszerűségnek örvend a traktorosok, valamint az állami gazdaságok, az efsz-ek és a gépállomások funkcionáriusainak körében. Nagy elismeréssel nyilatkoztak erről a versenyszámról a köz­­biztonsági szervek képviselői, kik nagyon igényesnek, ám a gyakorlat szempontjából igen szükségesnek tartják a traktorosok ügyességi versenyét. A járási versenyek győztesei résztvehettek a Canyi Efsz-ben rendezett össz-szlovákiai vetélkedőn. Az első tíz helyezett az országos döntőbe yerekedte magát, me­lyet Nitrán az össz-szlovákiai aratőünnepély alkalmából rendeztek. Ezerkilencszázhetvennégyben a traktorosok ügyességi versenyét önálló számként bonyolítják majd le, tehát nem kötik össze, úgy mint eddig a szántóversennyel. Ez a tény is bizonyítja az ügyességi verseny egyre növekvő jelentőségét és népszerűségét. Az ügyességi verseny össz­­szlovákiai vetélkedőjét minden évben más-más járásban rendezik majd meg. (jp)

Next

/
Thumbnails
Contents