Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-17 / 46. szám
Az anya megtermékenyítése (Folytatás a 7. oldalról.) sével természetesen csökken a valószínűség a visszatérésre Is. A HERÉK GYÜLEKEZŐ HELYE A herék leginkább egy megszokott hely felett gyülekeznek. Szeretik az erdei tisztásokat, vágásokat, kisebb réteket, vagyis olyan helyeket, ahol csöndes, szélmentes hely van. Több csoportban, 10—30 m magasság közt szeretnek legikább 14—15 óráig, amikor ezeken a helyeken erős zúgásra leszünk figyelmesek. Érdekessége még az egésznek, hogy éveken keresztül a herék ugyanazokat a helyeket keresik fel. Az emberi szemmel mi sokkal szebb helyeket is találunk, ahol összejöhetnének és mégsem látogatják ezeket a helyeket. Tehát még mindig nem ismerjük az összes tényezőket, amik meghatározzák a gyülekezési helyeket. Mindenesetre szükséges, hogy ezeket a helyeket ismerjük, különösen ha enyaneveléssel akarunk foglalkozni. Van egy pár mód, ahogyan megtudjuk határozni a herék gyülekezési helyét. 1. Egy kisebb piros színű tárgyat, ami kb. 4 cm hosszú és 1 cm vastag vékony zsinórra kötünk és azt hosszabb rúdon — horgászboton — lassú lengetéssel mozgatjuk a levegőben. Ha vannak herék ezen a helyen, úgy azok mindjárt kisérni kezdik az élénkszínű röpülő tárgyat. Még jobb eredményt értünk el, ha nem párzott anyát kötünk vékony cérnára s azt mozgatjuk a levegőben. 2. Sokkal sikeresebben tudjuk ellenőrizni a gyülekező helyeket, ha kis léggömbre, amivel a gyerekek játszanak, kis kalitkába nem párzott anyát teszünk, s ezt vékony zsinóron a levegőbe engedjük. A ballon magasságának szabályozásával ellenőrizni tudjuk, hogy milyen magasságban vannak a herék. Természetesen ezt a kísérletet akkor végezzük, amikor a herék röpülési ideje van. AZ ANYA BEPÄRZÁSA Az anya első repülése tájékozódás a közvetlen környezet megismerésére. Naponta többször, és mindig nagyobb távolságra röpül s igyekszik megtalálni a herék gyülekező helyét. Ezek a kiröpülések akkor történnek, amikor a legtöbb here tartózkodik a szabadban. Tehát 20 C fok meleg és délután 12— 14 óra között, de megfigyelték már az anyát ilyen „nászúton“ 10 és 16 óra között is. Ha az anya a heregyülekező hely közelébe érkezik, azok rögtön észreveszik. Közrejátszik itt az anya párzási illata, valamint a herék jó látása is. Az anyát 10—15 here kisérni kezdi úgy, hogy egy csomót alkotnak az anya alatt. (A here előre és felfelé jobban lát, ezért repülnek az anya alatt.) A gyöngébb herék lemaradnak s a legerősebb mindig jobban megközelíti az anyát, majd egy rákapaszkodik az anya potrohára, farát erősen előrehajlítja s a nemiszervét belevezeti az anya hüvelynyílásába. A here ezután hanyatt dobva magát elválik az anyától és holtan leesik a földre. Az anya megszabadulva a terhétől ismét a magasba emelkedik s mivel a többi here továbbra is kiséri, megismétlődik a párzás a következő herével. így az anya egy röpülésnél többször is bepárzik a kisérő heréktől. A következő nap az anya ismét kirepül és felkeresi a herék gyülekező helyét. Ez így megy addig, míg csak a magtarisznya meg nem telik spermával. Legtöbbször az anya 6—8 herével párzik be, de megfigyelték, hogy egy alkalommal az anya 52-szer kiröpült párzásra. Valószínű gyöngébb minőségű herékkel párzott. — Nekünk legfontosabbak a következők: 1. Az anya legtöbb 5 km-ig száll el párzás alkalmával. (Följegyeztek már 10 km távolságot is.) 2. Bepárzás legtöbbször 1 km re volt a kaptártól. 3. A távolság növelésével csökken az esély, hogy az anya visszatér a kaptárba (600 m tá volságról minden anya visszatért). 4. Az anyák legtöbbször nem a méhes közelében párzanak, még ha van is heregyülekező hely a közelben. 5. Még a kitűnő herék jelenléte sem biztosítja azt, hogy az anya a saját méhese közelében pározzon. 6. A bepárzás után az anya barangol, s az élénk színek sem tudják befolyásolni a tájékozódását. 7. A méhek ellenségesen fogadják az anyát ha nincs jele a párzásnak. 8. A párzás után az anya 1—6 napra megkezdi a petézést. Ehhez a beszámolóhoz tartozna még az anyák mesterséges megtermékenyítése. Végezetül még csak annyit, hogy azok az anyák, melyeket mesterségesen pároztattak hamarabb abbahagyják a peterakást és az életük is rövidebb a természetesen párzott anyákétól, de mégis ez a mód új utakat nyit a méhtenyésztésben, mert az ember befoghat a méhek minőségi szelektálásába, s így valószínű, hogy a távlati tervek is megvalósulnak a többtermeléssel kapcsolataim. Méhészetünk 7—8. «$► «3* •*< •** **• *** ♦♦♦ •*« «3« *з» *3* *3« »3* *3* »3» »3* »3* *♦* ♦♦♦ ♦♦♦ *3* •«* ♦♦♦ *3* *3* ♦♦♦ *3* *3* *** *»• ♦♦♦ ♦♦* ♦♦♦ *3* *3* ♦♦♦ *** *3 *3* *3* *3* *^ *3* *3* AZ ANTIBIOTIKUMOK HATÁSA Az Európai költésrothadás ellen nagyon sok országban használják az Exitetraciklin és Tetraciklin nevű antibiotikumokat. Meggyőződtek arról, hogy ezen szerek nagyon sokáig hatnak az említett betegség ellen s ez akadályozza a méz pergetést. Ezért ajánlatos lenne ha a kutató intézetek foglalkoznának azzal, hogyan mentesítsék ezen szerektől a pergetett mézet. Ezt úgy végezték, hogy november közepén feletettek 6 család mé- Iiet antibiotikumos cukorszörppel. Ebből az etetni valóból mintákat vettek vizsgálat céljára. A méhek ezt az eleséget a sejtekben raktározták és annak nagyrészét le is fedték. A kísérlet a következő évben ugyanannál a hat családnál megismétlődött. Megállapították, hogy mind a két szer novembertől februárig megmaradt a mézben márciusban már csupán egyetlen tetraciklines mintában lehetett ész’etni. A két rokonszer néev téli hónanban maradt hatásos, az eredmény más lenne hidegebb vidékeken, vagy nyári etetés alkalmával, csak ilyen kísérletek nem folytak. A MÉH FULLÁNKJA ÉS A MÉHMÉREG A fullánk 10 C-fok hőmérsékleten nem működik. Működésükhöz 15 C-foknál nagyobb hőmérséklet kell. A méreg termelése, mennyisége és minősége a méhek korától az évszaktól s a fehérje tartalmú táplálék mennyiségétől függ. Legtöbb mérget a 16—18 napos méhek termelnek. Ezután a méregmirigy vissza fejlődik. Egy kg méreg nyeréséhez 3—5 millió méh szükséges. A méhméreg ellenáll a forralásnak és a fagyasztásnak. baktériummentes és gátolja a kórokozók fejlődését. Nem tartalmaz hangyasavat és a cukorbetegekre káros hatással van. A méhméreg gyógyító hatását, már az ókorban ismerték. A LÉPBE RAKTÁROZOTT VIRÁGPOR TÁROLÁSA Matvijenko a virágporos lépek téli tárolására és a romlástól való megóvására a következőket ajánlja: A virágporos lápeket a kaptárban kell hagyni és az őszi élelem pótló etetés előtt a zárólépeket kívülre helyezzük. A téli szükségleten felül is adunk cukorszörpüt a méhcsaládnak, hogy a virágporos lépekbe is raktározhasson. Így a virágporos sejteket is megtöltik szörppel s azokat gyakran le is fedik. Az ilyen lépet tápszekrényben tartalékoljuk. Ezeket a lépcket behintjük porcukorral, hogy a sejtek megteljenek. Vannak akik a lépeket műanyag zsákban tárolják. A lépek megőrzésére nagy gondot kell fordítani. A virágporos lépeket, tavasszal a virágporhordás megindulása előtt adjuk a családoknak. A MAGTARISZNYA MEGTELÉSE Franciaország és az NSZK kutatói régóta azon vitatkoznak, hogy a párzás után miképp jutnak « magtarisznyába a hím csírasejtek, melyben aztán raktározódnak. Az egyik vélemény szerint a csírasejtek önnálló mozgással kerülnek bele, a másik szerint, az anya szerve szívja, vagy nyomja oda őket. Gessner az oberurseli méhészeti kutató intézetben, szellemes módszerhez folyamodott. Méhvért latex nevű műanyag — hihetetlenül parányi, csupán kb. 7 mikron, vagyis 7 ezred milliméter — golyócskával kevert, azután a mesterséges megtermékenyítéskor használatos fecskendővel az anya magtarisznyájába juttatta. Kivizsgálás után a golyócskákat megtalálták a magtarisznyában, pedig azok nem mozoghattak. Ezek szerint tehát a hím csírasejtek nem önnálló mozgásukkal érik el és jutnak be a magtarisznyába. (an) <3* «з» *з» «з» »3* *** »3» »3» v »3» »3» »3» »3« »3* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *3* ♦♦♦ ♦♦♦ *3* *3* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *»* •** ♦3**3* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *♦♦ *3* *3* *3* *♦♦ ♦♦♦ *3* *3* *3* 11. SZÁM 1973. NOVEMBER 17. A TARTALOMBÓL • Vitafórum • Barangolás a méhészvilágban # Ez is megtörténhet # Lépek megőrzése a molyok ellen • Egy méhész levele Ф A szúnyogok vagy a méhek ellen folytatunk irtóháborút? #- Az anya megtermékenyítése # Külföldi aktualitások a méheket v Aki Néhány évtizeddel ezelőtt a méhészet jól jövedelmező mellékfoglalkozást jelentett olyan ember számára, aki nem csupán a haszonért, hanem a szabad idő gazdaságos felhasználása céljából foglalkozott ezekkel az apró, hasznos „bogárkákkal“. A jövedelmezőségei elősegítette a mezőgazdasági növénytermesztés sokrétűsége, különösen a pillangós növények termesztése, mivel ezek a mézelő növények sorába tartoznak. Tavasztól késő őszig (tarlővirág) bőven volt méhlegelő. A méhekre káros vegyszeres gyomirtószeréket nem ismerték, és nem is alkalmazták. így azután nem csoda, hogy a legtöbb méhész éppen méhek révén szerzett családi házat, vagy küldhette gyermekét felsőfokú Iskolába. A fentebb említett méhészek közé sorolhatjuk a komárnoi (komáromi) Czibor András bácsit is. Méhészvizsgát 1937- ben tett, és egy évvel később néhány rajjal kezdett munkához. Balog-rendszerű fekvő kaptárakat készített és azokban kezdte a méhészkedést. Kezdetben kétféle kaptárral kísérletezett, de a gyakorlati tapasztalatok során bebizonyosodott, hogy az előbb említett kaptának voltak jobbak. Azokban 24 darab 35x35 cm-es keretet használt. A viaszt vásárolta, de később saját méhállománya részereti vén termelte. Előnye abban rejlett, hogy a méheknek nem volt szükségük nagyobb erőkifejtésre a sejtkészítés során. Volt időszak, amikor 38—40 méhcsaláddal dolgozott. Idejét a munka, a család és méhek között osztotta meg. Az utóbbi kikapcsolódást jelentett számára, de egyúttal mellékjövedelmet is, s az lehetővé tette, hogy három gyermekét gond nélkül taníttathatta: András bácsi 70 éves, de még mindig fiatalos lelkesedéssel foglalkozik a méhekkel. Olyan lelkesedéssel beszél a méhek életéről, hogy szinte magával ragadja az embert is. Pontosan elmagyarázza a méhközösség életritmusát, azt, hogy melyik méhnek milyen a küldetése. Az anyával kapcsolatban elmondja, hogy miként lehet megtalálni a fiasításban az anyabölcsőt. Az anyát rendszerint külön anyanevelőben neveli, de előfordul az is, hogy jó hordás idején elkerüli figyelmét egy további anyabölcső, amelyből ha az anya kikel, bekövetkezik a rajzás. Az anyákat rendszerint két évenként cseréli. Följegyzi azon kaptárak számát, amelyben anyát cserélt, hogy ellenőrizhesse az életképességet, az utódok kellő biztosítását. Ha úgy látja, hogy egy-egy méhanya nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, további csere következik. A dolog persze nem enynyire egyszerű, mert a méhek nem fogadják be az anyát oly könnyen. Amikor a méztermelés kerül szóba, kissé elcsügged. Ugyanis az utóbbi években a méztermelés jelentősen csökkent. Ennek okát az idézte elő, hogy akácvirágzás idején évről-évre kedvezőtlen az Időjárás, az akác gyorsan elvirágzik, más méhlegelő pedig alig akad. A méhészek nagy többsége vándorlásra kényszerül. Néhány évvel ezelőtt még András bácsi is vándorolt a méhekkel, de ebben a korban már fáradságos munkát jelent. Jelenleg 15 méhcsaláddal foglalkozik. A méhek a chotíni (hetényi) vasútállomás szomszédságában levő telepen vannak. Ide jár motorkerékpárral, ami bizony egy 70 éves ember számára már megerőltető. De munkájában nincs egyedül. Segítenek gyermekei és főleg veje, aki úgyszólván naponta meglátogatja. Az idei mézhordás akácvirágzás alkalmával jónak mondható azon méhészek számára, akik erős családokkal rendelkeztek. Az említettek családonként elérték a 25—30 kg tiszta mézet. András bácsi méhei ez évben kissé gyöngébbek voltak és így családonként csak 15—16 kg mézet tudott tőlük elvenni. Az őszi pergetéssel kissé megkésett, mivel nem volt idehaza és így kénytelen telelésre felhasználni a kaptárakban levő mézet. Télre a fészket leszűkíti, hogy ezáltal biztosítsa a méhek biztonságos áttelelését, ami a jövőt illetően nem lehet közömbös. Lépkészltéssel már nem foglalkozik, s ezért a viaszt feldolgozás céljából Piešťanyba küldi és 70 koronát kap egy kilogrammért és feldolgozott állapotban pedig 80 koronát fizet érte. jelenleg körülbelül 90 kg viasza van tartalékban, melyet gondosan kezel, nehogy a molyok kárt tegyenek benne. Czibor András bácsi szavaival élve: „A méheknek köszönhetem, hogy gyermekeim elvégezhették a főiskolát és ma felelős állást töltenek be. Ezért a méheket ma is nagyon szeretem.“ Audriskin József
