Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-17 / 46. szám
1973. november 17. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 fa Szövetkezeti Földművesek Szö” vétségé az idén is elküldte tagjainak egy részét — 336 ejsz-tagot és 324 gyermeket — a jugoszláviai Adriához. Rajtuk kívül Jugoszlávia gyógyfürdőiben kezeltethette magát 221 szövetkezeti tag. Nyolc turnusban üdültek a szövetkezeti tagok a Szolarisz nevű tengerparti fürdőhelyen. Például egy 44 tagú csoport július 27-től augusztus 12-ig iídí&m u nyaralt itt; ezek jelentős hányada a Bratislava—Vinohrady-i Efsz tagja volt. Persze, Szlovákia töpbi járásaiból is voltak itt szövetkezeti tagok ugyanebben az időben. Ezek élményeit elevenítjük fel az alábbiakban. Közösen fürödtek, napoztak. Mikor ezt megúnták, a közeli fenyvesekben sétálva szívták tele tüdejüket az ózondús levegővel. Távolabbi kirándulások: a népművészetéről híres ZABLACSE község, ahol népművészeti tárgyakat vásárolhatt ik; vagy megszemlélhették Síbenyík város történelmi és kulturális nevez' itességeit, valamint kikötőjét. Az üdülők programja rendszerint úgy alakult, hogy az első héten a lebarnulás volt a fő cél, a második héten meg a környék megismerésének szentelték szabad idejüket. SZPLITBEN láthatták Diokleciánusz palotájának romjait, TROGlRBAN meg hét kastélyt tekinthettek meg. Sokuknak a KRK folyó vízesése, mint természeti szépség tetszett, valamint a sétahajókázás. Többen mondták: JUGOSZLÁVIA e csodálatos természeti szépségeire évek múltával is szívesen emlékeznek majd. Nagyon kellemesen érezték magukat a mi üdülőink a Szovjetunió-beli nyaralókkal, kölcsönös ismereteket szerezve egymás országairól, embereinek életéről, dalairól. Több itt üdülő szövetkezeti tagot megkérdeztünk, miként emlékszik vissza az ADRIAI-TENGER partján töltött két hétre: . MÁRIA MANDÄCOVÄ: emlékei kellemesek, de úgy gondolja, a szálloda személyzete sokoldalúbban gondoskodhatna az üdülőkről. ZLATICA ČIŽMÁROVA: az üdülők estéit „ízesíteni" lehetne jó filmek vetítésével, vagy könyvekkel. A jugoszláv televízió programját nem tartja nagyon érdekesnek. JOZEF MIKUŠ: a jugoszláv konyha nem olyan jő, mint a miénk, mert nem ismeri a kiváló réteseinket, sem mákos-, diós met éltjeinket. NORBERT BEŇUSKA: Két fiammal a tengerfenék gazdag állatvilágát csodáltuk a legszívesebben. Ezen állatvilág számos érdekes példányával tértünk haza. Az üdülő-csoportok tagjai a tengerparti nyaralóhelyen töltött kellemes két hét után testileg-lelkileg felfrissülve, sok-sok élménnyel, s alkotóerővel gazdagodva tértek haza, hogy példásan teljesíthessék a reájuk váró feladatokat. (jp) oc A jövő évben ünnepli a prágai Agroprojekt és a Szlovákiai Mezőgazdasági Tervezőintézet fennállásának 20. évfordulóját. Nemrég felkerestük Emanuel Kiásná mérnököt, az intézet központi igazgatóját, s érdeklődtünk, milyen a mezőgazdasági beruházásos építkezések tervezésének jelene és jövője. 0 N 40 0 cn 4D N CD — Az Agroprojekt készítette műszaki tervekben már érvényre jutottak a technika és technológia legújabb elemei, a műszaki újdonságok és a legkorszerűbb gyártási eljárások. A mezőgazdasági beruházások következő szakaszának előkészítése bizonyos mértékig kockázattal járó munka. Szerintem inkább vállaljuk a kockázatot, mintsem ne csináljunk semmit, csak várakozzunk. Azért említem ezt, mert nincs összhangban a tervek műszaki színvonala a beszerezhető gépekkél, berendezésekkel. Például ma általában a DZD—5 típusú fejőberendezéseket használjuk, amelyek lehetővé teszik 40 tehén kifejését, óránként. De a következő ötéves terv irányelvei szerint már 80—100 tehén kifejését kell lebonyolítani egy-egy fejőberendezéssel, óránként. Ilyen fejőberendezéseket máris hoztunk be Belgiumból és Svédországból. — Csakhogy ott, ahol ilyen fejőberendezés működik, a tehenek fertőző tőgygyulladása fordult elő, amelyet a múltban már gyakorlatilag felszámoltunk. Az adott esetben nem a fejőberendezés a hibás, hanem a szövetkezet, ahol az állategészségügyi rendszabályok betartását megszegték, mellőzték. — Iparunk 1975. év után kezdi a 60—70 tehénre méretezett fejőberendezések gyártását. Ehhez igazodik az Agroprojekt műszaki tervezése is. "I ,J — Hasonló problémák, mint a fejősteheneknél, a többi állatfajoknál nincsenek. Ezért a sertéstenyésztés új műszaki terveit már úgy /“\ készítjük, hogy egy állatgondozó 3000 sertést lásson el. Ám nehézsé“ gekbe ütközik az ilyen telepek elhelyezése. A javasolt helyek egy>Ф ötödé például nem felelt meg a feltételeknek. Többhelyütt költséges földmozgatást, vagy szennyvíztisztítót kell javasolni. Ilyen költséges berendezések azonban növelik a beruházási költségeket. (/) 40 N 40 — Az utóbbi időben megbíráltunk 18 különböző általános érvényű műszaki tervet. Ide tartoznak az új marhahizlaldák, tehénistállók, borjúneveldék, szenázstornyok típustervei. Ezek az új műszaki tervek az új, korszerű mezőgazdasági épületegységek tipizálásának alapjait képezik. — A tehénfarmok esetében az irányvonal világos: alomnélküli Istállózás, az Istállótrágya rostalatti eltávolítása, valamint az automatikus fejés. Férőhely: 600—1000 tehén számára. — A borjúneveldék esetében a műszaki tervek szerint úgynevezett szabadmozgást biztosító, boxokra osztott istállókról és teljes alárostozásról van szó. 0 JD 0 bD 40 C/D — Sertések részére az Agroprojekt ablaknélküli, vagyis műmegvilágítású és automatizált etetőterű pavilonokat tervez. Annak ellenére, hogy 2500—3000 sertés gondozását terveztük egy-egy állatgondozóra, kísérletezünk egy ötezer férőhelyes pavilonnal Is. Csakhogy az ilyen „szuperhizlalda“ fő problémája már a klimatizáció; ennyi állat esetében a pavilon levegőcseréje komplikált folyamat. Ez lenne Európa legnagyobb sertéshizlaldája, természetesen csúcstérmelékenységgel. — A baromfitenyésztés szakaszán az irányvonal szerint az egy pavilonban elhelyezett eddigi 12 ezer tyúk helyett, 20 ezer tojó befogadására alkalmas pavilonokat tervezünk. Ezt az állományt egy dolgozó kezelné. Arra a kérdésre, mi a véleménye az épületek tipizálásáról, Kiásná mérnök, az intézet igazgatója így válaszolt: — Tipizálásra szükség van, de csak úgy, ha ezeket az épület típusokat hozzáidomíthatjuk a helyi viszonyokhoz. Az épületek tervezésénél alkalmazott számítástechnika ilyen lehetőségeket kínál. K. Hájek — RN MAS KARAN TANUL AZ OKOS! Mezőgazdasági munkabalesetek Mezőgazdasági üzemeinkben — főként a szövetkezetekben — feltűnően gyarapodott az utóbbi időben a munkabalesetek száma. Valamennyi eset a törvényes rendelkezések értelmében alapos kivizsgálást kíván. Ezen felül a mezőgazdasági üzemvezetőknek le kell vonniuk a kellő tanulságokat, s hatékony megelőző intézkedéseket hozni, hogy az efféle esetek meg ne ismétlődhessenek. Konkrét és tanulságos eseteket hozunk fel az alábbiakban. Dohányszárítóink jelentős része kezdetleges megoldású: a dohánylevél-füzérek kampóit rudakra akasztják, egymás fölé. Innét emelik le kézi И erővel. Előfordult már, hogy a rúd eltörött a rajta álló dolgozó alatt, aki ennek következtében lezuhant a magasból és súlyos sérüléseket szenvedett. Amikor az ügyet az illetékesek kivizsgálták, az üzem vezetői így védekeztek: „így megy ez már évtizedek óta. Eddig különösebb baj nem történt. No és ...? A földművelésügyi minisztérium rendeletéiben erre külön előírás nincs.“ Ezzel védekezett a Trávnicei Efsz vezetője is, amikor egy nő dolgozójuk alatt eltörött a rúd, s az illető medencecsonttörést szenvedett. A szövetkezettel szemben érvényesült a regressziós jog, mivel a vezetőség nem gondoskodott kellőképpen a szárítóban dolgozók testi épségének védelméről. A fellebbviteli tárgyaláson azután bebizonyosodott, igenis, van konkrét és kötelező érvényű rendelkezés, mégpedig az 1938. évi 41. számú kormányrendelet 106. paragrafusa, továbbá a 73 8101, a 49 3810 és a 49 830 számú állami szabványnorma, amely a magasban dolgozók testi biztonságának szavatolására kötelezi a munkáltató üzemet. Eszerint tehát a dohányszárítóban dolgozó — aki a dohánylevélfűzérek felaggatását, illetőleg leszedését végzi — köteles munka közben biztonsági övét használni. Ha pedig létrán állva végzi munkáját a dolgozó, akkor a létra biztonságát kell szavatolni. Súlyosabb eset történt egy másik szövetkezetben, ahol négygyermekes fiatalasszony; kis híján az életével fizetett. Semmiképp se fogadható el az olyan ellenvetés, hogyha a dolgozó biztonsági övét használ, akkor a munkaütem lassú. A magasban végzett munka veszélyes. Ez nem vitás. Am a munkatempó lassúlása nem ok arra, hogy emberéletet kockáztassunk. Hiszen elegendő egy kisebb megcsúszás, egy rossz lépés, vagy lábváltás, és máris kész a baj! Tegyük csak mérlegre a regressziós összeget (bírságot), amely súlyos esetekben a 150 ezer koronát is elérheti, akkor látjuk, nem takarítottunk meg semmit, amikor a biztonsági előírásokat a gyorsabb munkatempó miatt mellőztük. Fokozható a munkaütem, de nem az egészség rovására! Ha pedig a munka lassúbb üteme miatt kevesebb a dolgozó munkadija, módosítani kell a teljesítménynormát. hogy a dolgozó anyagilag emiatt ne károsodjék. Gyakori eset mostanában a szálastakarmánnyal, szalmával megrakott szállítóeszközről történő leesés. Itt olyan világos a rendelet megszegése, bogy védekezésnek helye nincs. A Földművelésügyi Minisztérium 62/1967. számú rendeleté (58. bek. h. pontja, illetve 63. pontja) közérhetően rögzíti: nem szabad a megrakott pótkocsira, lovaskocsira szállítás közben felülni. A traktorosnak, avagy (ilyen eset fordult elő nemrég!) fogatosnak addig nem szabad elindulnia, amíg valaki ül a rakományon. Vagy talán kellemesebb a bíróság előtti felelősségrevonás a bekövetkező súlyos, vagy halálos balesetekért? A szövetkezeti traktorosok, autóvezetők, kocsisok stb. számára rendezett balesetmegelőző tanfolyamon valamennyi résztvevő köteles a jelenléti ívet sajátkezűleg aláírni, s az iskolázásról készített jegyzőkönyvbe belefoglalni, hogy az előadó milyen törvényeket, szabályrendeleteket ismertetett. Így azután nem fordul elő olyan eset, mint nemrégiben, hogy a balesetet okozó személynek tanúkat kellett előhajkurásznia, mert a balesetelhárító tanfolyamra későn érkezvén, nem írta alá a jelenléti ívet. Gyakori baleset okozója: a szaktudás hiánya. Ha tehát olyan munkát végeztetünk, amely szaktudást követel, ne elégedjünk meg azzal, hogy már évek óta végzett ilyen munkát a dolgozó. Mindenekelőt mutassa meg szakképesítését igazoló jogosítványát. Ez nem bizalmatlanság, hanem rendszabály, illetőleg előírás. Csakis így mellőzhetők a visszaélések a kellemetlenségek, amelyek ilyen esetben előfordulhatnak. Egyébként az Állami Szabványnorma előírásai szerint a speciális szakmunkát végzőknek kétévenként szakmai felülvizsgálaton kell átesniük. Vigyázzunk tehát embertársaink és a magunk testi épségére! Merő tévedés, ha a szövetkezet vezetősége úgy gondolkozik, hogy biztonsági technikus beállításával mentesül a felelősség alól. A vezetőség — és elsősorban az efsz-elnök — felelős azért, hogy kellőképpen felkészítsék a dolgozókat a balesetmegelőzésre, éppen a különféle rend- és jogszabályok, megelőző intézkedések ismertetésével. Ha az elnök, illetőleg a vezetőség megfeledkezik az ezirányú ellenőrző tevékenységéről, az ebbéli feladatok teljesítéséről, ne csodálkozzék majd azon, ha a bírósággal lesz dolga. Az ellenőrzés legyen hatékony, s írásbelileg is bizonyítható! Tehát, ellenőrző könyv rendszeresítéséről gondoskodjanak. Ebbe e könyvecskébe időrendben kerüljenek be a rövid, tartalmas bejegyzések, amelyek igazolják a vezetők intézkedéseinek megtörténtét. Erre időt kell szakítani! Bármennyire is nagy az elfoglaltság. Az ellenőrzési könyv megfontolt, alapos vezetése nem okoz olyan időrablást, mint az esetleges ellenőrzések elmulasztása következtében előforduló munkabalesetek miatti hatósági, közbiztonsági, vagy bírósági hercehurca. Dr. Kardhordó Üdön D epülőgépünk átszakítva a felhőréteget, elhúz a Kaukázus bércei felett. Fénylő, karcsú testét megcsillogtatja a Fekete-tenger víztükrében. Egyre csökken a gépmadár sebessége, majd símán landol a szocsi repülőtéren. Verőfényes időben, ördöngős gyorsasággal száguld autóbuszunk a hegyi kanyarokban bővelkedő úton. Nagyot lélegzőnk, amikor a Szocsi közelében levő Dagomisz szovhozának teaültetvényein ózondús levegőt szívhatunk tüdőnkbe. A meredek lejtőkön gazdag termést Ígérő teabokrok. Rendkívül rokonszenves, nyugodt természetű, fiatal agronómus, Tatjána Szerafimova türelmesen avat be bennünket a teatermesztés titkaiba. Frissen hajtott, gyenge levelekből készül a legjobb tea. A Kaukázus lábánál élő emberek azonban a sötétebb színű levelekből készült teát kedvelik. A teatermesztés igen jövedelmező. A krasznodari körzetben mindössze hat szovhoz foglalkozik teatermesztéssel. A teatermesztést alapos kísérletek előzték meg. Több éves munkára volt szükség ahhoz, hogy az itteni talaj- és éghajlati viszonyoknak legjobban megfelelő teafajtákat kinemesítsék, amelyek bő és jó minőségű terméssel fizetnek. Az agronómus szavai szerint az itt termett tea vetekszik, sőt jobb a grúz teánál is. Az előzetes szakmai tájékoztatás után egy tágas faépületbe invitálnak kedves vendéglátóink. Óriási szamovárokban már párolog a csodás ital. Mandula ropogtatása közben kortyolgatjuk a szakszerűen készített, sötétes színű folyadékot. A népviseletes lányok teaivási versenyre szólítanak tréfásan: aki hat nagy csésze teát megiszik, azt szamovárral ajándékozzák meg. Néhányan nekigyürkőzünk ... Próbálkozásunk azonban nem jár sikerrel, mert a tea nagyon erős, szívdobogtató ... Tatjánával egy mesterien faragott asztalkához telepedünk. Furdal a kíváncsiság, miként is Tatjána Szerafimova, a rokonszenves agronómus. került ebbe a felelős beosztásba. Hamarosan kiderül, már kislány korában vonzalmat érzett a mezőgazdasághoz. Bár szülei városban dolgoznak, 6 mégis a mezőgazdasági pályát választotta. Főiskolai tanulmányait a Moszkva közelében levő Micsurinszk városban végezte, s nagyon örült, hogy vissza kerülhetett szülőföldjére. Fiatal lányként kezdte pályafutását. Nem ment az egészen simán, végül a nagy családban megtalálta helyét. Az itteni Komszomol-szervezet másfél-száz tagot számlál; sokoldalúan törődik a fiatalok politikai, szakmai nevelésével, s nevelő-szórakoztató programokról gondoskodik. A fiatalok rövid, színvonalas esztrádműsorokkal lépnek fel. Gyakoriak a komszomol-lakodalmak. Ilyenkor a szovhoz 150— 200 rubel értékű nászajándékot ad egy-egy házasulandó dolgozójának. A Komszomol-szervezet emléktárgyakkal kedveskedik az életbe induló tagjai számára. Tágas kultúrteremben, jó hangulatban zajlanak le a leány-, illetőleg legénybúcsúztatók. A szovhoz kétszáz fiatal dolgozója számára nyújt szállásolási lehetőséget. Gyors ütemben halad a lakóházépítés; ennek köszönhető, hogy a szovhoz munkásainak a fele a gazdaság lakásaiban lakik, csekély lakbér ellenében. így tehát családi ház építésére nem nagyon törekednek, mert előnyösebb az ingyenesen juttatott munkáslakás. Tatjánáról végül még annyit: olthatatlan tudásszomja, könyvszeretete, a mezőgazdasági tudományok iránti érdeklődése, föld- és emberbecsülése segítette erre a felelős posztra. Példásan, komszomoltaghoz méltóan — közmegelégedésre — végzi felelősségteljes munkáját. Ezzel érdemelte ki a dolgozók és a szovhoz-vezetőség bizalmát. BÁLLÁ JÓZSEF i
