Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-17 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. november 17, SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ÖSZTÖNÖSSÉG HELYETT TERVSZERŰSÉGET a szocialista brigádmozgalomban Ä Szlovák Szocialista Köztársaság szövetkezeteiben kétségkívül kiterebélyesedett a szocialista brigádmozgalom. Ehhez Jelentős mértékben hozzájárult a szocialista brigádvezetők I. szlovákiai értekezlete. Az itt elhangzott részletes, iránymutató fő beszámoló — melyet lapunk is közölt két egymást követő számban — termékeny talajra talált. Ezt bizonyltja az is, hogy a brigádmozgalomba kapcsolódott kollektívák száma az idén több mint megháromszorozódott, amit mindenképpen jó eredményként könyvelhetünk el. Ezért köszönet és méltó elismerés jár mindazoknak, akik nemcsak meghallgatták a brigádvezetők első szlovákiai értekezletén elhangzottakat, hanem az itt szerzett tapasztalatokat saját viszonyaik között hasznosították. Legfőképpen miben jutott kifejezésre ez a tapasztalathasznosítás? A szocialista brigádmozgalom társadalmi-gazdasági és nevelő szerepe vált világosabbá, mindazok számára, akik résztvettek ezen az értekezleten. Az llymódon felfokozódott tettvágy főleg újabb munkaközösségek szervezésében jutott kifejezésre, s némileg a már egy-két éve versenyző kollektívák szervezeti megszilárdulásában, a célkitűzések következetesebb teljesítésében. Viszont, olyan eset is előfordult, hogy a brigádvezetők csekély hányada „elfelejtett“ beszámolni e brigádvezetők szlovákiai értekezletének tanulságairól, s ennélfogva tevékenységük átértékelésére, módosító intézkedések gyakorlati megvalósítására sem került sor. A szlovákiai értekezlet tanulságainak a versenyző kollektívák llymódon nem vehetik hasznát... Ez mindenképpen hibái Meg az is, ha a versenyző brigádok az eredményes munka következtében a dicsőség babérjaira telepszenek. Ez a dicsőségmámor józan ítélőképességüket bénítja meg, ami egy helyben topogásra, önelégültségre kárhoztat. Márpedig ez egyetlen versenyző kollektíva tagjai számára sem lehet üdvös. Mi az, amit feltétlenül látni, tudatosítani kell? Ennek a nemes mozgalomnak a kiterebélyesedésével együttjárt a felhígulás (a versenyző kollektívák száma már megközelíti a kilencszázatül). Feltétlenül észre kell venni ennek a brigádmozgalomnak a „gyermekbetegségeit“, s mielőbb orvosolni azokat. Ha mégsem ezt tesszük, az említett betegségek elharapódzása veszélybe sodorhatja ezt a mozgalmat. Miként orvosolhatjuk a leghatékonyabban a brigádmozgalom „gyermekbetegségeit“? Ügy, hogy a versenyző brigádok a leglényegesebb feladatok megvalósítására összpontosítják erejüket, fő figyelmüket. A brigádmozgalom fő pillérei — tartóoszlopai — a brigádvezetők, a versenyző munkaközösségek vezetői. Ha ők teljes mértékben tudatosítják, mi a mozgalom küldetése — amit irányelvek szabnak meg, s jó lenne, ha valamennyi szövetkezet birtokába jutna ez a nyomtatvány! — akkor minden bizonnyal ez felelősségtudatra ébresztene, s a brigád-feladatok teljesítésére ösztönözne. Épp ennek érdekében kellene a brigádvezetőket már a legközelebbi hónapokban iskoláztatni. Szerintünk ez a legsürgősebb feladatok egyike. Megvalósítása épp oly fontos, mint a szövetség központi, járási szerveihez, valamint helyi szervezeteihez tartozó tisztségviselők téli oktatása. A brigádok tevékenysége minőségileg csakis ilymódon javulhat. Az ösztönösséget így válthatja majd fel a tervszerűség! Mert bizony, a szocialista brigádok jelentős hányadának tevékenységére épp az ösztönösség nyomja rá bélyegét. A másik „gyermekbetegség“ a formaiság, a látszat-eredmények hajhászása. Ugyanakkor igen sok kívánnivalót hagy maga után a kollektívák tagjainak önművelődése, eszmei-politikai tudásgyarapítása. A brigád-tevékenység negyedévi értékedéséről nem is beszélve —■ amit minél előbb rendszeresíteni kellene. (Több helyütt brigádnaplót sem vezetnek, sőt nem is hallottak róla, mi célt szolgál...) A brigád-tevékenység negyedévi értékelését azután a szocialista brigádvezetők járási értekezlete követhetné, amelyet a szövetség járási bizottsága hívhatna össze a járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve. A negyedévi számadáson túl legyen ezeknek a járási értekezleteknek tapasztalatátadó jellege. Az élenjárók éljenek az ilyen összejövetelek-adta lehetőségekkel, vagyis hívják meg azokat a versenyző kollektívákat, amelyek nagyon is rászorulnak az értékes tapasztalatokra, a jótanácsokra, a módszertani tájékoztatásra. Az efféle kapcsolatok szorosabbra fűzése sokat segíthet a kezdeti hibák, fogyatékosságok leküzdésében. Ami a jó tapasztalatok szerzését illeti, sokat jelentene az is, ha a szövetkezetek szocialista brigádjai — vagy az e címért versenyző munkaközösségek — írásos, majd személyes kapcsolatokat teremtenének a szocialista országok szövetkezeteinek szocialista brigádjaivá! E kapcsolatteremtésben a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége segíthetne a legtöbbet. Az efsz-ek szocialista brigádvezetői II. szlovákiai értekezletének összehívására a jövő év február—márciusában kerül sor. Ez a hátralevő néhány hónap az alapos előkészítésre szolgáljon. Mindenekelőtt az eredmények felmérésére, a fogyatékosságok sokoldalú feltárására és kiküszöbölésére irányuljon a közös igyekezet, valamint a jobbnál jobb módszerek megismerésére és gyakorlati alkalmazására. Mindezek hozzájárulhatnak a szocialista brigádmozgalom szervezni megszilárdulásához, a jó közösségi, elvtársi légkör kialakításához, az akcióképesség fokozásához, a mozgalom társadalmi szerepének betöltéséhez. (kovács) — Jogtanácsadó —.................... ««^тшипимч. ■ Ellenőrzés a szövetkezetekben A szövetkezetek irányításának demokratikus elvei abból indulnak ki, hogy a szövetkezetek irányító szerveinek legyen olyan szervezete, amely lehetővé teszi a szövetkezet tevékenységének hathatós, akadálymentes, gyors ellenőrzését. A szövetkezetekben az ellenőrzést a felügyelő bizottság gyakorolja, amely tevékenységéért csakis a taggyűlésnek tartozik számadással. Az efsz felügyelő bizottságának három-kilenc tagja lehet, amelyet az 1959/49 számú szövetkezeti törvény és a munkaalapszabályzat szerint 2—4 időtartamra választanak. A szövetkezetek felügyelő bizottsága taglétszámát a szövetkezet taggyűlése határozza meg. Ebbe a bizottságba olyan egyének választandók, akik nincsenek függő viszonyban a szövetkezet vezetőségétől, sem pedig családi vagy rokoni kapcsolatban a szövetkezet szerveivel és funkcionáriusaival. Ezt megköveteli a felügyelő bizottság hatékony munkája. Ezért a felügyelő bizottság tagjaivá nem választhatók a vezetőség tagjai, a szövetkezet üzemgazdásza, könyvelője, pénztárosa és raktárosa, az egyes üzemágvezetők, valamint ezek közeli hozzátartozói. A felügyelő bizottság, mint független szerv, csak a taggyűlésnek tartozik felelősséggel, és mint ilyen szerv, a gazdaságosság és a szocialista törvényesség betartásának záloga. A bizottság tagjainak megválasztását a mezőgazdaságirányítás állami szerve — ma a járási mezőgazdasági igazgatóság — hagyja jóvá. A mintaalapszabályzat és a házirend szerint a felügyelő bizottság tagjai közül elnököt és aielnököt választ. A bizottság havonta legalább egyszer ül össze. A felügyelő bizottság ellenőrzi a szövetkezet teljes ténykedését a termelés és gazdálkodás szakaszán, a társadalmi tevékenység területén, minden szervét és minden funkcionáriusát. E célbői ellenőrzéseket és vizsgálatokat bajt végre, a szövetkezeti törvény 21. §-ának 2. bekezdése és a mintaalapszabályzat 32. cikkelye szerint a taggyűlés elé javaslatokat terjeszt a hiányosságok kiküszöbölésére. A felügyelő bizottság hatásköre elsősorban a szövetkezeten beiül van, mindenekelőtt a termelés, és a pénzkezelés területén. A felügyelő bizottság minden ellenőrzés alkalmával figyelemmel kiséri, hogy a szövetkezet szervei és funkcionáriusai az ügyintézésnél betartják-e a törvényeket és rendeleteket, a szövetkezet alapszabályait és munkarendjét, a taggyűlés határozatait és ügyelnek-e a szövetkezet vagyonának megóvására, a szövetkezeti demokrácia elveinek betartására. Külön figyelmet szentel a közgyűlés határozatainak végrehajtására. Az egyes ellenőrzéseket rendszerint a bizottság kétkét tagja hajtja végre. Az ellenőrzést az ellenőrzött szakasz vezetőjének jelenlétében kell csinálni. A felügyelő bizottság sikeres tevékenysége megköveteli, hogy megteremtsük működése szükséges előfeltételeit. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a szövetkezet funkcionáriusai és tagjai kötelesek a felügyelő bizottságnak megadni a kért felvilágosításokat. Az egyes ellenőrzéseket a felügyelő bizottság az évi munkaterv szerint hajtja végre. E terv alapján meghatározott időben ellenőrzi a termelési, a beadási feladatok teljesítését, a költségvetés betartását, a pénztárállományt, a munkadíjak kifizetését, a szociális- és kulturális alap felhasználását stb. A felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik a szövetkezet és ennek tagjai között felmerülő egyes ügyek intézése, mert minden szövetkezeti tagnak jogában áll esetleges sérelmeivel a felügyelő bizottsághoz fordulni és jogorvoslást kérni. A felügyelő bizottság pedig к öteles az ügyet kivizsgálni, a vezetőségnek javasolni az ügy elintézésének módját és erről a tagot értesíteni. A felügyelő bizottságnak nincs jogában az ellenőrzésnél észlelt hiányosságokat a saját hatáskörében orvosolni. Az ellenőrzés eredményeit köteles a vezetőséghez beterjeszteni, vele ezeket megtárgyalni, mert csak a vezetőségnek van joga az ügyekben dönteni. Abban az esetben, ha a vezetőség magáévá teszi az ellenőrzés eredményeit, köteles az észlelt hiányosságokat eltávolítani. Ha a vezetőség ezt a meghatározott időn belül nem teljesiti, vagy az ellenőrzés eredményeivel nem ért egyet, akkor a felügyelő bizottság köteles az észlelt hiányosságokról értesíteni a taggyűlést és javasolni az ügy orvoslását. Ez esetben a szövetkezet elnöke köteles haladéktalanul összehívni a taggyűlést, és erre az ülésre meghívni a járási nemzeti bizottság képviselőit is. Ha a felügyelő bizottságnak olyan tények jutnák birtokába, amelyek bűnténynek minősíthetők, erről értesíti az ügyészséget, vagypedig a közbiztonsági szerveket. A felügyelő bizottság köteles úgy működni, hogy tevékenysége a szövetkezet irányításának szerves részévé váljék, rendszeresen segítse a szövetkezet tisztségviselőit és tagjait, a hiányosságok kiküszöbölésében, a szövetkezet gazdasági feladatai és társadalmi tevékenysége sikeres végrehajtásában, mindezt a társadalom és a szövetkezeti tagok érdekeivel összhangban. JUDr. MICHAL ĎURDIAK Megtoldották vállalt kötelezettségeiket Az 1973-as esztendőt a Košice vidéki járás mezőgazdasági dolgozói arany betűkkel jegyezhetik krónikájukba. A termelés minden szakaszán nagyszerű eredményeket értek el, s ez arra az elhatározásra késztette őket, hogy megtoldják kötelezettségvállalásaikat, s a jövő esztendőre merész terveket tűzzenek maguk elé. A siker nyitját már a múltban kell keresni. E járásban ugyanis már néhány évvel ezelőtt nemcsak beszéltek a mezőgazdasági üzemek egyesítéséről, a termelés szakosításáról és a kooperációról, de konkrét lépéseket is tettek és a szavakat hamarosan tettek követték. Sorra születtek a „házasságok“, megalakultak a Nová Bodva-i (újbodvai), budolovi (bodoloi), buzicai (buzitai) stb. egyesített szövetkezetek. Pártunk XIV. kongresszusa valamint a központi bizottság áprilisi határozatainak végrehajtására, a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére a járás szövetkezetei és állami gazdaságai ez évben 770 tonna húst, 500 ezer liter tejet, 900 ezer tojást, 250 vagon gabonát, 480 tonna krumplit, 1400 tonna őszirepcét és 1900 tonna cukorrépát vállaltak leadni terven felül. A múlt évi sikeres őszi és az idejében elvégzett tavaszi vetés, az agrotechnikai batáridők betartása, az elegendő menynyiségű szerves és műtrágya, valamint a vegyszeres gyomirtás már az első takarmányok betakarításánál figyelemreméltó eredményeket sejttetett. Többször beszélgettem köteles János mérnökkel, valamint Vajányi Lászlóval, a Nová Bodva-1, illetve buzicai egyesített szövetkezetek elnökeivel a takarmányt illetően. Nem győzték hangsúlyozni, hogy járásukban ú| technológiával végzik a konzerválást és a, takarmányok igen jő minőségűek. A nagy mennyiségben készített jó tápértékű lucernaliszt kiválóan szárítható. A vegyszeres gyomirtás is szabad teret kapott. Csak a gabonánál 26 903 hektáron végeztek vegyszeres gyomirtást. A kitűnő szovjet búzafajtáknak az agrotechnika helyes alkalmazásának, a jó munkaszervezésnek stb. köszönhető a gabona tervezett hektárhozamainak túllépése. A járásban hektáronként átlag 35,5 mázsa gabonát takarítottak be, amire még nem volt példa. Egyes üzemek egész kimagasló eredményeket értek el. A Kechneci (kenyheci) Efsz-ben hektáronként 50,7, Milhoston (Miglécen) 50, Seňán (Abaújszinán) 45,1 mázsás átlagot értek el. A növénytermesztés kiváló eredményei kedvezően befolyásolták a többi feladat sikeres teljesítését is. Az állati eredetű termékek felvásárlására vállalt kötelezettséget már szeptemberben teljesítették. Az említett eredmények alapján toldották meg a vállalt kötelezettségeket a járásban. A terven felül 250 vagon gabonát, 450 tonna burgonyát és 2500 tonna őszirepcét adtak le. Még az idén 1188 tonna húst, másfél millió liter tejet, 1 millió tojást, és 1900 tonna cukorrépát adnak el terven felül, így az eredetileg vállalt kötelezettséget 15 millió koronával toldják meg. És még valami. Repej Mihály mérnök, a járási mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója az aratási ünnepségen kijelentette, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói 1974-ben gabonából a hektáronkénti 40 mázsás átlagos hozam kitermelését vállalják. E cél elérése érdekében már megkezdték a komplex agrotechnikai intézkedések végrehajtását. IVAN SÄND0R A közelmúltban értékelte a ** Komárnoi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a járási pártbizottság elnöksége, a járás mezőgazdasági üzemeinek háromnegyed évi gazdálkodását, eredményeit. Elöljáróban le kell szögezni, hogy ebben az esztendőben a mezőgazdászok munkáját több objektív körülmény befolyásolta, (szárazság, állatbetegség stb.), s ez bizony rányomta bélyegét a terv teljesítésére is. Az a tény viszont, hogy a járás mezőgazdasági üzemel a háromnegyedévi tervet 100,8 százalékra teljesítették, sikernek könyvelhető el. negyed évben 33,990.000 liter tejet termeltek ki. Az év végéig a tejtermelés tervét 900 000 literrel lépik túl. Ez nem rossz eredmény. Sőt! A marhahús beadásának tervét előreláthatólag — a háromnegyed évi eredmények alapján — 100 tonnával túlszárnyalják. Az évi tervüket ennek ellenére sem sikerül azonban 100 százalékra teljesíteniük, mivel nagy a lemaradás a sertés- és baromfihús, valamint a tojás beadásánál. A teljesítmények tervét a járás szövetkezetei és állami gazdaságai a háromnegyed évben A terv teljesitése érdekében A mezőgazdasági termelékenység piaci mutatóját 99,9 százalékra teljesítették. Ám minden lehetőség megvan arra, hogy ez a mutató az év végén 100 százalék fölé emelkedjen. Elsősorban a kravanyí (karvai), brestoveci (szilasi), komárnoi (komáromi) és bohatái (bagotai) szövetkezetek jóvoltából, akik a legkiválóbb eredményekkel dicsekedhetnek. A háromnegyed évi eredmények azt bizonyítják, hogy a növénytermesztők ebben az évben felülmúlják az állattenyésztőket. Ehhez nagyban hozzájárult az idei kiváló gabonatermés. A járás földművelői a tervezett 100 674 tonna helyett 121 403 tonna gabonát termeltek. A gazdag termés lehetővé tette, hogy a járás mezőgazdasági üzemei 2.029,7 tonnával több gabonát juttassanak az állami raktárakba. A gabonabeadás tervét 105,3 százalékra teljesítették. Nem lehet panasz a repcehozemra sem, hiszen a tervezett 5000 mázsa helyett 6433 mázsa került beadásra. Az állattenyésztők a három-105,5 százalékra teliesítették, a nyereségek tervét 145,6 százalékra. A nyereség! terv ilyen magas arányú túlteljesítéséhez legnagyobb mértékben az okanikovoi, toňi (tanyí), Zelený Háj-1 (zöldéllási), pribetai (perbetei) nesvadyi fnaszvadi), lipovéi, kravanyi (karvai), Kližská Nemá-i (kolozsnémai), kolárovo! (gútai) és dulovcel (újgyallai) mezőgazdasági üzemek járultak hozzá. A járás mezőgazdaságának irányitói nagy gondot fordítottak a bérköltségek fejlesztésére, mivel a járás valamennyi szövetkezete áttért a szilárd jutalmazásra. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez az átmenet sikeres volt. Az évi terv teljesítése minden bizonnyal meghaladja a 100 százalékot — ám ezért alaposan meg kell még dolgozni. A derűlátásra a nagyon jól megszervezett szocialista munkaverseny-mozgalom, a szocialista munkabrigádok, valamint a dolgozók kezdeményező készsége nyújt biztosítékot. Kolozsi Ernő
