Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-17 / 46. szám
1873. november 17. SZABAD FÖLDMŰVES Több is lehetett volna Л mezőgazdasági dolgozók országszerte az őszi munkák mielőbbi és jő minőségű elvégzésén fáradoznak. A kellemes őszutói időjárás egyelőre kedvez földműveseinknek, s így jó ütemben halad — legalább is a legtöbb helyen — a termésbetakarítás, az őszi szántás. A komárnoi járásban a magra termesztett kukorica begyűjtése okozta, illetve okozza a legnagyobb problémát. Nem is annyira a betakarítás, inkább a szárítás és raktározás ütközik nehézségekbe. Ennek ellenére november első hetében már csak a termés 20 százaléka várt betakarításra. A járás mezőgazdasági üzemei közül jónéhányban — pl. a éerháti. Zelený Háj-i. modranyi, Zlatná na Ostrove-i és a hurbanovoi efszben — már október utolsó, november első napjaiban befejezték a szemes kukorica begyűjtését. A virti szövetkezetben a négysoros Braud-adapterrel felszerelt E—512-es gabonakombájn éppen ottjártunkkor vágta-morzsolta az utolsó hektárok termését. A munkák menetéről, a betakarítás körüli problémákról és a kukoricatermelés eredményességéről Kiss András mérnökkel, a szövetkezet agronómusával beszélgettünk. — A múlt évben még közösen gazdálkodtunk a violini szövetkezettel, s mivel ott kedvezőbbek voltak a tér-Kiváló dolgozó Szabados István a komárnoi tangazdaság élenjáró állatgondozója. Tizenhat tehenet bíztak a gondjaira, s ö becsülettel végzi feladatát. A járásban, sőt országos viszonylatban is a? általa gondozott fejősök érik el a legkiemelkedőbb napi átlagtejelékenységet. A múlt évben például 3470 literes egyedenkénti tejhasznosságot terveztek a Szabados elvtárs által gondozott teheneknél, ő azonban 3756 litert mutatott ki az év végén. Ez bizzony már szép eredmény. A közelmúltban elbeszélgettem a kiváló állatgondozóval. Természetesen munkája, módszerei felől érdeklődtem. A tőle megszokott szerénységgel válaszolt kérdéseimre. Beszélgetésünk során megtudtam, melési feltételek, mi nem vetettünk kukoricát. Az együttműködés legnagyobb hátráltatója a tetemes távolság volt, ezért a violiniak inkább a közeli szövetkezetekhez csatlakoztak, — mondotta többek között az agronómus. — Az idén már mi ,is kénytelenek voltunk a takarmányalap biztosítása érdekében kukoricát vetni. Összesen 92 hektáron termesztettük. — Hogyan oldották meg a betakarítást? — Kezdetben a Hurbanovoi Gép- és Traktorállomás okoliőnái részlegéről kaptunk egy kisegítő gépet, mert nekünk nem volt betakarító eszközünk. Közben sikerült beszereznünk egy Braud-adaptert, s így nekivághattunk a munkának a saját E—512-es kombájnunkkal. Ez a gép naponta 6—8 hektár termését képes begyűjteni. Eleinte úgy terveztük, hogy csak a szövetkezet kukoricáját gyűjtjük be géppel. Később úgy határoztunk, megkönnyítjük a tagok munkáját is, amire részben rá is kényszerültünk, mert a szürethez és a paprika begyűjtéséhez is kellett a munkaerő. — A terméskilátások? — Nem a legjobbak. Még pontos eredményt ugyan nem tudunk mondani, de a pillanatnyi helyzet arra enged következtetni, hogy olyan 38 mázsa körüli eredménnyel saámolhaharminckilenc éves, nős, három gyermek apja. Munkáját szereti, rajong az állatokért, s minden egyes munkafeladatot abban a tudatban végez — a legcsekélyebb hiba is az állatok hasznosságának csökkenését eredményezheti. — Milyen egyéni módszereim vannak? Ugyan kérem. Az állatok megkövetelik a körültekintő munkát, szeretik a rendet, a pontosságot. Ezért mindig is arra törekszem, hogy a megszokott napi munkamenetet ne bontsam meg ok nélkül. Reggelente első dolgom a jászlak kitisztítása. Erre különös gondot fordítok, mert megfigyeltem — az állatok szívesebben, jobb étvággyal esznek a tiszta jászolból. Utána az etetés következik. Nyáron általában 30 kilogramm zöldtatunk, természetesen szárított állapotban. Több is lehetett volna, de az idei mostoha időjárást és a helyi adottságokat tekintve ez sem lebecsülendő eredmény. A gép munkájával is elégedettek vagyunk. Inkább lassabban dolgozunk — még akkor is ha ezzel kissé megnyújtjuk a begyűjtés idejét —, hogy jobb legyen a minőség, kevesebb a veszteség. — Három fajtánk volt — CE—-V, ZP—58/c és HD—310 —, s az a személyes tapasztalatunk, hogy a HD— 310-es nem felel meg a gépi betakarítás követelményeinek: a növény szára erősen megdől, gyakran megtörik, a kalászok a legkisebb érintésre leszakadnak a szárról, minek következtében a megengedettnél jóval nagyobb a begyűjtési veszteség. Hogy mit vetünk helyette jövőre? Nehéz lenne megmondani, hisz a termelők néha csak 1—2 héttel vetés előtt tudják meg, milyen vetőmagot vásárolhatnak. Kiss mérnök hangot adott abbeli reményének is, hogy az elkövetkező évben már zökkenőmentesebb lesz a termés utószárítása, hiszen addigra minden bizonnyal elkészül Radvaň nad Dunajomban a terményfelvásárló üzem Bábolna-típusú új szárítója. Az agronómus végül arra is kitért, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a gyomirtó szerek hektáronkénti adagjának szükség szerinti meghatározására, valamint a permetezés időpontjának megválasztására, hogy ezzel is sikeresebbé tehessék munkájukat. —bor— karmányt és 2,25 kg takarmánykeveréket kapnak az állatok. Napközben legeltetünk. Társaimmal felváltva végezzük ezt a feladatot. Háromnaponként kerül rám a sor. Este ugyanúgy etetünk, mint reggel — sorjázza Szabados elvtárs. Azt is megtudtam, reggel az etetés után, este pedig 16—17 óra között fejnek, amikor az állatok visszatérnek a legelőről. Szabados István az idén is jó munkát végez. A gondjaira bízott tizenhat tehéntől naponta 195—200 liter tejet fej átlagosan. Szorgalmas munkáját a felsőbb szervek is értékelik. A tangazdaságok állatgondozóinak munkáját értékelő országos értekezleten, melyet a közelmúltban tartottak meg, Szabados elvtársnak sokéves eredményes munkája elismeréseként átnyújtották a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elismerő oklevelét, valamint a „Kiváló dolgozó“ kitüntetés arany fokozatát. Szabados elvtárs megfogadta, ezentúl is a lehető legjobb eredmények elérésére törekszik, hogy méltó legyen a legjobb dolgozóknak kijáró elismerésre, kitüntetésre. Holczer László — Milyen fajtákat termesztettek? Kemény tojás méterszámra A Horná Potôň-i (felsópatonyi) szövetkezetben is nagy körültekintéssel és szorgalommal fogtak hozzá az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Összesen ötszáz hektáron vetettek búzát. A vetést agrotechnikai határidő előtt befejezték. Ezután azonnal hozzáfogtak a cukorrépa és a kukorica termésének begyűjtéséhez. A szövetkezet vezetői tudják, hogy egész évben nem kell annyi terményt megmozgatni, mint ilyenkor Jó ütemben ősszel, ezért igyekeztek a lehető legjobban megszervezni a munkát és a gépek kihasználását. Amikor ellátogattam a szövetkezetbe, még javában dolgoztak a betakarítógépek. A 110 hektár cukorrépából még harminc hektár termése várt begyűjtésre. A terméshozam jónak ígérkezik, s ez elsősorban a rendszeres öntözésnek köszönhető. A szemeskukorica betakarítása Is teljes mértékben gépekkel történik. A két kombájn jó napi átlagteljesítményt ér el, s így rövidesen elfogy a kukorica a határból. A szövetkezet 12 hektáros szőlészetében is jó munkát végeztek a dolgozók az év folyamán. Ez most szüretkor is megmutatkozott, hiszen erről a területről 19,5 vagon szőlőre tett szert a közös. Ilyen gazdag termés a szövetkezet fennállása óta még nem volt. Lieszkovszky Darina Az élelmiszeripari szakemberek nagy lehetőséget jósolnak a kemény, fogyasztásra kész tojás forgalmazásának, olvasom a jugoszláviai Magyar Szó ezévi 245. számában. A hír szerint egy amerikai vállalat már korábban forgalomba hozott olyan háztartási célra is alkalmas automatát, amely megfőzi és le is héjazza a tojást. Dániában „tojásszalámival“ kísérleteznek. Ez a módszer praktikusabbnak tűnik, hiszen a keményre főtt tojás szalámiszerű rudakban tárolható a hűtőszekrényben, s a háziasszony bármikor felhasználhatja. A „méteres“ kemény tojás további előnye, hogy a tojáskarikának minden vágáskor azonos mennyiségű a sárgája, amit szabályos kör alakban vesz körül a fehérje. Az ilyen tojásszelet szebben mutat, a tojásszalámi forgalomba hozatala viszont könnyebbé és gyorsabbá teszi a szendvicskészítést, tehát elősegítheti a tojás iránti kereslet növekedését. Ma már amerikai vállalatok is gyártanak „tojásszalámit“, de a találmány Dániából ered. A dánok pl. a tojás sárgáját és fehérjét elkülönítik, a fehérjéből keményre főtt „csövet“ készítenek, majd ezt megtöltik nyers tojássárgájával és az egészet újrafözik. A kemény rudat végül hermetikus műanyag héjba csomagolják és kész a hat tojást magába foglaló 25—30 cm-es „tojásszalámi“, vagy ahogy ők nevezik, „hosszú-tojás“. Dániai kísérletek szerint a készítmény 2 Celsiusfok hőmérsékleten akár három hónapig is tárolható a minőségi romlás legcsekélyebb veszélye nélkül. Ózonozott csibék A Szovjetunió kisállattenyésztési kutatóintézetében évek óta tanulmányozzák az ózon keltetöállomásokon történő felhasználásának lehetőségét. Kimutatták, hogy köbméterenként 3,5 milligrammnyi ózon 1—5 óra alatt megsemmisíti a tojáshéjra tapadt mikroorganizmusok 50—70 százalékát, s a többi mikroorganizmus tevékenységét is lényegesen csökkenti. Növelve az ózon koncentrációját, akár 95 százalékosra is emelkedhet a baktericid hatás. A kutatók azt is megfigyelték, ha az ózon folyamatosan hat a csirkeembriókra, majd a kikelt csibékre, nagyobb lesz a növekedés intenzitása. A 18 napos embriók, valamint a naposcsibék szíve, mája, tüdeje és gyomra lényegesen nagyobb, mint a nem kezelt ellenőrző társaiké. Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy az ózon lényegesen jobb eredménnyel használható fel a keltetett tojások fertőtlenítésére, mint eddig a formaldehid. Fertőtleníti a keltető berendezések légterét is, és megfelelő koncentrációban felhasználható a tenyésztojások konzerválására is. (Népszava) Gumisiló a terménytárolás szolgálatában A szemes termények és szálastakarmányok veszteségmentes és károsodás nélküli tárolása évrőléyre nagy gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek. Különösen akkor fő a fejük a gazdaságok vezetőinek, ha a kedvező időjárás következtében a tervezettnél jóval nagyobbak a hozamok. Ez nemcsak nálunk van így, hanem pl. Magyarországon is, ahol az utóbbi időben mind nagyobb erőfeszítéseket tesznek a nevezett probléma megoldására. A Taurus Gumiipari Vállalat pl. a közelmúltban kezdte meg a speciális gumifóliából készülő felfújható, légzáró, illetve páramentes tárolók gyártását. Az idei BNV-n és az Agromasexpo ’73 Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállításon és Vásáron is nagy sikert aratott gumisiló előnye, hogy összehajtogatva teherautón is szállítható, és alapozás nélkül — saját padozata van — néhány óra alatt felállítható. Légmentesen zár, így a tárolt termék tökéletesen megvédhető az időjárás viszontagságaitól. A gumisilő falának különleges anyaga jól ellenáll számos vegyszernek és agresszív anyagnak, például a szálasok silózásakor esetleg keletkező propionsavnak. A tárolásra kerülő anyagokat a szokásos berendezésekkel — szállítószalaggal, pneumatikus szivó- és fúvóberendezésekkel, szállítócsigákkal — könnyen bele lehet tölteni és ki lehet belőle venni. A gyakorlati tapasztalatok szerint a gumisiló még a gyümölcsfélék átmeneti tárolására is alkalmas lehet. A berakodást a 2,6 m X 2,6 m-es bejárat teszi lehetővé. A termény tartósításához szükséges gázok — pl. a széndioxid — is megmaradnak a gumisilóban. —bor— Ősi öntözőrendszer Az ősi föld alatti öntözocsatornák hatalmas rendszerét sikerült felderíteni a levegőből a Szír-Darja völgyében, Kazahsztánban. Ezeket a föld alatti csatornákat az ősi kéziratok is említik. Levegőből tanulmányozva a Szír-Darja völgyét, sötét, kerek foltok két láncolatát fedezték fel. A tüzetes vizsgálat kiderítette, hogy a kerek foltok az egykori öntözőrendszer szellőzőnyílásai. Megtalálták azoknak a kerteknek, szőlőknek a maradványait is, amelyeket egykor a csatornák vizével öntöztek. Az ősi öntözőrendszer felderítésének a Szír-Darja völgyében létesítendő korszerű öntözőrendszer tervezésekor is hasznát vehetik. (Népszava) Kukoricacsíra-liszt pecsenyekacsáknak A whisky gyártása során a kukoricacsírát nedves vagy száraz eljárással szeparálják. Az utóbbi több endospermiumot hagy a csírán, mint az előbbi. A csírát nem extrahálják, hanem szárítás után őrlik. Angol kutatók nemrégiben naposkacsákkal végeztek takarmányozási kísérleteket, melyek során 0—10—20—30 százalék csíralisztet adagoltak az állatoknak. Kitűnt,' hogy a 30 százalékos mennyiség is alkalmas arra, hogy ilyen mértékben helyettesítsék vele a búzát. A kukoricacsíra-liszt fokozza a keverék energiatartalmát, valamelyes megtakarítást tesz lehetővé a fehérjetakarmányokban, nem rontja a súlygyarapodást, a takarmányértékesítést és az állatok vágási minőségére sincs kedvezőtlen hatással. (Magyar Szó 287/73, Jugoszlávia) Új termésnövelő szer: a „Szlmbiont-L" idestova száz éve, hogy fölfedezték a növényfajok gyökereiben élő gombákat. Ezek nélkül az úgynevezett szimbionta gombafajok nélkül a virágos növények jó része nem is tudna élni, olyan szoros együttélési kapcsolat alakult ki közöttük. Szovjet mikrobiológusok módszert dolgoztak ki ezeknek a gombafajoknak a mesterséges tenyésztésére, s a tiszta tenyészetekben élő gombák anyagcsere termékeiből a növények növekedését serkentő anyagokat vontak ki. A legaktívabb serkentő anyagot a zsensen gyökerében élő gombából nyerték, és „Szimbiont—l“-nek nevezték el. Ezt a serkentő anyagot a szántóföldeken is kipróbálták. Egy ml Szimbiont—1 tíz liter vízben feloldva és egy hektáron szétpermetezve 20—30 mázsával növelte a burgonya hozamát. Ugyanez a mennyiség 3—4 hektár gabonaföldre juttatva hasonló eredményt adott. A Szimbiont—1 a növények gyökérrendszerét növeli meg, s ennek következtében a gyökérrel együtt élő gombák tömege is növekszik. A dús gyökérrendszer fokozza a tápanyag- és vízfelvételt, s ezért lesz több a termés. (Élet és Tudomány 42/73) Lángmentesített gyapjú Angol kutatók vizsgálatai szerint, ha a gyapjút titán- vagy cirkóniumsőkkal kezelik, a kapott anyag a legszigorúbb lángmentesítési szabványoknak is megfelel, adja hírül az Élet és Tudomány 42. száma. Az eljárás lényege, hogy a színező fürdőhöz 4—8 százalék kálium-titán-hexafluoridot vagy kálium-cirkónium-hexafluoridot adnak. Mesterséges fehérje A világon elsőként Finnországban kezdik meg a jövő év elején a mesterséges takarmányfehérje cellulóz tartalmú ipari hulladékokból történő gyártását. Az új gyár kezdő kapacitása évi 10 ezer tonna szarvasmarhák, sertések és baromfiak által hasznosítható takarmánydúsító fehérje lesz. Az eddig végzett, s befejezett takarmányozási kísérletek egyértelműen bizonyították az így gyártandó mesterséges fehérjék használhatóságát. (Csongrád Megyei Hírlap 229/73)
