Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-10 / 45. szám

1973. november 10. SZABAD FÖLDMŰVES Jó munkakörnyezet, biztonságos dologvégzés A rožňavai (rozsnyói) járásban rendszeresen figyelemmel kísérik a CSKP XIV. kongreszusa határozatából eredő mezőgazdasági feladatok teljesítését. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel Pavol J u h á s mérnöknek a jmi igazgatójának. # A munkabiztonság és a munka­helyi körülmények javítása terén mi a helyzet járásuk mezőgazdasági üze­meiben? — A járás mezőgazdasági Igazgató­sága közösen a parasztszövetség já­rási bizottságával, példásan szorgal­mazza a biztonságos munkavégzés, illetőleg a munkakörnyezet tökélete­sebbé tétele előfeltételeinek megte­remtését. E cél elérését elősegíti a „Jobb munkakörülményekért“ elneve­zésű verseny, s amit negyedévenként értékelünk. Ebbe a versenybe 22 egye­sített szövetkezet kapcsolódott be. A verseny fő feltételei: a gazdasági ud­var rendbentartása. az istállók tisz­tasága, az istállótrágya kezelése, a műtrágyák s egyéb vegyszerek szak­szerű tárolása, a gazdasági épületek karbantartása, a higiéniai követelmé­nyek betartása. Továbbá az újítómoz­galom kibontakoztatása, a dolgozók kezdeményezése, a kötelezettségek terven felüli vállalása, és példás tel­jesítése. 9 A versenyértékelés módja és a jutalmazás? — Az értékelést az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mával közösen végezzük pontozási rendszerben. A legtöbb pontot szerző mezőgazdasági üzem a győztes — amelyre értékes pénzjutalom vár. A Plešiveci (pelsőci) Vörös Csillag Efsz a munkakörnyezet javítására 1 millió 237 ezer koronát költött. Gö­­mörhorkai üzemegységében szociális berendezéseket épített, klubhelységet rendezett be, rendbe hozta és beke­rítette a gazdasági udvart, 1100 méter utat épített. A védőeszközökre és hi­giéniai felszerelésre 200 ezer koronát fordítottak. A szép eredmények el­éréséért 30 ezer korona jutalmat kap­tak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól. A plešiveci szövetke­zet dolgozói folytatják a versenyt. E nemes versenybe a többi gazdaságok is bekapcsolódtak. A Rostári Efsz hankovai üzemegysé­gében szociális épületet építettek, mintegy 800 méter utat portalanítot­­tak, megoldották a gazdasági udvar világítását és a védőeszközök vásár­lására' 30 ezer koronát költöttek. A „jobb munkakörülményekért“ ver­senyben a második helyen végeztek és 25 ezer korona jutalomban része­sültek. A Lubeníky Efsz új szociális helyi­séget létesített, körülkerítette a gaz­dasági udvart és 1QOO méter utat par­­talanított. Ezenkívül javították a mun­kahelyek világítását. E szép eredmé­nyükért 15 ezer koronát kaptak juta­lomképpen. A Bárkái Efsz 410 ezer koronát költött munkakörnyezet javítására. Szövetkezeti klubhelységet biztosított. A szociális épületbe központi fűtést szereltetett. Javította a munkahelyek kivilágítását, a gazdasági udvaron 1200 méter utat portalanított, védő­eszközöket és tisztálkodási szereket vásárolt. Nagyon örülünk — főleg a szövet­kezeti tagok — hogy ennek a verseny­nek hatására jelentősen javulnak a munkafeltételek. Az efsz-ek járásunk­ban erre a célra az utóbbi időben több mint hat millió koronát költöt­tek. Ezért a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumtól 100 ezer korona pénzjutalmat kaptak. Ezekben a szövetkezetekben a gaz­dasági udvarok rendezettek, példá­sak, fokozott figyelmet fordítanak a biztonságos munkavégzésre, a kultu­rált munkakörnyezet kialakítására. Rendszeresen iskoláztatják a növény­­termesztési és az állattenyésztési dol­gozókat a Munkatörvénykönyv előírá­sainak megfelelően. Szociális helysé­gek állnak a dolgozók rendelkezésé­re. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek mintegy felében fittyet hánynak a munkakultúra, s általában a munka­­környezet javítására, s lépten-nyomon hanyagság tapsztalható, ami befolyá­solja a mezőgazdasági üzemek lassú fejlődését, gyönge gazdasági eredmé­nyeit is. # S milyen okok játszanak közre, hogy a törvényes előírásokat nem tartják be az illető efsz-ek vezetői? — Járásunkban a gazdagabb szövet­kezetekben több pénzt fordíthatnak a mezőgazdasági termelés gépesítésére, a munkahelyek tökéletesebb felszere­lésére, s általában a munkabiztonság és az egészségvédelem tökéletesítésé­re. Több szakképzett dolgozót foglal­koztathatnak. akik a balesetelhárítást tehetik jobbá és saját maguk is bal­esetmentesebben végzehetik munkáju­kat. Mivel az utóbbi időben számos szövetkezet egyesült, remélem, a jö­vőben még szebb eredményekről szá­molhatok be. Lejegyezte: Illés Bertalan ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\\\\\\\\VNo\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\ Abrestoveci Jszilasi) vendéglőben tréfálkozó atyafiak öblögetik a száraz torkukat. Élénkül a terejere. A hangulathoz nem illően egy élte­­sebb ember kifakad: — Hát hallottál már ilyet? Féldecire való tefet se tudtam a faluban előte­remteni az unokámnak. Ügy sajnáltam a csöppséget... Egy fiatalabb így ágál: — A mi kicsinknek is teával kel­lett beérnie tej helyett. Ha így megy tovább, bizony baj lesz. Felkopik az újéiülöttek álla. A basszushangú meg ilyenféleképp veti ellen: — Rá se ránts! A kolbász is fon­tos ... — Bs te azt helyesled, hogy a gye­rekek tejét a malacok isszák meg...? — tromfol rá az előbbi véleményre egy újabb hang. Az élénk vitából lassan kirajzolódik a megoldásra váró probléma. Ugyanis, a tagok malacokat kaptak a szövetke­zettől, s az üzletből vásárolják nekik a tejet. Mint az előző párbeszédből kiviláglik — a gyermekek rovására történik mindez, akiknek a fejlődő szervezete egyetlen nap se nélkülöz­heti a tápdús tejet. Ide kívánkozik: a tejvásárlók né­melyike négy-öt litert, vagy még en­nél is többet visz haza. Teszi ezt azért, hogy ne kelljen naponta üzletbe járnia. Az üzletvezető meg tárolóhely szűkében nem rendel több tejet, mert nemegyszer már megsavanyodott. A szomszédos élelmiszgrübletben HORVÁTH Tiborné éppen zárni óhajtja az ajtót. Néhány meggyőző szó után visszafordítja a zárat... Rövid terep­szemlét tartok a „mini“ üzletecské-I/аи. és még. ái.i/ici,,, ?! ben. Az áruválaszték bő, de azért akad néhány hiánycikk. A fiatalasz­­szony közli, a vevők szívesen vásá­rolnának 1,70 koronás kenősajtot, ro­mán sertéshúskonzervet, s 13 koronás szlovák fehér bort. De a nagyraktá­rakból nem érkezik elegendő meny­­nyiség. — Tessék nézni! Ebbe a hűtőszek­rénybe igazán kevés tejet tárolhatok. Ha sokat rendelek, akkor a nyakamon marad, amiért dorgálást kapok az igazgatóságtól; viszont ha keveset, akkor a vásárlók szidnak. A problé­mát súlyosbítja, hogy sokszor sava­nyú tejet hoznak, amit a gyermekes anyáknak nem adhatok oda ... Higy­­gye el, sokszor jó a fejem emiatt. VégUlis elviharzik kerékpárján a fiatalasszony. ... A sörözgetőkkel folytatom az előbbi eszmecserét. Elhangzik néhány okos javaslat. Íme a legmeqfelelóbb: mi történne például abban az esetben, ha a tejjogyasztók előjegyzés szerint vásárolnának? F.lőző napon bejelente­nék, másnapra ki, mennyi tejet akar. Ez lenne a legcélravezetőbb megoldás ahhoz, hogy a tej ne maradjon az üz­letvezető „nyakán". Meg aztán, a malacok mégsem olyan kényesek a tej minőségére, mint a gyermekek!? Ha nincs elég tej, akkor a kisgyerekes anyáké legyen az előjog a tejvásárlásra. Olvasóink nagy részének bizonyára hihetetlen az eset akkor, amikor pél­dául Nyuaat-Szlovákiában több mint százezer liter a napi tejtöbblet, ugyan­akkor ebben a kis falucskában tejre áhítoznak a gyerekek, de hiába ... Amellett tejtermékekből — főleg sajt­félékből — sincs elegendő. Ha nincs megfelelő kereslet a vaj iránt, miért nem csökkenti a tejfeldolgozó üzem a vajkészítés ütemét?! Mit szólnak mindehhez az illetékes szervek? A JEDNOTA Népi Fogyasztási Szö­vetkezet komárnoi járási ellenőrző osztálya dolgozóinak se legyen kö­zömbös az ilyen eset. Végezzék úqy a kötelességeiket, hogy a vidéki fo­gyasztók életét ne keserítsék az ilyen és ehhez hasonló rendellenességek! BÁLLÁ JÓZSEF ЛХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХ Közösen - többet, jobbat Mezőgazdaságpolitikánk fő célja — a CSKP XIV. kong­resszusának határozata szerint — a szocialista termelési viszonyok további szilárdítása, a munkatermelékenység fokozása, hogy a mezőgazdasági termelés tökéletesebben kielégíthesse lakosságunk egyre növekvő élelmiszer­szükségletét. Ehhez azonban meg kell teremteni a lehetőségek és a követelmények összhangját. Egyik módja ennek a jelen­legi műtrágyák, gazdasági épületek rendszeres korszerű­sítése, valamint áj korszerű állattenyésztő farmok léte­sítése, a termelés szakosítása és összpontosítása folytán. A termelőerők fejlődéséből és társadalmi munkameg­osztásból eredő szakosítás jelenleg — a tudományos­­műszaki forradalom ideién — rendkívüli jelentőséggel bír. Az összpontosítás és termelésszakositás elősegíti a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedését, s nem utolsó sorban az önköltség csökkentését. A galántai járásban az ötéves terv célkitűzéseivel össz­hangban nagy felelősséggel dolgozták ki a mezőgazda­­sági termelés összpontosításának tervét. Ennek szerves része a vléany-i (vágfarkasdi) sertéshizlalda. Ezt a szö­vetkezeti nagyhizlaldát — amelynek építésére mintegy 24 millió koronát fordítanak —, előreláthatólag a jövő év márciusában helyezik üzembe. Az állami hozzájárulás 11 millió korona Országos viszonylatban nem mondható különlegesség­nek, ellenben a járáson belül az első ilyen üzemközi létesítmény. A legkorszerűbb műszaki berendezésekkel működik majd, s az épületelemek is újszerűek. Az egész épület-komplexum négy önálló csarnokból áll majd, s tízezer férőhelyes lesz. Egy-egy termelő-csarnok­ban 2500 sertést gondoz egy munkaerő, természetesen az etetés teljesen automatizált lesz, ami a mostani ter­melési technológia színvonalához viszonyítva valóban nagy siker. Annál is inkább nagy siker, mert az össz­pontosított sertéshizlalás tehermentesíti a társszövetke­zeteket. A takarmányt csigacsavaros szállító viszi a kut­­ricák fölé, amelyekbe adagoló berendezés juttatja az elő­re megállapított mennyiségű takarmányt. Ez az adagoló­szerkezet automata vezérlésű, amely lehetővé teszi, hogy a sertések pontosan, ugyanabban az időben jussanak eledelhez. Az épületen egyetlen ablak sincs; csupán az etetéskor kapcsolják be a villanyvilágítást. Ez a tény nyugodtságot biztosit a hizóállománynak, ami a súlygya­rapodásra pozitív hatást gyakorol. Természetesen, az épületkomplexumot légkondicionáló berendezéssel látják el. Milyen lesz a padló? Aszfaltburkolatú. Alomnélküli. Vagyis a hígtrágya csatornarendszerbe, s onnét a gyűjtő­medencébe jut. Előzetes számítások szerint ez a sertéshizlalda évente nem kevesebb, mint 230 vagon sertéshús kitermelésére lesz alkalmas. Ha figyelembe vesszük a mostani kapaci­tásokat (nagyon jó szövetkezet termel évente 50 vagon­­nyi sertéshúst), akkor ez jó eredménynek számít. J. Púüeková — RN széljegyzetek egy járási ifi-találkozöröl Elkötelezettség - és bizalom Immár nyolcadszor jött össze és tanácskozott a komárnoi járás mezőgazdasági ifjúsága, ezúttal a Chotíni (Hetényi)^ Efsz csinos, tágas székházának nagytermében, hogy értékelje ez évi tevékenysé­gét, s ugyanakkor tisztázzon számos időszerű kérdést, valamint meg­ismerje a reá váró legközelebbi feladatokat, amelyek a SZISZ 1. or­szágos kongresszusának, illetőleg a CSKP XIV. kongresszusának cél­kitűzései gyakorlati megvalósítását hivatottak elősegíteni. A mezőgazdasági fiataloknak ezt a járási találkozóját a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága, illetőleg a SZISZ járási bizottsága közösen rendezte. Személyes képviseletével meg­tisztelte ezt a találkozót az SZLKP járási bizottsága, a járási mező­­gazdasági igazgatóság és a JNB; mindhárom részről rendkívüli fi­gyelmet, s megértést tanúsítottak a mezőgazdasági ifjúság eredmé­nyei és sajátos problémái iránt, nagyra becsülve, s megköszönve ezt az áldozatkészséget és szorgalmat, amelyet az idei terménybetaka­rítás kimagasló sikere érdekében tanúsítottak. A főbeszámoló egyértelműen és világosan jelölt utat ahhoz, miként viszonyuljon a mezőgazdasági ifjúság a pártszervezetekhez, a szövet­kezetekhez, állami mezőgazdasági vállalatokhoz az elkövetkező idő­szakban. A CSKP KB plénuma különösképpen kihangsúlyozta az ifjú­ság elkötelezettségének fontosságát szocialista társadalmi rendsze­rünkhöz, s rámutatott, mily nagy jelentőséggel bír jelenünkben az ifjúság- és gyermeknevelés, az ifjúság alkotó munkakezdeményezése, bekapcsolódása a szocializmus építésébe, valamint a SZISZ-en belüli mozgalmi tevékenysége. A SZISZ I. országos kongresszusán jóváha­gyott dokumentum, ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúságnak a proletár-nemzetköziség szellemében való nevelése hangsúlyozására, a szocialista hazafiságra, a csehszlovák—szovjet barátság és szoros együttműködés elmélyítésére. Az ifjúság eszmei-politikai nevelését jelentős mértékben elősegít­hetik az SZLKP helyi-, illetőleg üzemi alapszervezeteinek kommu­nistái, elsősorban személyes példamutatással, vitaestek, beszélgeté­sek rendszerezésével, a helyes marxista világnézetre neveléssel. Szá­mos községben meghonosodott már az a helyes gyakorlat, hogy a pártszervezet védnökséget vállalt az ifiszervezet fölött; valamennyi ifjúsági rendezvényen jelen van egy-egy tapasztalt kommunista, aki­nek ilymódon alkalma nyílik értékes szervezési-politikai és életta­pasztalatai átadására. Az ilyen segítségnyújtás azután az ifi-szervezet tevékenységét meghatványozhatja, előrelendítheti. Sokszor egy-két okos, elismerő, bátorító szó is jelentősen befolyásolhatja, helyes irányba terelheti a mezőgazdasági fiatalok szervezeti munkáját, al­kotó- és kezdeményezőképességük kibontakozását, a párthoz való helyes viszonyuk kialakulását. Ilymódon elsajátíthatják a bírálat és önbírálat „fegyverének“ forgatását, amely nélkülözhetetlen a szocia­lista társadalomban, sőt a szüntelen fejlődés, az előrehaladás moz­­gatórúgója, jól bevált eszköze. A komárnoi járás mezőgazdasági ifjúsága az idén kézzelfoghatóan tanúbizonyságát adta: szocialista rendszerünk számíthat rá a mező­­gazdaság továbbfejlesztésének megoldásra váró feladatai teljesíté­sében. Ezt juttatta méltóképpen kifejezésre azáltal is, hogy a járás aratási felhívását magáévá tette, majd az „Egy szem gabona se vesz­­szen kárba!“ kezdeményezéshez kapcsolódva’ járult hozzá az említett járási felhívás sikereihez, a mezőgazdasági üzemek gazdasági meg­erősödéséhez, a komárnoi járás Munkaérdemrenddel való magas kor­mánykitüntetéséhez. Csupán néhány számadat: a SZISZ KB által elindított kezdeménye­zés (Egy szem gabona se vesszen kárba!) gazdasági és politikai je­lentőségét a járás 41 ifi-szervezete hamar megértette, s 1 ezer 787 fiatal — kombájnos, traktoros, gépjavító, stb. — vett részt az aratás és a gabonaeladási kötelezettség teljesítésének országos elsősége elő­segítésében. S dicséretet érdemlő nemcsak ezeknek a fiataloknak az áldozatkészsége, hanem a pioníroké Is, akik 485-en 7324 óra társa­dalmi munkát végeztek a gabonamezőkön, valamint félszáz pionír teljesített tűzmegelőző szolgálatot. Ám az eredmények fényében a kisebb-nagvobb fogyatékosságokra is rámutatott a főbeszámoló. Többek között arra is, hogy kevés az ifi-szervezet közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. Ezt a szerve­zési fogyatékosságot minél előbb orvosolni kell. Számottevő azoknak a fiataloknak a részaránya, akik szívesen bekapcsolódnának a mező­­gazdasági üzem — szövetkezet — önálló ifi-szervezetének munkájá­ba, csak nem akad kezdeményező. Természetesen, az efsz vezetősé­gén is sok múlik, mennyire megértő ennek a kérdésnek a megoldása irányában. Ha helyesen fogja fel ezt a kérdést, akkor a megoldás útját egyengeti, annál is inkább, mert az ifi-szervezet közvetlen tá­masza lehet a közös gazdaság égető problémáinak dűlőre vitelében. A rendkívül komoly problémákat tárgyaló ifjúsági találkozón efsz­­elnökök, mezőgazdasági üzemvezetők is résztvettek. Megbizonyosod­hattak róla, mily sokoldalúan — célratörően — fejtegették a problé­mákat a mezőgazdasági fiatalok, akik nemegyszer kedvszegetten be­szélnek a mindennapi élet fonákságairól, a megnemértésről, amit az idősebb nemzedék tanúsít irántuk. Gyakorlati példa: a szövetkezetek vezetőségeinek csupán az egyharmadába választottak be fiatalt. Az ilyen szövetkezetekben, (ahol félnek vezető posztra állítani a fiata­lokat), ne csodálkozzanak azon, hogy hátat fordítanak a közös gaz­daságnak . . Elöregszik a szövetkezet tagsága, s nem kerül ember, aki hosszabb időre beüljön az iskolapadba, vagy távúton végezze ta­nulmányait mezőgazdasági közép-, vagy főiskolán. Bár a vitában tucatnyian hozzászóltak a fiatalok, jobbára az ifi­­szervezetek eredményeinek ismertetésére szorítkoztak. Ehelyett hasz­nosabbnak bizonyult volna néhány sürgős probléma alaposabb meg­vitatása, a megoldáshoz vezető út keresése, jó szervezési tapasztala­tok átadása, s módszertani iránymutatás. Míg Kiss Gyula, az SZLKP járási bizottságának szervezőtitkára a béke-világkongresszus jelentőségét, a Szovjetunió következetes béke­politikáját méltatta és a Közel-, valamint Közép-Keleten kialakult helyzetről nyújtott tömör áttekintést, Novotný elvtárs a járási mező­­gazdasági igazgatóság vezetője a munkaerőutánpótlás kérdéséről, va­lamint a mezőgazdasági ifjúság érvénvesülése előfeltételeinek meg­teremtéséről, szociális-, kulturális és testnevelési igényeinek sokol­dalúbb kielégítéséről beszélt, Benyó Máté jnb-elnök a fiataloknak a Nemzeti Front választási programja célkitűzéseiből való részvállalá­sának jelentőségét, mint országépítő feladat teljesítését emelte ki, mellyel hozzájárulnak saját munka- és életkörülményeinek javításá­hoz is. Ezt követően Milan Opalka, a'SZISZ JB elnöke értékelte az ifjúsági találkozót, majd a gabonabetakatírásban jeleskedő ifjúsági kollektí­vák, iskolai pionírszervezetek, mezőgazdasági üzemvezetők erkölcsi jutalmazáséra került sor. A jól sikerült Vili. járási mezőgazdasági ifjúsági találkozót tánc­­mulatság zárta. N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents