Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-03 / 44. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1Э7 Э: iHwetrttfer-í. 14. A fiatal borjaknál a profilaktikus időszak után a teljes tejről a különféle tejporkeverékekre való áttérés gyakran zavart okoz. A föccstejről, illetve a teljes tejről a most használatban lévő tejporokra (Relavit, Laktosan) való áttéréskor rendszerint emésztőszervi zavarok lépnek fel. Ezek a zavarok nagyrészt a borjú istállókba való szállítása során bekövetkező stress­­liatásra vezethetők vissza, illetve arra, hogy a borjúnevelésben használt és — hangsúlyozni kívánom — bevált tejporkeverékek összetétele nem fedezi a legkisebb borjak fiziológiai igényét. Az állatok nyugtalanná, étvágytalanná válnak s ezt az álla­potot gyakori testhőmérséklet-emelkedés követi. Ilyenkor nem ritka a hasmenés, illetve a szervezet általános legyengülése. Nagyobb a fertőzés lehetősége, s ez negatívan befolyásolja a súlygyarapodást, emelkedik a megelőzés, valamint a gyógyítás költsége, s ez rendszerint a szokottnál nagyobb elhullással jár. Ezért örömmel fogadtuk a biológiai szempontból teljes ér­tékű, az átmeneti időszakban lévő borjak által könnyen emészt­hető tejporkeveréket, a Kolostrant, amelyet a gyártó speci­fikus anyagokkal egészített ki. Használatával csökkenthetjük, azaz kiküszöbölhetjük a szállítást követő stress-hatást, a táp­anyagellátásban, a környezetváltozásban, az itatási technoló­giában s a gondozásban beálló változások negatív hatását. Mi­vel a Kolostran nem tartalmaz antibiotikumokat, kitűnően fel­használható a borjak gyógyításánál, valamint a tejtáplálás idő­szakában előforduló emésztőszervi zavaroknál. ún. hézagát hivatott kitölteni — a tápanyagellátás rugalmas összekötője. Ezért 8—14 napos korig indokolt az etetése. Nagy­mértékben kihasználhatjuk stress-ellenes jó tulajdonságát, ha a profilaktóriumból a borjúneveidébe, illetve a nagykapacitású borjú istállóba való áthelyezésénél igénybe vesszük. A kezdeti adagok legyenek kisebbek. A borjú egy-két napig legyen in­kább éhes, mint túltelített. Egy kg Kolostrant 9 liter SO C°-os vízben keverjünk el, s etessük 38 C°-os melegen gumidudlik beiktatásával, vagy itató automatákkal. Az adagolást az alábbi táblázat mutatja: A borjú kora A Kolostran napi adagja Tejporkeverék napokban kg liter kg . liter 8 0,3 3,0 __ _ 9 0,4 4,0 — — 10 0,5 5,0 — — 11 0.6 6,0 — — 12 0.6 6.0 — — 13 0.4 4,0 0,2 0,2 14 0,2 2,0 0,4 4,0 Összesen: 3,0 30,0 0,6 6,0 űsszesen: 1,5 15,0 1,2 12,0 Amint látjuk, a kísérlet sikerült. A KOLOSTRAN ÖSSZETÉTELE: Maximális nedvességtartalma 6 % Szárazanyagának zsírtartalma 11 % Nitrogéntartalmú anyagai 27 % Savasság minimuma 60° SH A Kolostran az alábbi nyersanyagokból készül: szárított fö­lözött tej, szárított savó, zsírok, dextróza, fermentált fehérjék, vitaminok (A, D, E, K) В-komplex, biológiailag teljesértékű aminósavak és csontképző ásványi anyagok. Tartalmaz továbbá ún. acidofil tejkomplexumot. A Kolostran elkészítése és adagolása: a készítmény a föccs­tejről vagy teljes tejről a tejporokra való áttérés időszakának Amint látjuk, az egy borjúra jutó Kolostran-fogyasztás 3 kg. A Kolostran gyártásával a nitrai Bioveta nemzeti vállalatot bízták meg. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a vállalat évi ter­melése fedezheti Szlovákia szocialista mezőgazdasági üzemei számára a szükségletet. Szövetkezetünkben, — mivel nem állt elegendő mennyiségű Kolistran rendelkezésünkre — a követ­kezőképpen adagoltuk: A borjú A Kolostran napi adagja Tejporkeverék kora napokban kg liter kg liter 8 0,4 4,0 9 0,5 5,0 — — 10 0.4 4,0 0,2 2.0 11 0,2 2,0 0,4 4.0 12 — — 0,6 6,0 A borjakat meg kell tanítani cucliból szopni. Mivel a szállítás nem nagyon viselte meg a borjakat (az elletőtői csak a szomszédos borjúistállóba kellett áthajtani őket), az 1,5 kg-os mennyiség elegendőnek bizonyult. A súly­gyarapítást a Kolostran nélküli és az azzal történő leválasz­tás után ugyan nem értékeltük, azonban nagyonis szembetűnő, hogy az emésztőszervi zavarok csaknem teljes mértékben meg­szűntek, míg a Kolostran nélküli átmenetnél viszonylag gya­koriak voltak. A profilaktóriumból áthelyezett borjak nehéz hasmenésénél a Terapeutánt (5,0 gr) vagy a Chronicin (1,5 gr napi adag­ban) jól bevált. Az esetek többségében a hasmenés 24—28 óra alatt megszűnt. A Kolostrant eredményesen használhatjuk a tejtáplálás idő­szakában bekövetkező emésztőszervi betegségeknél. Ilyen eset­ben a használatos tejpor-keverék etetését megszakítjuk s csak mérsékelten sózott teát adunk a beteg állatnak (egy-két ete­Madi Márton és Bíró Géza állatgon­dozók a Kolostran eleség elkészítése közben. tésre), ami után egy-két napig vagy az emésztőszervi rendelle­nesség megszűnéséig az előírt tejporkeverék mennyiségének felét, illetve kétharmadát Kolostran formájában adjuk. A víz mennyiségét is az eredetinek a kétharmadára csökkentjük. Az állatorvos utasítására természetesen gyógyszert is használunk. Az egészségi állapot helyreállításával két nap után a Ko­­lostranról fokozatosan áttérünk a megszokott tejporkeverékre. A Kolostrant a terményfelvásárló és ellátó vállalat hozza forgalomba járásonként. Műanyaggal impregnált papírzsákok­ban kerül a raktárakba 25 kg-os csomagolásban. A mezőgazda­­sági üzemeknek minden borjúra a szokott tejporkeverék mel­lett 2 kg Kolostran is jár. Egy kg 16,50 koronába kerül. Ahhoz, hogy a Kolostran teljes biológiai értékét megtartsuk, raktározása tiszta, hűvös, száraz, jól szellőztethető helyiségek­ben tanácsos. Ajánlatos a zsákokat állítva, fa rostokra elhe­lyezni olymódon, hogy a zsákok legalább 20 cm-re legyenek a faltól. Ezekben a raktárakban nagy tisztaságot kell tartani, rendszeresen el kell végezni a fertőtlenítést és a kártevők irtását. Kozma György mérnök, a Hroboűovoi (Alistáli) Efsz állattenyésztője Tudnivalók a Kolostran használatáról Soronlévö feladat Az állatok sikeres átteleltetése A cukorrépa s annak melléktermékei, továbbá a silókukorica az évelő és az egynyári takarmányok, valamint a rétiszéna a vártnál kisebb terméseredménye végett a téli időszak­ban nagyon gazdaságosan kell bánnunk a takarmánykészlettel. Ezt az is szükségessé teszi, hogy az ősz eleje nagyon száraz volt, s így az állatok táplálását a korábban begyűjtött készlet­ből kell megoldani. Tehát több lesz a takarmányozási napok száma, mint váruk. Emellett, — mint az illetékesek is hangsúlyozták — a tél folyamán a szarvasmarhák létszáma mintegy öt százalékkal emelkedik, s ugyanez várható a többi állatcsoportoknál is. Szerencsére a takarmányhiány nem minden kerületünkre jellemző. A kelet-szlovákiai ke­rületben, ahol a vegetáció alatt arártylag elegendő csapadék hullott, nincs takarmányínség. A szárazság legjobban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeit sújtotta. Persze eb­ben a tekintetben járásonként és gazdaságonként is változó a helyzet. HASZNÁLJUNK KI MINDEN TARTALÉKOT A vázoltak azt követelik, hogy a megoldásnál vegyük figyelembe a va­lóságos helyzetet. A kerületi és a já­rási mezőgazdasági igazgatóságok zootechnikusainak szlovákiai értekez­letén fölmérték a helyzetet. Megálla­pították, hogy az állatállomány hasz­­nosásgának megtartása és esetenkénti fokozása a szaporodás ellenére is le­hetséges. Ennek az a feltétele, hogy kezdet­től fogva mindenhol a lehető leggaz­daságosabban bánjanak a készlettel, veszni ne hagyjanak semmilyen hasz­nosítható teriméstakarmányt. Idén a szokottnál jobban igénybe kell venni a takarmányszalmát, a kukoricaszárat, a szilázst, a szenázst, az élelmiszer­­ipar hulladékait, a karbamidot stb. Az állatok táplálásában a téli időszakban nagyon jó szolgálatot tehet a külön­féle módon emészthetővé tett szalma, amiből elegendő készletünk van. Ha' jól kihasználjuk a rendelkezésre álló granuláló gépsorokat, megszívleljük a kutatók tanácsait, akkor a szarvas­­marhák átteleltetése. nem ütközik ko­molyabb nehézségekbe. A Nitrai Állattenyésztési Kutató­intézet dolgozóinak megállapítása szerinüugyanis a granulált szalma emészthetősége mintegy 10—20 száza­lékkal jobb, mint a természetes álla­potban etetett szalmáé. A granulátum­nak nagy előnye, hogy vitaminokkal, ásványi anyagokkal, az állatok táplá­lásában nélkülözhetetlen komponen­sekkel, abrakkal, lucernaliszttel, szá­rított répaszelettel és karbamiddal együtt lehet elkészíteni. Ezzel alap­jában véve teljes értékű táplálékot készíthetünk a szarvasmarha szá­mára. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóinté­zet az alábbi összetételben tanácsolja a TAKARMÁNYKÉSZÍTMÉNYT: 1. Finomra (1—2 cm) szecskázott szalmából 70, abrakból 10, szárított répaszeletből 15, karbamidból 3 és MPK III-ból 2 százalékot: 2. finomra szecskázott szalmából 50, abrakból 25, broiler baromfi mély­almából 20, karbamidból 3 és MPK III-ból 2 százalékot; 3. finomra szecskázott szalmából 50, abrakból 20, szárított répaszeletből 15, lucernalisztből 10, karbamidból 3 és MPK III-ból 2 százalékot. A takarmánykeverők a mezőgazda­­sági üzemek megrendelésére már idén olyan készítményt gyártanak, amelyet saját maguk is jól hasznosíthatnak a szarvasmarhák eleségének az elkészí­tésében. A készítmény (koncentrá­­tum) az alábbi összetevőket tartal­mazza: 20 százalék lucernalisztet, 13 —20 százalék III. osztályú extrahált darát, 7,5—18 százalék karbamidot, 10 százalék melaszt és 5—7 százalék bio­faktor kiegészítőt. Amennyiben a mezőgazdasági üze­mek rendelkeznek a fenti koncentrá­­tummal, úgy a takarmányt az alábbi módon maguk készíthetik el: 1. finomra szecskázott szalmából 50, abrakból 15, lucernalisztből 10, me­laszból 5, koncentrátumból pedig 20 százalékot: 2. abrakból 12, kukoricaszár-zúza­­lékból 65, lucernalisztből 8, koncent­rátumból pedig 15 százalékot; 3. abrakból 23, szárított répaszelet­ből 35, lucernalisztből 10, szárított répafejből 10, melaszból 8, koncentrá­tumból pedig 14 százalékot adhatnak és keverhetnek össze állataik táplá­lására. SZALMA ALAPANYAGBÓL KÉSZÜLT TAKARMÁNY A Terményfelvásárló és Ellátó Vál­lalatok Szakágazati Igazgatóságának takarmányipari kisérleti munkahelye az alábbi összetételt javasolja: árpaszalma-szecskából 50, lucerna­lisztből 10, gabonadarából 15, melasz­ból 5, és koncentrátumból pedig 20 százalékot tanácsol összekeverni. A fenti keveré’kből készült takar­mány ugyanis nagyon alkalmas a te­henek és a hízómarhák etetésére napi 4 kg adagban állatonként. Ha azonban egyedenként naponta 7 kg-ot adunk a takarmányból, abban az esetben a karbamid adagját 2 százalékra kell az eleségben korlátozni. Kívánatos, hogy ott, ahol mód van rá, jól kihasználják a pardubicei gra­­nuáló gépsorokat, továbbá a szárító­­berendezések (BS—6, BS—18) gra­nuláló egységeit is. Mezőgazdasági üzemeinkben a szal­mának a takarmányozásban való fel­­használása nem újdonság. Sokan is­merik a múltból a szalma pácolásá­nak, ízesítésének és különféle elké­szítésének a módozatait. A tél folya­mán ezekre több gazdaságban min­den bizonnyal visszatérnek. Ismeretes azonban a szalma más, vagyis erős lúggal való feltárása is. Erről azonban bővebb felvilágosítással a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet szolgálhat. Egyet azonban elárulha­tunk, hogy ezzel a módszerrel a ta­karmányszalma emészthetősége mint­egy 20 százalékkal javul. Az ilyen ké­szítményből egy tehén naponta 3—5 kg-ot fogyaszthat. A zootechnikusok szlovákiai érte­kezletén elhatározták, hogy a járások­ban — kijelölt mezőgazdasági üze­mekben — gyakorlatban is bemutat­ják, hogyan kell elkészíteni a vázolt szalma alapanyag takarmányokat, mi­ből mennyit adagolhatnak, a jó táp­lálék elkészítéséhez. Tanácsos, hogy ezekre az értekezletekre, bemutatókra a mezőgazdasági üzemek elküldjék illetékes szakembereiket. A MÉLYALOM HASZNOSÍTÁSA Már több mezőgazdasági üzemben eredményesen felhasználják a boilur baromfi mélyalmát a hízómarhák ta­karmányozásában. Ez ay módszer 1970- től ismeretes. Az illetékes szakembe­rek véleménye szerint a broiler ba­romfi mélyalma nagyon értékes táp­anyagösszetevőket tartalmaz, ezért jól felhasználható a hízómarhák ta­karmányozásában. Az ezzel elkészített takarmányból naponta hízónként 3—5 kg-ot adhatunk. A mennyiség termé­szetesen a mélyalom anyagának az emészthetőségétől függ! A broiler baromfi mélyalmának a felhasználása az állatok etetésében az egészségi alkalmasság függvénye. Ar­ra kell ügyelni, hogy a mélyalomból készült takarmánnyal a hízőmarhák közé be ne vigyünk valamilyen beteg­séget. Ha netalán valahol a broiler ba­­romfik mélyalmát fel akarnák hasz­nálni a hízómarhák takarmányozásá­ban, mielőtt erre rátérnének, lépjenek kapcsolatba az illetékes állategész­ségügyi szervekkel. Kérjék ki a véle­ményüket. Az adagolásról a járási mezőgazdasági igazgatóság szakem­berei adhatnak bővebb információt. KÉSZÍTSÜNK JÖMINŐSÉGÜ SZILÁZST Ebben a tekintetben még most is sok hasznosat tehetünk, hiszen a szi­­lázs kitűnő téli nedvdús takarmánya a szarvasmarháknak és a juhoknak. A silókukoricát és a szenázsnak szánt rétifüveket, az évelőket, s az egynyári zöldtakarmányokat már biztonságba helyeztük. Sajnos, kisebb mennyiség­ben, mint más években. Mi tehát a teendő? A répa és a burgonyater­mesztő gazdaságokban nagyon jó szi­lázst készíthetnek a répafejből, a cu­korgyári nyersszeletből, és a burgo­nyából. A répaszeletnek a szilázsolása főleg takarmányszalmával és kukori­caszár zúzalékkal ajánlatos. Vagyis 100 kg répaszelethez 12—20 kg szal­maszecska vagy kukoricaszár zúzalék szükséges. A burgonya szilázsolása nemcsak párolt, hanem nyers, zúzott állapot­ún is lehetséges hasonló módon, mint a cukorgyári nyersszelet esetében. A szilázsolásnál ügyeljünk arra, hogy az anyagok tiszta (földmentes) állapot­ban kerüljenek elvermelésre. Csak így készíthetünk kifogástalan minősé­gű szilázst télire. (hoksza)

Next

/
Thumbnails
Contents