Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-03 / 44. szám

1973. november 3. SZABAD FÖLDMŰVES, !5 CÉLJUK: 1975-IG 75 MÁZSÁS HEKTÁRHOZAM ELÉRÉSE KUKORICÁBÓL Ha a tudomány és a gyakorlat frigyre lép Több ízben hallottuk már mezőgazdasági üzemeink vezetői­től és szakembereitől: a mostani kapcsolataik sokkal őszin­tébbek, elmélyültebbek a magyarországi Tsz-vezetőkkel, járá­si mezőgazdasági irányító szervekkel, mezőgazdasági kutató intézetekkel, stb., mint az 1968—69-es politikai válság idősza­kában. Fogalmazzunk még világosabban: a jelenlegi együttmű­ködésre már kevésbé nyomja rá bélyegét a formaiság, az ün­nepi sallang; vagyis konkrétabb, tartalmasabb, célratörőbb — fölöttébb azért is rendkívüli hasznos. Egy évvel ezelőtt már beszámol­tunk arról, milyen szoros baráti kap­csolat szövődött a Trnovec nad Vá­­hom-1 (Tornóci) Egységes Földműves­szövetkezet és a Szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet dolgozói kö­zött. Ekkor summáztuk, milyen ered­ményeket szült ez az együtt működés, amely csupán egy éves múltra tekint­hetett vissza. Köztudott: hazánkban újfent „slá­ger“ a kukoricatermesztés. Hogy miért? Ezt nem kell különösképpen magyarázni. Annál inkább érdemes szót ejteni arról, mi volt a baráti együttműködés indítéka. — Tavalyelőtt 47 mázsás hektárho­zamot értünk el kukoricából, májusi morzsoltban — pergette visszaemlé­kezése fonalát Dezider Kolerám, a mérnök-mezőgazdász. — Ezért keres­­tük-kutattuk a lehetőségeket, miként érhetnénk el jóval bőségesebb termés­hozamot. Sokféleképp latolgattuk a helyzetet. Végül összegezhettük: ter­mészeti adottságaink és talajviszo­nyaink kitűnőek a kukoricatermesz­téshez, a tápanyagutánpőtlással, gyom­­irtószerek beszerzésével sincs külö­nösebb nehézségünk, hanem a leg­jobb kukoricafajták hiányzanak. Helyesen felismerték: szomszédaink jóval előttünk járnak a kukoricater­mesztésben. Többféle zárt termesztési rendszert alkalmaznak. Kiváló kuko­ricafajtáikkal nemzetközi viszonylat­ban Is rangos helyet, méltó elismerést vívtak ki már. Nem véletlen az sem, hogy évente mintegy hétezer tonna kiváló kukorica-vetőmagot hozunk be a Magyar Népköztársaságból. — Nos, ezért örültünk annyira a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet igen előnyös ajánlatának. Az intézet tudományos dolgozói azt mondták, először kísérletezzünk, me­lyik magyarországi kukoricafajta mi­ként alkalmazkodik a legkedvezőbben az itteni éghajlati és talajviszonyok­hoz, s melyik adja a legnagyobb hek­tárhozamot. Persze, nemcsak kiváló vetőmaghoz jutottunk, hanem gyakor­lati tanácsok egész garmadájával is elláttak minket szegedi barátaink. Vagyis, nem hagytak magunkra... A múlt évi eredmény? Alig akartunk hinni a saját szemünknek: húsz má­zsával többet értünk el a tavalyelőtti­hez viszonyítva, vagyis 67,22 mázsás hektárhozamátlagot. Ez mindennél beszédesebben bizonyít. Természetesen, mint ahogy a szó­lás-mondás tartja: Evés közben jön meg az étvágyl Hát a tornőciak is így vannak a kísérletezéssel. Mint ahogy a helyszínen tájékoztattak, az idén bővítették a fajta-skálát, összesen ti­zenegy kukoricafajtával kísérleteztek. A végeredményről számot adni még nem tudunk, mert a betakarításra ez­után kerül sor. Viszont a TERMESZTÉSI BEMUTATÓ tapasztalatairól számolunk be. Ezen az érdekes és tanulságos kukoricater­mesztési bemutatón résztvettek nem­csak a galántai, hanem a nitrai és a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás me­zőgazdasági üzemeinek agronőmusai, növénytermesztésti csoporvezetői szép számban. Akik eljöttek erre a szakmai tanács­kozásra, bizony igen értékes tapasz­talatokkal gazdagodtak. Hiszen olyan hírneves tudományos dolgozó tájé­koztatta őket a kukoricatermesztés legidőszerűbb kérdéseiről (tőszám/ha, rövid tenyészidejű kukoricafajták ter­mesztést sajátosságai, tápanyagután­pótlás, vegyszeres gyomirtás, stb.), mint dr. Erdei Péter, a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutató Intézet tudo­mányos osztályának vezetője. A fajta­­ismertetést és a gyakorlati bemutatót meg dr. Magassy Dániel szakmérnök végezte, illetőleg irányította. Sok kérdés vetődött fel ezen a gya­korlati bemutatón. Többek között a vetőmagellátás problémáját érintették a leggyakrabban. Ugyanis, eléggé bő a vetőmag-választék; csupán a galán­tai járásban 22 kukoricafajta közül választhatnak. Hát ez baj?! Valahogy így értelmezhető: talán a kiváló mi­nőségű, de kevesebb többet jelentene a termelő üzemeknek. A résztvevők még szorosabb, tevé­kenyebb együttműködést sürgettek e tekintetben a szocialista országok­kal. Vagyis a gyorsabb vetőmagcserét hangsúlyozták. Gyakorlati szempont­ból nagy ennek a jelentősége. Rövid tenyészidejű kukoricafajták vetőmag­beszerzését miért szorgalmazták a szakemberek? A vetésforgó miatt. Hosszabb tenyészidejű kukoricafajták késői beérése akadályokat gördít a búzavetés agrotechnikai határidejé­nek betartása elé. Eléggé nagy terü­leten kukorica nálunk a búza elővete­­ménye. A vetési határidő be nem tar­tásával együttjár a búza vetőágyának szakszerűtlen előkészítése, a talaj kellő pihentetése ilymódon — sajnos — elmarad. S ebből azután hektárho­­zam-csökkenés származik. Dr. Magassy Dániel szakmérnöktől megkérdeztük, mely kukoricafajták váltották ki a gyakorlati bemutató résztvevőinek legnagyobb érdeklődé­sét. — Értesüléseim szerint a Keszthe­lyi DC—364 kukoricafajtát Csehszlo­vákiában már több ezer hektáron eredményesen termesztik. Ez 240—260 cm, vékony, de erős szárú, generatív jellegű hibrid. Csöve erőteljes, egyen­letes magasságban, a talajtól 90—100 cm-re helyezkedik el. Korai érésű hibrid. Április második felében vetve szeptember elején betakarítható. Jó őszi búza elővetemény.- Megfigyelé­seink szerint a korai kukoricák után vetett őszi búza 2—3 mázsával több termést ad, mint a középérésű (FAO 500) vagy ennél hosszabb tenyészide­jű hibridek után. A KDC 364 elismert hibrid fővetésben megadja a 65—70 mázsát hektáronként. Az itteni bemu­tató résztvevőinek a legnagyobb ér­deklődését a KSC 360-as hibrid vál­totta ki. Ez középmagas, kétvonalas hibrid. Szára vékony, de igen erős. Fattyasodásra nem, de kétcsövűségre hajlamos. Szilárd szára és kiegyenlí­tett csőelhelyezkedése gépi betakarí­tásra kiválóan alkalmassá teszi. Ugyancsak jó őszt búza elővetemény. Ritkább állományban két csövet fej­leszt. A nagy termés egyik legfonto­sabb előfeltétele — mint a korai hib­rideknél általában — a nagy tőszám. Fontos, hogy betakarításkor hektáron­ként 50—52 ezer tő legyen e hibrid tábláin. Legalább egy mondatban hadd szól­junk a BE KE 270 háromvonalas siló­­hibridről: fattyasodásra hajlamos, sí­­•lónak,..június, végéig.. is.jiethető,- .opti-. mális növényszám silónak 80 ezer tő/ha; az NDK-ban öntözött viszonyok között, 100 ezer tő/ha-os növényállo­mánnyal 1000 mázsa zöldtermést is produkált hektáronkint. A tornóciak ezt a gyümölcsöző együttműködést a gabonatermesztés­re is kiterjesztették. A mostani vetés­idényben már GKT—32-es korai, ki­váló minőségű és GKT 8001-es búza­fajtát vetnek. Ez utóbbi törpe, szára 50 cm magas. A GKT 2861-és búzafaj­ta az Auróra fajtával egvidőben érő és igen nagy termőképességű. Télálló­ságuk kiváló. Az előbbi kettő igen jól bokrosodik. Reméljük, a jövő év májusában sor­ra kerülő hasonló gyakorlati bemuta­tóról nem késünk le. * örvendetes tény: jószomszédi, ba­ráti kapcsolataink — különösen az utóbbi években — nagyon kedvezően és sokoldalúan fejlődnek a KGST- országokkal, így a Magyar Népköz­­társasággal is. Az efféle együttműkö­dés társadalmi és népgazdasági szem­pontból egyaránt hasznos és előnyös. Népeinknek ez az egymásratalálása szilárd összekötő kapocs; ennélfogva a tudományos-műszaki előrehaladás, valamint a béke ügyét is szolgálja. N. Kovács István |y|alá nad Hronom (Kicsinden) és Kamenica nad Hronomon (Ga­­ramkövesden) már ebben az évben intenzíven működött az öntözőrend­szer. Hosszas mérlegelés után meg­kezdődött a vízmüvesítés második szakasza, Želiezovce, Kamenín (Zse­­líz, Kéménd) térségében, s ennek svo­­dovi (szódói) részlege már idén át­adásra kerül. Párhuzamosan megkez­dődtek a munkálatok a Garam men­tén Jur és Turá körzetében. Ebben az évben a Kálnai Talajjavító Vállalat Hronský Beňadik, Kozárovce szaka­szán megkezdte az előkészítő munká-A vén Garam latokat. Remény van arra, hogy 1974 -1975-ben Kálna nad Hronom, Maié Kozmárovce szakaszán is megkezdő­dik a munka. 'Mi jellemzi a felsorolt munkálatokat? A kormány a munkálatokat egy be­ruházó intézetre és egy kivitelező vállalatra bízta. Befejezte után a Ga­ram mentén összehangoltan lehetővé válik, mintegy 50—70 ezer hektár te­rület intenzív öntözéses művelése. A feladat mind a beruházóra, mind a ki­vitelezőre igen nagy felelősséget, munkaigényességet ró. A kivitelező­nek évek során sikerült bizonyítania, hogy alkalmas az ilyen nagyigényű technikailag sokoldalú építkezések valóraváltására. A nitrai Hydromelio­­rácie (talajjavító vállalat) kálnai és nitrai üzeme végzi a munkálatokat. Az egész egység mintegy 12 szivattyú­­állomás, sok-sok kilométer távolságú csőrendszer és a géptechnika szak­szerű beépítését igényli. Itt már a ko­rábbi kisebb öntözéses gazdaságok létesítése folyamán kellő tapasztalat­tal rendelkező szakgárdát sikerült ki­alakítani, résztvettek a galantai járás területén folyó nagy hatósugarú öntö­zőrendszer kivitelezésében a csalló­közi öntözőművek létrehozásában stb. A sikerek és tanulságok eredménye­ként történt a döntés, hogy a Garam menti öntözőrendszert tapasztalt vál­lalat építse meg. A kivitelezés során számos újítási javaslat megvalósítása, bevezetése te­szi lehetővé a munkafolyamatok gyor­sítását, minőségi javítását, és az ütem­tervek betartását. Az egyes szakaszo­kon olyan szakemberek dolgoznak, akik a kivitelezési tervek ismerete alapján előre viszik a mű sikeres be­fejezését, az időrendi tervek betartá­sával, miáltal az egyes szakaszok üzembe helyezése megvalósítható. A kivitelezésnél lehetséges lesz az egyes önálló rendszerek átkapcsolása, kikü­szöbölhetővé válik az esetleges tech­nikai hibák, zavarok előfordulása. Az öntözőrendszer vízigény© számottevő. A Garam jelenlegi vízhozama alig fe­dezi a szükséges mennyiséget. Ezért a közeli időszakban víztárolókat kell építeni. A víztárolók létesítése után lehet­séges lesz a sárpatakok, Vrbica, Lu­­žianka, Mal’anka valamint a Páris pa­tak bekapcsolása az öntözés meneté­be. Így kísérletként Túránál létesíte­nek egy vfzkiemelő szivattyú-állomást, amely a vizet nyomással a Vrbica pa­takon létesülő magasnyomású szivaty­­tyúállomásnak továbbítja. Ennek meg­valósításához azonban a kálnaiaknak előre kellett hozniuk a Vrbica patak szabályozási munkálatait, hogy a cső­mentén rendszer és egyéb művek beépítése már kellően kiépített formában való­suljon meg. Népgazdasági szempontból ezen mű­­vesítés nagy távlatok és fejlődés lehe­tőségét nyújtja a Garam menti mező­­gazdasági üzemeknek. Ma természete­sen még korai volna felmérni, mit je­lent ezen művesités az egyes szövet­kezetek és állami gazdaságok számá­ra. Egy azonban bizonyos, hogy az emberi munka révén ez a mű szocia­lista rendszerünknek nagy diadala. Ügy vélem, pár év múlva a termés­hozamok 10—15, esetleg nagyobb szá­zalékkal lesznek nagyobbak, s hama­­rosn visszatérül a beruházás értéke. Demeter István Megfontoltan előbbre jutni... A Sajó menti szövetkezetek már ki­heverték az árvíz-okozta károkat. Fél éven belül sikerült behozniuk a lema­radásokat, így a mezőgazdasági üze­mek vezetői és dolgozói ismét a jövő, a gyorsabb fejlődés felé fordíthatták figyelmüket. A legkisebb területű szövetkezetek még tavaly is a rožňavai (rozsnyöi) járásban voltak. Az árvízkárok teljes felszámloása után derült ki, hogy a termelés, a gazdálkodás, a további fejlődés a szűk formák közt nem bon­takozhat ki kellő módon. Ezt észre­vették mind a szövetkezeti tagok, mind pedig a vezetők. Néhány he­lyen már a múlt évben szükségessé vált az egyesülés. Az idén pedig való­ságos egyesülési hullám indult a járás területén. Egészen konkréten és elő­­rehaladottan február 16-án tíz szövet­kezetben bontakozott ki az egyesülési folyamat. A földművesszövetkezetek gyorsabb fejlődésének, a lehetőségek még jobb kihasználásának jelenleg vitathatat­lanul az egyik legjárhatóbb, legígére­tesebb útja a kis szövetkezetek össze­fogása, egyesítése. A végleges egyesülésre az eddig egyedül gazdálkodó kobeliárovoi fel­­sősajói, rejdovai, silicei, hrhovi (gör­gői) és prihradzanyi szövetkezetek várnak. Az egyesülési hullámot nem­csak a lemaradás ténye és a felzárkó­zásra való törekvés váltotta ki, ha­nem más fontos tényező is. Elsősorban a meglévő lehetőségek kihasználhatósága került előtérbe. Mindenütt, ahol az egyesülés megtör­tént, vagy folyamatban van, felismer­ték, hogy közösen, egy vezetőség irá­nyításával a lehetőségeket jobban ki­használják. Ezek elsődlegesen a sza­kosított termelési, üzemszervezési s a munkaszervezési lehetőségek. A gépe­ket, eszközöket, az emberi munkaerőt jobban, ütőképesebben, nagyobb ha­szonnal lehet kihasználni. Az eddigi 500—600, 1000 vagy a legalább 1500 hektáros efsz-ek egye­sülése lehetővé teszi a szakosított ágazatok kialakítását és a gépek jobb kihasználását. Ez egyben — a leg­több helyen — a zárt termelési rend­szerek (búza, burgonya, kukorica, cu­korrépa, teriméstakarmány, gyümöl­­csészet, szőlészet stb.) kialakítását teszi lehetővé. Az apró gazdaságok­ban zárt rendszerű termelést kialakí­tani egyszerűen lehetetlen. Ehhez megfelelő nagyságú területek kelle­nek, hogy a korszerű gépeket a tech­nológia követelménye szerint megfe­lelő haszonnal kihasználhassák. Ezek a gépek aránylag sokba kerülnek, s megvásárlásukra az apró szövetke­zetek képtelenek, viszont az egyesí­tett alapokból viszont már képesek. Az egyesülési folyamatkor az efsz­­ekben sokhelyütt hangsúlyozták: egy­előre semmi különöset nem akarnak, csak azt, hogy a rendelkezésre álló termelési, gazdasági és beruházási eszközöket az eddiginél jobban ki­használják. Ide tartozik olyan ténye­ző is, mint a szakemberek kihaszná­lása. így minden ágazat élére képzett szakembert állíthatnak, mert az anya­gi javakkal és az erőkkel együtt a szellemi, szakmai kapacitás is egye­sül. A termelésben és a gazdálkodás­ban olyan célokat szabtak meg, mint például: a helyi adottságoknak meg­felelően az állattenyésztés fejlesztése, nagyobb beruházások nélkül, a meg­lévő épületek és eszközök jobb ki­használása stb. Különféle tényezők is közrejátszot­tak, amelyek kiváltották az egyesülést és ezek a továbbiakban is erőteljesen hatnak. Ilyen például a zöldségter­mesztés, a gyümölcsészet fejlesztése, korszerűsítése stb. Ugyanis az állami támogatásnak feltételei vannak. Ezek­nek a feltételeknek az apró efsz-ek nem képesek eleget tenni, mert sem a földjük, sem a pénzük nem elegen­dő. Márpedig több gazdaságban sze­retnének korszerű gyümölcsészetet, felújítást és új telepítést. Egyesült nagyobb üzemben ezt könnyebb meg­valósítani. Örvendetes, a nagyüzemi zöldségtermesztésre való törekvés is. Sokan elmondták: kicsiben, elapró­zotton a mezőgazdasági üzemeknek zöldségtermesztéssel foglalkozni nem kifizetődő. Száz hektáros vagy ennél is nagyobb területen gépesítve' vi­szont már igen. Az egyesített szövet­kezetekben már ilyen tervek is van­nak. Az egyesülési folyamatot a járási pártbizottság és a mezőgazdasági igazgatóság vezetői irányítják, segí­tik. Segítenek a szervezésben, a fel­mérésben. a közgazdasági helyzet elemzésében, a tervek elkészítésében stb. A folyamatot sehol sem gyorsít­ják, sőt azt hangsúlyozzák, hogy az egyesítést mindenütt alapos megfon­tolás előzze meg. Csakis a szövetke­zetek tagsága döntő többségének aka­rata szerint lehet és szabad egyesíte­ni. így is történik mindenütt. A párt­­gyűléseken, a tagsági gyűléseken be­szélik meg az egyesülés szüksé^ze­­rüségét. a módozatokat, a problémá­kat, a feladatokat, a terveket és el­képzeléseket. ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents