Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-03 / 44. szám
Iá73. november 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE .13 TANÁCSKOZOTT A SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TÁRSADALMI ALBIZOTTSÁGA Magasabbra a mércét...! Nemrégiben tanácskozott a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának társadalmi albizottsága, Mérés Cyril elnökletével. Az értekezlet legfőbb napirendi pontját a szövetség eszmei-politikai neveléssel kapcsolatos 1974. évi fő irányelveinek megvitatása és szervezési-politikai intézkedések jóváhagyása képezte. Mint az előbbi lapszámunkban már közöltük, az ismét megnyíló szövetkezeti munkaiskolák gesztora — védnöke — a parasztszövetség. Az ezzel járó többletmunka és felelősség vállalására éppen a társadalmi küldetése predesztinálja a szövetséget. Am ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok szakmai és eszmeipolitikai továbbképzése az eddiginél rendszeresebbé és színvonalasabbá váljék, ennek a tevékenységnek az összehangolása központi tanácsadó testület létrehozását sürgette. Az ezirányú javaslatot Oravec Štefan előadó ismertette, majd a társadalmi albizottság tagjai egyhangúlag jóváhagyták. Végső soron a Központi Bizottság elnöksége is helybenhagyta e tanácsadó szerv működési szabályzatát. Ezután a szövetkezeti tagok 1973/74 évi téli továbbképzése tervének ismertetésére került sor. Megjegyezzük: a most következő felnőttoktatási idény a tavalyitól szervezettebbnek és nivósabbnak Ígérkezik. Ugyanis, ennek a tömegoktatásnak az alapját mostmár a szövetkezeti munkaiskola — és ezen belül a Haladó Tapasztalatok Iskolájának III. évfolyama (tévé-sorozat) — képezi. Ezenkívül a szövetség központi, járási szervei, illetőleg alapszervezetei tisztségviselőinek — no meg az efsz-ek állandó bizottságai elnökeinek — tudásgyarapítását két-három napos szemináriumok sora segfti. E szemináriumok a hatáskör sajátosságainak figyelembevételével szerveződnek. A helyzet így kívánja! A szövetség társadalmi-érdekvédelmi tevékenysége, a szervezeti élet igy válhat még tartalmasabbá, hatékonyabbá, s elmélyülhet az apparátus dolgozóinak felelősségérzete. Az 1974. évben újabb két történelmi jelentőségű évforduló vár reánk: a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a 30. évfordulója. Ezeknek az évfordulóknak a méltó megünnepléséhez szövetkezeti parasztságunknak is igen jelentős mértékben hozzá kell majd járulnia. Mégpedig újabb kezdeményezések kibontakoztatásával, a szocialista munkaverseny leghatékonyabb formáinak gyakorlati alkalmazásával, a termelési- és eladási tervek teljesítésével és túlszárnyalásával, az emberek élet- és munkahelyi körülményeinek még hathatósabb javításával. S nem utolsó sorban a téli felnőttoktatási idény jó hasznosításával, vagyis a szakmai-, eszmei-politikai felkészültséggel, hogy a mezőgazdasági termelés és az irányítás korszerűsítésének komoly problémáit sikeresen oldhassák meg. Valamennyi szövetkezeti tagot erre kötelez a CSKP XIV. és az efsz-ek VIII. országos kongresszusának határozata, s természetesen a CSKP KB plénumának a határozata, amely a mezőgazdaság továbbfejlesztésének irányelveit szabta meg, konkrétabb formában. A szövetség Központi Bizottságának társadalmi albizottsága értekezletének vitájában számos igen hasznos javaslat hangzott el. Többek között az is, hogy — bár sokat kell még javítaniuk tevékenységük színvonalán a szövetség járási bizottságainak —, de a legtöbbet tehetnek a szövetség alapszervezeteiben, vagyis az efszekben. Milyen értelemben? A jól szervezett szövetkezeti munkaiskola ne legyen más, mint a szövetség alapszervezetének egyik legfontosabb feladata. A másik? Az efsz-ek állandó bizottságainak (szociális, művelődési, stb.j, nagyobb aktivitása megmutatkozhat a társadalmi tevékenység tervének példás teljesítésben. S az sem lehet közömbös szemlélet tárgya, mennyire biztonságos a dologvégzés, az egészségügyi gondoskodás, a különféle jog- és rendszabályok következetes betartása. a szövetkezeti demokrácia gyakorlati érvényesítése, különös tekintettel a közös gondok, a közös feladatok részarányosabb elosztására. Szövetkezeteinkben végre dobják sutba azt a helytelen szemléletmódot: „Azért elnök, azért vezető, hogy „rázza a kulompot“! Hát csak az elnöké, a vezetőé a közös gazdaság gondja? ... Ahhoz, hogy a formaiságoktól megszabaduljon a vezetés, még sok a tennivaló. Mint már az előbb szó esett az évfordulók méltó megünnepléséről, az előkészület máris megkezdődhet. Rövidesen eljön az 1974. évi termelési-pénzügyi terv készítésének az ideje. S a mezőgazdaság szocialista átépítése 25. évfordulója tiszteletére vállalandó kötelezettségekről most kell beszélni, jóval az efsz-ek zárszámadó közgyűlése előtt. S jó lenne, ha a szövetkezetekben a szocialista brigádok, de különösen az e címért küzdő munkaközösségek sokkal inkább törődnének — termelési feladataik példás teljesítésén kívül — a társadalmi tevékenységgel is. A mennyiséget mostmár minőség kövesse: a szocialista brigádvezetők jövő évi II. szlovákiai találkozójának ez lehetne a legfőbb célkitűzése. Es így módosulhatna a brigádmozgalom jelszava: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! — kn — # A szakosítás és a korszerűsítés olcsóbbá, jövedelmezőbbé teszi a termelést ф Sok a tiszta haszon ф Négyezer juhot tartanak a jövőben ф Színvonalas üzemi étkezde az efsz-tagok részére ф Épül az új művelődési központ • Óvodát létesítettek, közös erővel ф A történelmi nevezetességű Dukla-szorostól délre, a nagy Domasai-tótól északkeletre, vadregényes tájon húzódik meg Stropkov mezővárosa. Hírnevét öregbíti a kerületben is élenjáró ONDAVA efsz, amely a haladó tapasztalatok gyakorlati iskolája is. E közös gazdaság vezetősége és tagsága nemcsak az új technológia, a termelésszakosítás célszerű megvalósításáért érdemel elismerést, hanem azért; is, hogy sokoldalúan gondoskodnak az élet- és munkahelyi körülmények rendszeres javltásá-Kiváló szövetkezet A Dukla-szorostól Jogtanácsadó délre embereket nevelni. Manapság közös gazdaságunk vonzereje igen nagy. A tagok életkorátlaga eléggé kedvező: 130 tagunk 18—40 év közötti. S ami öröm számunkra: szinte hetenként jelentkezik egy-két fiatal a tagjaink sorába. Hát Így van ez! A veteránok — ha a jelenlegi kiváló eredményekről beszélnek — egy röpke pillanatra vissza-visszatekintenek a megtett küzdelmes útra, a hősi korra. Viszont szívesebben beszélnek a jelenről. Örömmel újságolják, hogy az 1800 111® УУ A miniszálló és üzemi étkezde, előtérben „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés viselője, RuSAák Michal efsz-elnök, vendégeivel beszélget. Jog»* e a szövetkezetekben a szabad szombat? Az egyes szövetkezetekben a munkaidőt a taggyűlés állapítja meg. A szövetkezetek tagsága munkaidejét tekintve eddig sem a szövetkezeti jog előírásai, de más jogszabályok sem rendezték egységesen. Tehát a szövetkezetek tagjai munkahetének hossza sincs központilag egységesen rendezve, ezért ez egyes szövetkezetekben különböze lehet. Sőt különböző lehet egy szövetkezet keretén belül is — a munkakategóriák szerint. Hasonló a helyzet az egyes műszakok időtartamát tekintve is. Ezek az elvek azonban csak a szövetkezetek tagjaira vonatkoztak Nem vonatkoznak a szövetkezetekben dolgozó alkalmazottakra, mert ezekre teljes mértékben alkalmazni kell a Munkatörvénykönyv idevágó szakaszait. A Munkatörvénykönyv szerint a dolgozók munkaidejét úgy lehet beosztani, hogy hetenként öt napot dolgozzanak és két napot pihenjenek. Ha ezt a munka jellege, az üzem feltételei és a közérdek megengedi, a munkaszüneti napokat úgy kell megállapítani, hogy közvetlenül egymás után következzenek és ha ez lehetséges, akkor szombatra és vasárnapra, illetve vasárnapra és hétfőre essenek. Ha ezt főleg megszakítás nélkül működő munkahelyeken és a szolgáltató üzemekben nem lehet végrehajtani, akkor a dolgozók minden héten két egymásután kővetkező, vagy pedig külön-külön álló pihenő napot kapnak. Bércsökkenés nélküli munkaidő rövidítést olyan munkahelyeken lehet bevezetni, ahol megteremtették az állami tervfeladatok teljesítésének feltételeit anélkül, hogy több munkaerőt, több beruházást több energiát követelnének, valamint ez nem vonja magával a termékek minőségének csökkenését. A munkaidő rövidítést a belső tartalékok feltárásával és kihasználásával kell elérni, főleg a termelés műszaki-szervezeti színvonalának állandó növekedésével és a munkaidő következetes kihasználásával. A munkaidő rövidítés nem vonhatja maga után a túlórában végzett munka növekedését. E kérdéssel kapcsolatban megjegyzendő: a munkaidőt úgy kell beosztani, hogy minden dolgozónak hetente egy huzamban legalább 32 óra pihenés jusson. Ha ezt az üzem viszonyai megengedik, akkor a megszakítás nélküli pihenést úgy kell beosztani, hogy ezt az üzem minden dolgozója ugyanazon napon vehesse ki, hogy beleessék a vasárnap is. Idény- és kampánymunkák esetében a mezőgazdaság kivételével, továbbá a közlekedésben, a postánál, kulturális intézményekben és a megszakítás nélkül dolgozó üzemekben a munkáltató szerv vezetője a munkaidőt úgy oszthatja be, hogy a megszakítás nélküli pihenés csiak 24 órát tartson, de azzal a feltétellel, >hogy a dolgozók elgalább minden harmadik héten megszakítás nélkül 32 órás pihenést kapjanak. A mezőgazdaságban, és az állattenyésztésben az egész év folyamán, a növénytermesztésben pedig a mezei munkák idején a munkáltató szerv vezetője a munkaidőt úgy oszthatja be, hogy a dolgozók 32 órás megszakítás nélküli pihenésben legalább kéthetenként részesüljenek. Máskülönben a munkaidőt úgy kell beosztani, hogy az egyes műszakok között legalább 12 órás megszakítás nélküli pihenés legyen. Ezt a műszakok közti szabad időt 8 órára lehet csökkenteni 18 évnél idősebb dolgozóknál, ha ezek megszakítás nélkül üzemelő munkahelyeken, turnusokban, a mezőgazdaságban nyilvános étkezdékben vagy kulturális intézményekben dolgoznak, vagy pedig sürgős javítómunkát végeznek, illetve ha rendkívüli esetekről van szó (életmentés, a dolgozók egészségének megóvása, árvíz stb.j. A megszakítás nélkül működő üzemekben dolgozó asszonyoknál az egyes műszakok közötti pihenés ideje azonban nem lehet kevesebb, mint 11 óra. (Válasz több olvasónk kérdésére.) (dr.) ról. A példás szociális gondoskodás és a közősből eredő személyi jövedelem olyan légkört alakított ki, hogy nagyon otthonosan érzik magukat, nem kívánkoznak el a szövetkezetből. Sőt, méltóképpen fejlesztik és védelmezik közös gazdaságukat. ...........-i Ezt az előzetes véleményt a tagokkal való személyes beszélgetések (baromfitelep, javítóműhely, juhtenyészet) alapján formáltuk. Átlagon felüli szövetkezeti nagyüzem ez, amelyben a termelés korszerűsítésére, szakosítására és a munkatermelékenység fokozására törekszenek. A magasfokú gépesítéssel munkaerőket takarítanak meg: ez indokolt, hiszen a volt járási székhelyen könvnyebb a dolgozók elhelyezkedése, mint másutt. Meg kell tehát „fogni“ minden dologszerető embert, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. ... Igaz, voltak nehezebb Idők Is, amikor a tagság éjt Is nappallá, ünnepet Is hétköznappá téve dolgozott. A belső reakció romboló, megtévesztő aknamunkája kövekeztében a tagok több mint fele hátat fordított a közösnek. De a legőntudatosabbak — bízva a jövőben — nem adták fel a küzdelmet. Rušfták Michal az efsz-elnök feleségével hosszabb ideig száz szarvasmarhát is gondozott. Már-már úgy tűnt, nem bírják tovább a megerőltető hajszát. Több hónapon át a közös gazdaság fizetőképtelen volt — a bentmaradtak azonban ennek ellenére derekasan, szívósan helytálltak. — Szorgalmas munkánk kiváló gazdasági eredményei viszszacsalogatták a „tékozló fiúkat“ — mondogatta az elnök. — Tévelygésüket sose hánytuk a szemükre; jó politikai meggyőző-nevelő munkával igyekeztünk belőlük szocialista típusú hektáros szövetkezetük évi bevétele már eléri a 38 millió koronát. Az egy hektárra jutó árutermelés értéke már 13 600 korona. Csaknem minden termelési ágazat magasan jövedelmező: például a baromfitenyészet 8 millió koronával gazdagítja évente a közös kasszáját. A negyvenezer tyúk évi tojáshozamátlaga 250 körül mozgott a múlt évben. Az új technológia alkalmazása lényegesen fokozta a munkatermelékenységet (az 55 fillérért kitermelt tojást 77 fillérért értékesítik). A haszonkulcs igen jó a pecsenyecsirkék előállítása esetében is. Két műszakban dolgoznak a baromfigondozók, s így jut idejük a pihenésre, szórakozásra és a művelődésre Is. Az évi tejhozamátlag már meghaladja a háromezer litert. A korszerűsítési eljárásokkal olcsóbbá tették a termelést. Mivel a tehenészet jövedelmező, úgy döntöttek, az egyesült szövetkezetben a jövőben másfélezer tehenet tartanak. A juhászaitól sem félnek már a tagok, s a fiatalok Is szívesen vállalnak munkát: a legkorszerűbb a fejóberendezés. Egyelőre a cigája juhok száma ezer darab; az itteni feltételek közepette jövedelmező ez az üzemág. Darabonként 3,3 kg gyapjút nyírnak, s 20 kiló sajtot értékesítenek. Kitűnő szakemberek a juhászok, ennélfogva úgy határozott a vezetőség, hogy a jövőben négyezer juhot tenyésztenek. További gépi berendezéseket vásárolnak, s korszerű szociális épületet hoznak tető alá, majd rendeznek he. Itt azután majd nemcsak tisztálkodhatnak a dolgozók, hanem kulturáltan étkezhetnek; a szövetkezet üzemi étkezdéjéből szállítanak majd ide friss, meleg ételt. Szövetkezeti éttermük közelében volt egy mocsaras terület. Ezt lecsapolták és hat hektáros halastavat létesítettek, amelyben húszezer pontyot tenyésztenek. Tervek szerint víziszárnyas-tenyészetre is berendezkednek majd a halastavon. Ez nemcsak a termelés célját szolgálja — már mint a halastó! hanem esztétikai szempontból Is vonzóbbá teszi a mini-szálló és étterem környékét. Szívesen elidőznek itt a vendégek Is, eleinézegetve a jó türelmű, zsákmányra váró horgászokat. A Stropkovi Ondava Egységes Földművesszövetkezet termelési eredményei tehát nem mindennaposak. Az üzemfejlesztési tervek Is arról tanúskodnak, hozzáértő vezetögárda forgatja a közös gazdaság „kormánykerekét“. Hogy idáig juthattak, ez céltudatos jövőformálás eredménye. Például nagyon felkarolták és segítették mindazon tagjaikat, akik tanultak: s ma már hét főiskolai és 24 középiskolai végzettségű taggal rendelkeznek. A szövetkezet vezetősége évente szerződéseket köt a fiatalokkal, akik tanulni vágynak. A szakemberek és a rászoruló fiatalok részére húsz lakásegységet épített a szövetkezet. Ha megnősülnek, Illetőleg férjhez mennek a fiatalok, ezer koronát és egymázsás sertést kapnak nászajándékul. A fiatalasszonyoknak sem okoz már gondot a közös munkába való bekapcsolódás; az ONDAVA- étteremben Jutányosán étkezhetnek családjukkal együtt. Naponta 100—120 ebédet készítenek Itt. Élnek Is a szövetkezet nyújtotta lehetőséggel: mintegy negyven asszony fogyasztja — a többi között — az üzemi étkezde Ízletes főztjét. A tagok kávézgatni, szórakozni is szívesen járnak ide — dolgavégeztével. A város és a közös gazdaság szemlélése közben tudtuk meg: több létesítményt közös beruházással építettek, a hnb, az efsz és a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet összefogásával. Közös létesítmény például a sportpálya, a művelődési központ és az üzletház. Egy közös épületben — melynek költségeit fele-fele arányban a hnb és az efsz fedezi — lesz önkiszolgáló üzlet, újabb étterem, ifjúsági klub, könyvtár, s az érdekkörök is helyet kapnak. Ugyancsak közös erőfeszítéssel épült a szövetkezeti óvoda, valamint az egészségügyi központ. Mindebből látható: nemcsak a termelés fejlesztésével, hanem a közintézmények építésével, az епфег iránti gondoskodással is törődnek. A gazdasági udvarok útjai betonozottak, s a távlati tervek szerint a mezei utakat Is kikövezik, ami a szállítást teszi majd kultúráltabbá, s jobban megkímélhetők az erőgépek, csökkenthető az üzemanyag. íme egy igazi szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely bizonyltja, ha felhasználjuk a társadalmi rendszerünk nyújtotta lehetőségeket, az eredmény sem marad el. Vagyis, többet kell tenni az emberekért — a dolgozók bevonásával. Dobjuk a történelem „szemétládájába“ a fejlődést fékező igénytelenséget! BÁLLÁ JÖZSEF A közös erővel épített óvoda.
