Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-03 / 44. szám

Iá73. november 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE .13 TANÁCSKOZOTT A SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TÁRSADALMI ALBIZOTTSÁGA Magasabbra a mércét...! Nemrégiben tanácskozott a Szövetkezeti Földmű­vesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának társadalmi albizottsága, Mérés Cyril elnökletével. Az értekezlet legfőbb napirendi pontját a szövetség eszmei-politikai neveléssel kapcsolatos 1974. évi fő irányelveinek megvitatása és szervezési-politikai in­tézkedések jóváhagyása képezte. Mint az előbbi lapszámunk­ban már közöltük, az ismét megnyíló szövetkezeti munka­iskolák gesztora — védnöke — a parasztszövetség. Az ezzel já­ró többletmunka és felelősség vállalására éppen a társadalmi küldetése predesztinálja a szö­vetséget. Am ahhoz, hogy a szövetkeze­ti tagok szakmai és eszmei­politikai továbbképzése az ed­diginél rendszeresebbé és szín­vonalasabbá váljék, ennek a te­vékenységnek az összehango­lása központi tanácsadó testü­let létrehozását sürgette. Az ez­­irányú javaslatot Oravec Štefan előadó ismertette, majd a társadalmi albizottság tagjai egyhangúlag jóváhagyták. Vég­ső soron a Központi Bizottság elnöksége is helybenhagyta e tanácsadó szerv működési sza­bályzatát. Ezután a szövetkezeti tagok 1973/74 évi téli továbbképzése tervének ismertetésére került sor. Megjegyezzük: a most kö­vetkező felnőttoktatási idény a tavalyitól szervezettebbnek és nivósabbnak Ígérkezik. Ugyanis, ennek a tömegoktatásnak az alapját mostmár a szövetkezeti munkaiskola — és ezen belül a Haladó Tapasztalatok Iskolá­jának III. évfolyama (tévé-so­rozat) — képezi. Ezenkívül a szövetség központi, járási szer­vei, illetőleg alapszervezetei tisztségviselőinek — no meg az efsz-ek állandó bizottságai el­nökeinek — tudásgyarapítását két-három napos szemináriu­mok sora segfti. E szemináriu­mok a hatáskör sajátosságainak figyelembevételével szerveződ­nek. A helyzet így kívánja! A szövetség társadalmi-érdekvé­delmi tevékenysége, a szerve­zeti élet igy válhat még tartal­masabbá, hatékonyabbá, s elmé­lyülhet az apparátus dolgozói­nak felelősségérzete. Az 1974. évben újabb két tör­ténelmi jelentőségű évforduló vár reánk: a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 25. és a Szlovák Nemzeti Fel­kelésnek a 30. évfordulója. Ezeknek az évfordulóknak a méltó megünnepléséhez szövet­kezeti parasztságunknak is igen jelentős mértékben hozzá kell majd járulnia. Mégpedig újabb kezdeményezések kibontakozta­tásával, a szocialista munkaver­seny leghatékonyabb formáinak gyakorlati alkalmazásával, a termelési- és eladási tervek tel­jesítésével és túlszárnyalásával, az emberek élet- és munkahelyi körülményeinek még hatható­sabb javításával. S nem utolsó sorban a téli felnőttoktatási idény jó hasznosításával, vagyis a szakmai-, eszmei-politikai felkészültséggel, hogy a mező­­gazdasági termelés és az irá­nyítás korszerűsítésének ko­moly problémáit sikeresen old­hassák meg. Valamennyi szö­vetkezeti tagot erre kötelez a CSKP XIV. és az efsz-ek VIII. országos kongresszusának hatá­rozata, s természetesen a CSKP KB plénumának a határozata, amely a mezőgazdaság tovább­fejlesztésének irányelveit szab­ta meg, konkrétabb formában. A szövetség Központi Bizott­ságának társadalmi albizottsága értekezletének vitájában szá­mos igen hasznos javaslat hangzott el. Többek között az is, hogy — bár sokat kell még javítaniuk tevékenységük szín­vonalán a szövetség járási bi­zottságainak —, de a legtöbbet tehetnek a szövetség alapszer­vezeteiben, vagyis az efsz­­ekben. Milyen értelemben? A jól szervezett szövetkezeti mun­kaiskola ne legyen más, mint a szövetség alapszervezetének egyik legfontosabb feladata. A másik? Az efsz-ek állandó bi­zottságainak (szociális, művelő­dési, stb.j, nagyobb aktivitása megmutatkozhat a társadalmi tevékenység tervének példás teljesítésben. S az sem lehet közömbös szemlélet tárgya, mennyire biztonságos a dolog­végzés, az egészségügyi gon­doskodás, a különféle jog- és rendszabályok következetes be­tartása. a szövetkezeti demokrá­cia gyakorlati érvényesítése, különös tekintettel a közös gon­dok, a közös feladatok rész­­arányosabb elosztására. Szövet­kezeteinkben végre dobják sut­ba azt a helytelen szemléletmó­dot: „Azért elnök, azért vezető, hogy „rázza a kulompot“! Hát csak az elnöké, a vezetőé a kö­zös gazdaság gondja? ... Ah­hoz, hogy a formaiságoktól megszabaduljon a vezetés, még sok a tennivaló. Mint már az előbb szó esett az évfordulók méltó megünnep­léséről, az előkészület máris megkezdődhet. Rövidesen eljön az 1974. évi termelési-pénzügyi terv készítésének az ideje. S a mezőgazdaság szocialista átépí­tése 25. évfordulója tisztele­tére vállalandó kötelezettségek­ről most kell beszélni, jóval az efsz-ek zárszámadó közgyűlése előtt. S jó lenne, ha a szövetkeze­tekben a szocialista brigádok, de különösen az e címért küzdő munkaközösségek sokkal in­kább törődnének — termelési feladataik példás teljesítésén kívül — a társadalmi tevékeny­séggel is. A mennyiséget most­már minőség kövesse: a szocia­lista brigádvezetők jövő évi II. szlovákiai találkozójának ez le­hetne a legfőbb célkitűzése. Es így módosulhatna a brigád­mozgalom jelszava: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! — kn — # A szakosítás és a kor­szerűsítés olcsóbbá, jöve­delmezőbbé teszi a terme­lést ф Sok a tiszta haszon ф Négyezer juhot tarta­nak a jövőben ф Színvo­nalas üzemi étkezde az efsz-tagok részére ф Épül az új művelődési központ • Óvodát létesítettek, kö­zös erővel ф A történelmi nevezetességű Dukla-szorostól délre, a nagy Domasai-tótól északkeletre, vad­regényes tájon húzódik meg Stropkov mezővárosa. Hírnevét öregbíti a kerület­ben is élenjáró ONDAVA efsz, amely a haladó tapasztalatok gyakorlati iskolája is. E közös gazdaság vezetősége és tag­sága nemcsak az új technoló­gia, a termelésszakosítás cél­szerű megvalósításáért érdemel elismerést, hanem azért; is, hogy sokoldalúan gondoskod­nak az élet- és munkahelyi kö­rülmények rendszeres javltásá-Kiváló szövetkezet A Dukla-szorostól Jogtanácsadó délre embereket nevelni. Manapság közös gazdaságunk vonzereje igen nagy. A tagok életkorátla­ga eléggé kedvező: 130 tagunk 18—40 év közötti. S ami öröm számunkra: szinte hetenként jelentkezik egy-két fiatal a tag­jaink sorába. Hát Így van ez! A veteránok — ha a jelenlegi kiváló eredmé­nyekről beszélnek — egy röpke pillanatra vissza-visszatekinte­­nek a megtett küzdelmes útra, a hősi korra. Viszont szíveseb­ben beszélnek a jelenről. Öröm­mel újságolják, hogy az 1800 111® УУ A miniszálló és üzemi étkezde, előtérben „Az építésben szer­zett érdemekért“ kitüntetés viselője, RuSAák Michal efsz-elnök, vendégeivel beszélget. Jog»* e a szövetkezetekben a szabad szombat? Az egyes szövetkezetekben a munkaidőt a taggyűlés állapítja meg. A szövetkezetek tagsá­ga munkaidejét tekintve eddig sem a szövet­kezeti jog előírásai, de más jogszabályok sem rendezték egységesen. Tehát a szövetkezetek tagjai munkahetének hossza sincs központilag egységesen rendezve, ezért ez egyes szövetke­zetekben különböze lehet. Sőt különböző lehet egy szövetkezet keretén belül is — a munka­­kategóriák szerint. Hasonló a helyzet az egyes műszakok időtartamát tekintve is. Ezek az el­vek azonban csak a szövetkezetek tagjaira vo­natkoztak Nem vonatkoznak a szövetkezetek­ben dolgozó alkalmazottakra, mert ezekre tel­jes mértékben alkalmazni kell a Munkatörvény­könyv idevágó szakaszait. A Munkatörvénykönyv szerint a dolgozók munkaidejét úgy lehet beosztani, hogy heten­ként öt napot dolgozzanak és két napot pihen­jenek. Ha ezt a munka jellege, az üzem felté­telei és a közérdek megengedi, a munkaszüneti napokat úgy kell megállapítani, hogy közvetle­nül egymás után következzenek és ha ez lehet­séges, akkor szombatra és vasárnapra, illetve vasárnapra és hétfőre essenek. Ha ezt főleg megszakítás nélkül működő munkahelyeken és a szolgáltató üzemekben nem lehet végrehaj­tani, akkor a dolgozók minden héten két egy­másután kővetkező, vagy pedig külön-külön álló pihenő napot kapnak. Bércsökkenés nélküli munkaidő rövidítést olyan munkahelyeken lehet bevezetni, ahol megteremtették az állami tervfeladatok telje­sítésének feltételeit anélkül, hogy több mun­kaerőt, több beruházást több energiát követel­nének, valamint ez nem vonja magával a ter­mékek minőségének csökkenését. A munkaidő rövidítést a belső tartalékok feltárásával és ki­használásával kell elérni, főleg a termelés mű­szaki-szervezeti színvonalának állandó növeke­désével és a munkaidő következetes kihaszná­lásával. A munkaidő rövidítés nem vonhatja maga után a túlórában végzett munka növeke­dését. E kérdéssel kapcsolatban megjegyzendő: a munkaidőt úgy kell beosztani, hogy minden dolgozónak hetente egy huzamban legalább 32 óra pihenés jusson. Ha ezt az üzem viszonyai megengedik, akkor a megszakítás nélküli pihe­nést úgy kell beosztani, hogy ezt az üzem min­den dolgozója ugyanazon napon vehesse ki, hogy beleessék a vasárnap is. Idény- és kampánymunkák esetében a mező­gazdaság kivételével, továbbá a közlekedésben, a postánál, kulturális intézményekben és a megszakítás nélkül dolgozó üzemekben a mun­káltató szerv vezetője a munkaidőt úgy oszt­hatja be, hogy a megszakítás nélküli pihenés csiak 24 órát tartson, de azzal a feltétellel, >hogy a dolgozók elgalább minden harmadik héten megszakítás nélkül 32 órás pihenést kapjanak. A mezőgazdaságban, és az állattenyésztésben az egész év folyamán, a növénytermesztésben pedig a mezei munkák idején a munkáltató szerv vezetője a munkaidőt úgy oszthatja be, hogy a dolgozók 32 órás megszakítás nélküli pihenésben legalább kéthetenként részesülje­nek. Máskülönben a munkaidőt úgy kell beosztani, hogy az egyes műszakok között legalább 12 órás megszakítás nélküli pihenés legyen. Ezt a műszakok közti szabad időt 8 órára lehet csökkenteni 18 évnél idősebb dolgozóknál, ha ezek megszakítás nélkül üzemelő munkahelye­ken, turnusokban, a mezőgazdaságban nyilvá­nos étkezdékben vagy kulturális intézmények­ben dolgoznak, vagy pedig sürgős javítómun­kát végeznek, illetve ha rendkívüli esetekről van szó (életmentés, a dolgozók egészségének megóvása, árvíz stb.j. A megszakítás nélkül működő üzemekben dolgozó asszonyoknál az egyes műszakok közötti pihenés ideje azonban nem lehet kevesebb, mint 11 óra. (Válasz több olvasónk kérdésére.) (dr.) ról. A példás szociális gondos­kodás és a közősből eredő sze­mélyi jövedelem olyan légkört alakított ki, hogy nagyon ott­honosan érzik magukat, nem kívánkoznak el a szövetkezet­ből. Sőt, méltóképpen fejlesztik és védelmezik közös gazdaságu­kat. ...........-i Ezt az előzetes véleményt a tagokkal való személyes beszél­getések (baromfitelep, javító­műhely, juhtenyészet) alapján formáltuk. Átlagon felüli szö­vetkezeti nagyüzem ez, amely­ben a termelés korszerűsítésé­re, szakosítására és a munka­termelékenység fokozására tö­rekszenek. A magasfokú gépe­sítéssel munkaerőket takaríta­nak meg: ez indokolt, hiszen a volt járási székhelyen könv­­nyebb a dolgozók elhelyezke­dése, mint másutt. Meg kell te­hát „fogni“ minden dologszerető embert, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. ... Igaz, voltak nehezebb Idők Is, amikor a tagság éjt Is nap­pallá, ünnepet Is hétköznappá téve dolgozott. A belső reakció romboló, megtévesztő aknamun­kája kövekeztében a tagok több mint fele hátat fordított a kö­zösnek. De a legőntudatosab­­bak — bízva a jövőben — nem adták fel a küzdelmet. Rušfták Michal az efsz-elnök feleségé­vel hosszabb ideig száz szarvas­­marhát is gondozott. Már-már úgy tűnt, nem bírják tovább a megerőltető hajszát. Több hó­napon át a közös gazdaság fi­zetőképtelen volt — a bentma­radtak azonban ennek ellenére derekasan, szívósan helytálltak. — Szorgalmas munkánk ki­váló gazdasági eredményei visz­­szacsalogatták a „tékozló fiú­kat“ — mondogatta az elnök. — Tévelygésüket sose hánytuk a szemükre; jó politikai meggyő­ző-nevelő munkával igyekez­tünk belőlük szocialista típusú hektáros szövetkezetük évi be­vétele már eléri a 38 millió ko­ronát. Az egy hektárra jutó árutermelés értéke már 13 600 korona. Csaknem minden ter­melési ágazat magasan jövedel­mező: például a baromfitenyé­szet 8 millió koronával gazda­gítja évente a közös kasszáját. A negyvenezer tyúk évi tojás­hozamátlaga 250 körül moz­gott a múlt évben. Az új tech­nológia alkalmazása lényegesen fokozta a munkatermelékeny­séget (az 55 fillérért kitermelt tojást 77 fillérért értékesítik). A haszonkulcs igen jó a pecse­nyecsirkék előállítása esetében is. Két műszakban dolgoznak a baromfigondozók, s így jut ide­jük a pihenésre, szórakozásra és a művelődésre Is. Az évi tejhozamátlag már meghaladja a háromezer litert. A korszerűsítési eljárásokkal olcsóbbá tették a termelést. Mi­vel a tehenészet jövedelmező, úgy döntöttek, az egyesült szö­vetkezetben a jövőben másfél­ezer tehenet tartanak. A juhászaitól sem félnek már a tagok, s a fiatalok Is szívesen vállalnak munkát: a legkorsze­rűbb a fejóberendezés. Egyelőre a cigája juhok száma ezer da­rab; az itteni feltételek köze­pette jövedelmező ez az üzem­ág. Darabonként 3,3 kg gyapjút nyírnak, s 20 kiló sajtot érté­kesítenek. Kitűnő szakemberek a juhászok, ennélfogva úgy ha­tározott a vezetőség, hogy a jö­vőben négyezer juhot tenyész­tenek. További gépi berendezé­seket vásárolnak, s korszerű szociális épületet hoznak tető alá, majd rendeznek he. Itt az­után majd nemcsak tisztálkod­hatnak a dolgozók, hanem kul­turáltan étkezhetnek; a szövet­kezet üzemi étkezdéjéből szál­lítanak majd ide friss, meleg ételt. Szövetkezeti éttermük közelé­ben volt egy mocsaras terület. Ezt lecsapolták és hat hektáros halastavat létesítettek, amely­ben húszezer pontyot tenyész­tenek. Tervek szerint víziszár­­nyas-tenyészetre is berendez­kednek majd a halastavon. Ez nemcsak a termelés célját szol­gálja — már mint a halastó! hanem esztétikai szempontból Is vonzóbbá teszi a mini-szálló és étterem környékét. Szívesen elidőznek itt a vendégek Is, el­einézegetve a jó türelmű, zsák­mányra váró horgászokat. A Stropkovi Ondava Egységes Földművesszövetkezet termelési eredményei tehát nem minden­naposak. Az üzemfejlesztési ter­vek Is arról tanúskodnak, hoz­záértő vezetögárda forgatja a közös gazdaság „kormánykere­két“. Hogy idáig juthattak, ez céltudatos jövőformálás ered­ménye. Például nagyon felka­rolták és segítették mindazon tagjaikat, akik tanultak: s ma már hét főiskolai és 24 közép­iskolai végzettségű taggal ren­delkeznek. A szövetkezet veze­tősége évente szerződéseket köt a fiatalokkal, akik tanulni vágy­nak. A szakemberek és a rászo­ruló fiatalok részére húsz la­kásegységet épített a szövetke­zet. Ha megnősülnek, Illetőleg férjhez mennek a fiatalok, ezer koronát és egymázsás sertést kapnak nászajándékul. A fiatal­­asszonyoknak sem okoz már gondot a közös munkába való bekapcsolódás; az ONDAVA- étteremben Jutányosán étkez­hetnek családjukkal együtt. Na­ponta 100—120 ebédet készíte­nek Itt. Élnek Is a szövetkezet nyújtotta lehetőséggel: mintegy negyven asszony fogyasztja — a többi között — az üzemi ét­kezde Ízletes főztjét. A tagok kávézgatni, szórakozni is szíve­sen járnak ide — dolgavégezté­­vel. A város és a közös gazda­ság szemlélése közben tudtuk meg: több létesítményt közös beruházással építettek, a hnb, az efsz és a Jednota Népi Fo­gyasztási Szövetkezet összefo­gásával. Közös létesítmény pél­dául a sportpálya, a művelődési központ és az üzletház. Egy kö­zös épületben — melynek költ­ségeit fele-fele arányban a hnb és az efsz fedezi — lesz önki­szolgáló üzlet, újabb étterem, ifjúsági klub, könyvtár, s az ér­dekkörök is helyet kapnak. Ugyancsak közös erőfeszítéssel épült a szövetkezeti óvoda, va­lamint az egészségügyi központ. Mindebből látható: nemcsak a termelés fejlesztésével, ha­nem a közintézmények építésé­vel, az епфег iránti gondosko­dással is törődnek. A gazdasági udvarok útjai betonozottak, s a távlati tervek szerint a mezei utakat Is kikövezik, ami a szál­lítást teszi majd kultúráltabbá, s jobban megkímélhetők az erő­gépek, csökkenthető az üzem­anyag. íme egy igazi szocialista me­zőgazdasági nagyüzem, amely bizonyltja, ha felhasználjuk a társadalmi rendszerünk nyúj­totta lehetőségeket, az ered­mény sem marad el. Vagyis, többet kell tenni az emberekért — a dolgozók bevonásával. Dob­juk a történelem „szemétládá­jába“ a fejlődést fékező igény­telenséget! BÁLLÁ JÖZSEF A közös erővel épített óvoda.

Next

/
Thumbnails
Contents