Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-03 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. november 3. t2-SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRDMA ÉLJÜNK AZ ADOTT LEHETŐSÉGEKKEL A koiicei (kassai) járásban rendszeres figyelemmel kisárik a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a szövetkezetek VIII. országos kongresszusának határozatából származó mezőgazdasági feladatok teljesítését. A minap is a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága napirendjén szerepelt a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizsgálata. A beszámoló és a vita is széleskörűen foglalkozott e kérdéssel és megállapította, hogy a határozatoknak azt a részét, amelyek a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményeivel foglalkozik, eredményesen hajtják végre. A járás szövetkezetei kezdenek felzárkózni az országos átlaghoz. Az elért eredmények igazolják, hogy jól élnek a párt gazdaságpolitikája-nyójtotta lehetőségekkel és megfelelően hasznosítják az állami támogatást. A szövetkezeti tagok egyéni jövedelme általában tükrözi a dolgozóknak a termelésben elfoglalt helyét és szerepét. Előtérbe kerül a készpénzes munkadíjazás, amely csökkentette a korábban fennálló feszültséget az alkalmi és az állandó dolgozók között. A garantált fizetés általában rendszeres, jobban tükrözi a tagság személyi jövedelmét, hozzájárul a szövetkezeti dolgozók éietkörülményeinek javulásához. Az anyagi ösztönzést az alapjavadalmazás garantálása, a kiegészítő részesedés és a premizálás lehetősége biztosítja. Az élet- és a munkakörülményt befolyásoló egy tagra jutó jövedelem 1970-hez viszonyítva 1972-re mintegy évi 3000 koronás átlaggal emelkedett. Az 1973-as év első fele újabb ezer koronás növekedést mutat. De ez még mindig IS százalékkal elmarad az országos átlagtól. Nem a tagság szorgalmán múlik, hogy így alakul a jövedelem. Hiszen ebben a járásban olyanok a természeti feltételek, hogy néhány kivételével minden földművesszövetkezet a kedvezőtlen adottságúak listáján szerepel. így a gépesítés foka és a szakosítás is alacsony szintű, ez pedig sok kézimunka felhasználással jár. Az ilyen állapot kedvezőtlenül hat a tagság kor szerinti összetételére is. A fiatalok nem szívesen vállalják a nehéz fizikai munkát. így nem csoda, hogy a járásban a szövetkezeti tagság átlagéletkora 50 év és a tagok 40 százaléka ÜO éven felüli. Ezek után érthető, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának vitájában a legtöbb szó az idős dolgozók helyzetéről, a velük való törődésről esett. Többen hangsúlyozták, hogy a tagság kiöregedését necsak a munka és a termelés szempontjából vizsgálják a szövetkezeti vezetők, hanem az eddiginél fokozottabban törődjenek az életkörülmények alakulásával és a szociális ellátottsággal is. A közös jövedelemből jelentősen növelni kell a szociális-kulturális alapot. A szövetkezetek anyagi helyzete a jelenlegi össszegnél sokkal többre nyújt lehetőséget, ám a pénzt nagyobb körültekintéssel kell felhasználni. A legtöbb helyen a rendelkezésre álló anyagiak jó részét drága kirándulásokra költik el, melyeken az idősebb tagok csak ritkán vesznek részt. A velük való fokozottabb törődés, az élet és a munkakörülmények javítása a fiatalok számára is vonzóvá teszi a szövetkezeti munkát. A születési statisztikában előkelő helyet elfoglaló járásban a 35 éven aluli szövetkezeti tagok aránya mindössze 12 százalék. A járás sok szövetkezetében ma már az egész évet végigdolgozó tag keresete eléri vagy túllépi az ingázó segédmunkások keresetét. A fiatalokat a hagyományos földművesmunka nem vonzza. A modernizálás, a gépesítés fokozása, a munkakörülmények és a szociális ellátottság javítása nélkül nehezen várható a fiatalok jelentkezése. Hasonló a helyzet a nők esetében is, noha a jelenlegi tagság 53 százaléka nő. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ha a járásban létesül egy üzem, oda azonnal jelentkeznek a ma még háztartásban dolgozó lányok, asszonyok, még a gyengébb kereseti lehetőség esetében is, mert ott jobbak a munkakörülmények. Az sem véletlen, hogy a szövetkezetben igen alacsony a szakmunkások száma. A tagoknak csupán 5—10 százaléka szakmunkás. (Szövetkezetenként ez a szám eléggé eltérő.) Az élet- és munkakörülményeken nemcsak a szövetkezeteken belül kell változtatni. Nagyon fontos, hogy könynyebbé, balesetmentesebbé váljon a munka s legyenek megfelelő szociális helyiségek. Az sem mindegy, hogy milyen a község arculata, a falu ellátottsága, a szolgáltatások színvonala. Az óvoda, portalanított utak és járdák, a jobb áruellátás, a sportolási lehetőségek stb. mind hozzátartozik az életkörülmények átalakulásához. A helyi nemzeti bizottság anyagi forrásaiból minderre nem jut. Az alapok megteremtéséhez a szövetkezeteknek és más ipari vagy kereskedelmi egységeknek is hozzá kell járulniuk. Az említett követelmények felsorolása és a szövetkezetek szűkös anyagi helyzete úgy tűnhet, ellentmondásban áll egymással. A pillanatnyi helyzetet vizsgálva — a jelentős fejlődés ellenére is — így van. A mostani gazdálkodási móddal sokkal többre nem futja. De ezen lehet és kell is változtatni, ezt kívánja a fokozódó igény, de erre ösztönöz a szövetkezeti tagság kiöregedése is. Több javaslat is elhangzott, hogy bátrabban kezdjenek hozzá a növénytermesztés és állattenyésztés szakosításához, ami egyben a gépesítés fokozását is jelenti. — Hogy oldható ez meg, mikor drágák a gépek? — szólaltak fel néhányan. — Ügy — hangzott a válasz, — hogy a gyümölcs és a szőlő több helyen 40 mázsát terem hektáronként, ezt kevés befektetéssel, gondosabb, szakszerűbb kezeléssel, 100—150 mázsára is felemelhetik. Ez pedig már hozhat olyan jövedelmet, amiből bővíthető a géppark. Fel kell hagyni az eddigi 15—20 féle növény termesztésével. A helyi adottságoknak megfelelő néhány jól jövedelmező növényt kell kiválasztani, és azt magasfokú gépesítéssel, intenzív módon termeszteni. A jobb talajjal rendelkező szövetkezetek lényegesen növelhetik a takarmányfélék minőségét és ezáltal fokozhatnák a tejtermelést a jelenlegi 2400 literről legalább 3700 literre. Ezen kívül szinte minden szövetkezetben lehetőség kínálkozik a kisebb igényű juhtenyésztés fejlesztésére. Tüzetes vizsgálattal, szakmai hozzáértéssel. de nem sokat késlelkedve vizsgálják meg a szövetkezetekben a távlati lehetőségeket, mert a szövetkezeti tagság nagyobbik fele rövidesen nyugdíjas lesz. Az SZFSZ járási bizottságának ülésén természetesen szó esett még sok egyéb kérdésről, többek között a szövetkezeti tagság helyzetéről és a parasztszövetség feladatairól. Összegezve: az előterjesztés a vitával kiegészítve jó alapot nyújt majd ahhoz, hogy a szövetkezeti tagság ülésén megfelelő döntések születhessenek a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. ILLÉS BERTALAN Trebaticei példamutatás Megkezdték tevékenységüket a szövetkezeti munkaiskolák Annak ellenére, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi évek során kimagasló sikereket ért el, nem pihenhetünk babérjainkon, tovább kell fokoznunk a termelés intenzitását. A mezőgazdasági dolgozók nagy része azonban még mindig nem rendelkezik olyan fokú képesítéssel, amilyet a fejlődés mai üteme — mely a mezőgazdaságot sem kerülte el — megkíván. Ezért nagy megelégedéssel kell nyugtáznunk az újonnan megalakuló szövetkezeti munkaiskolák megnyitását egységes földművesszövetkezeteinkben. A munkaiskolák elsőrendű feladata az, hogy lehetővé tegyék földműveseink továbbképzését a társadalmi élet minden szakaszán. Elsősorban mezőgazdasági dolgozóink politikai áttekintéséről, az általános műveltségről — mely a magasfokú szakképzettség egyik alapfeltétele — a tudomány és műszak legújabb vívmányainak kihasználásáról van szó. A trebaticei egyesített Béke Etsz-ben (trnavai járás) 235 szövetkezeti tag kezdte meg az iskolázást. A havi egy tanítási napot három iskolai központban, Trebaticén, Krakovanyban és Borovcében tartják meg. Az iskolázás időpontjában természetesen valamennyi résztvevőt felszabadítják aznapi munkakötelezettsége elől. A szövetkezeti munkaiskola vezetője, aki felelős az Iskolázás tartalmáért, az anyagi és szervezési dolgokért, Michal Petráé lett. Az előadások lefolyásáról és eredményeiről rendszeresen tájékoztatja a tagságot, valamint a trnavai Parasztszövetség járási bizottságát. Hasonlóképpen hagyták jóvá az egyes központok vezetőit és konzultánsait a Haladó Tapasztalatok Iskolája című előadássorozathoz, valamint a politikai témákhoz. A szövetkezet azon tagjai, akiket besoroltak a szövetkezeti munkaiskolába, ennek keretén belül a Haladó Tapasztalatok Iskolája c. tévé-sorozat harmadik évfolyamát is figyelemmel kísérik végig. A konzultánsok beszélgetéseket szerveznek majd az egyes témákhoz, melyeknek tartalmát a helyi efsz feltételeihez applikálják. A szövetkezeti munkaiskola keretén belül néhány szakelőadásra Is sor kerül. így többek között szó lesz a munkabiztonság szükségszerűségéről, a szocialista vagyon védelméről stb. A szövetkezetekben dolgozó nőkről, valamint az ifjúságról sem feledkeztek meg. Az ő részükre Is több érdekes tanfolyamot készítenek Trebaticén. Hogy az említett előadások élvezetesebbek legyenek, az egyes témákhoz rövid és diafilmeket is vetítenek majd a hallgatóságnak. Különböző kiállítások megtekintése, tapasztalatcserék más szövetkezetekkel és a tanulmányklrándulások szintén a szövetkezeti munkaiskola égisze alatt zajlanak majd le. A szövetkezeti munkaiskola anyagi terhét a Béke Eísz vállalta. A tagok aktív részvétele a palotikai-, szak- és egyéb előadásokon, egyenrangú tevékenységnek számít majd a rendes munkateljesítménnyel. Ezért a szövetkezetben, ha úgy kívánja a helyzet, bizonyos kedvezményben részesíti a résztvevőket, s a bérveszteség esetén kíegyelítík azt. A szövetkezeti munkaiskola résztvevői bekapcsolódnak a SZFSZ KB által hirdetett versenybe is. Valamennyi résztvevőt idejében értesítik a verseny feltételeiről, mely a szövetkezeti munkaiskola további fejlesztésére irányul. A tagság a szövetkezeti munkaiskola befejezése után legkésőbb két héten belül kiértékeli az egyes központok két-három legeredményesebb hallgatóját, akik oklevelet, valamint 100 korona pénzjutalmat kapnak. Ugyancsak kiértékelik és megjutalmazzák a legaktívabb konzultánsokat is, akik szintén oklevélben, ill. 200 korona pénzjutalomban részesülnek. Az előre kidolgozott harmonogram alapján az első iskolázási napra október 29-én került sor. Az előadás témája „Az ember feladata a racionalizációs folyamatban“ volt. (jp) A hűvös novemberi szél dühödten kergette az elárvult ** faleveleket. Az emberek fázósan húzták össze kabátjukat és siettek dolgukra. Olyan idő volt, amikor ahogy mondani szokás, a kutyát se verik ki a házból. Mi is csak akkor szálltunk ki a kocsiból, amikor valamelyik szövetkezetben akadt dolgunk. Kamenný Moston (Kőhídgyarmaton) azonban kivételt tettünk. Egyszeriben minden megváltozott körülöttünk, úgymond belecsöppentünk a tavaszba. Nem, nem az időjárás változott meg hirtelen, hanem a környezet. Az egész falu egy gondosan ápolt virágoskerthez hasonlított. A főtuca két oldalán három sávban őszirózsa és egyéb színpompás virág díszelgett. A perták előtti kiskertek Is egyforma virággal voltak kiültetve. Még a gépkocsivezetőnk Is kiszállt gyönyörködni, pedig köztudott róla, hogy nem valami lírai beállítottságú. Ötjeink során több ízben láttunk már gondosan kezelt falusi parkokat. Olyan községekben Is megfordultunk, ahol a faluszépítési akció keretén belül szinte „csodát“ műveltek a szorgalmas polgárok. A Kamenný Most-i főutca azonban szinte profi szintű kertészmestermű volt. Nemcsak a virágok harmóniája keltett csodálatot, de az is, hogy a pázsit hossza az egész útszakaszon teljesen egyforma volt, és nem akadt egyetlenegy elhanyagolt, gondozatlan virágágy sem. Nem csoda hét, hogy ezek után már nemcsak e virágkultusz története érdekelt bennünket, de kíváncsiak voltunk a község egyéb sikereire, problémáira is. — „Hajdanában a ml községünk arculata is tipikusan „falusias“ volt. Az úttesten, a házak előtti térségen nemcsak a libák és kacsák serege sétálgatott, de gyakran a disznók Is az út szélén választották ki kedvenc pocsolyájukat. Ha esős Időben kellett valakinek elugranla a szomszédba, gumicsizma nélkül, elképzelhetetlen volt a közlekedés“ — Idézte fel a múltat derűs mosollyal Jancsa Ferenc, a hnb titkára, majd jogos büszkeséggel folytatta: — A parkosítást, virágültetést 1960-ban kezdtük el, s attól kezdve évről-évre nagyobb területet „hódítottunk el“ a baromflktól. Az utóbbi években már egyetlen libát sem látni az utcákon. Nyílé virágokban, melyek időszakonként változnak, azonban kora tavasztél késő őszig gyönyörködhetnek lakóink, akik már annyira megszokták ezt a szép látványt, hogy természetesnek tartják és örömmel végzik a brigádmunkát. Még az Is Idejében elvégzi a virágok körüli teendőket, akinek nincs nagy kedve hozzá, mert nem akar lemaradni a többiektől, szégyellné ha épp az 6 háza előtt lenne rendezetlen a virágoskert. A tűkaszálást Is egyszerre végzik polgáraink. Ha valamelyikük mégis lemarad, azt a hangosbeszélőn figyelmeztetjük kötelességére. A beszélgetést az élesen csengő telefon berregése szakítja félbe. A készüléket Kocsis Imre, a hnb elnöke „kezeli“. Magyaráz, kérdez, felel, irányít. Közben feljegyez néhány számot, majd ő Is az eredményekről, mázsákról beszél. — Csak nem áz őszi betakarításról folyt a szó, kérdeztük, miután letette a kagylót. — De igen, a begyűjtésről tárgyaltunk — válaszol. — Csakhogy nem a cukorrépa vagy a kukorica, hanem az ócskavas és a begyűjtött üvegek „hozamáról“ esett szó. Ugyanis a Nové Zámky-i (Érsekújvári) járás és a humennél járás az „Önmagunknak“ (Saml sebe) elnevezésű járások közötti tévé-vetélkedőre készül, s hogy derekasan helytálltunk, ahhoz minden egyes községüknek fel kell kötnie a „lenge magyart“. Mi is igyekszünk, amennyire erőnkből telik. Az eddigiek folyamán 262 q vasat és 49 q üveget gyűjtöttünk. A tervünk ugyan nagyobb volt, de a jobb eredmények elérésében a járműhiány Is hátráltatott. — Mit sikerült az eddigiek folyamán megavlósítaniuk a választási programból és mi van még hátra? — kérdeztük. — A választások után folytatódott a járdák kiépítése. Eddig mintegy öt kilométer járda szegélyezi községünk utcáit. Az aszfaltozásuk jelenleg is folyik. Ugyancsak megjavította a falu képét az autóbuszmegálló, amelynek építését tavaly fejeztük be. A Z-akcló keretében 300 ezer korona értékű halottasházat is építünk. Eleinte sok gondot okozott a cementhiány, ám már ezt is sikerült megoldanunk. Noha nem vadonatúj létesítmény — „már“ hét éves — mégis említést érdemel korszerű önkiszolgáló vegyeskereskedésünk, Illetve hentesüzletünk Is. A jelentősebb létesítmények közül 1975-ig még egy óvoda felépítését is jóváhagyták a felettes szervek. Kultúrházat is szerettünk volna építeni, de — és ez így is van rendjén — az elsőbbség e téren a központi falvakat Illeti. Az elmondottakból is kitűnik, hogy Kamenný Moston nemcsak a község külsejére helyeznek nagy súlyt, de az emberek jólétének magasabbra lendítése Is a kitűzött feladatok közt szerepel. Ennek legszebb eredménye a körzeti ambulancia kisegítésére létesített orvosi rendelő, melyet még az Idén adnak át rendeltetésének. Itt részint a terhes anyák tanácsadója, továbbá belgyógyászati osztály és fogászat szolgálja majd a lakosok egészségét. — Óriási előnyt jelent majd nekünk ez a rendelő, különösen a téli időszakban, mert már nem fog kelleni a szomszédos Kamenínba (Kéméndre) utazni az orvosi kivizsgálásokra. A kismamák bizony nemegyszer lemaradtak a zsúfolt autóbuszokról. Hamarosan mindez már csak rossz emléknek tűnik, A helyi nemzeti bizottság épületében található a parányi házasságkötő-terem is, mely bizony már „nyugdíjba vonulhatna“. Nem hátráltatják e körülmények felvilágosító munkájukat? — kérdeztük Kocsis Imre hnb-elnököt. — Községünk mindössze 1327 lakosú, úgyhogy nincsenek napirenden az esküvők, ám így is ránk férne egy kis modernizálás. A kedvezőtlen körülmények ellenére Is mindent megteszünk, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően intézzük polgári ügyeinket. Bevezettük, hogy a házasulandók, akik az egyházi esküvőhöz Is ragaszkodnak, előbb nálunk mondják ki az Igent. Ezzel fokozatosan azt akarjuk elérni, hogy községünk polgárai a reális életnek megfelelően végezzék ünnepségeiket. Itt, ebben a helyiségben ünnepeljük a jelentős évfordulókat is. Legutóbb három ezüst- és három aranylakodalmas párt köszöntöttünk. A névadókat is Igyekszünk minél ünnepélyesebb keretek közt lebonyolítani, hogy az emberek, különösen a fiatalok, szívesen járjanak ide. * Azt tartja a mondás, hogy az első benyomás a döntő. Nos, a mi első benyomásunk Kamenný Mostról nagyon kedvező volt. A hnb két funkcionáriusával folytatott beszélgetés során ugyan felmerültek a negatívumok és a problémák is, mint pl. egy fodrászüzlet hiánya, a nem mindig tökéletes áruellátás, a 2000 kötetes könyvtár kihasználatlansága, melyet csak az iskolások látogatnak stb., de ezek a látszólag nem nagy, de azért boszszantő fogyatékosságok sem felhőzték be a községről kialakult kedvező képet. (Ordódy VJ. Közös összefogással
