Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-03 / 44. szám

1973. november 3. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Nekik köszönhetjük...! Az Ínség nagyon korán kiűzte öt szülőfalujából. A szülök birtokában levő kevés terméketlen föld nem bír­ta eltartani a népes családot. Ráadá­sul nehéz idők jártak. Nehéz és dicső idők. A Vörös Hadsereg nagy csapá­sokat mérve a fasisztákra, győzelme­sen nyomult előre, a bolgár partizá­nok országszerte vakmerő akciókat hajtottak végre. Hét fivér élt a sze­gény Velinov családjában, majd a szabadságért és igazságért harcoló hét bajnok Indult el a kis házikóból. Boriszt, aki segítette a partizánokat, kegyetlenül meggyilkolták. Sztojan életfogytiglani fogságra ítélve bör­tönben sínylődött. Az embertelen kín­zástól megrokkant Vlado ágyhoz volt láncolva. A másik ágyon Ruszi feküdt, aki bányaszerencsétlenség áldozata volt. Sztanyo alig serdült fel, máris el­hagyta szülőfaluját, és a városba mént. A bátor fiút egy kovács fogadta fel műhelyébe. Sztanyo reggeltől estig le sem tette kezéből a nehéz kalapá­csot — s mindezt csupán egy darab kenyérért. A fiú megizmosodott. De az ifjú proletár a városban nemcsak fizikai erőre tett szert, hanem kap­csolatba került a Munkásifjúság Szö­vetségével is, és a kommunistákhoz csatlakozott. Szeptember kilencediké előestéjén, amikor a győzelmesen előre vonuló szovjet hadsereg és a felkelt bolgár nép kivonta a sokat szenvedet Bulgária felett a szabadság zászlaját, e hadsereg soraiban harcoló Sztanyo Velinov aktívan részt vett a reakciós tisztek elnyomásában és a népi hatalom uralomra juttatásában Várnában. A véres harcok tehát véget értek, s az új, békés korszaknak új hősökre — munkahősökre volt szüksége. Az egykori kovács az elsők között jelent­kezett a Marica folyón épülő új város kisegítésére. Ifjú felesége — Olga is követte őt. A lakatlan sáros föld, dü­hös hóviharral fogadta őket. A hóvi­harral szemben azonban nekigyűrkő­­zött kommunisták és komszomoltagok álltak. Megkezdődött a küzdelem a békés építkezés frontján. Sztanyo Velinov, a tirgoviscsei fiatal kommu­nista az épülő szerelő-javító üzem kazánépítő brigádjának lett a vezető­je. Brigádja végezte a szerelőmunká­kat a vegyiművekben. Az első lelkes építők gyorsán összeeszkabált kis há­zikókban laktak. Ezek voltak a későb­bi város első épületei ... Jövő, jövőt, jövőről... Különféle ragokkal ellátva minden történelmi és grammatikai időben használták ezt a szót a szocializmus hatalmas épít­kezésein. Sztanyo Velinov az építők névsorában az elsők között szerepelt. Személyes példájával lelkesítette munkatársait. Többször kitüntették. Ünnepélyes percek voltak azok... ... Egy zimankók októberi napon — akkor Sztanyo már harmadnapja meg­szakítás nélkül dolgozott a szerelési részlegen — az építész lépett hozzá, és külön hangsúlyozva minden szót, így szólt hozzá: — Sztanyo, apa leszel... Olgához már bement az orvos .. . Sztanyo nagyon várta ezt a pillana­tot, mégis meglepődött. Hirtelen azt sem tudta, mit csináljon. A kijárat felé rohant, majd megtorpant és visz­­szatért. Felemelte az álmatlanságtól bedagadt szemhéját és alig kivehetően dörmögte: — Ügy sem tudok segíteni. A szere­lést meg be kell fejezni. S többet egy szót sem szólva, folytatta munkáját. Az építkezés mellett nem volt kór­ház, ezért Olgát Haszkovóba vitték. Másnap az újszülött kisfiú sírásával egyidőben jött a hír, hogy a Rakovszki falucskát a közelében levő új telepü­léssel együtt várossá nyilvánították, s a Dimltrovgrad nevet kapta! Olga minden erejét összeszedve fel­­emelkedett a kórházi ágyon, s fáradt, de boldog mosollyal rebegte: — Kisfiam neve Dimitr legyen! ... 1950. november hetedikét írták a naptárban. Nevezetes nap. A szovjet Oroszország születésének évfordulója, Dimitrovgrad város születésének nap­ja, és ezen a napon látott napvilágot a vegyiművek híres szerelőbrigád­vezetőjének elsőszülött fia — Dimitr. ... Tíz évig dolgozott Sztanyo Di­­mitrovgradban, de tíz hét pihenésre sem futotta idejéből. S mikor a Marica partján már szépen egymás mellett sorakoztak az új gyárak, s az üj há­zak ablakain visszaverődött a fény, a brigádvezető családjával együtt újra útnak indult. További építkezések várták, s a nyugtalan szíve odavá­­gyott. Minden megvolt benne: a mes­ter gazdag tapasztalatai, a Szovjet­unióban szerzett szakképzettség, az új, ismeretlen utáni vágy, tehát min­den, amire Bulgária építkezésein szükség volt. Üzem, üzem után követ­kezett, kitüntetés kitüntetés után ki­sérte Sztanyo Velinovot a munka di­cső útján. S ez az út vezette őt újra A lázadás fészke vissza szülőföldjére Mikor Tirgovis­­csében megkezdődött a Krum Chán Gépipari Üzem építése, Sztanyo Veli­novot az egyik részleg vezetőjévé ne­vezték ki. Itt, szülőföldjén kapta az­tán a legnagyobb kitüntetést. 1962 május elseje előestéjén az újonnan épült üzem homlokzatán fényírássál a következő felirat jelent meg: „Szta­nyo Velinovot, szeretett mesterünket a szocialista munka hőse érdemrend­del tüntették ki!“ Ö lett tehát a tirgoviscsei körzet első munkahőse. . .. Néhány hónappal azelőtt, a szovjet és a bolgár Ifjúság barátsá­gának fesztiválján a körzetbe látogató tiszteletbeli vendégek között ott volt Pavel Popovics űrhajós, a Szovjetunió hőse és Georgij Karaulanov, a szocia­lista munka hőse, a kremikovói kohó­müvek dolgozója is, aki Dimitrovgrad építésének hősi korszakában Sztanyo Velinov brigádjában dolgozott. Geor­gij Karaulanov beszédében többek között a következőket mondta: — Gondolkodjunk csak el azon, mi­ként történhetett az, hogy belőlem városunk legszegényebb kovácsának fiából híres, megbecsült ember, a szo­cialista munka hőse lett? A válasz világos: ezért történhetett mindez, mert létezik egy szocialista Bulgária, amelyet a Szovjetunióval az élen tá­mogatnak a baráti szocialista orszá­gok, továbbá azért, mert a párt nevelt és vezetett bennünket, s olyan embe­rek élnek itt mint földijük és első tanítóm a munkában — Sztanyo Veli­nov . .. BOZSIDAR POPOV Egy sokgyermekes szegény család­ban fiú születik, aki arra a sorsra van ítélve, hogy fenékig ürítse a nincste­­lenség és a társadalmi megkülönböz­tetés keserű poharát. A szegénység húzza lefelé, mint a kő. Elvégezve az alapiskolát, az alig 13 éves Ivan Min­­csev kulákoknál vállal munkát Maka­­riopolszko faluban. A pénz azonban mégis kevés, a család meg nagy. A szegénységben, persze, korán felnőtté válik az ember. A 17 éves fiatalem­ber már a pernyiki bányákban dolgo­zik. S ott a föld alatt a bányász rab­szolgamunkája szüli meg a lázadó szí­vet. A következő évben már részt vesz a vasutasok sztrájkjában, ezért elbo­csátják a bányából. A nép kizsákmá­­nyolóival szemben táplált gyűlölete egyre erősebb. A cementgyár porával lélegzi be, a szemek százaiban látja visszatükröződni, felfedezi a falusiak szivében. 1921-ben visszatér szülőfa­lujába, s egy év múlva a 19 éves Mincsev belép a Bolgár Kommunista Pártba, majd a komszomol falusi szer­vezetének titkárává választják. Bulgáriában nagy események érle­lődnek. Az agyongyötört bolgár nép repeső szívvel várja a nagy változást. Az elszabadult harag és az önkény­­uralom ellen táplált gyűlölet 1923- ban a világ első antifasiszta felkelé­sébe torkollik. Ivan Mincsev, a fiatal kommunista Makariopolszkóban veze­ti harcba csapatát. A forradalom ' vérbefojtása után Mincsev ismerve a bebörtönzés ve­szélyét, Romániába emigrál. Itt azon­ban a román hatóságok letartóztatják, megjárja a szilisztrai és a bukaresti börtönt, majd a románok kiadják őt a bolgár hatóságoknak. A katonai itélőbiróság börtönbüntetésre Ítéli. 192B-ban újra visszatér falujába. Az első tűzkeresztségben derekasan helytállt kommunista a párt legna­gyobb bizalmát élvezi. 1932-től 1942-ig a helyi pártszervezet titkára, s ugyan­akkor megválasztják a tirgoviscsei pártbizottság tagjának. Bulgária forrong, a nép haragja nem ismer megalkuvást. A fasizmus őrjöng. A nép leghűbb fiai esnek ál­dozatul. Egyre nagyobb méreteket ölt a partizánmozgalom. Ivan Mincsev házában illegális pártfunkcionáriusok találnak menedéket, itt találkoznak a partizánok, itt tartják a titkos tanács­kozásokat. Mincsev háza forrongó, lázadó fészekké válik. 1942-ben a falusi pártszervezet le­bukik. A nagy kommunistát, a lelkes pártvezért letartóztatják, majd élet­fogytiglani börtönbüntetésre Ítélik. Az apa fiának adja át a stafétabo­tot, hogy menjen tovább azon az úton, amelyen ő elindult. A lázadás fészkét nem Iahet megsemmisíteni. Gondosan szítják benne a tüzet, hogy sohase aludjon ki. Egy fagyos februári napon 1944-ben, a börtönben sínylődő apa a legbor­zasztóbb hírt kapja: a partizánakció közben megsebesült fiát elfogták és kivégezték. Ez a csapás közvetlenül a szabadság előestéjén érte. Hősi ha­lálával fia örökre halhatatlanná tette nevét. A Vörös Hadsereg győzelmes előre­nyomulásával aztán végre eljött a várva várt szabadság. Eljött, hogy be­gyógyítsa a fájó sebeket, és lemossa a vért. Eljött, hogy felemelje a porból a népet, és saját boldogságának a ko­vácsává tegye. 1944. szeptember 9-én Ivan Mincsev is kiszabadult a börtönből, és újra aktívan bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe. Sebe ugyan még vérzik, de Bulgáriának szüksége van az új élet építőire. Mincsev részt vesz a népbíróság munkájában, a körzeti pártbizottság tagjává választják, s a makariopolszkói népi szovjet elnöke­ként irányítja az új élet építését. Mun­kájában segíti őt életbölcsessége és fenntartás nélküli hite a párt igazá­ban. Ma már nyugdíjban van. A kommu­nista azonban sohasem vonulhat fél­re. Ivan Mincsevet mindig kedves ven­dégként fogadják az úttörő- és a kom­­szomolgyüléseken, bölcs tanácsainak mindig hasznát veszik. Az emberek becsülik és szeretik. Hazaszeretetének forrásából merítenek, és sohasem fe­ledik el a lázadó fészket. Felnőttek már az unokák is. A hősi halált halt partizán fiának lánya vegyészmérnök. Hetvenedik születésnapja alkalmá­ból a fasizmus és a kapitalizmus el­len vívott harcban és a szocializmus építésében szerzett érdemeiért a Bol­gár Népköztársaság érdemrend má­sodik fokozatával tüntették ki. Ez méltóképpen kifejezi népe megbecsü­lését és önfeláldozó munkájának el­ismerését. Gyakran lehet őt látni az utcán, amint csendesen, szerényen, az évek súlya alatt nehézkesen ballag. Az évek hosszú sora sem tudta azon­ban behegeszteni az apa szívén ejtett sebet. Mégis van elég ereje, hogy fészkében továbbra is ébren tartsa a halhatatlanságot szülő tüzet. DIMKA VtAGYIMIROVÄ Az ifjúság internacionalista nevelése pártunknak egyik legtöbb feladata Irta: DANIEL FUTEJ, az SZLKP KB osztályvezetője Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a munkásosztályunk és dulgozó népünk vezető ereje sikeresen teljesíti történelmi küldetését, a szocializmus építésével járó harci feladatait. A CSKP alapszabályzata többek között hangsúlyozza: „A párt egyik alapvető feladata rendszeresen és céltudatosan gondos­kodni arról, hogy a gyermekek és az ifjúság nevelését a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus és a szo­cialista hazafiasság szelleme hassa át“. E forradalmi célokat és eszméket pártunk hűségesen szolgálja, s ezek gyakorlati megvalósítását tevékenysége legfőbb törvényének tekinti. Ezerkilencszázhatvankilenc áprilisától, az új pártvezetőség, élén a CSKP KB főtitkárával, Gustáv Husák elvtárssal, nagy figyelmet szentel az ifjúság nevelésének és szervezettségének. A párt tanult az 1968—69-es kritikus időszakból, amikor az ifjúság szándékosan és rendszeresen ki volt téve a jobboldali opportunista és antiszocialista erők bomlasztó hatásának. A párt és az állam volt jobboldali opportunista vezetői, valamint az ifjúsági szervezet a kétszínű politikájával, demagógiával és különböző helytelen jelszavakkal zavart keltettek a fiatalok tudatában. Természetesen számoltak azzal, hogy sikerül majd visszaélniük az ifjúság olyan tipikus tulajdonságaival, mint például az érzékenység, forradalmiság, és a hibák kritikus szemlélete. A múltban gyakran előfordult, hogy az ifjúság elé tűzött feladatok nem voltak eléggé reálisak. A fiatalság ezért ingerülten reagált a múlt ilyen hibáira. A társadalmi válság idején a jobboldali elemek szándékosáé csak ezekre a hiá­nyosságokra mutattak rá, becsmérelve azokat az eredménye­ket, amelyek a dolgozó nép és az ifjúság jólétét szavatolták. Ezerkilencszázhatvannyolc márciusától a jobboldali erők által befolyásolt tömegtájékoztatási eszközök céltudatosan táplálták a sovinizmus és nacionalizmus mérges magvát, ami nemcsak a két nemzet és a nemzetiségek baráti együttműködésének meg­zavarására, hanem hazánknak a Szovjetunióhoz, és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségének megbontására is irányult. A zavarkeltésre azért kerülhetett sor, mert nem respektáltuk azt a marx-lenini tételt, mely szerint a szocialista forradalom legnehezebb, legigényesebb és leghosszabb feladata a tömegek gondolkodásmódjának és tudatának átformálása. S mint azt a CSKP КВ-nek az 1970-es tagkönyv-csere idején kelt levele is hangsúlyozta: „Ezért nálunk fokozatosan elvesztette hatékony­ságát a proletár internacionalizmusra való nevelés és a nem­zeteink közti kapcsolatok nem nyertek megoldást“. Természe­tes, hogy ezekkel a problémákkal fokozatosan kezdtek vissza­élni a jobboldali opportunisták, revizionisták és az antiszocia­lista erők. Tudatosan fertőzték a nacionalizmus mérgével ifjú­ságunkat Hízelegtek a fiataloknak, kijelentették, hogy ők az egyedüliek, akiknek tiszta a kezük. A „tiszta kezek“ elméletét a szocializmus ellen használták ki. Nyíltan felszólították az ifjúságot a szocializmus-ellenes akciókra. Tudták, hogy az ifjú­ság még nem rendelkezik saját osztályharcos tapasztalatokkal. Ezért igyekeztek tudatába csempészni a nyugati életstílus, a hamis romantika, a tőkés országokban kínálkozó könnyű és bő kereseti források csodálatát, rámutattak a „szabad élet“ lehe­tőségeire a kapitalista társadalmi rendszerben. Tudatosan el­hallgatták a kizsákmányolást és a kapitalista rendszer nép­ellenes jellegét. Az ellenforradalmi erők szándéka csődöt mondott. Csődöt mondott az a nagy reményük, hogy ifjúságunk a kommunista párt politikája ellen fordul. A CSKP új vezetősége, mely 1969. áprilisában kezdte el tevékenységét, döntő tényezőként szere­pelt a válság leküzdésénél, és az egységes ifjúsági szervezet megalakításában. Előtérbe került a dolgozók és az ifjúság internacionalista szellemben való nevelése, a csehek, a szlovákok, s a többi nemzetiség, valamint a testvéri szocialista országokhoz fűződő internacionalista viszonyunk fejlesztése. Azok az eredmények, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa óta a társadalmunk fejlesztésében elértünk, igen kedvezően hatnak ifjúságunkra és viszonyára Csehszlovákia Kommunista Pártjához. A fiatalok magukénak tekintik a kommunista párt programját. Ezt az üzemekben, a mezőgazdaságban, a tervező irodákban, az iskolákban stb. elért eredményeikkel is bizo­nyítják. Több mint 25 000 főiskolás vett részt nyári brigádo­kon. Az üzemekben 969 ifjúsági szocialista munkabrigád ala­kult. Örvendetes, hogy egyes üzemekben, mint pl. Martinban, Dubnicán, Partizánskén, a Kelet-Szlovákiai Vasműben, a piei­­fanyi Chiranában és máshol, azok a fiatal dolgozók, akik a szocialista országok megrendelésein dolgoznak, jó minőségű, színvonalas munkát végeznek. Tudják, hogy termékeik a test­véri szocialista országokba kerülnek. E téren is meglátszik tehát a szocialista internacionalizmusra való nevelés hatása, a szocializmus értékeihez való viszony megjavulása. Pártunk kiindulva a társadalmi válság tanulságaiból, tovább­ra is nagy figyelmet szentel az ifjúság internacionalista neve­lésének. A XIV. kongresszus anyagában többek között ez áll: „Nevelni és meg kell nyerni az ifjúságot arra. hogy szeresse szocialista hazáját, hogy ápolja a baráti kapcsolatait a Szov­jetunióval és a szocialista tábor többi országával és nemzeté­vel, hogy saját meggyőződésének és világnézetének alapjait a kommunizmus és a szocializmus nemes eszméi alkossák“. Ezt a gondolatot és elvet a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai alapszabályzatukba is beiktatták. Pártunk az ifjú nemzedék vezetésében és nevelésében min­dig szem előtt tartja a proletár internacionalizmust, a nemze­tek és nemzetiségek egyenjogúságát, és arra ösztönzi az ifjú­ságot, küzdjön a sovinizmus, a raszizmus és a nacionalizmus minden formája ellen. A fiatal nemzedék nevelésénél pártunk külön hangsúlyozza az internacionalizmusról és a szocialista hazafiasságról szóló lenini eszméket. Rámutat arra, hogy hazánkban a szocialista jelenért vívott harcban csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, lengyelek vettek részt. S hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés győzelmét a baráti Szovjetunió segítségével értük el, és a hitleri fasizmus elleni harcokban részt vettek szovjet, szlovák, cseh, magyar, francia és lengyel partizánok is. Pártunk rámutat arra is, hogy a KGST keretén belül hogyan valósul meg a proletár internacionalizmus a gyakorlatban. Té­nyekkel bizonyítja, hogy a szocialista országok sokrétű kap­csolatai kedvezően hatnak hazánk és a többi szocialista ország fejlődésére. Az ifjúság politikai oktatásánál méltatja azt az internacionalista segítséget, amit a Varsói Szerződés tagálla­mai nyújtottak részünkre, az ellenforradalmi erők elleni küz­delemben. Pártunk a szabadságért harcoló nemzetek iránti szo­lidaritásra neveli az ifjúságot. Az ifjú nemzedék mélységes érzéseiről és segíteni akarásá­ról tett tanúbizonyságot, amikor a harcoló vietnami nép meg­segítésére gyűjtéseket szervezett és részt vett a hanoi pionír­házak építésénél stb. Ifjúságunk határozottan támogatja az arab nép igazságos harcát Közel- és Közép-Keleten és mélysé­gesen elítéli a chilei fasizmust. A Szocialista Ifjúsági Szövetséget jó kapcsolatok fűzik a töb­bi szocialista ország ifjúságához. Rendszeresen összehangolják munkájukat, és kicserélik tapasztalataikat. A fiúk és lányok, a pionírok más szocialista és kapitalista országok fiataljaival le­veleznek, baráti kapcsolatok születnek egyes ifjúsági szerve­zetek és csoportok között. Az üzemek ifjúsági kollektívái kül­földre járnak tapasztalatcserére, majd ők fogadják vendéglá­tóikat. A munkában kölcsönösen megismerik egymást és így baráti kapcsolatok szövődnek. A fiatal munkás- és diákbrigá­dok csereakciókat szerveznek. A CSKP KB támogatja a fiata­lok közeledésének ezt a bevált formáját. Hazánk ifjúsága ak­tívan részt vesz valamennyi olyan rendezvényen, amit a De­mokratikus Világifjúsági Föderáció és a Nemzetközi Diákszö­vetség szervez. Az internacionalista szellem térhódítására kihatnak a Szo­cialista Ifjúsági Szervezet által rendezett olyan akciók is, mint például a fiatalok hagyományos rysyi túrája, vagy a külföldi turistaútak. A berlini Világifjúsági Találkozóra való előkészü­letek, illetve a VIT-en való részvétel is nagy hatással volt az internacionalista nevelésre. Fiataljaink berlini fellépése meg­mutatta, hogy a világ haladó ifjúságával együtt szilárdan és teljes egységben állnak az imperializmus elleni platformon. A CSKP hű az internacionalizmus elveihez. Ennek szellemé­ben neveli dolgozó népünket, különösen az ifjú nemzedéket. Pártunk egész történelme és jelenlegi magatartása is biztosí­ték arra. hogy nemzeteink és nemzetiségeink ifjúságának ne­velését és fejlődését a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szelleme hatja át.

Next

/
Thumbnails
Contents