Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-03 / 44. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. november 3. Lenin zászlaja alatt (Folytatás az 1. oldalról.) A terület kolhozaiban és szovhozaiban magas hektárhozamokat értek el, több mint 8 millió tonna terményt takarítottak be, és 310 millió pud (1 púd = 16,38 kg) kenyérgabonát szállítottak a közellátásra. Összehasonlításként utalunk arra, hogy körülbelül ugyanennyit gyűjtötek be az egész országban a polgárháború éveiben. E nagy munkagyőzelem titkát a párt előrelátó politikájában kell keresnünk, amelynek célja a kolhozok és a szovhozok anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása, a mezőgazdaság továbbfejlesztése komplex gépesítés, kemizálás és következetes talajjavítás útján. Az elért eredmények a munkások, a kolhoztagok — szóval minden szaratovi hősies helytállásának és összefogásának világos tanúbizonysága. E hatalmas munkalendület még jobban kidomborította a szovjet ember pozitív jellemvonásait: munkaszeretetét, öntudatosságát, hazafiságát, kollektív szellemét. Célunk az, hogy a mezőgazdaságban stabilizáljuk ezt a hatalmas munkalendületet. A jövőbe vetett reményeinket elsősorban az öntöző csatorna-hálózat kibővítésére alapozzuk. Az SZKP KB határozataiban előirányzott és a párt, valamint a nép által jóváhagyott tervek szerint folyik a Volga menti sztyeppék termékennyé tétele. Ebben látjuk a Volga menti száraz területek birtokba vételével kapcsolatos nagyszabású lenini tervek valóra válását. Az öntözőcsatorna-hálózat évrölévre bővül. Már üzembehelyezték a szaratovi öntözöcsatornát, amely naponta 1,5 millió köbméter vizet ad a szomjazó sztyeppének. Ez a csatorna 200 ezer hektár kiterjedésű területet képes ellátni éltető vízzel. Folyamatban vannak az építési munkálatok az engelszki, privolszjei, duhovnyicei, volkovi öntözőrendszeren, s elkészütek már az újabbak tervei is. A jövőben a Volgán túli sztyeppékét az öntözőcsatorna-hálózat az ország legtermékenyebb területévé változtatja. A területi pártszervezetnek és a terület minden dolgozójának szívügye az öntözés. A kilencedik ötéves terv utolsó évében — 1975-ben •— már 300 ezer hektár vízellátását fogja biztosítani az öntözőcsatorna-hálózat. A szaratovi terület életéről szóló beszámoló korántsem lenne teljes, ha nem szólnánk a dolgozók életszínvonalának emelésében, a tudomány, kultúra továbbfejlesztésében, valamint a kommunista nevelésben elért sikerekről. Szaratovban két főiskola és több mint 30 tudományos kutatóintézet működik. Több mint 400 ezer fiatal, a terület lakosságának egyhatoda a főiskolán, technikumokban, ipari tanulóiskolákban és intézetekben szerzi meg főiskolai és középiskolai műveltségét. A területen dolgozó tudományos kutatók és újítók munkájának eredméményeit nagyra értékelik mind az országos, mind a nemzetközi kongreszszusokon, kiállításokon, ill. vásárokon. A vállalatok és üzemek munkakollektíváiban mindent megtesznek a dolgozók szakmai képzettsége és értelmi színvonala emelésnek, valamint a kommunista meggyőződés, a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemében történő nevelése érdekében. A városok és a falvak dolgozói az ötéves terv első felében több mint 2 millió m2 lakást kaptak, továbbá javultak a lakosság szociális és munkakörülményei is. A terület dolgozói nagyra értékelik a Kommunista Párt lenini szellemében folytatott külpolitikájának sikereit, amelyeket a kommunizmus és a szocializmus építése opitmális feltételeinek biztosítása érdekében vívott ki. A Szovjetunió a lenini politika szellemében folytatja a harcot az imperializmus, a háború, a reakció ellen, és támogatja azokat, akik a nemzetek közötti békés egymás mellett élésért szálltak síki-a. A szovjet nép önfeláldozó munkájával segíti elő a szocialista világrendszer megszilárdítását, a béke és a szociális haladás ügyének győzelmét. Már tizennégy éve fennáll és egyre erősödik a szaratovi és a nyugat-szlovákiai terület pórt- és társadalmi szervezeteinek, valamint dolgozóinak sokoldalú baráti együttműködése. A marxizmus-Ieninizmus győzelmes eszméihez hű szocialista országok népeit egy közös cél egyesíti: a szocializmus és a kommunizmus építése. S ez az egység megbonthatatlan. Végül élve a lehetőséggel, amelyet a négy baráti szocialista állam közös számának megjelenése nyújt nekem, megragadom az alkalmat, hogy átadjam bratislavai, szegedi, tirgoviscsei és más városokban és falvakban élő barátainknak az SZKP Szaratovi Területi Bizottságának forró elvtársi üdvözletét. Mindannyiuknak kívánjuk, hogy nagy-nagy sikereket érjenek el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaja alatt a szocializmus építésében, népeink szebb jövőjéért és a békéért vívott harcban. Szlovákia falvai átalakulásának negyedszázada (Folytatás az 1. oldalról.) A munkásosztály februári győzelmével szabaddá vált az út a mezőgazdaság kollektivizálása, a földművesszövetkezetek megalakítása felé. Az elkobzott nagybirtokokon már az egységes földművesszövetkezetekről szóló törvény megszületése előtt földműves termelőszövetkezetek létesültek. Mielőbb dönteni kellett tehát abban a kérdésben, hogy az iparosítással és a közellátási követelményekkel összhangban, milyen irányt vegyen a falu további fejlődése. Lényegében abban a kérdésben kellett határozott állást foglalni, hogy a társadalmi fejlődésünk említett szakaszában a lehetséges két út közül melyiket válasszuk. Meghagyjuk a mezőgazdasági termelés hagyományos, ösztönös jellegét, amely a falu lakosságának szegényekre és gazdagokra való további megosztottságát szentesíti, avagy az említett történelmi jelentőségű győzelem első napjaitól lássunk hozzá a kistermelés fokozatos felszámolásához, a munkásosztály és a népidemokratikus állam segítségével a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek hálózatának létrehozásához. E kérdésben a CSKP Központi Bizottságának 1948 novemberében tartott ülése foglalt határozott állást. Hangsúlyozta, hogy falvainkon feltételnül támogatni kell a szövetkezeti gondolat gyakorlati kivitelezésének minden formáját, tehát a szövetkezeti termelést is. Ennek a határozatnak a szellemében született meg az egységes földművesszövetkezetekről szóló törvényjavaslat, amit hazánk Nemzetgyűlése 1949. február 23-án hagyott jóvá. Csehszlovákia Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű IX. kongresszusa pedig, támogatva a parasztságunknak a falu új életének létrehozását szolgáló törekvéseit. a szocialista építés programjában előirányozta a mezőgazdaság kollektivizálását is. Azt, hogy helyesen cselekedtünk-e amikor a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés meghonosítása mellett foglaltunk állást, az elért eredményeink, valamint a parasztságunk életszínvonalának ismeretében tudjuk megállapítani. Kétségtelen, hogv az eredmények tükrében joggal állíthatjuk, hogy helyes utat választattunk, mert az eltelt huszonöt év alatt pártunk vezetésével megteremtettük mind a jelen generáció, mind pedig a jövő nemzedékek boldog életének gazdasági-társadalmi alapjait, előfeltételeit. Döntő változás első sorban is mezőgazdaságunk szociális-közgazdasági szerkezetében történt. 1949-ben az állami szektoban a mezőgazdasági földnek mindössze 11 százaléka összpontosult A többi föld másfélmillió egyéni gazdaságban volt. de a fél ártól tíz hektárig terjedő egyéni gazdaságok képezték a mezőgazdasági üzemeink 85 százalékát, jelenleg hazánkban alig több, mint hatezer szocialista mezőgazdasági nagyüzem működik, mely szám a termelés következetes összpontosítása nyomán napról-napra csökken. Az eltelt huszonöt év alatt korszerű farmokat létesítettünk több mint négy és félmillió szarvasmarha és ötmillió sertés részére. Körülbelül hatszázezer hektárnyi területet tettünk termékennyé a meliorációs munkák céltudatos fejlesztésével és kétszázezer hektáron építettük ki az öntözőberendezések széles és korszerű hálózatát. Minden járásban láthatunk korszerű mezőgazdasági üzemeket: nagykapacitású sertéshizlaldákat, barumfi farmokat, ötszáz vagy ezer darab tehenet befogadó modern tehénistállókat, vagy nagygarázsokat az értékes mezőgazdasági gépek részére. Kiépítettük a takarmánykeverő üzemek széles hálózatát. valamint a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok raktározási gondjait korszerű gabonasilók létesítésével könnyítettük. Az állam hatalmas anyagi hozzájárulásával és szervező munkájával, valamint a fejlet gép- és vegyiparunk segítségével olyan alapokat létesítettünk mezőgazdaságunknak. amilyennek a világon nehezen találnánk párját s amely a mezőgazdasági földterület korlátozott terjedelmének intenzív kihasználásával képes kielégíteni társadalmunk növekvő szükségleteit. Apáink gazdasági udvarán valamikor a ló, az eke, a vetőgép volt a legjelentősebb termelési eszköz. S minden megtakarított korona szerszámok, állatok, vetőmag és a gazdasági épületek átalakítására, jobb esetben egy darabka föld vásárlására volt fordítva. Ezek a beruházások, amelyek minden kisgazdaságban szükségszerűen jelentkeztek, a parasztság életszínvonalának csökkenéséhez vezettek. Az adóterhek, valamint a meg-megismétlődő természetokozta károk pedig a kisparaszti gazdaságokat nap, mint nap a megsemmisülés veszélyével fenyegették. A parasztság többsége eladósodott és sorsuk a végrehajtó kezében volt. Még a legtermékenyebb év sem nyújtott a parasztnak annyi jövedelmet. hogy rettegés nélkül láthatott volna hozzá családi ház építéséhez, vagy a gyermeke részére építsen családi házat, mint ahogy azt napjainkban teszik az egységes földművessznvetkezetek tagjai. Az ilyen „fényűzést“ csak a parasztság módosabb rétege engedhette meg magának. Ma, a szövetkezeti parasztságunk lényegében az összes jövedelmét személyi szükségleteinek kielégítésére fordítja, korszerű összkomfortos lakásokat épít és létrehozza gyermekei boldogulásának anyagi előfeltételeit. A kimondottan nehéz fizikai munkát végző dolgozók száma a fejlődő szocialista mezőgazdaságunkban ma már elenyésző A mezőgazdasági dolgozóinknak döntő többsége gépekkel dolgozik, hasonlóan, mint az ipari munkások, szakiskolai vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Községenként 5—6 agrármérnök dolgozik a mezőgazdasági üzemeinkben, a fiatalság többsége pedig a mezőgazdasági műszaki középiskolák közvetítésével helyezkedik el a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban dolgozók száma — 1948-hoz viszonyítva — több mint felére csökkent, a munka termelékenysége — lényegesen könnyebb és kultúráltabb viszonyok között — pedig négyszeresre növekedett. Mezőgazdaságunk ma kihasználja és élvezi azokat az előnyöket is, amelyeket a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jelentenek számára. Tehát lényegesen fejlődött a munkásosztállyal való együttműködése, ami rendkívüli hatással van a mezőgazdasági termelés ipari jellegének növekedésére. Kétségtelen, hogy a mai generáció nagy művet alkotott. Többet szeretnénk! Természetesen! Hiszen a fejlődésben nem lehet megállás és mi sem állhatunk meg félúton. A feladatok, amelyek a mezőgazdaságra és a falu dolgozóira várnak hatványozottak, s legalább olyan erőfeszítéseket igényelnek, mint amilyeneket a múltban kifejtettünk. Feltételezik az elkötelezett helytállást, áldozatkészséget és lelkesedést mind a társadalmi-kulturális életben, mind pedig közvetlenül a mezőgazdasági termelésben. Néhány szó lapunk mai számához Szerkesztőségünk e szám készítésekor arra törekedett, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójára megjelenő lapunk visszatükrözze, hogy az emberi társadalom új korszakát megnyitó forradalom, valamint a munkások és a parasztok első szocialista államának internacionalista magatartása, milyen szociális átalakulásokhoz vezetett több országban. E célból kooperációs viszonyt létesítettünk a szovjetunióbeli „KOMMUNISZT, a bulgáriai „Známe na komunizme“, valamint a „Hlas ludu“ szerkesztőségével, melynek eredményeként az említett újságok a NOSZF évfordulója alkalmából egyazon cikkeket közük, tehát méltatják országaink szocialista vívmányait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelem formáló szerepét. Feltételezhető, hogy a közös szám elkészítésében szerzett tapasztalataink a szerkesztőségeink további együttműködésének elmélyülését eredményezik, ami kifejezést nyer majd a termelési tapasztalatok kölcsönös közvetítésében is. ■ eonyid Brezsnyev elvtárs, a TM Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a moszkvai béke világkongresszuson nagyjelentőségű beszédet mondott a világpolitika alakulásával kapcsolatban. Száznegyven ország 3200 küldötte hallhatta azokat a szavakat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a 250 milliós szovjet nép őszintén és lankadatlanul küzd a tartós béke megteremtéséért. Az SZKP KB első titkára beszéde bevezető részében emlékeztette a népeket a második világháború borzalmaira. Megemlítette, hogy a szovjet nép a fasizmus elleni harcban 20 millió polgárát vesztette el, ezért jól tudja, hogy a háború milyen csamennyi állam népei békében és biztonságban éljenek és határaik sérthetetlenek legyenek. Mindenkor kész résztvenni ennek szavatolásában. A béke szónoka ezután történelmi példákat említve hangsúlyozta, hogy a kereskedelem ősidők óta egyesíti a népeket és az országokat. Ezért az országok között, a kölcsönös előnyök alapján, tovább kell fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat. Ezen a téren az utóbbi időben komoly eredmények születtek és megvan minden előfeltétele annak, hogy ezeket tovább fejlesszük. Aggodalmát fejezte ki, hogy az észak-atlani tömb országainak katonai költségvetései 2—3 milliárd dollárral növekednek. HanBÉKÉT A NÉPEKNEK pásokat mér az emberiségre. A szovjet katonák nemcsak hazájukat védték meg a fasiszta barbároktól, hanem egyidejűleg küzdöttek a világ civilizációjának megmentetéséért is. Ez a harc tovább folyik és a Szovjetunió a háborút követő egész időszakban óriási erőfeszítéseket tesz a tartós békéért és a béke biztonságáért. Brezsnyev elvtárs a világpolitikai helyzetet úgy értékelte, hogy az egyetemes béke megteremtésének kilátásai jobbak mint 10—12 évvel ezelőtt. A különböző együttműködési szerződések enyhülést hoztak Európában. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai szintén ígéretesen fejlődnek. Az 1972 májusában Moszkvában és ez év júniusában Washingtonban megkötött megállapodások szintén a béke ügyét szolgálják. Remélhető, hogy az amerikai elnök jövő évi látogatása újabb eredményeket hoz majd ezen a téren. A nagy békeharcos kijelentette, hogy a közel-keleti helyzet rendezésének alapja az ENSZ biztonsági tanácsa határozatainak végrehajtása. A Szovjetunió minden erejével arra törekszik, hogy közel-keleten valagoztatta, hogy a Szovjetunió kormánya továbbra is helyesnek tartaná, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai tíz százalékkal csökkentsék a katonai költségvetésüket. Az SZKP KB főtitkára befejezésül javasolta, hogy elő kell segíteni a fegyveres konfliktusok igazságos alapon történő rendezését Európában és Ázsiában. Meg kell teremteni a kollektív biztonsági rendszert és ezzel egyidejűleg megszüntetni a katonaipolitikai csoportosulást. A nukleáris és másfajta fegyverkezési hajsza megszüntetése az államok önként vállalt kötelezettségének becsületes teljesítése nyomán jöjjön létre. A világ népei között tovább kell fejleszteni a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködést, mégpedig az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A moszkvai béke-világkongresszuson elhangzott beszédre világszerte kedvező visszhangok keletkeztek, mert a világ népei látják, hogy a Szovjetunió továbbra is az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeoffenzíva szellemében halad tovább. A csehszlovák-jugoszláv kapcsolatok elmélyítéséért GUSTAV HUSAR elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára négynapos hivatalos látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Ott-tartózkodása idején ellátogatott több városba és üzembe JOSIP BROZ TITO elvtárssal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a JKSZ elnökével, akivel alaposan megvitatta a két ország kapcsolatai fejlesztésének lehetőségét és élénk eszmecserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről is. A kiadott közös közlemény megállapítja, hogy a politikai, gazdasági és kulturőlis kapcsolatok Ígéretesen fejlődnek. A kereskedelmi forgalom állandóan növekedik, a kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása mellett. A kát fél hangoztatta, hogy minden objektív feltétel megvan a gazdasági együttműködés sokoldalú és gyorsabb fejlesztésére. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban nézetazonosság alakult ki. Amint a közleményből is kitűnik, a két fél azt a nézetet vallja, hogy a vitás problémákat a tárgyalóasztalok mellett kell megoldani. A közel-keleti helyzet rendezésének alapja az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának megvalósítása. Az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket kell kifejteni azért, hogy Izrael visszavonja csapatait a megszállt területekről. A kétoldali hasznos tanácskozásuk lényegesen elősegítik a csehszlovák és a jugoszláv nép együttműködésének elmélyítését. A szükségletnek megfelelően fepesszük a mezőgazdaságot A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági- ás Élelmezésügyi Bizottságának XIX. ülése több olyan problémával foglalkozott, amelyek megoldása az elkövetkező napokban napirendre kerül. A képviselők javaslatai után elfogadott határozatok érvényesítése elmélyíti az állami szervek és a mezőgazdaságot irányító szervek közötti együttműködést. Ugyanis előfordultak olyan esetek, hogy a nemzeti bizottságok határozatai nem segítették elő az össztársadalmi szempontból szükséges kérdések megoldását, jónéhányszor ezek a határozatok keresztezték a mezőgazdasági üzemek érdekeit. Különösen a termőföld védelméről van szó. A bizottság javasolja, hogy a nemzeti bizottságok ne engedjenek mezőgazdasági termelésre alkalmas területeken építeni hétvégi házakat. El kell érni, hogy az adás-vételi kapcsolatokban a mezőgazdasági üzemek egyenrangú partnerként szerepeljenek. A határozat szerint a nagyobb mezőgazdasági üzemekben jogászokat kell alkalmazni. , Élénk vita kerekedett a mezőgazdaság további kollektivizálásával kapcsolatban. Németh Jenő mérnök, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter helyettese bejelentette, hogy 1971 októbere óta 31 ezer egyéni gazda lépett a szövetkezetekbe, mintegy 131 ezer hektár földdel. Az új szövetkezetek megszilárdítása azonban a lassú beruházás miatt nem halad elég gyorsan. A képviselők megállapították, hogy a szocializálás segítésére előirányzott pénzösszeg nagyon kevés, és ezért végül is olyan határozat született, hogy a szövetkezetesítés ütemét lassítani kell. A bizottság megállapította, hogy a gyümölcstermesztés nagyon alacsony szintű és távolról sem tudja kielégíteni a szükségleteket. Jelenleg 4000 hektár olyan kevés termést adó, elöregedett gyümölcsösünk van, amelyet a lehető legrövidebb Időn belül likvidálnunk kell. Az elfogadott határozat szerint a jelenlegi 11 626 hektáros gyümöicsészetet 32 500 hektáros területre kell bővíteni. Ha az elképzelés megvalósul, akkor évente megközelítőleg 350 ézer tonna gyümölcsöt termelünk és így az egy lakosra jutó jelenlegi évi 40 kg-os gyümölcsfogyasztás 67 kg-ra emelkedik. El kell érni, hogy a jövőben a szocialista szektor adja a gyümölcs mennyiségének legalább 60 százalékát, mert iiymódon tervszerűbben tudjuk majd szabályozni a behozatalt. A képviselők építő jellegű javaslatai mind arra irányultak, hogy a mezőgazdaságot a jövőben még jobban a társadalmi szükségletek kielégítésének szempontjából kell fejleszteni —b—
