Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-03 / 44. szám
1973. november 3. Ara 1.— Kčs XXIV. évfolyam, 44. szám. Köszönt] Q к a Nagy Október 66. évfordulóját a kommunizmust építő hős szovjet népetI Lenin zászlaja alatt Irta: A. SIBAJEV, az SZKP KB tagja és a Szaratovi Területi Bizottság első titkára. Földgolyónkon az „október“ szó embermilliók számára a szociális igazság, a béke és az emberek közötti barátság eszményeinek győzelmét jelenti. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött a világ általános forradalmi átalakulása. Oj társadalmi rend született — a szocializmns —, amely eredményesen felvette a harcot a haldokló kapitalizmussal. S ma már örömmel konstatálhatjuk, hogy a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével, 56 éve járja a Nagy Október útját, amelyet V. I. Lenin, a világ dolgozóinak zseniális vezére és tanítója alapozott meg. Nincs megfelelő összehasonlítási alapunk, hogy érzékeltetni tudjuk, az orosz földön, valamint a szövetségi köztársaságok területén а szovjet hatalom fennállása óta végbement változásokat. A szovjet munkások, parasztok, értelmiségiek önfeláldozó munkájukkal és tehetségükkel létrehozták a fejlett szocialista társadalmat, felvirágoztatták az ország gazdaságát, a tudományokat és a kultúrát. A Szovjetunió — több nemzet népeiből összetevődő új történelmi közösség állama, amely lelkesen építi a kommunizmust. Szemléltető példájául annak, mit hozott a szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szaratovi terület jelene szolgálhat. Egykor a dolgozó nép fokozott elnyomása és kizsákmányolása jellemezte ezt a területet. Ennek következtében gazdag forradalmi hagyománnyal rendelkezik. N. G. Csernisevszkij, a nagy forradalmi demokrata szülőföldjén alapították meg a század elején az ország egyik első szociáldemokrata szervezetét, itt éltek és küzdöttek az elnyomás ellen V. I. Lenin nővérei és a bolsevik párt más jelentős személyiségei. A szaratovi dolgozók kezdettől fogva támogatták a Pét-rvárott kitört fegyveres forradalmat, s na? lendülettel és energiával láttak hozzá az új >iet építéshez. Megfékezték az ellenforradalmat. s megbirkóztak a parasztság tudatlanságából és elmaradottságából származó, valamint az éhínség és a betegségek okozta nehézségekkel. A szó szoros értelmében egy nemzedék szeme láttára nőttek fel a Volga partján olyan gigászi ipari vállalatok, mint az olajfinomító, golyóscsapágygyár, repülőgépeket gyártó üzemek, gépipari vállalatok egész sora stb. A háború utáni években a szaratovi területen nagy vegyiművek, továbbá elektromos gépeket, műszereket és elektronikus berendezéseket gyártó korszerű ipari vállalatok épültek. Az ötéves tervek éveiben a terület ipari termelése több mint 200-szorosára emelkedett. Ez az ország szocialista iparosításának az eredménye, amely elősegítette a falvak gyökeres átalakulását is. A nagyszabású lenini villamosítási terv szerint a 30-as évek elején Szaratovban felépült az első villanytelep, majd az évek múltával újabbak sorakoztak mellé. Az egymillió 360 ezer kilowatt kapacitású Szaratovi Lenini Komszomol Vízierőmű üzembe helyezése megalapozta a terület népgazdaságának továbbfejlesztését. Mindezt figyelembe véve a testvéri Kazahsztán határáig húzódó Volgán túli sztyeppékbe mélyen benyúló szaratovi területen világviszonylatban is a legnagyobb kapacitású volgai vízi erőmüvek bázisán valósították meg a villamosítást. A szovjet népgazdaság és kultúra továbbfejlesztésében, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában, a társadalmi viszonyok tökéletesítésében új történeti korszakot jelent а XXIII. és а XXIV. pártkongresszus határozataiban foglalt program megvalósítása. Az SZKP XXIV. kongresszusa határozatai és direktívái szerint nagy sikerrel valósítják meg a kilencedik ötéves tervben (1971—1975) részletesen kidolgozott programot a terület nemzetgazdaságának továbbfejlesztésére. A fő feladat: a dolgozó nép életszínvonalának további emelése a termelés növelése, valamint a népgazdaság minden ágazatának a műszaki haladás bázisán történő továbbfejlesztése. Az ötéves tervet nemcsak az új ipari objektumok (mint például az évi 3 millió tonna kapacitású baklakovói foszfortartalmú műtrágyákat gyártó üzem) építésével, nemcsak az össztermelés növelésével (36—40 százalékkal) jellemezhetjük, hanem a közgazdaság formáinak és irányítási módjának gyökeres minőségi változásaival is, amelyek a tudományos-műszaki haladást, a munkatermelékenység növelését és a termelés hatékonyságát hivatottak elősegíteni. A szaratovi üzemekben egyre hatékonyabb rendeleteket foganatosítanak az ipari termékek jó minőségének és tartósságának biztosítása érdekében. A legjobb termékek elnyerték az állami minőségi jelvényt. Országos méreteket öltött az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indított szocialista munkaverseny. E rövid beszámoló során még szólnunk kell a mezőgazdaságról is. A több mint 5 millió hektár földdel rendelkező szaratovi terület nagyon szélsőséges éghajlati övezetben fekszik. A nagy szárazság nemegyszer tönkreteszi a vetés jelentős részét. A burzsoá közgazdászok ezért a Volgán túli sztyeppékét „jövő nélküli területnek“ nevezték. Persze, ők nem számoltak a szocializmus grandiózus lehetőségeivel, a parasztság és a munkásság szövetségének erejével. S mikor a múlt évben Szaratov környékét rendkívül nagy szárazság sújtotta, szembeszállt vele a kolhozok és a szovhozuk műszaki ereje, korszerű agrotechnikája, a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége. Az SZKP KB, a kormány és személyesen Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, valamint a testvéri szövetségi köztársaság hatékony segítsége révén nagy sikereket értek el az állattenyésztésben, és megalapozták a mezőgazdasági dolgozóknak 1973-ban elért nagy munkagyözelmét. (Folytatás a 2. oldalon.) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\ Szlovákia falvai átalakulásának negyedszázada Irta: JAN JANOVIC mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere Huszonöt év történelmi szempontból nem hosszú idő. Ha azonban a szlovákiai falvak fejlődése szempontjából vissza tekintünk az utóbbi huszonöt évre, azt látjuk, hogy a munkások és a parasztok egyetlen felnőtt korosztálya olyan változásokat idézett elő, amelyeket a történészek soha nem mellőzhetnek. foggal állíthatjuk, hogy a hűbériség megszűntetése óta a falusi termelőerők és termelési viszonyok fejlődésében, valamint a lakosság életkörülményeiben az úíóbbi huszonöt év hozta a legmélyrehatóbb változásokat. Szlovákia Kommunista Pártja, mint a Szlovák Nemzeti Felkelés vezető ereje — már a felkelés idején — rendkívüli jelentőséget tulajdonított a földkérdés megoldásának. Ezt az SZLKP és a szociáldemokrácia 1944. szeptember 17-én tartott egyesítő kongreszsusa is alátámasztotta azzal a határozott állásfoglalásával, hogy a földet annak kell adni, aki azt megdolgozza. Szlovákia Kommunista Pártjának parasztpolitikája — tehát már a felkelés alatt — a munkás-paraszt szövetség alapelveihez igazodva célul tűzte ki a föld birtoklási viszonyainak gyökeres módosítását. Kétségtelen, hogy ez rendkívüli hatással volt főleg a kis- és középparasztságra és ösztönözte a Szlovák Nemzeti Felkelésben való aktív részvételre is. Hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg általi felszabadítása, valamint az a tény, hogy a nemzeti demokratikus forradalom vezető ereje az erejét tömörítő egyesült munkásosztály lett, amit a munkásmozgalmi, forradalmi harcokban megedződött Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetett, kedvezően hatott a néphatalom létrehozására és megszilárdulására. Dolgozó népünknek a reakció felett aratott 1948-as februári győzelme és a társadalmi élet szocialista alapelveinek megszilárdulása nyomán, az utolsó akadályok is eltűntek a falu szocialista átalakulásának útjából. Megvalósulhatott nemcsak az agrárok által elfuserált földreform revíziója, hanem a népidemokratikus földreform is, amely a fasisztákkal együttműködő földbirtokosok, az egyházi birtokok, valamint a további nagybirtokosok és az ötven hektár földnél többet birtokló kulákok földjeinek kisajátításához és felosztásához vezetett. Ez az intézkedés volt az első komoly lépés a föld-tulajdonjog és a termelési viszonyok gyökeres megváltóztatása felé. Az említett földreform természetesen elősegítette a számbelileg növekvő nemzet élelmiszerellátási kérdéseinek megoldását, s egyszer és mindenkorra megszüntette a falusi családok kényszerű kivándorlását is. A kommunista párt vezetésével és a népidemokratikus állam támogatásával elért forradalmi változásoknak tehát nemcsak a szocializálás tekintetében, hanem a nemzet megújhódás*ban és növekedésében is nagy jelentőségük volt. (Folytatás a 2. oldalon.) GERSTNER ISTVÁN illusztrációja.
