Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-03 / 44. szám

1973. november 3. Ara 1.— Kčs XXIV. évfolyam, 44. szám. Köszönt] Q к a Nagy Október 66. évfordulóját a kommunizmust építő hős szovjet népetI Lenin zászlaja alatt Irta: A. SIBAJEV, az SZKP KB tagja és a Szaratovi Területi Bizottság első titkára. Földgolyónkon az „október“ szó embermilliók számára a szociális igazság, a béke és az em­berek közötti barátság eszményeinek győzelmét jelenti. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal megkezdődött a világ általános forra­dalmi átalakulása. Oj társadalmi rend szüle­tett — a szocializmns —, amely eredményesen felvette a harcot a haldokló kapitalizmussal. S ma már örömmel konstatálhatjuk, hogy a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével, 56 éve járja a Nagy Október út­ját, amelyet V. I. Lenin, a világ dolgozóinak zseniális vezére és tanítója alapozott meg. Nincs megfelelő összehasonlítási alapunk, hogy érzékeltetni tudjuk, az orosz földön, va­lamint a szövetségi köztársaságok területén а szovjet hatalom fennállása óta végbement vál­tozásokat. A szovjet munkások, parasztok, ér­telmiségiek önfeláldozó munkájukkal és tehet­ségükkel létrehozták a fejlett szocialista tár­sadalmat, felvirágoztatták az ország gazdasá­gát, a tudományokat és a kultúrát. A Szovjet­unió — több nemzet népeiből összetevődő új történelmi közösség állama, amely lelkesen építi a kommunizmust. Szemléltető példájául annak, mit hozott a szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szaratovi terület jelene szolgál­hat. Egykor a dolgozó nép fokozott elnyomása és kizsákmányolása jellemezte ezt a területet. Ennek következtében gazdag forradalmi hagyo­mánnyal rendelkezik. N. G. Csernisevszkij, a nagy forradalmi demokrata szülőföldjén alapí­tották meg a század elején az ország egyik el­ső szociáldemokrata szervezetét, itt éltek és küzdöttek az elnyomás ellen V. I. Lenin nővé­rei és a bolsevik párt más jelentős személyisé­gei. A szaratovi dolgozók kezdettől fogva tá­mogatták a Pét-rvárott kitört fegyveres forra­dalmat, s na? lendülettel és energiával láttak hozzá az új >iet építéshez. Megfékezték az el­lenforradalmat. s megbirkóztak a parasztság tudatlanságából és elmaradottságából származó, valamint az éhínség és a betegségek okozta nehézségekkel. A szó szoros értelmében egy nemzedék sze­me láttára nőttek fel a Volga partján olyan gi­gászi ipari vállalatok, mint az olajfinomító, golyóscsapágygyár, repülőgépeket gyártó üze­mek, gépipari vállalatok egész sora stb. A há­ború utáni években a szaratovi területen nagy vegyiművek, továbbá elektromos gépeket, mű­szereket és elektronikus berendezéseket gyártó korszerű ipari vállalatok épültek. Az ötéves tervek éveiben a terület ipari termelése több mint 200-szorosára emelkedett. Ez az ország szocialista iparosításának az eredménye, amely elősegítette a falvak gyökeres átalakulását is. A nagyszabású lenini villamosítási terv sze­rint a 30-as évek elején Szaratovban felépült az első villanytelep, majd az évek múltával újabbak sorakoztak mellé. Az egymillió 360 ezer kilowatt kapacitású Szaratovi Lenini Kom­­szomol Vízierőmű üzembe helyezése megala­pozta a terület népgazdaságának továbbfejlesz­tését. Mindezt figyelembe véve a testvéri Ka­zahsztán határáig húzódó Volgán túli sztyep­pékbe mélyen benyúló szaratovi területen vi­lágviszonylatban is a legnagyobb kapacitású volgai vízi erőmüvek bázisán valósították meg a villamosítást. A szovjet népgazdaság és kultúra továbbfej­lesztésében, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozásában, a társadalmi viszo­nyok tökéletesítésében új történeti korszakot jelent а XXIII. és а XXIV. pártkongresszus ha­tározataiban foglalt program megvalósítása. Az SZKP XXIV. kongresszusa határozatai és direktívái szerint nagy sikerrel valósítják meg a kilencedik ötéves tervben (1971—1975) rész­letesen kidolgozott programot a terület nemzet­­gazdaságának továbbfejlesztésére. A fő feladat: a dolgozó nép életszínvonalának további eme­lése a termelés növelése, valamint a népgazda­ság minden ágazatának a műszaki haladás bá­zisán történő továbbfejlesztése. Az ötéves ter­vet nemcsak az új ipari objektumok (mint pél­dául az évi 3 millió tonna kapacitású baklako­­vói foszfortartalmú műtrágyákat gyártó üzem) építésével, nemcsak az össztermelés növelésé­vel (36—40 százalékkal) jellemezhetjük, ha­nem a közgazdaság formáinak és irányítási módjának gyökeres minőségi változásaival is, amelyek a tudományos-műszaki haladást, a munkatermelékenység növelését és a termelés hatékonyságát hivatottak elősegíteni. A szara­tovi üzemekben egyre hatékonyabb rendelete­ket foganatosítanak az ipari termékek jó minő­ségének és tartósságának biztosítása érdeké­ben. A legjobb termékek elnyerték az állami minőségi jelvényt. Országos méreteket öltött az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indí­tott szocialista munkaverseny. E rövid beszámoló során még szólnunk kell a mezőgazdaságról is. A több mint 5 millió hek­tár földdel rendelkező szaratovi terület nagyon szélsőséges éghajlati övezetben fekszik. A nagy szárazság nemegyszer tönkreteszi a vetés jelentős részét. A burzsoá közgazdászok ezért a Volgán túli sztyeppékét „jövő nélküli terü­letnek“ nevezték. Persze, ők nem számoltak a szocializmus grandiózus lehetőségeivel, a pa­rasztság és a munkásság szövetségének erejé­vel. S mikor a múlt évben Szaratov környékét rendkívül nagy szárazság sújtotta, szembe­szállt vele a kolhozok és a szovhozuk műszaki ereje, korszerű agrotechnikája, a mezőgazda­­sági dolgozók szakképzettsége. Az SZKP KB, a kormány és személyesen Leonyid Iljics Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitkára, valamint a testvéri szövetségi köztársaság hatékony segítsége ré­vén nagy sikereket értek el az állattenyésztés­ben, és megalapozták a mezőgazdasági dolgo­zóknak 1973-ban elért nagy munkagyözelmét. (Folytatás a 2. oldalon.) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\ Szlovákia falvai átalakulásának negyedszázada Irta: JAN JANOVIC mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere Huszonöt év történelmi szem­pontból nem hosszú idő. Ha azonban a szlovákiai falvak fejlődése szempontjából vissza tekintünk az utóbbi huszonöt évre, azt látjuk, hogy a munká­sok és a parasztok egyetlen fel­nőtt korosztálya olyan változá­sokat idézett elő, amelyeket a történészek soha nem mellőz­hetnek. foggal állíthatjuk, hogy a hűbériség megszűntetése óta a falusi termelőerők és termelési viszonyok fejlődésében, vala­mint a lakosság életkörülmé­nyeiben az úíóbbi huszonöt év hozta a legmélyrehatóbb válto­zásokat. Szlovákia Kommunista Pártja, mint a Szlovák Nemzeti Felke­lés vezető ereje — már a fel­kelés idején — rendkívüli je­lentőséget tulajdonított a föld­kérdés megoldásának. Ezt az SZLKP és a szociáldemokrácia 1944. szeptember 17-én tartott egyesítő kongreszsusa is alátá­masztotta azzal a határozott ál­lásfoglalásával, hogy a földet annak kell adni, aki azt meg­dolgozza. Szlovákia Kommunista Pártjá­nak parasztpolitikája — tehát már a felkelés alatt — a mun­kás-paraszt szövetség alapelvei­hez igazodva célul tűzte ki a föld birtoklási viszonyainak gyökeres módosítását. Kétség­telen, hogy ez rendkívüli hatás­sal volt főleg a kis- és közép­parasztságra és ösztönözte a Szlovák Nemzeti Felkelésben való aktív részvételre is. Hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg általi felszabadítása, valamint az a tény, hogy a nemzeti demokratikus forrada­lom vezető ereje az erejét tö­mörítő egyesült munkásosztály lett, amit a munkásmozgalmi, forradalmi harcokban megedző­dött Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetett, kedvezően ha­tott a néphatalom létrehozásá­ra és megszilárdulására. Dolgozó népünknek a reakció felett aratott 1948-as februári győzelme és a társadalmi élet szocialista alapelveinek meg­szilárdulása nyomán, az utolsó akadályok is eltűntek a falu szocialista átalakulásának útjá­ból. Megvalósulhatott nemcsak az agrárok által elfuserált föld­reform revíziója, hanem a népi­demokratikus földreform is, amely a fasisztákkal együttmű­ködő földbirtokosok, az egyházi birtokok, valamint a további nagybirtokosok és az ötven hektár földnél többet birtokló kulákok földjeinek kisajátításá­hoz és felosztásához vezetett. Ez az intézkedés volt az első komoly lépés a föld-tulajdonjog és a termelési viszonyok gyöke­res megváltóztatása felé. Az említett földreform természete­sen elősegítette a számbelileg növekvő nemzet élelmiszerellá­tási kérdéseinek megoldását, s egyszer és mindenkorra meg­szüntette a falusi családok kényszerű kivándorlását is. A kommunista párt vezetésével és a népidemokratikus állam tá­mogatásával elért forradalmi változásoknak tehát nemcsak a szocializálás tekintetében, ha­nem a nemzet megújhódás*ban és növekedésében is nagy jelen­tőségük volt. (Folytatás a 2. oldalon.) GERSTNER ISTVÁN illusztrációja.

Next

/
Thumbnails
Contents