Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-27 / 43. szám
1973. október 27, SZABAD FÖLDMŰVES 3 A szövetkezeti gondolat / I I ■ ■ n » uttoroi Szocialista hazánk és nemzetgazdaságunk fejlődésében fontos határkövet jelentett a mezőgazdasági termelés szocializálása. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés általános értelmében, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával valósult meg. Az első termelőszövetkezetek voltak lényegében az újszerű, immár kollektív gazdálkodás ügyének szószólói, a szövetkezeti termelés gondolatának úttörői, jövőre ünnepeljük az első szövetkezetek megalakulásának negyedszázados évfordulóját. Ez alkalomból elsősorban azokról kell megemlékeznünk, akik akkor bátran kiálltak a haladó eszmék mellett. A zászlóvivők sorába tartoznak annak a kisközségnek a földművesei is, amelyről a következők szólnak. Belá (Béla), a volt štúrovoi (párkányi) járás kisközsége sohasem szűkölködött szorgoskezű emberekben. De nemcsak dolgozni tudtak lakói, hanem megértették az idő szavát is. Még a szövetkezeti törvény megjelenése előtt, 1949 tavaszán megalakították a volt bárói birtokon az ország első mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek egyikét. Ennek élére Králik János elvtárs került, aki napjainkban a hnb elnöki tisztséget tölti be Bratislavában. Igaz, a nagybirtok kisajátítása nagyban megkönnyítette a kezdeményezők dolgát, ám akárcsak másutt, itt is akadt probléma bőven. A szövetkezeti törvény érvénybe jépése után a mezőgazdasági termelőszövetkezet efsz-é formálódott. Ebben már teljesen a szocialista szövetkezeti elveknek megfelelően folyt a termelés. A szövetkezet élére később Söty János elvtárs került. Az efsz szépen fejlődött, amit az is bizonyít, hogy hamarosan felsorakoztak az akkori párkányi járás élenjáró gazdaságai közé. A bélaiak mindig is hívei voltak a haladásnak, a fejlettebb termelési módszerek meghonosításának. A fejlettség bizonyos fokán rájöttek, a maguk 672 hektár mezőgazdasági földterületén korántsem tudják tökéletesen kihasználni a tudományos-műszaki fejlődés vívmányai által nyújtott széleskörű lehetőségeket. Ahogy annakidején megértették a közös gazdálkodásra való áttérés szükségességét, úgy most is magukévá tették a kor követelményeinek lényegét — a szövetkezetek társulásának fontosságát. Üttöröi lettek ennek a gondolatnak. A hasonló fejlettségű és szinte azonos termelési eredményeket felmutató szomszédos fubai (libádi) szövetkezettel összefogva, maguk mellé vették a šarkanti (sárkányi) és divai (gyivai) szövetkezetét. Így alakult meg 1966-ban a libádi székhellyel működő Egyetértés társult Efsz. A négy társult gazdaság ma is példásan teljesíti termelési feladatait, szocialista társadalmunkkal szembeni kötelezettségeit. A társult szövetkezet dolgozói ma 2447 hektár mezőgazdasági földön ebből 2261 hektár szántón gazdálkodnak. Korábban igen elaprózott, sokrétű termelési tevékenységet folytatott mind a négy gazdaság. Ilyen keretek között a kis területű szövetkezetek előbb-utóbb megtorpantak volna a fejlődés útján. A társult szövetkezet termelési tevékenységére ma a következetes és céltudatos belüzemi szakosítás jellemző. Először az állattenyésztésben, majd az ipari növények termesztésében oldották meg a belüzemi szakosítást. Az egyéb termelési ágazatokra a jövőben kerül sor. A munkaigényes növények termesztésének belüzemi szakosítását egyelőre nem tudják megoldani. Főleg azért nem, mert a gépesítés színvonala még korántsem érte el az optimális határt, a munkaerők részlegek közötti állandó átcsoportosítását pedig nem tartják ésszerű, kifizetődő megoldásnak. Persze minden lehetségest elkövetnek annak érdekében, hogy ezeket a problémákat is minél előbb megoldják. Ottjártamkor természetesen arra is kíváncsi voltam, milyen fejlődésen ment keresztül a társult szövetkezet. A szövetkezet üzemgazdászával és Pathó Imre szövetkezeti elnökkel az adatok egész halmazát tanulmányoztuk át. Végül úgy döntöttünk, az 1960-as és az 1972-es év eredménymutatóit hasonlítjuk össze. Igaz, a társulás csak 1966-ban valósult meg, a társult gazdaságok eredményeit azonban akkor visszamenőlegesen is kimutatták, hogy tisztább képet kapjon az érdeklődő. Az 1960-as évvel kapcsolatban említésre kerülő adatok tehát természetesen ugyanúgy a négy efsz eredményeit tükrözik, mint a múlt éviek. Most pedig lássunk néhány mutatót. Az alapeszközök értéke 1960-ban 18 millió 433 ezer, a múlt év végén pedig már 37 millió 144 ezer korona volt. A mezőgazdasági nyerstermelés értéke 1960-ban 16 millió 497 ezer, 1972-ben viszont 31 millió 168 ezer korona volt. Ugyanezen időszakban a piaci termelés 9 millió 127 ezer koronáról 28 millió 526 ezer koronára növekedett. A négy szövetkezet 1960-ban 3300 tonna gabonát, 4900 tonna cukorrépát, 330 tonna húst és 938 ezer liter tejet termelt. A múlt évben viszont már 5361 tonna gabonát, 5721 tonna cukorrépát, 699 tonna húst és 1 millió 462 ezer liter tejet produkáltak a társult szövetkezet dolgozói. A tehe^ nek egyedenkénti évi tejhasznossága az említett évek viszonylatában 2339 literről 2785 literre növekedett. Természetesen javult a dolgozók anyagi helyzete is. Míg 1960-ban csak 13 ezer koronát keresett egy állandó dolgozó, addig a múlt évben már 24,5 ezerre növekedett ez az összeg. A társulás tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a társult gazdaság minden részlege szinte azonos fejlettségi fokra került, s a termelési eredményeik közötti különbségek is mindinkább elhalványulnak. A bélai szövetkezet alapító tagjai közül öten még ma is a társult szövetkezetben szorgoskodnak. Csapcsík János, Szász Péter, Szász József és Zachar Pál ugyan már betöltötték a nyugdíjkorhatárt mégsem fordítottak hátat a közösnek. Éjjeli és nappali őrökként vigyázzák a szorgalmas munkával kitermelt javakat, a közös tulajdont. Zácsik József az állattenyésztésben szorgoskodik. Németh Márton főállatteuyésztő szavaival élve — Józsi bácsi a társult szövetkezet legjobb fejőgulyásai közé tartozik. Igazán példás eredményeket ér el a gondjaira bízott 22 tehénnél. A fejőgulyások közötti belüzemi versenyben — a legutóbbi értékelés szerint — társával együtt a harmadik helyen végzett. Zácsik Józsefről és azokról a nyugdíjas alapító tagokról, akik erejükhöz és tehetségükhöz mérten még ma is szorgalmasan kiveszik részüket a közös munkából, csakis az elismerés hangján lehet szólni. Ugyanakkor köszönetét kell mondani azoknak az itt nem említett idős alapító tagoknak is, akik sokéves szorgalmas munkával járultak hozzá a szövetkezet fejlődéséhez, a falusi emberek életének szebbé, jobbátételéhez. A kedvezőtlen természeti adottságok ellenére (Cmt 23) a társult szövetkezet ma is a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás élenjáró efsz-ei közé tartozik. Hogy a gazdaság szorgoskezű dolgozói valóban jó munkát végeznek, azt az 1972-ben kapott „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés is fényesen bizonyítja. Sőt nemcsak a jó munka mellett szól, hanem azt is hirdeti, hogy a szövetkezeti gondolat úttörőinek példája méltó követőkre talált a négy község szövetkezetének társulásából keletkezett Egyetértés Efsz dolgozóiban! —dek— Magyarországon a három évvel *** ezelőtt jóváhagyott kormányhatározat értelmében ezentúl csak ötévenként rendezik meg az országos mezőgazdasági és élelmiszeripart kiállítást és vásárt. A közbeeső években az egyes termelési ágazatok fejlesztését szolgáló szakkiállítások és vásárok kerülnek megrendezésre. Ezek közé tartozik az Agromasexpo, vagyis a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás és Vásár is, amely az idén első ízben nyitotta meg kapuit a kőbányai vásárterületen. Gazdája a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda volt. Az országos és nemzetközi vásárok rendezésének ilyetén történő irányítása, időszakos beosztása lényegében helyes igazodás a nemzetközi vásárok immár hagyományos szokásaihoz, amit a kor követelményeinek megfelelően, a termelési témák sokoldalúsága és állandó bővülése tett célszerűvé, formált maibbá, modernebbé. Az Agromasexpo ’73 több mint tíz féle témacsoportot dolgozott fel. Ezek közül említést érdemelnek: a mezei termelés gépei és géprendszerei, az állattenyésztés, az élelmiszeripar, a fatermelés és feldolgozás, a gépjavítás és karbantartás, valamint az építés gépei és berendezései, továbbá a vegyipar és a műanyagipar termékei, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban hasznosítható találmányok és újítások stb. A »legtöbb kiállítási tár- t gyat természetesen a magyar vállala- : tok vonultatták fel, de rendkívül sok- 1 oldalú és bőséges választékod kínáló j anyaggal képviseltették magukat a 1 többi szocialista országok, köztük i Csehszlovákia is. A képet a világ me-AGROMASEXPO 73 AZ FZB zöldbabbetakarító gép. zöldségtermesztés gépeinek gyártására szakosította magát a KGST-n belül. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár e tekintetben a zöldbab, zöldborsó, fűszerpaprika, hagyma, paradicsom és uborkatermesztés géprendszerének fejlesztésében és gyártásában érdekelt. Az ezirányú gépfejlesztésben és gyártásban a nevezett vállalat két úton halad: egyrészt új termelési technológiák kialakítását szorgalmazza a komplex géprendszerekkel, másrészt a legfontosabb zöldségfélék hagyományos termelési módszereinek kézi munkára igényes folyamatait kívánja gépesíteni. Hazánkban is jelentős területet fogVU vontatott uborkabetakarító. lalnak el a zöldségnövények, ám a tökéletes piaci ellátottság érdekében volna és van még mit tennünk. A termelés fokozása azonban nehézségekbe ütközik, mert mi sem dúskálunk á kézi munkaerőben, színvonalas gépesítésről viszont egyelőre nem lehet beszélni. Tehát gépek kellenek, s ha lehet, minél előbb. Magyarországon már elértek bizonyos eredményeket a erőgépről hajtott uborkabetakarító gépet örökítettük meg. A hidraulikusan szabályozható vágókések a talajszint alatt vágják el a tövet. A növényt hullámos felületű gumiszalagpár emeli fel és szállítja a fosztószerkezethez, amely leválasztja a termést az indákról. A leszedett termés közül légáram fújja ki a kisebb szenynyeződéseket. A gép hidraulikusan emelhető gyűjtőtartállyal, felhordóval, kis-ládás begyűjtéshez pedig görgős pályával készül. Fogásszélessége 1,2 m. Üzemeltetése: 50 LE-s erőgéppel. Területteljesítmény 0,1—0,12 ha/ óra. Külföldi vizsgálata is sikerrel járt. Alkalmazásának feltétele a gazdaságosan termeszthető uborkafajta. A harmadik felvételen: HB hagymabetakarító. Négy sor étkezési vöröshagyma kiásására és laza rendre rakására alkalmas. A gép olyan négyszer 25—30 cm-es ültetést igényel* ahol a négyes sorokat egymástól 35— 40 cm-es választó sor különíti el. Ez biztosítja a növényápolás és betakarítás gépesítését is. A kiásott, földtől megtisztított termést 50 cm széles rendre rakja a gép. Teljesítménye 0,19—0,51 ha/óra. Erőgépigénye: 30 LE-s univerzális traktor. A gép továbbfejlesztett változata — Dnimas-HB — négy vagy hat sor hagyma egy vagy kétmenetes begyűjtésére, a gyom leválasztására, a termény szállítóeszközre rakására alkalmas. Az egymenetes betakarításkor a rögtelenítés és szártalanítás kisebb mérvű lesz. Ötven lóerős univerzális traktorral 0,25—0,66 ha/óra átlagteljesítményt nyújt. A zöldségfélék közül főleg a paradicsom igényel sok élő munkát. A magyar szakemberek lényegében megoldották ezt a problémát — a paradicsomtermesztés folyamatát szinte tökéletesen gépesítették. A BMG-ben HB hagymabetakarító. zőgépiparában legtekintélyesebb nyugati cégek jelenléte tette teljessé. A szakmai érdeklődésű látogató egy helyen találta meg gondosan rendszerezve mindazokat a gépeket, berendezéseket és műszereket, amelyek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás további fellendítését hivatottak szolgálni. A termelés fejlesztését szorgalmazók, a többre és jobbra törekvők gyakran felteszik a kérdést: hogyan és mit? Nos itt megkapták kérdéseikre a választ, hiszen az Agromasexpo egyik pozitívuma éppen az volt, hogy a hazai termelők eredményeit is népszerűsítette. Egyes növényeknél — kalászosok, kukorica, cukorrépa — a legújabb tudományos-műszaki vívmányok segítségével olyan iparszerű termelési módot honosítottak meg, amely nagyon jól bevált. Ezt igazolja az a tény is, hogy némely növényeknél olyan terméseredményekről adhatnak számot a termelők, amilyenekkel a távlati tervekben csak 1980-ra számolt a magyar mezőgazdaság. Ezek az iparszerű termelési rendszerek hírből már nálunk is ismeretesek. Déli szomszédaink most a burgonya és szálastakarmány termelő, állattenyésztői és feldolgozóipari közös vállalatok, valamint agrokémiai központok létesítésére és fejlesztésére törekszenek. A friss zöldség iránti igény világszerte fokozódik. A nagy kézi munkaerő szükséglet miatt azonban a termelés volumenének hathatós növelése szinte elképzelhetetlen a komplex gépesítés nélkül. Magyarországon jelenleg mintegy 110 ezer hektáron termesztenek zöldséget, tehát érthető, hogy egyre nagyobb gondot fordítanak a szántóföldi zöldségtermesztés egyetemes gépesítésére. Annál is inkább érthető ezirányú szorgoskodásuk, mivel a Szovjetunió és Bulgária mellett Magyarország is a szántóföldi zöldségtermesztés gépeinek fejlesztésében. A kiállításon számos ilyen, főleg betakarító géppel találkoztunk. Nézzünk meg most belőlük néhányat. Első felvételünkön az FZB vontatott, erőgépről hajtott, keresztdobos zöldbabbetakaritó gép látható. A tövekről lefésült hüvelyeket előtisztítva a gép után kapcsolt, vagy oldalt vontatott pótkocsira ömlesztve, esetleg tartályládába töltve takarítja be. Fogásszélessége: 1,5 m. Ötven lóerős traktorral üzemeltethető. Átlagteljesítménye 0,2 —0,3 ha/óra. A gép mintadarabjai odahaza és külföldön egyaránt jól vizsgáztak. A második képen a VU vontatott, gyártott gépek a vezetőbarázdás (ágyásos) termesztési technológia számára készülnek. A paradicsomtermesztők munkáját ma ágyáskészítő, vegyszerbedolgozó, palántaültető gépek, vetőgépek és kultivátorok teszik könnyebbé. A begyűjtést szintén gépesítették. Az Agromasexpo-n a VBG kultivátort örökítettük meg — a betakarítógép csak a gyakorlati bemutatókon volt megtekinthető —, s ez negyedik felvételünkön látható. A függesztett sorművelő kultivátor az alapkeretre szerelt különböző kultivátor szerszámokból és vezető elemekből áll. Az ágyásfelszín és a sorköz lazítására, gyomtalanítására szolgál, ugyanakkor a vezetőbarázdákat is gyomtalanítja. Elvégezhető vele az ágyásfelszín hengerelése és tömörítése is. A művelőszerszámok helyzete a sortávolságnak és a növényzet fejlettségének megfelelően állítható. Munkaszélessége 4,8 m, azaz három 1,6 m-es ágyás. Ötven lóerős géppel 2,6—6,4 km/óra haladási sebességgel üzemeltethető. A budapesti kiállítással egyidőben — a hazai és külföldi szakemberek körében nagy érdeklődést kiváltó — szakosított gyakorlati bemutatókat is rendeztek az ország néhány mezőgazdasági üzemében. Így a kiállításra látogatók valóban jó tapasztalatokkal gazdagodva térhettek haza az Agromasexpo ’73-ról. KÁDEK GÄBOR VBG kultivátor, a paradicsomtermesztés fontos gépe. (A szerző felvételei,].
