Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-27 / 43. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. október 27. Ara 1.— Kés XXIV. évfolyam, 43. szám. Szakmelléklet KERTESZET A kertészkedők, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. ötéves a csehszlovák föderáció Irta: Dr. FEDOR GULL A, az SZSZK NF Központi Bizottságának vezető titkára Október 28-án lesz öt éve, hogy hazánk Nemzetgyűlése jóváhagyta a Föderációról szóló Alkotmánytörvényt. Ez a nagyjelentőségű dokumentum lerakta szocialista ha­zánk két nemzetének, a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek együttélésének alapjait és föderációs alapon rendezte az államjogi kapcsolatokat. Eredményeink öszegezése arról tanúskodik, hogy az eltelt idő alatt sikeresen teljesítettük az igényes felada­tok egész sorát. Az a tény, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának új vezetősége a szocialista föderációról szóló alkotmánytörvény alapelveinek realizálásában a marxista-leninista nemzetiségi politika szellemében járt el, rendkívüli jelentőséggel bír a föderációs államjogi rendezés meghonosításában. A történelem és a gyakorlati tapasztalatok arra útal­­nak, hogy az öt évvel ezelőtti nagyjelentőségű politikai döntés helyes volt. Oe kidomborítják azt a történelmi tényt is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes következtetéseket vont le az államjogi rendezés aszim­metrikus voltáról és kellő időben hozta létre szocialista hazánk két nemzete teljes egyenjogúságának tartós biz­tosítékait. Vessünk csak egy pillantást arra az időszakra, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderációs elren­dezése született. Ismeretes, hogy a föderációs rendezés szükségességének elismerése az emlékezetes társadalmi válság, a szocializmus nyílt ellenségei, valamint a revi­zionisták elleni harc időszakára esik. A csehszlovák fö­deráció mind formájában, mind tartalmában marxista. Persze az első években komoly veszélyek fenyegették a létét, tehát éppen úgy veszélyben forgott, mint az ellen­­forradalmi támadásoknak kitett szocialista rendszerünk, a szorgos munkával létrehozott szocialista vívmányaink egész sora. Kétségtelen, hogy az ellenforadalmi támadá­sok a szocialista társadalmunk megbontását, a népha­talom megdöntését, a munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének aláásását, a kapi­talista társadalmi rendszer felújítását szolgálták a szo­cializmus úgynevezett új modelljének fáradhatatlan han­goztatása mellett. Az úgynevezett demokratikus szocia­listák és a szocializmus „új modelljének“ további szó­szólói, akik hadat üzentek a marxista forradalmi és in­ternacionalista eszméknek és magasztalták a burzsoá parlamentarizmust, marxizmus ellenesen magyarázták a nemzetiségi kérdés megoldását is abból a célból, hogy a lakosság széles rétegeiben nacionalista-soviniszta han­gulatot keltsenek. Nagyon veszélyesek voltak azok a jobboldali revizio­nista és szocializmusellenes irányzatok és kísérletek is, amelyek antimarxista elképzelések megvalósításával akarták megbontani, s lényegében teljesen felszámolni az egységes szocialista csehszlovák ökonómiát. A fejlő­dés objektív törvényszerűségével ellentétben káros elmé­letekkel és a gazdaság politika veszélyes irányzatával táplálták nemzeteink gazdasági elszigetelődését és a gaz­dasági anarchia teljes kibontakozását, ami ellen határo­zottan fel kellett lépnünk a politikai és gazdasági éle­tünk konszolidálásának folyamán. A jobboldali és revizionista deformációnak szerves ré­szét képezte a nemzetiségi kérdés antimarxista értelme­zése is. A nemzetiségi kérdést s annak megoldását el akarták különíteni az osztály és internacionalista érde­kektől, társadalmunk szocialista politikai és közgazda­­sági tartalmától. Magától, értetődik, hogy a csehszlovák föderáció létrehozása idején következetes harcot kellett folytatni azok ellen az elképzelések és javaslatok ellen, amelyek tagadták a föderáció létesítésének lenini értel­mezését, s azt történelmi, földrajzi, pszihológiai és szo­ciológiai érvekkel helyettesítették, tehát alapjában a bur­zsoá föderációs okmányok mintájára készültek. Hála és köszönet Csehszlovákia Kommunista Pártjának, pártunk új vezetőségének, hogy sikerült meghiúsítanunk ezeket a törekvéseket, vagyis, hogy a nemzetiségi kérdést a leninista nemzetiségi politika alapelveinek szellemében oldhattuk meg, hogy föderációnknak egységes interna­cionalista jellege van. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a cseh és a szlovák nemzet, a magyar, a ruszin-ukrán és a lengyel nemzeti­ségek testvéri együttélése céljából alkotó módon, ha­zánk sajátosságaival összhangban érvényesítette a lenini nemzetiiségi politika alapelveit és a Szovjetunió Kom­munista Pártja sok éven keresztül szerzett forradalmi tapasztalatait. A szocialista föderáció tehát internacionalista és osz­tályalapon áll, s így a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság nemzetei és összes nemzetiségei együttműködésének, internacionalista alapokon nyugvó egységének hatékony eszköze. Az egyenlőséget és az egyenjogúságot nem for­málisan, tehát nem csupán alkotmányjogi szempontból értelmezzük, hanem úgyis, mint tényleges és sokrétű gaz­dasági-anyagi egyenlőséget. A gazdasági fejlődés ütemét és terjedelmét következetesen jellemzi az a tény is, hogy ma Szlovákia tizenkét napi ipari termékeinek mennyisége egyenlő az 1937-es év szlovákiai ipari ter­melésének mennyiségével. Föderációnk és a köztársasá­gok szuverenitása között a szocialista föderáció dialek­tikus egységet hozott létre, amely nemcsak az Aikot­­mánytörvényben, hanem az egész állampolitika gyakor­lásában is érvényesül. A demokratikus centralizmus érvényesítése a föderá­cióban biztosítja a nemzeti köztársaságok gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek egységét, a szocialista nemzeti köztársaságaink sokrétű fejlődését, az egész tár­sadalmunk fejlődését és a föderációnak, mint egésznek .politikai-gazdasági megszilárdulását. Föderációnk az eltelt öt év alatt eredményesen fejlő­dött. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy éppen a föderáció kövekeztében értünk el nagy jelentőségű politikai és gazdasági eredményeket. A föderáció hasznos eszköznek bizonyult a szocializmusra és a különböző nemzetiségű dolgozók testvéri együttműködésére károsan ható szo­cializmusellenes áramlatok leküzdésében, valamint a kis­polgári és nacionalista csökevényekkel szembeni harc­ban. A csehszlovák föderáció társadalmi küldetése mind a jelenlegi időszakban, mind pedig távlati szempontból bíztató. Persze követelményként jelentkezik az igény, hogy elmélyítsük szocialista tartalmát és szüntelenül tökéletesítsük funkcióját. A szövetkezeti gazdálkodás első úttörői Negyedszázad mérföldkövénél Ünnepi köntösbe öltözött a falu, ez év október 19-én. Pajkos szél lengette zászlók, pántlikák csattogtak a lég­ben. A hangszóró ütemes indulókat repített szerteszét. A legszebb ruháik­ban feszítő, kultúrházba igyekvő szö­vetkezeti tagok megszaporázták lép­teiket. Derűs arcuk jelezte: másmi­lyen ez a mai nap. Köznap valójában, ám számukra ünnep. Mégpedig jubi­leumi ... Huszonöt évvel ezelőtt, szinte em­berfeletti erővel számolták fel a levi­­cei járás Turá (Tőre) volt zsellérei, szolgái, mezőgazdasági munkásai a múlt maradványait, s teremtettek új életet. Közösen. Szövetkezetbe tömö­rülve, a forradalmár Furinda Rudolf­fal az élen. Az a föld, melyen látástól vakulásig robotoltak, s a verítékükkel öntözték, a nagybirtokosok vágták zsebre a hasznát, végre az övék lett. Nyolcvanhat hektáron kezdték, iga­vonó, anyagiak és tapasztalat híján. De, vérszopók, kizsákmányolók nél­kül. Tizenheten léptek elébe az Időnek. Bálint Mária, Boros, János, Boros Esz­ter, Furinda Rudolf, Gyurgyanovics Margit, Hraskó Rozália, Hraskó Mária, Hraskó László. Id. Hraskó András, Pompos István, Simkó Margit, Simkó Lajos, Benyó József, Valkovics Lenke, Id. Bálint István, Dudás József, Szobo­­nyai József.. Ők azok, akik lebírhatatlan akarat­erővel, merészen láttak hozzá ha­zánkban elsőként, sajátos viszonyok között Lenin szövetkezeti tervének gyakorlati megvalósításához. Ezáltal elindították azt a nagy társadalmi je­lentőségű, történelmi folyamatot, amit a mezőgazdaság és a falvak szocia­lista átépítése hőskorának nevezünk. ... Kicsinek bizonyult a már elag­gott kultúrház: annyian megtöltötték. Sőt, kívülre is rekedtek. Nem csoda! Hiszen negyedszázados évfordulót ün­nepeltek, melynek örömeiben az SZLKP KB küldöttsége, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége képviselői és más vendégek is osztoztak. A jubiláló szövetkezet egybegyűlt tagjait a párt Központi Bizottsága nevében Ing. Ja­­novic CSc, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter üdvözölte, kiemel­vén az első szövetkezet megalakulá­sának történelmi jelentőségét, Furin­da elvtárs és az alapító tagok elévül­hetetlen érdemeit, valamint azt, hogy mily példásan és harmonikusan együttműködik itt a magyar- és a szlovákajkú, közösen építve a szocia­lizmust, fejlesztve a szövetkezeti gaz­dálkodást. Ez az internacionalista szellem is elősegíti példás gazdasági eredményeik elérését. Majd párhuza­mot vont az első Csehszlovák Köztár­saság 20 és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 25 éve között, emlékez­tetve arra, mily rettegésben tartotta az eladósodott kis- és középparaszto­kat a burzsoá rend végrehajtóinak hada; s mily örömteljes távlatot nyi­tott a falvak népe számára a CSKP IX. kongresszusa, amely a mezőgazdaság szocialista átépítéséhez, a szövetke­zei nagyüzemi gazdálkodás sorozatos sikereihez és megszilárdulásához, vég­ső soron a szövetkezeti parasztság anyagi jólétéhez és társadalmi fel­­emelkedéséhez vezetett. E forradalmi átalakulás azért lehe­tett oly gyors ütemű és sikeres, mert mindvégig céltudatos a Szovjetunió békepolitikája. Ehhez a békefeltéte­lek, s a kolhozparasztok gazdag ta­pasztalatainak hasznosítása teremtett alapot. Félúton megállni nem leheti Vagyis, tovább kell lépni. A mezőgazdasági termelést és irányítását korszerűsíte­ni a CSKP XIV. kongresszusa által meghatározott irányelvek szerint. Dr. Tibor Bohdanovský, a paraszt­szövetség alelnöke többek között meg­említette, hogy sokat kell még tenni (Folytatás a 2. oldalon.) Történelmi pillanat. — Ludvík Svoboda hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, aláírja hazánk föderációs rendezését meghatározó alkotmánytörvényt. ЯШШ мшитааяшяявашяяаштяшвшшвяяшшяяшяаяшт Baráti találkozó Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnöke Cseh­szlovákia kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására az elmúlt héten nem hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Ebből az alkalomból Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra baráti eszmecserét folytatott a ked­ves vendéggel. A tanácskozáson a po­litikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlődéséről és néhány nemzetközi politikai kérdésről beszél­gettek. Mindkét fél nagyra értékelte az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram sikeres teljesítését és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs­nak, az SZKP KB főtitkárának e béke­program kidolgozásához és következe­tes megvalósításához való személyes hozzájárulását. Mindkét fél egyetért abban, hogy a különböző társadalmi és államrend­szerű országok békés egymás mellett élése politikájának érvényesítésében jelentős haladást értek el, mely a Szovjetunió elvhű békepolitikájának, a szocialista közösség országai és az egész világ haladó imperialistaelle­nes erűi békepolitikájának köszön­hető. Az elért eredmények mellett viszont pártunk főtitkára és Todor Zsivkov elvtárs komoly aggodalmát fejezte ki a Közép-Keleten uralkodó jelenlegi helyzet miatt, amely Izrael agresszív politikájának következtében új hábo­rús katasztrófát okozott. Mindkét fél határozottan elítélte az arab terüle­teknek Izrael által történő megszállá­sát és teljes támogatásukról, szolida­ritásukról biztosítják az Egyiptomi és a Szíriái Arab Köztársaságot és az összes arab nemzeteknek az imperia­lizmus, a cionizmus ellen vívott igaz­ságos harcát. A súlyos helyzet meg­oldásának ás a háborús konfliktus be­szüntetése egyetlen megoldásának tartják az izraeli katonaság teljes visszavonását a megszállt arab terü­letekről, az arab—palesztin nép nem­zeti jogainak érvényesítését, a közép­keleti térségben élő minden nemzet és állam törvényes jogainak, érdekei­nek és függetlenségének biztosítását. Foglalkoztak a chilei helyzettel is. Elítélték az erőszakos katonai pucs­­csot, Allende elnök meggyilkolását és azt a kegyetlen üldözést, amelyet a chilei junta a demoraták és a hazafias erők ellen indított. Mindkét fél örömteljesnek minősíti a genfi biztonsági együttműködési konferencia második szakaszának ta­nácskozásait. Bíznak abban, hogy a konferencia konstruktív véghatároza­tokat hoz majd, amelyek a gyakorlat­ban is valóban hozzájárulnak a kü­lönböző társadalmi és államrendszerű országok békés egymás mellett élése elvének a megvalósításához. A megbeszélés során foglalkoztak a Vietnami Demokratikus Köztársaság problémáival és arra a következte­tésre jutottak, hogy továbbra is sokol­dalú segítséget nyújtanak a vietnami népnek az országa építésében. A két fél teljes szolidaritását fejezte ki a Kóreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányának az idegen katona­ság kivonulásával, az ENSZ zászlaja alatt álcázott egységek Dél-Kórea te­rületéről való kivonulására tett konst­ruktív javaslatokkal és az ország békés egyesítésével kapcsolatban. A baráti beszélgetést folytató felek elítélték a jelenlegi kínai vezetőség politikáját és ideológiáját, amely tel­jesen elidegenedett a marxizmus-leni­­nizmustól és leplezetlenül szocialista­ellenes alapon szövetkezik a legreak­­ciósabb nemzetközi erőkkel. Gustáv Husák és Todor Zsivkov elv­társ a találkozó folyamán kifejezte a két kommunista testvérpárt elhatáro­zását, amely szerint továbbra is foly­tatják a marxi-lenini ideológia alkotó fejlesztését, védelmezni és érvényesí­teni fogják gyakorlatban is a proletár internacionalizmus elveit, folytatják a következetes harcot az opportuniz­mus, az antikommunizmus és az anti­­szovjetizmus minden válfajának meg­nyilvánulása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents