Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-20 / 42. szám

г

SZABAD FÖLDMŰVES

1973. október 20.

Hasznos tanácskozások

Hazánk az elmúlt napokban élénk diplomáciai tevékenység középpontjába került. Ľubomír Štrougal, a Szövetségi Kormány elnöke négy napig tartózkodott hivatalos látogatáson Finnországban, ahol Kalevi Sorsával, a Finn Köztársaság miniszterelnökével tárgyalt. A két kormányelnök elégedetten állapította meg, hogy országaik kapcsolatai ígéretesen fejlődnek. A tárgyalások során különös figyelmet szenteltek a gazdasági együttműködés elmélyítésének, a külkereskedelem kiszélesítésének, a termelési kooperáció, valamint a tudományos és kulturális együttműködés további lehetőségeinek. Megállapították, hogy a két ország lényegesen hozzájárul az európai feszültség enyhítéséhez.

*

Szocialista hazánknak az elmúlt héten igen becses vendége volt. Ludvík Svoboda köztársasági elnökünk meghívására hosszabb ideig nálunk tartózkodott Varahagiri Venkata Giri, az Indiai Köztárasság elnöke, aki ellátogatott több üzembe és intézménybe is. A látogatás során több tárgyalásra került sor és végülis a kiadott csehszlovák—indiai közös közlemény megállapítja, hogy igen jó lehetőségek vannak a politikai és gazdasági együttműködés fejlesztésére. A nemzetközi politikai kérdésekről folytatott beszélgetés során a nézetek azonossága vagy közelség^ nyilvánult meg. India, mint el nem kötelezett, pozitív semlegességi irányzatot folytató nagyhatalom, egyetért azzal, hogy az eddiginél hatásosabban kell küzdeni az imperialista hatalmak gyarmatosító politikája és a fajgyűlölet ellen. Mindkét államelnök elégedett azokkal az eredményekkel, amelyek a szovjet békeoffenzíva nyomán, főleg az európai térségben következtek be. Annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a különböző együttműködési szerződések a népek közeledését mozdítják elő. Ezért igen hasznosnak tartanák, ha a csehszlovák-nyugatnémet szerződés is minél előbb megvalósulna. Az indiai államelnök kijelentette, hogy országa mindent megtesz azért, hogy az ázsiai térségben kialakuljanak a tartós béke feltételei. A két ország államelnöke elítélte Izrael újabb agresszióját az arabok ellen. Hangsúlyozták, hogy a harcok az izraeli provokációk nyomán újultak fel. Teljes szolidaritásukat fejezték ki Egyiptom és Szíria népeivel és területvisszaszerzési akcióikat jogosnak minősítették. Hangsúlyozták, hogy Közel-Keleten a tartós békét csakis az ENSZ biztonsági tanácsa határozatának teljesítésével lehet elérni. Ha az izraeli agresszor visszaadja az elrabolt arab területeket, akkor véglegesen rendeződhetnek a problémák.

Aki békésen érkezik, békével távozhat

Tanaka Bakuéi japán kormányfő hosszabb ideig tartózkodott a Szovjetunióban. A szovjet párt- és államférfiakkal folytatott tárgyalásairól sok jóslat látott napvilágot a nemzetközi sajtóban. Ugyanis tizenhét év óta nem járt Japánból ilyen magas képviseletben senki a Szovjetunióban. Tehát a külpolitikai és gazdasági szakemberek joggal várták, hogy nagyarányú megegyezésekre kerül sor. Annál is inkább, mert az utóbbi időben a szovjet-japán kereskedelmi kapcsolatok állandó javuló tendenciát mutattak. A múlt évben az árucsere-forgalom értéke 125 millió dollár volt, idén már meghaladja a 160 milliót is. A Szovjetunió főleg megmunkáló gépeket vásárolt Japánból. Nagyon bevált például az a hideg acéllapokát hengerlő berendezés, amellyel csöveket készíthetnek olaj és földgáz szállítására. De a Japán cégek is vásárolnak a Szovjetuniótól fémmegmunkáló gépeket. Tény, hogy Japán ma a Szovjetunióval való árucsere-forgalomban a kapitalista államok közül az első helyet éri el. A kormányfő látogatása alkalmából létrehozott külkereskedelmi szerződések értéke már meghaladja az egymilliárd dollárt.

A kétoldali együttműködés minden tekintetben a kölcsönös előnyök alapjára épült. Japán kötelezi magát, hogy nagy ökonómiai központok fejlesztésében vesz részt a Szovjetunióban. Elsősorban a szibériai olaj és földgáz kiaknázásáról van szó. A Jakut föld déli részén közös beruházással kokszot készítenek a szénből. A japán érdeklődés Szibéria természeti kincseinek kiaknázásában nem véletlen. Ugyanis a szigetország nagyon is érezhető energia és fűtőanyag hiánnyal küzd. A helyzeten tehát sokat segítene, ha Szibéria közelebbi részeiből kaphatnának földgázt és olajat. A geológusok olaj és földgáz lelőhelyeket találtak Szachalin-szigetén, de emellett vasérc bányászatra és fafeldolgozásra is vannak lehetőségek. A kereskedelem lebonyolításának érdekében a Vrangel-öbölben nagy átrakodó kikötő-állomást építenek.

A japán kormányfő tehát teli tarsollyal tért haza a Szovjetunióból. Ez is egy példája annak, hogy aki a világ első szocialista államába békésen érkezik, békével távozhat.

s

*

\

I

S

I

N

I

N

*

4

*

s

I

s

I

N

I

N

I

s

I

5

I

s

I

N

I

s

N

I

S

I

4

I

s

I

N

I

s

I

s

I

N

*

N

I

5

>

I

s

*

N

I

S

I

\

*

s

I

s

I

S

I

s

l

N

I

s

I

s

I

s

I

I

s

I

Egységben

az erő

A múlt hét végén Gustáv H u s á k, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára nyilatkozott a Szovjet Televíziónak és Rádiónak.

Nyilatkozatában nagyra értékelte a kommunista és munkáspártok képviselőinek nemzetközi találkozóit, s külön kiemelte, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága különösen nagy jelentőséget tulajdonít ez év júliusában Krímen tartott tanácskozásnak. Ezen a találkozón számos olyan kérdést vitattak meg, amelyek érintik testvérpártjaink és a szocialista országaink kölcsönös kapcsolatait, valamint a nemzetközi politika számos döntő fontosságú kérdését. Kijelentette, hogy ezeket a döntéseket pártunk mind a belpolitika, mind a külpolitika területén teljes mértékben támogatja. Leszögezte, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban már régóta elismert tény, hogy nélkülözhetetlen a forradalmi erők fellépésének egységes összehangolása. Ez az elv különösen azoknál a kommunista pártoknál és azokban az országokban érvényes, amelyek szocialista társadalmat építettek. A szocialista társadalomnak, mint új, viszonylag fiatal társadalmi rendszernek, saját fejlődésének meggyorsítására össze kell gyűjtenie és gyakorlatilag meg kell valósítania az összes hasznos tapasztalatokat. Az eddiginél jóval hatékonyabban kell kihasználná egyes testvérpórtok, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait, s ezeket a gyakorlati életben meg kell valósítani. Husák elvtárs többek között említette, hogy a közvéleménynek talán a népgazdaság területén megvalósított együttműködésről/ és koordinációról van a legtöbb értesülése. Valójában azonban nem kevésbé szükséges sok közös program koordinálása és feldolgozása az Ideológia, a tömegtájékoztatás, a rádió, a televízió, a sajtó, a tudomány terén és más szakaszon. Egyszóval igen sok téren szükséges a még szorosabb együttműködés, a közös, egységes fellépés, az egyesült erők jobb kihasználása.

Pártunk főtitkára kiemelte, hogy nemcsak a mi kölcsönös munkánk koordinálásáról van szó, hanem a szocialista államok és pártok érvényesüléséről a nemzetközi politikában is. Vagyis arról, hogy a forradalmi, a demokratikus és haladó erők befolyást gyakoroljanak a világpolitikában. Egységesen kell folytatni a harcot a békéért, törekedni kell a háború kiküszöbölésére, meg kell akadályozni a problémák háborús megoldását mind Európában, mind az egész világon, törekedni kell azoknak az eredményeknek a megszilárdítására, amelyeket főleg a Szovjetunió érdemeiből és a vele együttműködő szocialista országos elértek. Ki kell dolgozni a nemzetközi kapcsolatok olyan alapvető rendszerét, amely lehetővé teszi a problémák békés eszközökkel való megoldását, ami feloldja a feszültséget, fejleszti a jószomszédi kapcsolatokat, elmélyíti a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködést.

Nyilatkozata további részében foglalkozott a jó szomszédi viszony megteremtésével a Német Szövetségi Köztársasággal és a többi országgal, majd kitért a szovjet—csehszlovák együttműködésre vonatkozó kérdésekre, melyek egyre elmélyültebbek lesznek a két ország között. Pártunk főtitkára hangsúlyozta, hogy ki kell használni az SZKP és a szovjet állam tapasztalatait és a különböző területeken szerzett Ismereteit, támaszkodni kell a Szovjetunió1 hatalmas emberi, gazdasági, tudományos és kulturális erőforrásaira, S ezzél még kell gyorsítahi a szocialista társadalom felépítéséhez vezető utunkat.

Nyilatkozatának befejező részében foglalkozott a, CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével és hazánk politikai-gazdasági fejlődésével. Pozitívan értékelte azt, hogy a válságos évek után a politikai és gazdasági stabilitás, valamint a fejlődés gyorsütemű, és a nép széles rétegei fokozódó bizalmat éreznek a kitűzött program megvalósítása iránt. Az eredményeink pozitívak, de azért még Intenzívebben kell dolgoznunk — s főleg a politikai munkában kell gyorsabb ütemet diktálnunk — annak érdekében, hogy a hazánkban tapasztalható kedvező fejlődés a szocialista .Csehszlovákia előrehaladásának tartós Irányvonala tegyen. Bátran állíthatjuk, hogy az Ilyen fejlődés nemcsak a CSSZSZK-ban szilárdítja meg a szocialista rendszert, nemcsak a mi államunknak ad előnyt, és a mi népünk életszínvonalát emeli, hanem egyidejűleg hozzájárul az egész szocialista közösség megerősítéséhez, — Úgy gondolom —, jelentette ki Husák elvtárs —, ma már a világon senki sem kételkedik abban, hogy Csehszlovákia a szocialista tábor szilárd része. Abban sem kételkedhetnek, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és szövetségünk a nemzetközi kapcsolataink alapvető irányvonala.

j..Ilii,.,;.:r.X.j niOľLC, Vi-n-rr.-,-r.-rrr--r-CfVrrri-.--r-i------ГГГГ»------ГГ1-----------------ГГ|—ГГГ.-----1—i------i---------ТТТГ--------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------------------------------------A békéről tanácskoznak

Moszkvában október 25-én kezdődik a béke világkongresszus, amelyre a világ haladó szellemű polgárainak küldöttei máris lázasan készülődnek. A kongresszus nagy nemzetközi jelentőségét növeli, hogy 130 ország különböző nemzetközi és nemzeti szervei képviseltetik magukat rajta. Már most ezer meg ezer levél érkezik az előkészítő bizottság részére a földteke minden részéről, amelyek felhívják a kongresszus figyelmét az égető nemzetközi, nemzeti, szakszervezeti és más kérdésekre. Ebből is látszik, hogy a béke világkongresszus az egész világ érdeklődésének központjába kerüli. Olyan problémákat vitatnak meg majd a Szovjetunió fővárosában, amelyek megoldásának elősegítése lényegesen hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez, és a tartós béke megteremtéséhez.

A világ békeszerető erői nem véletlenül fűznek nagy reményeket a moszkvai béke világkongresszushoz. A világ első szocialista állama létezése óta mindig a békés megoldások híve volt. Alig született meg, máris napvilágot látott az a híres békedekrétum, amely ma is alapja a lenini békés egymás mellett élésnek. Ezt a dekrétumot a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa a jelenlegi időszakra aplikélta, és kimondta, hogy az egyedüli helyes út a népek és nemzetek kapcsolatainak békés úton valú rendezése, az erőszak alkalmazását pedig örökre száműzni

kell a történelem porondjáról, mert az a civilizáció pusztulásához vezethet. A Szovjetunió kormányának béke-kezdeményezései világszerte ismeretesek. Nem volt még az Egyesült Nemzetek Szervezetének olyan közgyűlése, amelyen el nem hangzott volna egy-egy szovjet békejavaslat. A Szovjetunió kezdeményezésére fogadta el az ENSZ 27. közgyűlése a tartós béke megteremtéséről szélé határozatot. De szintén szovjet kezdeményezésre formálódott határozattá a gyarmati rendszer megszüntetéséről szóló ENSZ-határozat is. Béke, béke, béke , . . halljuk a szovjet küldöttek javaslatait minden nemzetközi fórumon. A nagy szovjet békeoffenzíva nyomán születtek meg azok a különböző egyezmény-sorozatok, amelyek ma Európa légkörét élvezhetőbbé tették. A szovjet—amerikai tárgyalások végeredménye is egy lépés volt a béke felé. Megszületett a stratégiai fegyverek korlátozásáról és az atomfegyverek használatának betiltásáról szóló egyezmény. Ma már elvitathatatlan tény, hogy az európai biztonsági értekezlet első és második szakaszának megtartása is a szovjet békeoffenzíva gyümölcse. Az utóbbi események is azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió bármikor kész mindent megtenni a béke érdekében. Az ENSZ 28. közgyűlésére se ment üres tarsollyal. Konkrétan kimondta, a béke-kezdeményező állam küldötte, hogy a biztonsági tanács minden tagja legalább tíz

százalékkal csökkentse haderejének létszámát. Kell ennél kézelfoghatóbb bizonyíték a Szovjetunió őszinte béketörekvéseinek bizonyítására. Ez olyan konkrétum, ami elől egyszerűen nem lehet kitérni. De számos hasonló szovjet békejavaslatot sorolhatnánk fel a nemzetközi problémák megoldásával kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy a Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresszusa határozatának szellemében mindenkor kész békejobbot nyújtani azoknak, akik igazán és őszintén, a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek tiszteletben tartása mellett a megegyezés hívei, az utóbbi időben a nemzetközi imperializmus különböző vádakkal akarja befeketíteni a szocialista tábor vezető országát. Hangoztatják például, hogy a Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyét elsősorban gazdasági jellegű együttműködésre akarja felhasználni. A szovjet vezetők sohasem titkolták, hogy a kapitalista államokkal is hajlandók olyan kereskedelmi szerződéseket kötni, amelyek a kölcsönös előnyök alapján mindkét félnek hasznára válnak. Konkrét példaként hozhatnánk fel az olasz Fiat gyár segítségével felépített Togliatti Volga menti autógyár létrehozását. Szovjet— nyugatnémet közös együttműködéssel épül a Káma menti teherautó-gyár. A szovjet—francia űrkisérleti együttműködés szintén mintaképül hozható fel. Szép eredményekkel kecsegtetnek az amerikai—szovjet közös űrhajózási

együttműködések is. Szibéria mérhetetlen gazdasági kincseinek kiaknázására máris megkezdték a szovjetjapán gazdasági tárgyalásokat. Tehát a szuvjet békeuffenzívánák ilyen céljai is vannak. De mindjárt feltehetjük a kérdést, vajon kinek árt ez? Az ilyen jellegű együttműködés nagyon is kívánatos a jövő szempontjából.

Természetesen csalódnak azok, akik azt gondolják, hogy a kölcsönös gazdasági előnyök alapján való együttműködés a szocializmus alapelveinek rovására történik. A szocialista országok egy pillanatra sem felejtik el, hogy osztályszempontból megosztott világban élünk, és ezért minden erkölcsi és anyagi támogatást megadnak azoknak a népeknek, akik bármilyen formában a világimperiajizmus ellen küzdenek. De ez nem zárja ki a világbéke érdekében létrehozandó akcióegységek megteremtését.

A világ szeme tehát Moszkva felé tekint, ahol 3500 küldött vitatja meg majd a tartós béke megteremtésének különböző módszereit. A világ minden részéből összejött küldötteket megismertetik majd a Szovjetunió különböző népeinek életével. A kongresszussal egyidőben negyven ország művészeti és dokumentációs kiállítása nyílik meg. Bizonyára nagy figyelmet kelt majd „A holnap világa“ című rendkívül nagy méretű kiállítás, amely bemutatja, milyen lesz majd földgömbünk, hogyha a reakciós imperialista körök nem lobbantják lángra a háború parazsát. A kongresszus rendkívül nagy mértékben aktivizálja majd a világ összes békeerőit.

BALtA JÓZSEF

KITÜNTETÉS

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Gusta Fučíková elvtársnőt, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnökét a Népek Barátsága Érdemrenddel tűntette ki. Ez a kitüntetés méltó elismerése annak a példás munkának, amit Fučíková elvtársim a csehszlovák—szovjet barátság fejlesztése és megszilárdítása, az antifasiszta harc, valamint a népek barátsága és a világbéke megszilárdításáért kifejtett.

A kitüntetett — az érdemrend átvétele alkalmából — hangsúlyozta, hogy minden erejével továbbra is kitart a világbékéért és a népek megértéséért folytatott harcban.

Fučíková elvtársnőnek e nagy jelentőségű kitüntetése alkalmából szerkesztőségünk munkaközössége szívből gratulál.

Az agresszió áldozatai

jogaikért

küzdenek

Közel-Keleten újra vér folyik. Az izraeli provokációk után sajnos, lángra lobbant a háború parazsa. Katonák, békés polgárok ezrei pusztulnak el a háború vérzivatarában. A világon egyre többen teszik fel a kérdést, mi történik Közel-Keleten és mikor lesz már vége az ottani áldatlan helyzetnek.

A kérdés helyénvaló. A közelkelett probléma megoldása évtizedek óta húzódik, mégpedig az imperialista hatalmak „jóvoltából“. Közismert, hogy Izrael állam az angolok segítségével jött létre, mégpedig olymódon, hogy a letelepülők megvásárolták néhány áruló sejk földterületeit. A telepesek étvágya egyre jobban fokozódott és fokozatosan kiszorították a bennszülött őslakosságot. Palesztina területén a zsidó-arab állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1947. november 29-i határozata alapján jött létre. A határozat azonban nem hozott békét ebbe a térségbe, sőt ellenkezőleg, megvetette az örökös villongás ágyát. A több fegyveres összecsapás végülis az 1967 júniusában lezajlott hatnapos háborúban csúcsosodott ki, amikor az izraeli agresszor megszállta a Sinaifélszigetet, valamint Szíria egy részét. De Jeruzsálem térségében Jordániától is területet hódított el. Természetesen az arab államok nem nyugodhatnak bele területeik' elrablásába, és ezért minden eszközzel visszaszerzésükért küzdenek. Erre ösztökéli őket a palesztin menekültek egyre rosszabbodó sorsa is. A júniust háború után ugyanis a palesztin lakosság százezrei menekültek a szomszédos arab államokba, az izraeli hadsereg szörnyű terrorja elől. Azóta a sivatagban, sátortáborokban, embertelen körülmények között élnek. Nem csoda tehát, ha lázonganak és vissza akarnak térni hazájukba.

A közel-keleti feszültséget tehát az Izrael által kifejtett területhódítő akciók növelik. Az imperialistákat szolgáló izraeli vezetők a jelenlegi konfliktus idején sem átallották kijelenteni, hogy újabb területekre van szükségük. Tehát fittyet hánytak az ENSZ biztonsági tanácsa 1967-es határozatának, amely szerint Izraelnek vissza kell adni az összes elrabolt területeket az arab országoknak. Agressziós-politikájuk nyilvánvaló. Ennek ellenére szemtelenül az arab országokat vádolják a helyzet kiéleződéséért. Nagy területeket hódítottak el az arab államoktól. Ezerkilencszázhatvanhétben szállták meg a Golánfennslkot, a Sinai-félszigetet és Jeruzsálem melletti körzetet. Az őslakosság hazátlan és természetesen minden alkalmat megragad arra, hogy harcolhasson az agresszor ellen.

A kiújult harcok arra figyelmeztetik a világ békeszerető erőit, hogy a közel-keleti helyzettel komolyabban kell foglalkozni. Érvényt kell szerezni az ENSZ határozatának és akkor bekövetkezhet az enyhülés. Persze ehhez szükséges, hogy Imperialista hatalmak felszámolják kétkulacsos politikájukat. Az Amerikai Egyesült Államok diplomatái többször hangoztatják, hogy a viszályt békés úton kell rendezni. Ugyanakkor azonban állig felfegyverezték Izraelt, és ez a szuper katonai állam állandóan fitogtatja erejét. Nem nyugszik, mert az amerikai nagybácsi a háta mögött áll.