Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-20 / 42. szám
Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. október 20 •ЯВЯ"“!■» Ara 1.— КС* XXIV. évfolyam, 42. szám. Sok fényezd segíti elő, hogy az őszi szántást, talajelőkészítést gyors ütemben elvégezzék a mezőgazdasági üzemekben. Sokat jelent például az is, hogy a szerelő szakemberek nemcsak a műhelyben javítanak, hanem, ha értesítést kapnak, motorkerékpárra pattannak és a helyszínen hozzák rendbe a gépeket. így történt ez nemrégiben a Csallóközben lévő holicei (gellei) szövetkezetben is. ŐSZI HATÁRJÁRÁS A Helet-Szlovákial Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság őszi munkálatokat irányító bizottsága értékelte a munkák ütemét. A kerület észiaki részeiben teljes erővel gyűjtik a jó termést adó burgonyát, a déliben pedig a cukorrépát, kukoricát. A begyűjtési munkákkal egyidejűleg folyik a talajelőkészítés és a vetés is. Van munka tehát bőven, ezért szabad szombatokon és ünnepnapokon az ipari munkások és a diákok ezrei is segítenek. Már a múltban is bebizonyosodott, hogy a brigádmunkások segítségénél még nagyobbra értékelhető a gépek vezetéséhez és karbantartásához értő ipari munkások hosszabb-rövidebb időre való „kikölcsönzése“. Ahol sikerült ilyen kisegítő munkásokat szerezni, kihasználhatták a gépeket és nem volt komolyabb fennakadás a begyűjtésben. A vranovi járásban alaposan megszervezték az őszi munkákat. Andrej Gmiter mérnök, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője újságolta, hogy a tervezett 9450 hektár őszi gabona alá való talajelőkészítését 215 kerekes és 15 lánctalpas traktorral végzik. A Sečovská Polianka-i továrnomi, davidovai és a krakovcei szövetkezetekben, valamint a Vranovi Állami Gazdaságban a traktorok úgyszólván éjjel-nappal dolgoznak, mert a két műszakos üzemeltetéshez elég traktorvezetőt biztosítottak. Az irányelveknek megfelelően a traktorosokat helyből szervezték be. A traktorosok munkaszüneti napokon és éjjel 50 százalékkal magasabb bért kapnak, ami szintén serkentőleg hat a munkák ütemére. A búza vetése jól halad a járásban. Előreláthatólag október 15-re végeznek a kenyérgabona vetésével. Ebben a járásban az idén 1350 hektár burgonyát termelnek, melynek a betakarítását 9 nagyteljesítményű burgonyakombájn, 35 burgonyaszántó és 87 burgonyaszedő végzi. A burgonya betakarítása befejezéséhez közeledik és a jó termésnek köszönhetik, hogy a tervezett 808 vagon burgonyát idejében átadták a felvásárló üzemnek, sőt néhány vagonnal túlszárnyalják azt. A legnagyobb hektárhozamot a krakovcei szövetkezetben érték el. A „Saskia“ fajta burgonyából 340 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A járásban az idén 1360 hektárról kellett a kukoricát lesilózni. Ez a munka is befejezésénél tart. A silózásnál a szövetkezetek kooperálva, kölcsönösen segítenek egymásnak. A Tátra-alja egy felbolygatott méhkashoz hasonlít. Közel tízezren szorgoskodnak a burgonyaföldeken. A letanovcei, studeneci, jamníki, bijanovcei, jabloneci és más közös gazdaságokban befejezéséhez közeledik a burgonyakampány. Egészséges, jóminőségű burgonya termett. A szövetkezetek vezetői újságolták, hogy a 300 mázsás átlagos hektárhozam meglesz az idén. A Veľká Lomnica-i Burgonyanemesítő Állomás igazgatóját, Jozef Tokár mérnököt az irodájában találtuk. A „Lipa“ burgonyafajta terméshozama felől érdeklődtünk. — Lipa? — derül fel az igazgató arca — ez egy új fajta. Sikerült kinemesítenünk. Meg vagyok róla győződve, hogy még nagyon sokat fognak róla beszélni, és a burgonyatermelők között forradalmat csinál majd. — Hogyan jutottak ehhez a fajtához? — kérdem az igazgatótól. — Már tavaly is termesztettük ezt a „keresztezett“ fajtát. Igaz, még nem volt neve. A közel 300 mázsás hektárhozam arra hagyott következtetni, hogy még nagyob hozam is elérhető. Agronómusaink, Viktor Hrobák, Juraj Soltés mérnök és František Melega hat hektáros kísérleti parcellán termesztettek Lipát. Mindennemű agrotechnikai feltételt biztosítottak, hogy meggyőződhessünk róla, milyen hektárhozamot érhetünk el. Az eredmény? Négyszázkilenc mázsás átlagos hektárhozam. Viktor Horbák agronómus a két hektáros parcelláján ezer mázsát ért el. Nagyon örülünk, hogy a kísérlet sikerült. Természetesen a kísérleti parcellákról a betakarítás komisszió előtt történt és így államilag is elismerték. A Lipa eredete: Ker-Pondy X Tatranka. Talán még annyit, hogy 15,3 százalékos keményítőt tartalmaz és jól raktározható. Sokkal egészségesebb, mint a Karasov fajta. A Lipa tehát győzött. Az igazgató szerint a közeljövőben a kerületben a burgonya vetésterület 20 százalékát, a többi kerületben pedig 15 százalékát e fajtával akarják beültetni. A michalovcei járásban jől állnak az őszi munkálatokkal. Jelenleg a legnagyobb gondot a szüretelés okozza. A járás területén kétezer hektárról kell a gazdag termést begyűjteni. Legjobban a Michalovcei Állami Gazdaságban megy a szüretelés. Juraj Salóka mérnök, a gazdaság szőlészetének vezetője elmondta, hogy az idén 393 hektárról 134 vagon szőlőt értékesítenek és a tibavai üzemekben mintegy 55 vagon szőlőt dolgoznak fel. Salóka elvtárs azt is említette, hogy a Müller Thurgau, Szilváni és a Burgundi fajták az idén rekordtermést, 120 mázsát adnak hektáronként és a must cukortartalma eléri a 25 fokot Is. ILLÉS BERTALAN FIGYELEM! Lapunk szerkesztő bizottsága — az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hozzájárulásával — úgy határozott, hogy 1973. december 7—8-án (péntek—szombat) megrendezi a 1 nagyüzemi szőlészetek vezető szakembereinek találkozóját. A találkozót a Cebovcei (Csábi) Efsz védnökségében, tehát a Veľký Krtíši járásban, Csábon tartjuk meg. A találkozó főleg azt a célt szolgálja, hogy módot adjunk a dél-szlovákiai nagyüzemi szőlészetek vezető dolgozóinak termelési tapasztalataik kicserélésére, s hogy a hiányos szlovák nyelvtudással rendelkező szőlészeti szakemberek magyar nyelven színvonalas szakelőadásokat hallgathassanak. A találkozón három előadás lesz. Egyik a szőlő telepítésével és tápanyagellátásával, másik a szőlő növényvédelmével, a harmadik pedig a borkészítés és a borkezelés korszerű módszereivel foglalkozik. Mindhárom előadást a Bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos dolgozói tartják. # Kérjük mindazokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek 9 érdeklődést tanúsítanak a találkozó iránt, hogy 1973. októ® bér 31-ig küldjék meg szerkesztőségünknek annak a szőié@ szeti szakemberüknek a pontos címét, akit javasolnak meg- 9 hívni a találkozóra. Szerkesztőségünk címe: Redakcia Szabad Földműves, 891 27 Bratislava, Miletičova ll/а. Szükségesnek tartjuk figyelmeztetni a mezőgazdasági üzemeket arra, hogy a szerkesztőségünk anyagi helyzete nem engedi meg, hogy a találkozóval kapcsolatos összes kiadásokat fedezzük. Számoljanak tehát azzal, hogy a találkozóra küldött dolgozójuk útiköltségét, az elszállásolással felmerülő kiadásokat maguk fedezik, s ha a helyzet megkívánja az étkezési költségekhez is hozzá kell járulniuk. A szerkesztőség Folytatódik a mezőgazdasági dolgozók téli továbbképzése A népgazdaság kebelében a mezőgazdasági termelés egyre rangosabb helyet foglal el. Pártunk XIV. kongresszusának irányelvei alapján a mezőgazdaság sokrétű fejlesztése társadalmi érdek. A megoldás nem kizárólagosan az alap, hanem a fölépítmény dolgozóira is vonatkozik. A hosszú és rövid távlatú célok eléréséhez ugyanis a mezőgazdasági termelésben nagyon sok politikailag és szakmailag fejlett ember szükséges ahhoz, hogy minden vonatkozásban megvalósíthassuk a termelés ésszerű fejlesztésének a célkitűzéseit, lényegesen több élelmiszert adjunk piacra és több nyersanyagot szállítsunk a feldolgozó ipar számára, mint korábban. Nem a véletlen műve tehát, hogy pártunk Központi Bizottsága 1971. július 5-i határozata egyenesen feladatul adta az illetékeseknek a mezőgazdasági dolgozók politikai, szakmai képzését a Haladó Tapasztalatok Iskolájának a megszervezését, amelynek anyagait a Csehszlovák Televízió sugárzásában immár két év téli időszakában figyelhettünk s magyar nyelven pedig a Szabad Földműves kivonatosan közölt. A Haladó Tapasztalatok Iskolája keretében a mezőgazdasági dolgozók széleskörű tájékoztatása tehát az idén a téli időszakban létezésének már harmadik évébe lép és a korábban sugárzott, valamint közölt anyagokhoz hasonlóan ugyancsak igényes, nagyon időszerű témaköröket ölel fel. Újdonság benne, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1973. szeptember 20-án kiadott rendelkezése alapján a Haladó Tapasztalatok Iskolájának az anyagait a mezőgazdasági üzemekben a felújított szövetkezeti munkaiskolák összejövetelein kell megvitatni. Mint ismeretes, a szövetkezeti munkaiskolák az efsz-ek megalakulását követő években nagyon jó szolgálatot tettek a mezőgazdasági dolgozók alapfokú szakmai képzésében. Ma, amikor a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelése — raoionalizálása —, a termelés összpontosítása, szakosítása, a kooperáció és az integráció, valamint a tudományos ismeretek gyakorlati felhasználása van soron, miért ne lehetne eredményes a szövetkezeti munkaiskolák tevékenysége, ha a célnak megfelelő témaköröket, illetékes szakemberek ismertetik a hallgatósággal. Tehát járási, helyi és üzemi viszonylatban arra kell törekedni, hogy mind a vezetők, mindpedig a beosztott dolgozók komolyan vegyék, a zajló élet úgymond napi szükségletének tekintsék a Haladó Tapasztalatok Iskolája anyagának a szövetkezeti munkaiskolák keretében történő megvitatását. A központi és a járási irányító szervek tehát gondoskodnak arról, hogy a vitákat szakavatott egyének irányítsák, akiknek a feladatuk, hogy az egyes témakörök megvitatásakor a dolgozók tájékoztatást kapjanak a CSKP XIV. kongresszusa mezőgazdaságunk fejlesztését célzó irányelveiről. Azoknak a realizálása csak akkor lehet eredményes, ha a lehető legtöbb dolgozó elsajátítja az alapelveket s ennek kapcsán a valóra váltásban aktívan résztvesz. Rá kell vezetniük a hallgatóságot arra, hogy a tananyagokat figyelemmel kísérje s érdemben vitatkozzon a lényegbe vágó kérdésekről, ami végső soron alkotó módon hozzájárulhat a konkrét termelési feladatoknak a helyi adottságok közötti lehető legjobb teljesítéséhez. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a vezetők feladata, hogy minél több dolgozót bevonjanak az iskoláztatásba, mert a tájékozottabb, politikai és szakmai szempontból képzettebb emberekkel könnyebben válthatják valóra a kitűzött termelési feladatokat. Idén a Haladó Tapasztalatok Iskolája harmadik évében ugyanúgy mint korábban, hét téma sugárzására, illetve közlésére, majd megvitatására kerül sor. Az első téma azt tárgyalja, milyen az ember szerepe a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésében. A következőkben sorra kerül a szállítás, a raktározás, az árumozgatás, a takarmány, a gabona és a kapások termesztésének a problematikája, a tej- és a hústermelés, majd a termelés összpontosításának és szakosításának az ésszerűsítése. A Csehszlovák Televízió az egyes témákat havonta egymást követve három ízben különféle időpontokban sugározza, s a Szabad Földműves a tv-adások előtt kivonatosan közli a tananyagokat. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy az egyes témákat teljes szöveggel, magyar nyelven Is kinyomtatják, s mindazoknak rendelkezésére bocsátják, akik erre igényt tartanak. Mint ismeretes, .az előző években bizonyos fogyatékosságok merültek fel az egyes témák sugárzásában. A pontatlanság nem egyszer — nagyon helyesen — bíráló hangokat váltott ki a nézőkből és sok helyen más alkalommal csak nagyon kevesen mentek el az összpontosított tévé-nézésre. Az illetékesek most hasonló esetek előfordulását a pontossággal, a sugárzás, az anyagfeldolgozás lényegesen jobb minőségével küszöbölik ki. tgy a mezőgazdasági dolgozók — feltételezhetően — minden tekintetben megfelelő minőségű tájékozódást nyerhetnek, bővíthetik ismereteiket. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az idén tévé-sugárzásra és nyomtatott közlésié kerülő tananyagok megfelelő „tálalásban“ kerülnek a mezőgazdasági dolgozók elé, s így minden lehetőség meg lesz rá, hogy azokból többet elsajátítsanak, mint a korábbi években. Hoksza István
