Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-13 / 41. szám
A burgonyaföldek is veszélyesek a méhekre A méhek érdekes kis állatok. Ragaszkodnak a rövid életükhöz és veszély esetén, utolsó megoldásként életüket feláldozva, még fullánkjukat használják. Sokan talán éppen ezért Idegenkednek tőlük, sőt, ha módjukban áll, pusztítják is őket. Pedig szorgalmukért csak šzeretetre és gondoskodásra méltók. Haszonteljesftményük társadalmi és mezőgazdasági szempontból is rendkívül rangos helyre emeli őket. Hasznosságuk közül, ha csak a két legfontosabbat említjük, a mézgyűjtést, meg a növények megtermékenyítését, már akkor is megérdemlik a megbecsülést. Mindkét tényező Igen nagy jelentőséggel bír még Petrák Pali bácsi szerint is, aki mint méhész tapasztalataival és szaktudásával nagy elismerést ért el méhészberkekben. Pali bácsi vrbovkai (varbői) lakos, és 65 éves korára való tekintettel még mindig a legkedvesebb munkája a méhészkedés. Ezt a szakmát 43 évvel ezelőtt kezdte hat méhcsaláddal. Abban az időben még édesapja támogatásával sem tellett többre. Szülei nem nagyon becsülték a „ha-Szúrós szontalan“ rovarokat. Mindaddig, amíg egy kis hasznot nem hoztak a házhoz. Ez viszont kezdetben nem is volt olyan egyszerű. Mert még Pali bácsinál is hiányzott a szaktudás és a munkában szerzett tapasztalat. Viszont évek hosszú során az is meglett. Mindez nemcsak úgy magától. Rendszeresen jáhobby ratott (és ma is járat) szakfolyóiratot, kollégáival megvitatja tapasztalatait, sőt szaktanfolyamokon is részt vesz. Kaptárait saját maga készíti. Képességeiről már négy dicsérő oklevél ad tanúbizonyságot. Ezerkilencszázötvenegyben lépett be a szövetkezetbe, 65—70 méhcsaláddal Vrbovkán, és azjuvan Momirovszki mérnök arról számol be, hogy Tetovo környékén néhány esetben komoly kár érte az olyan méhészeket, akik burgonyaföldek közelében rakodtak le. Méheiket az esetek legtöbbjében tulajdonképpen gesztenyelegelőre vitték, csak a burgonyatáblák közelében rakták le őket. Ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt mind erősebb vegyszereket használnak a mezőgazdasági termelők a kártevő rovarok ellen, mert a gyengébbekhez a rovarok már szinte hozzászoktak. Ugyanakkor elég felelőtlenül is használják azokat, és nem ügyelnek arra, hogy csak a burgonyát porozzák be velük, fgy történik meg, hogy a vegyszerek a virágzó mézelő növényre is rájutnak, és ilyenkor természetesen megmérgezik az arról gyűjtögető melleket is. De veszélyes maga a burgonyatábla is, különösen a nagyobb, mert a mérgek párolognak (azokat a szél is viszi) és így is komoly károkat okozhatnak a méheknek. Tapasztalatok alapján a következő megállapításra jutott: A méheket ne helyezzük nagyobb burgonyatáblák közelébe, mert a méhek az átrepülés alkalmával még a gyomnövények látogatása során is mérgeződnek. ( Včelár, 1972) A méhészekről ezt tartják, hogy egészséges emberek, mert a méhcsípés erősíti a szervezetet. Igen, részben ez igaz is, mert a méhméregnek reumatizmust gyógyító hatása van. A méhméreg az úgynevezett bőrizgató (rubeofacientia) csoportba tartozó gyógyszer. A méhcsípésre az jellemző, hogy égető érzést vált ki a bőrön, és ez a hatás kiterjed a bőr alatti szövetekre és izmokra, amely vérbőséget vált ki. A reumás fájdalmak enyhülnek, a gyulladás csökken. Mivel a méreg izgatja a véráramlást, ezzel meggyorsul az anyagcsere-forgalom, és a hisztamin keletkezése, amely reumatikus izületi, izom- és íngyulladás gyógyulását eredményezi. E bőrizgatás sokszor a belső szervekre is áttevődik. Tudniillik, amikor bizonyos belső szervek gyulladásban vannak, akkor bizonyos megfelelő bőrterületre (Head zóna) kisugározzák a fájdalmakat. Ha erre a bőrterületre méhméreggel hatunk, a meleg hőinger, amelyet a méreg előidéz, besugárzik a megfelelő szervhez, amelyen feloldja a fájós görcsöket. Mivel a fájós zónákra való méhcsípést nem lehet alkalmazni, ebből a célból készül a VfRAPlN nevű gyógyszer. Az injekciók 10 mg méhmérget és a kenőcs 0,15 mg méhmérget tartalmaznak. E gyógyszert a reumatikus fájdalmakra, ideggyulladásra és izomgyulladásra használják, az említett reflex terápia formájában. Virapint nem kaphatnak olyan emberek, akik allergiásak a méhméregre. Az injekciókat pontosan 2—5 napi szünettel az orvos adagolja a bőr alá. Egy kúrában 5—10 injekciót kap a beteg. A VI- rapin kenőcs felhasználása sem egyszerű. Minden adagolás előtt a fájós helyet meg kell mosni meleg vízzel és szappannal. Utána szárazra kell törölni. Első nap, este alvás előtt 2 cm hosszú kenőcsöt kell a tubusból kinyomni és masszírozással jól be kell dörzsölni. Ha a beteg az első adagolást mindenféle mellékhatás nélkül kibírta, akkor másnap ilyen adagolást kell alkalmazni reggeledéiben és este. Harmadik nap 2X2 cm hosszú kenőcs mennyiségét kell bedörzsölni és a negyedik és az ötödik napon pedig úgy, mint a harmadik napon. E különleges adagolásra azért van szükség, mert nem mindenki bírja ki a méreg hatását. Sokan allergiásak a méhcsípésre, és ezek nem is lehetnek és lesznek sohasem méhészek, mert az első próbálkozás után a méhcsípésre olyan intenzíven reagálnak (feldagadás, fejfájás, bőrkiütés, fulladás stb.), hogy többé nem mernek hozzáfogni. És ezért egészségesek a méhészek, mert azok csak abból az emberfajtából valók, akiknek a szervezetük nem allergiás. Ilyen emberek nem dagadnak fel egy pár méhcsípéstől, sőt ez felüdíti őket, mert az első csípős fájdalom után a hőreflex kellemesen átjárja a megfelelő belső szerveket is, amelyek így serkentve (stimulálva) vannak, a jobb működésre. Ennek alapján a méhész nem kaphat asztmát, mert az asztma is csak olyan embereket sújt, akik allergiásak. Dr. Nagy Géza Petrák Pali bácsi boldog a méhek birodalmában. óta a közös méhésze. — Milyen eredményeket ért el a közösben? — Az eredmények az időjárástól függően váltakozók. Esetenként az év elején sikerült elérni a betervezett mézmenynyiséget, máskor viszont kevésbé. Voltak esetek, mikor azt túl is szárnyaltuk. Az idén is például 12 mázsa volt a tervünk, és ezidáig 15 mázsát értékesítettünk e fontos termékből. Ez több mint húsz kilogrammot tesz ki családonként. Az is igaz, hogy a méhészkedés rengeteg munkát követel, de én azt szívesen végzem. Szinte már el sem tudnám képzelni az életemet zümmögésük nélkül. Saját falumban mégis — számomra érthetetlenül — mellőznek. Talán a keresetet irigylik tőlem? Mert azt állítják, sétálva keresem a pénzt. Pedig hogy ez mennyire nem így van, azt csak igazán az tudja, aki már foglalkozott méhekkel, — mondja kissé elkeseredetten Petrák bácsi. — Az emberek néha furcsák. Reméljük, ezután megváltozik a véleményük. Zolczer László, Vrbovka A krajnai dek előállításának hívei, de sokkal többen vannak ellenzői, akik a következményekkel is számolnak és figyelmeztetnek, hogy ne hamarkodjuk el a dolgot, mert több kárt okozhatunk, mint hasznot. Mivel a párzásokat még nem tudjuk kellőképpen ellenőrizni. A keresztezett méméh importálása Pár éves vita után elhatároztuk, hogy hogyan kezdjük meg az itt élő méhek nemesítését, új fajok behozatalával, keresztezésével. Napjainkban az egész világon végeznek hasonló kísérletezéseket, de mi mégis óvatosságból elég későn határoztuk el magunkat arra, hogy legalább már az első lépést megtegyük. Semmi esetre sem beszélhetünk valamiféle újdonságról, hisz már 100 évvel ezelőtt is importáltunk idegen fajtákat. Például Ausztriából a krajnai méhet, Svájcból a nigrát és Olaszországból az olasz méhet. Az utóbbi négy évtizedben hazánkban az importálások megszűntek. Az akkori idegen fajok behozatala még tervszerűtlenül mgnt, inkább próbálkozások voltak a nagyobb termelés érdekében, mások viszont divatból próbálkoztak. Mivel akkor még a tervszerű anyaneveléssel, fajtakiválasztással nagyon kevesen foglalkoztak, a méhek szaporodása többnyire csak a természetes rajzásokkal történtek. Ezért úgy hazánk, mint Európa méhei erősen keveredtek. A fajták nemcsak a messze szálló rajok révén nyomultak be egymás területére, hanem az ember költözködésével is, mivel magával vitte őket. Ezekből a keveredésekből, kereszteződésekből alakultak ki nálunk a tájfajták, vagyis hiába keresünk tiszta fajtát. Hogy mégis egyes vidékeken ilyen vagy olyan fajtára emlékeztető méh van túlsúlyban, azt az éghajlat befolyásai határozták meg. Az olasz méh a magasabb hegyvidékekről a hűvösebb éghajlatról teljesen kiszorult, mivel ez neki nem volt kedvező. De annál jobban meghonosodott az északi méh (nigra). Mivel a krajnai méh jól alkalmazkodik az éghajlati viszonyokhoz, ezért nálunk ez van túlsúlyban. De az utóbbi évtizedekben az ember iparkodott meggátolni a méhek természetes rajzását, szaporodását, és mindig jobban behatolt mesterségesen az életükbe az anyaneveléssel, úgy hogy a kiválogatást már az ember maga végezte, és csak a jobb tulajdonságokkal rendelkezőket szaporította tovább, de ezeket a kívánt jó tulajdonságokat éppen azoknál a családoknál találta meg, amelyek túlnyomó részben a „carnika“ tulajdonságaival rendelkeztek. Olvastunk több cikket a kaukázusi méhhel kapcsolatban, hogy miért nem hozunk be mi is mint a lengyel vagy bolgár méhészek és miért nem próbálkozunk a kaukázusi és krajnai méh keresztezésével. A kaukázusi méhnek a mi éghajlatunk nem lenne megfelelő, ezért csak keresztezésre, a hibridek előállítására való. Egy új méhfajtának a keresztezésének az eredményét csak több év, esetleg egy évtized leforgása után tudnánk kellőképpen kiértékelni, és esetleg akkor jönnénk rá, hogy több kárt csináltunk, mint hasznot. Mivel a kaukázusi méhet nem tenyészthetjük tisztán Európában, ezért a lengyelek is csak a kaukázusi és krajnai méh kereszteződésével foglalkoznak. Igaz, hogy ebből a kereszteződésből nyert hibridekkel szép eredményeket érnek el, de megvan az a hátránya is, hogy a hibridek továbbtenyésztésre nem alkalmasak, és azok a méhészek, akik ilyen hibridekkel méhészkednek, rá vannak utalva, hogy a tenyészállomásról állandóan anyákat vásároljanak s így a tenyészállomás pedig a tenyészanyag állandó importálására szorul. Hogy azok e méhészek pedig, akiknek a méhei csak természetes úton szaporodnak, vagy párzanak és ezzel az össze vissza kereszteződéssel milyen kárt szenvednek, csak évek múltán fogjuk látni. Nálunk is vannak a hibrihek ellenőrzése nélküli tovább tenyésztés a későbbi nemzedékben nagyon károsan jelentkezik. Ezt fejezte ki Kolrina (Szovjetunió) a közép-oroszországi méhek megmentése című cikkében, amelyben arra a veszélyre figyelmeztet, amely a közép-oroszországi méheket a kaukázusi méhek behozatalával fenyegetik. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodott közép-oroszországi méhek válogatásával, nemesítésével senki sem foglalkozik. A helyi méhek nagyobb megbecsülését sürgeti. Ezt addig kell megtenni, amíg azok a behozottakkal keresztezve teljesen el nem tűnnek. A hazájából importált krajnai méhek után, ezek az említett káros következmények nem állhatnak fenn, mivel itt nincsen szó új fajtának a behozataláról, mert a mi méheink nagyobb részben krajnai, tehát csak az állományunk felfrissítéséről, tiszta krajnai fajtával. Vagyis a vérfrissítés, olyan keresztezés, amikor ugyanahhoz a fajtához tartozó, de más tenyészetből származó, más viszonyok között nevelt anyákat és heréket párosítanak.- 50 darab anyát importáltunk Troiszeck törzsből, 07 és 1012 jelzésekkel. Az alacsonyabb fekvésekre a ,,07“-es, a magasabb hegyes vidékekre a „1012“-es alfajok valók. Ez elősegíti a helyi viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásukat. A behozott anyákat négy eltérő tengerszinti magasságú vidéken helyezték el, és összehasonlítást végeznek velük a helyi méhekkel. 10 anyát VU v Kráfovej pri Senci (125 m), 10 anyát ŠL Rybník pri Ratkovej (260 m), 7 anyát ZOSZV Prievidza obec Tužina (361 m), 15 anyát VÚV v Nižnom Chelienci (740 m). Mit várhatunk tőlük az első évben, a helyt méhekkel szemben? A méhek általában érzékenyen reagálnak az új környezetre, sőt még jobban ha nagyobb eltérés van a tengerszinti magasságban. Ezt észre vehetjük a mi méheinken is, úgy hogy amikor alacsonyabb vidékről jelentősen magasabb vidékre vándorolunk, a változásra rajzással vagy anyacserével reagálnak. Ezt a jelenséget fordítva is tapasztalhatjuk, de az alacsonyabbról a magasabbra való változásra jobban reagálnak. A hehozott anyák utódainak (lányainak) a méhei már teljes mértékben alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz, mivel az itt élő herék által kereszteződtek. Tehát felfrissült kiváló utódok lehetnek, túlszárnyalhatják a helyi méheket és rajzó ösztönüket mérséklik. A behozott anyáktól nevelt fiatal anyák bevitele a méhészetbe, abból is előnyös lesz, hogy a tőle származott herék még tiszta vérűek lesznek, vagyis nem kereszteződtek, mivel szűznemzésből származnak. Tehát az 6 természetüket nem befolyásolta a fiatal anyáknak az itteni herékkel való párzása. Hogy mikor kezdjük meg az importált krajnai méhek rendszeres nevelését, a szlovákiai méhészek részére, arról majd a Szlov. Méhészszövetség KB Bratislava dönt. Minden esetre értesíteni fogjuk olvasóinkat. Úgy gondolom, hogy ezt az első lépést a méheink nemesítése érdekében mindnyájan örömmel fogadjuk és reméljük, hogy ezt majd további lépések követik. ANTAL Z., Šafárikovo Külföldi aktualitások LENGYELORSZÁG MÉHÉSZETI NAGYHATALOM A Lengyel Népköztársaság méztermelése világviszonylatban első heyre sorolható. Az ország területén a statisztikai nyilvántartás alkalmával egy millió 4Q0 ezer méhcsaládot számláltak, melyek egy év alatt 13 ezer tonna mézet termeltek. (mu) HERÉT TÁMADÓ ANYA (USA) Mossíra a kijárőn szabadon bocsátotta be az anyát árva családjába. Húsz perc múlva kibontotta a kaptárt, hogy az anya sorsáról meggyőződjék. Éppen jókor ahhoz, hogy megfigyelhesse, amint az anya egy herére támadt fullánkjával. Ez valószínűleg nem gyakori tünet, de az irodalom többször közölt már hasonlót. Különösen a svájci Brünnich számolt be ilyen esetekről. Sajnos, ő sem, mások sem tudták megmagyarázni. A. Z. Tudja, hogy... ... Csehszlovákiában a Tachovi Állami Gazdaságnak van a legnagyobb méhese? A nagyüzemi méhes dolgozói összesen 4200 méhcsaládot gondoznak. ... Csehszlovákiában jut a legtöbb méhcsalád egy egységnyi területre? Hazánkban egy négyzetkilométernyi területre átlagosan 6—7 méhcsalád jut. Összesen 1 millió 100 ezer méhcsaládot tartunk nyilván, s e tekintetben világviszonylatban is méhész-nagyhatalomnak számítunk. A méhészetet tekintve a világranglistán a 11. hely a miénk. __a Krnovi Állami Gazdaság termeli hazánkban a legtöbb méhpempöt? Évente átlagosan 6 kilogrammot értékesít ebből az értékes termékből. (Zemédélské noviny 147/1973 nvománl
