Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-13 / 41. szám
Látogatás a Liebefeldi (Svájc) Méhészeti Előzetes levélbeni megbeszélés alapján Svájcban való tartózkodásom alkalmával, meglátogattam a Svájci Mezőgazdasági Kutatóintézet Méhészeti Osztályát Liebefelden, amelyet a világhírű bakteriológus dr. H. Wille igazgató vezet. Dr. Wille igazgató rendkívüli szívességének köszönhetem, hogy látogatásom alkalmával Bernben, Svájc fővárosának közvetlen közelében, gazdag tapasztalatokat szereztem. Eddigi ismereteim a méhek betegségei és a tenyészanyák nevelése terén bővültek. Ezért kötelességemnek tartom, hogy ezekről olvasóinkat is tájékoztassam. — El van-e Önöknél nagyon terjedve az európai költésrothadás? — Igen rejtélyes dologról van szó. Országunkban vannak bizonyos endemikus területek, amelyeken a járvány nagyon el van terjedve. Itt az eddig ismert módszerekkel nem sikerült a bajt megakadályozni. Ellenben vannak olyan területek is, amelyek mentesek ettől a bajtól. Ezeken a területeken a járvány — (némely családok mesterséges módon való megfertőzésének ellenére) — nem honosult meg' Egyelőre nem is merjük ezeknek az eltérő állapotoknak okait. Ma még mindig nem ismerjük az egyes kórokozók biológiai mivoltát sem. Így pl. az USA-ban, amikor még a sötét méhfajt tenyésztették, az európai költésrothadás nagyon nagy tért hódított és sok kárt okozott. Azután, amikor a családok anyáit kicserélték sárga olasz fajtával, minden további intézkedés nélkül megszűnt a járvány. Körülbelül húsz év után a járvány újra kezdett terjedni, noha a családok túlnyomó része olasz (sárga) anyákkal voltak anyásítva. — Lehetséges, hogy idővel rezistens kórokozók fejlődtek, amelyeknek még az olasz méh sem állhatott ellen? — Ez nincs kizárva, sőt nagyon is valószínű, csak még ezt egyöntetűen nem állítjuk. Jelenleg az európai költésrothadás ellen antibiotikumokat alkalmazunk: éspedig terramycint, streptomycínt és erytrocínt. Miután a járványra a bejelentési kötelezettség is vonatkozik, zárlatot rendelnek el, melynek következtében körzeten belül kötelező az összes méhcsládok ellenőrzése. A megbetegedett családokat, — kivételt képeznek az erős, és csak gyengén fertőzött családok — kötelezően likvidálják. Az igy keletkezett kárt az állam megtéríti. Az ellenőrzést, valamint a gyógyítást is ún. méhészfelügyelők (méhészinspektorok) végzik. Ezeket tevékenységükért ez állam fizeti. kutatóintézetben Wille doktor rendelkezésemre bocsátott „bejelentésre kötelező járványok leküzdésére vonatkozó irányelvek“ egy példányát, mely a betegségek leküzdésére előírt összes részleteket tartalmazza. Szerinte jelenleg a-nyúlós költésrothadás és az atkakór sokkal nagyobb gondot okoz nekik, mint az európai költésrothadás. Csaknem egy esetben sem állapíthatták meg csupán az európai költésrothadást, hanem mindig más járvánnyal karöltve (kevert infekciók). Dr. Wille mutatott egy körülbelül 15X20 cm nagyságú fiasításos lépet. A sejtekből csipesszel álcákat húzott ki az európai költésrothadást eláruló tipikus jeleivel. Azon sejtekből, melyeknek a fedele be volt esve, a nyúlós költésrothadást jellemző ragadós anyagot húzott ki. Némely sejtekben első pillantásra meg lehetett állapítani, hogy költésmeszesedés esete forog fenn. Több fedett sejtben lévő bábokon megmagyarázta dr. Wille, hogy a báb elhalása a vedlésnél keletkezett — abnormalitások folytán következik be. Vagy a báb potroha vedlett s már sötétedni kezdett, míg a tora és a feje még világosak voltak. Más esetben a tor már sötétedni kezdett, s a fej és a potroh még világosak voltak s hasonló kombinációk. Ezen jelenségek okai még ismeretlenek s egyelőre örökölt tulajdonságokkal magyarázzák. A méhek az ily bábokat eltávolítják. Dr. Wille szerint az anya sokkal több petét rak, mint ahogy feltételezzük, mert sok fiasítás nem fejlődik ki s a méhek eltávolítják. Több méh — fiatal, négy öt napos korában — elpusztul. Egy sejtből, véletlenül már egy teljesen kifejlett, de elpusztult méhet húzott ki, mely fejével a sejt feneke felé fejlődött s így nem hagyhatta el a sejtet kifejlődése után. Mindezt azon a kis, körülbelül 15X20 cm es fiasításos lépen mutatta meg. Leszögezte, hogy a méhcsaládokban csak ritkán találni hézagmentes fiasítást. — A Schweizerische Bienen Zeitung 1962 januári számában közzétett cikkének az volt a célja, hogy rámutasson: „Mily sokáig maradnak az antibiotikumok hatásosak a cukorszörpben és az álcákban“. Ez a munka azon probléma felderítése érdekében történt, hogy gyakorlatban meg lehessen tudni, mily sokáig lehet antibiotikummal elkészített cukorszörpöt tárolni. Bennünket nagyon érdekelne az a kérdés, hogy mily sokáig őrzik meg az antibiotikumok, különösen a neomycin hatását a kipergetett mézben? — Ez még nyílt kérdés, mert egyelőre még nincs kidolgozva olyan eljárás, mely által ezt meg lehetne állapítani. — Annak idején egész sorozat jelent meg a fiasítás állapotáról a fertőző betegségekkel összefüggően, különösen a szeptikémiai és a rikettsiás fertőzésről. Ezen munkáknál arra figyelmeztetett, hogy a báb legfelsőbb része és a sejtfalak végszintje között egy mm-nél nagyobb távolságnak nem szabad lennie (lásd az 1. sz. ábrát). Ha ez a távolság nagyobb, rendszerint beteg fiúsításról van szó. Megfigyeléseim szerint — nem is annyira tavasszal, mint inkább a nyár folyamán magas hőmérséklet idején — a ledéi közepén lapos, vagy mérsékelt behorpadás tapasztalható. (2. ábra.) Vajon ily esetekben is rendellenességről van e szó, vagy pedig beteg Hasításról? — Ezt az állapotot nem lehet abnormálisnak tekinteni. Az említett fiasításos lépdarabon több fedett sejtet bontottunk fel s normális bábokat, vagy már teljesen kifejlett méhet találtunk. — Vajun joggal feltételezhető-e, hogy tekintettel az édesharmatmézek magas baktericid hatására (amely hatást Buchner, Freiburg in Breisgau állapítutt meg) fukozódnak az előfeltételek az európai költésrothadás terjedésének fékezésére, azaz oly területeken, ahol az édesharmat-méz képezi a méztermelés túlnyomó részét? Tudniillik megállapítást nyert, hogy Szlovákiában elvétve található az európai költésrothadás azon a területen, ahol a méheknek lehetőségük van az édesharmat mézhordásra. A déli vidékeken azonban, ahul nincs édesharmat-méz s túlnyomóan korai a virágmézhozam, az európai költésrothadás járványszerűen terjed. — Ezt a feltevést nem lehet az általunk végzett megfigyelések alapján megalapozottnak tekinteni. Vannak nálunk is területek, ahol a hordás túlnyomóan édesharmatból áll, sőt az egyedüli forrást képezi, viszont az európai költésrothadás meghonosultnak tekinthető. A nap hátralevő részét dr. Wille szívességéből az intézet anyanevelőtelep látogatásával töltöttük el. Ez a telep Plagneban a Jura hegységben 900 m lengerszint feletti magasságban van s 50 méhcsaládból áll. Ezen kívül rendelkezik az intézet még 250 méhcsaláddal, melyek az ország különböző területein vannak elhelyezve. Plagneban kezdetben kísérletképpen a középeurópai sötét, a krajnai és a kaukázusi méhek nevelésével foglalkoztak a megbízható pároztató állomások felhasználásával. Miután a sötét méh nem vált be és a legjobb tapasztalatokat a krajnai méh nevelésével nyerték, ezért jelenleg kizárólag krajnai méheket nevelnek, különböző övezetekben a hazai krajnai méhtörzsekből, valamint az eredeti lugoszláv (Maribori) törzsből. Kísérletképpen öt család van ellátva tiszta örökítös anyával. Az említett törzsekből nevelt 4 anyákkal a legjobb tapasztalatai vannak. A fajnevelés úgy van megszervezve, hogy kb. 30 méhészinspektor van megbízva azon családok ellenőrzésével, amelyek Plagneban nevelt fajanyákkal vannak anyásítva. Ezen anyákkal ellátott méhcsaládokból a felügyelők mintákat szednek, morfológiai jelek kivizsgálása céljából, (a szipóka hossza, kubitális index, a potrohon lévő 3—5 szőrövük gyűrűinek szélessége és színe stb.). Azon családok, melyeknél a morfológiai jelek nem felelnek meg a követelményeknek, a további fajtatenyésztésből kiválnak, termelőképességükre való tekintet nélkül. További fajtatenyésztésre így csak azon családok jönnek számításba, amelyeknél a morfológiai jelek megfelelnek a követelményeknek s a termelőképességük a legjobb. Ezen méhcsaládokat a kutató intézet vezetésével bizottságilag értékelik. Több családot megvizsgáltunk, de egyiknél sem állapíthattuk meg, hogy a Hasításuk területe hézagos lett volna. Svájcban a méhészetet az állam hatásosan támogatja. Az összes károkat, melyek a családok kötelező likvidálása következtében keletkeznek (bejelentésre kötelező ragályos betegségeknél), az állam megtéríti. Az említett méhészfelügyelőkön kívül szervezve van a szakértők szolgálata is, melyek az állam költségén segédkeznek a családok egészségügyi állapotának a megállapításánál, a betegségek gyógykezelésénél és a beteg családok likvidálásánál. Beleértve a szükséges berendezések fertőtlenítését is. Ezeken kívül kineveznek a megfelelő tanfolyamok sikeres elvégzése után tanácsadókat, akik a méhészeket tanácsokkal és felvilágosításokkal látják el. Minden tanfolyam (úgy az alaptanfolyam, mint a továbbképző tanfolyamok) részvevőjét az állam honorálja 90 Fr díjazással a tanfolyamon résztvett napok szerint. 5 Dr. Wille igazgató és munkatársainak ezúton is hálámat fejezem ki rendkívüli szívességért, melyben látogatásom alkalmával részesítettek. Így a látogatás nemcsak alkalmat nyújtott ismereteim gazdagítására a méhbetegségek s a fajtatenyésztés terén, de kiválóképpen kellemes és érdekes volt. SVANCER L. 5* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «’S? ♦♦♦ *•* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «$• \* «$♦ «$• •** *i* ♦$* ♦> M ♦> ♦> ♦> ♦> ♦'< A feketekór nálunk is nagyon elterjedt méhbetegség, ezért szeretnénk lapunkban is ismertetni méhészeinkkel egy budapesti méhész, )ózsa György e téren szerzett tapasztalatait, hogy minél több méhésztárs tanuljon belőlük, vagy azt értékes tapasztalataival bővíthesse, azaz a dolgokhoz hozzászóljon. 1970-ben egy családom nagyon leromlott, közöttük igen feltűnő volt a sok fekete, kopasz méh, melyek szemre is betegeknek látszottak. Szárnyuk reszketett, lábuk, testük rángatózott, repülni nem tHdtak, lehulltak a kijáró elé, és csak hosszú kínlódás után pusztultak el. Benn a keretléceken álldogáltak, nem szúrtak, nem repültek, míg aztán a család egészséges állománya ki nem űzte őket. A feltűnő az volt, hogy nem minden családnál volt ilyen fekete, beteg méh. A betegség leírása, a jelenségek pontosan egyeznek az általam tapasztaltakkal. A cikkben benne van, hogy a fekete kórt, a méhek fertőző bénulását vírus idézi elő. Nem akarom a cikket idézni, csak azt a részt említem meg, ahol P. Dimov bolgár kutató rézszulfátos kezelését említik, mint a leghatásosabb gyógymódot. Recept: 0,5 g rézszulfátot 300 g porcukorból és mézből készített pogácsába kevernek és egyhetes időközönként 2—3 alkalommal adagolják. Az adagolás hatására a fekete méhek száma fokozatosan csökkent, majd teljesen megszűnt a méhek reszketése. a bénulás — tünetek, — a család meggyógyult. családos fejlesztésre, a családok jó erősek voltak és az eredménnyel meg voltam elégedve. Két helyen, egymástól 20 km-re voltak közép akácon. Az első helyen 31 kg-os, a másodikon 16 kg-os emelkedésem volt. A rakodók is ragyogóan teljesítettek, mindegyik leadta a két fiók mézet. De nem ez a lényeg, (bár szerintem az egészséges, erős család ebben az évben is jól teljesített), hanem az, hogy ismét napraforgóra küldtem méheimet. Egyetlen családnál sem találtam fekete méheket, a betegség ebben az évben is elkerült. Egyik méhésztársam, akinél a baj veszedelmes méreteket öltött, kipróbálta a Dimov féle gyógyszert. Második adag után a beteg családok teljesen rendbe jöttek. Az 6 véleménye is az, hogy a rézszulfát és a vírus valahogy ellentmondásos, de az eredmény, a méhek gyógyulása meglepő. Még egyszer Azukban a kaptárakban, melyek a napon álltak, több volt a beteg. de az árnyékos helyeken állók között is akadt beteg és teljesen egészséges is. Kutattam az irodaimat, mi okozza a betegséget, mert nem hittem, hogy ennek a napraforgó az oka, hiszen akkor minden családnál hasonló jelenséget kellett volna tapasztalnom. Az itthon hagyott anyanevelő törzscsaládnál is megkerült a baj, pedig Pesten véletlenül sem találtak napraforgót. Arra gondoltam, hogy valószínű alacsonyrendű gombák, az élőszervezet e legfélelmetesebb ellenségei, okozzák a bajt. Az itthoni kaptárt 3 százalékos formalin oldattal fertölenítettem, gondosan átnéztem minden keretet, a penészgomba nyomokat, mutatókat elvettem, szép egészséges lépeken hagytam a családot. A vándortanyán levők streptomicines szörpöt kaptak, ősz lett, lassan elmúlt a baj. 1971 tavaszán különös gonddal vizsgáltam át és fertőtlenítettem formalinos oldattal minden kaptárt, a penészes (épeket kiolvasztottam. Közben olvastam, hogy a kaptárakban a penészgomba fajok száma meghaladja a 48-at. A kaptár falán, virágporban, lépeken elpusztult méheken egyaránt megtalálható. Az élő méhet először a belein keresztül támadja meg. Méhészeti szempontból csak a költéskövesedést okozót említette a cikk. Szerintem penészgomba fajta okozza a fekete kórt is, mert áprilisban már jelentkezik a baj, éppen akkor, amikor a fiasítás kiterjedésével a méhek takarítani kezdik a télen megpenészedett lépeket, ami aztán rohamosan terjed, hogy júliusban, a napraforgó idején érje el csúcspontját. 1971 tavaszán a romániai Méhészet áprilisi számában, „A méhek fertőző bén olásai ’ címmel végre találtam irodalmat. Hogy a napraforgón milyen eredményem volt, — beteleltek — nem is lényeges ahhoz képest, hogy most már két éves tapasztalatom van arról, hogy nem a napraforgó teszi tönkre a családokat. Ott van és abban van az igazság, hogy legfontosabb feladatunk segíteni a méhcsaládokat abban, hogy egészségesen, egészséges körülmények között fejlődjenek. Az alacsunyrendű penészgombákkal nem sokan és nem sokat törődnek, pedig ezek az élősködők minden élő szervezetet megtámadnak és spóráik a méhek között az élelem egymásnak történő átadásával rohamosan terjedhetnek. a fekete kórról A cikk nem hagyott nyugodni, a rézszulfátos kezelés penészgombára mutat, hisz rézgáliccal permetezzük a szőlőt, s az almát is télre rézgálicos kezeléssel tartósítják. 1971 nyarán ismét napraforgóra küldtem méheimet, de fekete kóros megbetegedés nem fordult elő közöttük. (Lehet, hogy használt a tavaszi formalinos fertőtlenítés és a penészes lépek kiolvasztása?) 1972-ben kiolvasztottam a penészes, penészgyanús lépeket, a kaptárok falát 3 százalékos formalinos oldattal kitöröltem. A családok szépen fejlődtek. A fekvőkben áttértem a segédNem azt mondom, hogy a feketekórt nem vírus, hanem gomba okozza, de az a személyes tapasztalatom, hogy amióta vigyázok arra, penész ne legyen a kaptárban, és a lépeken, a fekete kór nem jelentkezett nálam. A másik tapasztalat az, hogy a gyógyszertárban vásárolt rézszulfát megfelelően adagolva a kórt lokalizálja, és megjelenésekor már van mivel gyógyítani a családokat. Az az érzésem, hogy a Csapóféle tapasztalatok és írások segítik méhészeinket, ezért kell a szaklap és a tapasztalatok kicserélése. (Méhészetünk JSZSZK)
