Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-13 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. október 13. Ezerkilencszázhatvanban я járási mezőgazdasági osztály Javaslatára, a Dunajská Streda-! (dunaszerdahelyi) szövetkezethez két szomszédos gazdaság, a Maié Blahovo-i (slkabonyi) és a mlieőanyi (ollétejedi) szövetkezet csatlakozott. A három gazdaság alkotja ma a Dunajská Streda-i egyesített szövetkezetei. Az egyesülés évében igen rosszul állt a közös gazdaság, főleg az állattenyésztés terén. Szarvasmarha-állományuk hanggal és TBC-vel volt fertőzött. Nagy erőfeszítéssel, 1962- ben felszámolták a banget (fertőző elvetélés); a TBC-t már nehezebb volt. száműzni, azonban 1966-ban erre is sor került. Amikor már úgy gondolták, hogy a szarvasmarha-állományt sikerült egészséges egyedekkel feltölteni, s végre tiszta lappal kezdhetnek, újból felütötte a fejét a TBC, s így a 315-ből csak 74 tehén maradt. Annak érdekében, hogy az állami eladási tervet tejből és húsból teljesíthessék, 64 tehenet és vemhes üszőt vásároltak Csehországból és a tervben szereplő többi állatot saját nevelésből pótolták. A múlt tíz esztendőben a tejtermelést tehenenként a duplájára emelték, amiről az alábbi táblázat ad bővebb tájékoztatót: T ű. tz e r íü Á ré/ti utóbbi évek kiváló eredményeit hogyan érték el, Padányi Molnár Ferenctöl, a szövetkezet főállattenyésztőjétől az alábbi választ kaptam. 4 A legfontosabb teendőnk volt az állatállomány feltöltése, s nagy gondot fordítottunk a tenyészkiválasztásra, amit ma is szigorúan betartunk. Három évvel ezelőtt a tehenek 40 százalékát cseréltük ki, most, hogy az állományunk kellő haszontulajdonsággal rendelkezik, húsz százalék a tervezett állománycsere. A nehéz években a járás több szövetkezete, mint például: Veiké Blahovo (Nagyabony), Baka, Ižop (Izsap) nagy segítséget nyújtott az állományunk felújításában. Ma már ott tartunk, hogy nem szorulunk másokra, hanem mi látjuk el jófajta állatokkal az érdeklődőket. Ebben az évben már húsz vemhes üszőt 280 ezer korona értékben adtunk el. Ezt nem terveztük, de amenjiyiben Evek Tejtermelés egy tehénre Tehénmeg jelentős utánpótlással rendelkezünk, más szövetkezetek boldogulására eladtuk az üszőliter létszám két. 1963 1835 272 A főállattenyésztő rövid keresgélés után egy kimutatást 19B8 2535 331 tett elém, és szerényen megje-1971 3522 211 gyezte: „a tejen kívül augusz-1972 3657 191 tus 31-ig a húseladás tervét is Idén augusztus 31-ig a szövetkezet tejtermelése tehenenként 11,09 liter volt, a tehénlétszám pedig 220. így minden lehetőség megvan ahhoz, hogy ebben az évben tehenenként elérjék a 3600—3850 literes fejési átlagot. A tehenek létszámát 1974- re hússzal emelik. Az állomány nem törzskönyvezett, s nagyobbrészt szlovák tarka fajta. Arra a kérdésre, hogy az teljesítettük.“. Kissé hitetlenkedve nézegettem a kimutatást, nem akartam hinni a szememnek. Lehetséges ez? — tettem fel a kérdést. 4- Lehetséges, és ez a valóság — mondta mosolyogva a foállattenyésztö. — Különben a tejtermelésről szóló jelentést elküldtük a felsőbb szerveknek is, —r s jóízűen nevetett tamáskodásomon. Eladási tervük 2010 mázsa marhahús értékesítését irányozta elő. A valóságos teljesítés 2012 mázsa, vagyis 100,1 százalék. A sertéshúsból terv szerint 1800 mázsát kellene értékesíteni, valóságban pedig 1804 mázsát adtak el, ami 100,2 százalékos teljesítésnek megfelelő mennyiség. Az idei terv 720 ezer liter tej értékesítését tűzi ki, s eddig 545 ezer litert adtak a közellátásnak s az évi tervet 75,6 százalékra teljesítették. A tervezett tejmennyiséget számítás szerint mintegy 30 ezer literrel túlszárnyalják. Ezzel egyidejűleg év végéig 300 mázsa sertéshúst és 60 mázsa marhahúst adnak a felvásárlóknak terven felül. így hektáronként 400 kg húst termelnek. Ügy gondolom, ezek a számok magukért beszélnek. Csonga Ernő, üzemgazdász, aki eddig csendes szemlélője volt a beszélgetésnek, megjegyezte, hogy tíz évvel ezelőtt a vázoltaknak csak egyharmadát termelték. Például 1963— 1965-ben a sertések napi súlygyarapodása 40—45 dekagramm volt, a szarvasmarháké pedig 70—75 dekagramm. Ma azonban a sertéseknél 65, a szarvasmarháknál pedig 104 dekagramm súlygyarapodást érnek el naponta egyedenként. A szüntelen javulásnak az a magyarázata, hogy a szövetkezethez tartozó három telepen már huzamosabb ideje bevezették ,a szakosított termelést. A mlieőanyi telepen szarvasmarha hizlalással foglalkoznak, s ugyanott nevelik a tenyészüszőket is. A szerdahelyi telepen teheneket tartanak és a borjakat választásig nevelik, továbbá sertéseket hizlalnak. Maié Blahovon teheneket, kocákat, tenyészsüldőket tartanak e n és malacokat nevelnek a hizlalda számára. Arra a kérdésre, hogy a kiváló eredményeket az elmondottakon kívül mi tette lehetővé, Horváth Sándor, a szövetkezet elnöke a következőket mondotta: 4 Ez elsősorban a munkaközösség jó munkáját dicséri, azokat, akik bíztak az új módszerekben, főleg a gabonatermesztés tekintetében. A múlt évben már olyan takarmányalappal rendelkeztünk, mely előre feltételezte jelenlegi eredményünket. A növénytermesztésünk a múlt öt évben mind mennyiségben, mind minőségben nagy fejlődésen ment keresztül. Az 1973-as tervkészítésnél ezeket figyelembe vettük. Különben az alábbi táblázat hűen szemlélteti növénytermesztésünk fejlődését, amely nélkül az állattenyésztés semmiképpen sem juthatott volna előbbre. Évi terméseredmény 1968 1969 1970 Ш 1971 á z s 1972 a 1973 Búza hektár-hozam 33 40 30 47 50,20 51,25 Árpa „ 22 28 28 34 40,10 41,19 Többéves takarm. „ 33 55 68 56 65 65 Silókukorica ,, 338 366 335 416 444 450 Cukorrépa „ 344 319 320 368,5 411,3 — A fokozatos eredményeket a jobb agrotechnikának, s az öntözésnek is köszönhetjük. Az öntözött területeket tovább kívánjuk bővíteni és így minden lehetőségünk megvan a terméshozam fokozására. Szövetkezetünk az elért eredményeket az üzemi pártszervezet tagságának is köszönheti. Az efsz vezetőségét a pártvezetőség és a tagság minden új kezdeményezésében támogatja. Az elmondottakon kívül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy jó szakembereink vannak. Molnár Ferenc, Sznoviczky József, Alföldi Imre mérnökök s Tozsér István mindent megtettek a siker érdekében. Az elúök aztán dicsérőleg szól Balázs Mártonról. Horváth Zoltánról, Szabó Gyuláról, akik a tehenészetben kiváló munkát végeznek. A hízómarhák gondozói Nagy László II., Sátor István és neje, a hízósertéseknél Németh Gyula és Benkovszky József, a kocáknál Hadossy Adolf és a borjúneveidében Fábián János minden elismerést megérdemelnek. Különben az állattenyésztés valamennyi dolgozóját dicséret illeti. Alföldi László elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke a következőket mondta: 4 Az elért eredmények azt mutatják, hogy valamennyi felelős beosztásban lévő dolgozónk magáévá tette а XIV. pártkongresszus határozatából ránk háruló feladatokat. A termelési eredményeket állandóan figyelemmel kísérjük, és havonként a taggyűléseken mind a fogyatékosságokkal, mind az eredményekkel foglalkozunk. Valamennyi termelési ágban pártcsoportokat szerveztünk, s ezeknek a tagjai felelősek a termelési eredményekért. A csoportok jól beváltak, s munkájuk nagyon eredményes. Ügy gondolom, hogy még lehetőség van a nagyobb eredmény elérésére is. Mit szólhatunk e mértéktartó nyilatkozathoz? Csak annyit, hogy a szövetkezet továbbra is olyan példásan gazdálkodjon, mint eddig. KESZI MOLNÄR FERENC ■papjainkban a tömegtakarmauyoK termelésének szintje együtt jár a korszerűtlen tartósitási és tárolási módokkal, s ez nagy tápanyagveszteséggel jár. A legfontosabb tömegtakarmányok szilázsolása — egy-két kivételtől eltekintve, — kezdetlegesen történik. Vagyis, az alacsony termésátlagban megtermelt táplálóanyagok a betakarításnál és tárolásnál további harminc, esetenként ötven százalékos veszteséget jelent. A kedvezőtlen tömegtakarmány termelés és tartósítás, maga után vonja a nagymennyiségű abrak felhasználást, ami drágítja az állattenyésztés termelését. A tömegtakarmányok korszerű termesztésében és tartósításában arra törekszünk, hogy mennyiségileg és minőségileg jobb, táplálóanyagokban ízesebb takarmánynövényeket a termőhelyről a jászolig minél kisebb veszteséggel juttassuk el. A hagyományos betakarítási, tartósítási és tárolási módszerekkel szárazanyagban húsz-harminc százalékos, keményítőértékben 25—30 százalékos, fehérjében ugyancsak 25—30 százalékos, míg karotinban 90—95 százalékos — kedvezőtlen időjárás esetén még ennél nagyobb — veszteséggel számolunk. A veszteségek a betakarítás, a mozgatás, a tartósítás folyamán jelentkeznek, ami részben levélpergésből, csapadék-okozta kilúgozásból, káros erjedési és bomlási folyamatból, vala\ ' mint a földdel való szennyeződésből ; ered. 1 A tömeglakarmányok tartósításának ’■ ma már nemcsak az a célja, hogy a nyáron megtermett takarmányokat minél kisebb veszteséggel megőrizzük a téli időszakra, hanem egyre inkább az. hogy a kérődzők iparszerü tartó sához egész éven át azonos, kiváló minőségű, nagy teljesítményre serkentő, megfelelő fehérjeösszetételű takarmányt nyújthassunk. Ennek megvalósítása érdekében már nagyot léptünk előre a lucernaszenázs készítésével. A szenázskészitési technológia alkalmazása esetén a betakarítógépek teljesítményét összhangba kell hozni a falközi silók befogadóképességével és a szenázsolás idejével. Egy-egy tárolóteret négy-öt nap alatt kell megtölteni és lezárni, hogy a betárolás során káros erjedés és felesleges veszteséeg ne keletkezhessen. A szenázskészítés technológiájában ■A, ....,......,..i. j. » Ja*... álló és mozgókések élezettségére, s munkabiztonsági szempontból az előírt késhézagra. A szecskázott anyag felfogására a szecskázógép mellett traktorral vontatott, lehetőleg zárt felépítményű önürítős pótkocsikat alkalmazunk. Ezen pótkocsik kiürítése a falközi silótéren áthaladva gyorsan elvégezhető. A szecskázott anyag egyenletesebb, vékonyabb rétegben történő elterítése érdekében célszerű a szecskaszállító pótkocsikat bontóhengerrel is felszerelni. A silótérbe ürített anyagot nagysúlyú traktorokkal tömörítjük. A négy-öt nap alatt megtöltött falközi silókat lehetőleg sötét színű fóliával, légmentesen zárjuk. Ha ilyen fólia nem áll rendelkezésünkre, úgy a teát* ЩШ Lucernaszenázs-kazal készítése önürítő pótkocsival. Vontatott zöldlucernaszár-sértőgép szűkített rendkialakítás közben. hér színűt használjuk, de ez esetben ügyelnünk kell arra, hogy a fóliát 20—30 cm-es földréteggel takarjuk. Felhasználáskor a lucernaszenázst speciális marógéppel szedjük ki a veremből. amely az anyagot dobóventillátorával a takarmánykiosztó pótkocsiba továbbítja. Ma már a szenázskészítés valamennyi munkafolyamata jól gépesíthető, kevés munkaerőt igénylő ráfordítással végzett takarmánybetakarítás és adagolás egyre jobban elterjed mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ Magyarországi tapasztalatok Hasznos nregfigyeiéseink a lucernaszenázs készítéséről a lábon álló lucerna levágására a teljes munkaszélességben szársértést végző rendrevágó gépeket kell használni. A rendsodrást és a forgatást a felszedő szecskázógép üzembiztossága érdekében hagyjuk el. Gyakorlati megfigyeléseink alapján a rendfelsze dő gépek nagyon sok idegen anyagot — vasat, követ stb. — juttatnak a takarmány közé, s azok a szecskázógépbe kerülve, megrongálják a vágó szerkezetet és ez gépkieséssel jár. A technológiába olyan munkaszélességű gépeket állítunk be. amelyek termelékenység szempontjából kielégítik az üzem igényét anélkül, hogy a szűkített rendrevágás és a járvaszecskáző gépek munkája között megzavarnánk az összehangolt munkavégzést A lucerna rendrevágó gépeket — bármilyen típusúak is azok — az állítható, tarlómagasság-rögzítő segítségével. öt-hat centiméteres tarlómagasságot hagyunk, friss vetésű lucernák esetében pedig ajánlatos a 8—10 cm-es tarlómagasság meghagyása a lucerna gyorsabb sarjadzása miatt, jól kiegyensúlyozott vágőszerkezeteknél a tarlómagasság és a haladási sebesség függvényében elérheti a tíz kilométer haladási sebességet óránként, de a tarlómagasság nem változik. A rendrevágó motolláját a termény nagyságához viszonyítva állítjuk be. A lucernaszár-sértö sima és bordázott hengerpárainak felületi nyomását úgy kell szabályozni, hogy azok a lucerna szárát teljes hosszában nieglapitsák és a bordaközöknek megfelelő távolságában meg is törjék. Evek során végzett vizsgálataink alkalmával beigazolódott, hogy a lucerna betakarításnak szántóföldi műveletei közül a szársértés az egyenletes száradást és a száradás gyorsítását segíti. A i szársértógép a zöldlucernának a táblán való száradási idejét 30—50 százalékkal csökkenti a mindenkori időjárástól függően. Ennek a természetes felszedésére alkalmasak a nagyteljesítményű, apróra szecskázó önjáró, vagy vontatott járvaszecskáző gépek. A mezőgazdasági üzemek újabban nagyon kedvelik az NDK-gyártmányú rendfelszedő adapterrel felszerelt és megfelelően beállított E—280 jelű önjáró szecskázógépet, amely a jó tömörítéshez szükséges három centiméternél kisebb szecskahosszúságot produkálja. A megfelelő méretű, egyenletes szecskahossz érdekében a dobon lévő kések számának és a behordószalag sebességének meghatározása mellett, nagy gondot kell fordítani az
