Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-22 / 38. szám
1973. szeptember 22. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SIKEREK ZÄLOGA: A szocialista munkaverseny Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata célul tűzte a mezőgazdaság dolgozói számára: saját erőforrásainkból biztosítani kell az egyre növekvő élelmiszerszükséglet kielégítését. Az ebből eredő feladatok csak úgy teljesíthetők, ha a szövetkezeti tagok, mezőgazdasági dolgozók munkakezdeményezését rendszeresen felkaroljuk. E téren Nyugat- Szlovákiában is a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai a járási mezőgazdasági igazgatóságok fő támaszai. Tavaly az efsz-ek VIII., kongresszusa tiszteletére igen jelentős kötelezettségeket vállaltak az említett kerület szövetkezeteinek tagjai, melyek értéke túlhaladja a 152 és félmillió koronát (ebből a munka- és életkörnyezet javítására vonatkozó munkafelajánlások értéke közel 80 millió korona). Nos, ezt a népgazdasági szempontból igen számottevő vállalásukat teljesíették a kerület szövetkezetei, sőt túlteljesítették több mint 50 millió korona értékű munkával. E szép siker 540 szövetkezeti, 1238 kollektív és 6592 egyéni munkafelajánlás eredménye. A szövetkezeti tagok ez idei munkafelajánlásai elsősorban a tervfeladatok teljesítésére, illetve túlteljesítésére irányulnak. Például a legutóbbi zárszámadó közgyűlések időszakában a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére csaknem félezer szövetkezeti, több mint ezerháromszáz csoport és közel tizenhatezer egyéni kötelezettségvállalás történt, amelyek értéke — Nyugat-Szlovákia járásairól lévén szó — több mint kétszáz millió korona. S ebből az élet- és munkakörnyezetjavftást elősegítő vállalások értéke kilencvenöt millió korona. Ezen kötelezettségvállalások teljesítését a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a szövetség járási bizottságai közösen végzik. A „Mindenki szocialista módon" mozgalom keretében folyó munkaverseny a szövetkezetekben szorosan összekapcsolódik a szocialista brigádmozgalommal. Ennek a mozgalomnak a vezérelve: szocialista módon élni és dolgozni) Érvényre juttatása a mezőgazdasági üzemek munkaközösségeiben egyúttal az eszmei-politikai nevelés fontos láncszeme. A szövetség járási bizottságai, karöltve a mezőgazdaság állami irányító szerveivel, az SZLKP járási bizottságai útmutatásával jelentősen elősegítették a szocialista brigád megtisztelő elmért versenyző munkaközösségek szervezését. Nyugat-Szlovákia járásainak szövetkezeteiben ez év június végéig összesen 248 kollektíva (2940 taggal) versenyzett ezért a címért, Ebből 93 munkaközösség az állattenyésztés, 58 a növénytermesztés, 79 a gépesítés szakaszán, a többi pedig a mezőgazdasági termelés más ágazataiban. Es most érdemes idefigyelni: ai idén előreláthatólag 29 kollektíva jut a szocialista brigád cím birtokába. Legtöbb munkaközösség versenyez e címért a Bratislava-vidéki járásban (48), utána következik a nitrai járás (40), valamint a komáromi járás (25), A legkevesebb munkaközösség (csupán 6) versenyez a trenöíni járásban. Ezek a munkaközösségek a kerület mezőgazdaságának élharcosai, a haladás, a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak népszerűsítői, sőt gyakorlati alkalmazói, a szocialista munkaverseny szervezői, példamutatói. Erről kiváló eredményeik is méltán tanúskodnak. Az idei gabonatermés — és annak gyors, veszteségmentes betakarítása — felülmúlt minden eddigit. Az SZLKP KB elnökségének határozata szerint ehhez hozzájárultak a szövetség járási bizottságai is' Mégpedig olymódon, hogy segítettek a szocialista munkaverseny megszervezésében, a gabonahetakarltásban résztvevő dolgozók lehető legjobb munkakörülményeinek megteremtését szorgalmazták, népszerűsítették a szocialista munkaverseny legkiválóbbjainak eredményeit, a komárnoi járás dolgozóinak aratási felhívását, a „Több gabonát a hazának!“ című kolíni felhívást. Mind az egyiket, mind a másikat Nyugat-Szlovákia járásai elfogadták. Az ennek következtében elért eredmények már ismeretesek: a komárnoi járás, illetve a nyugat-szlovákiai kerület fejezte he elsőként az aratást, köztársasági méretben. Ez a rövid összefoglaló is azt bizonyítja, a kerület szövetkezeti parasztsága — s velük együtt valamennyi mezőgazdasági dolgozója — sokat köszönhet a példás eredmények elérésében a szocialista munkaversenynek, egyre fejlettebb módszerei alkalmazásának, s a verseny színvonalasabb és helyesebb irányításának — mely módszerek a mezőgazdasági termelés irányításának állandósult formáivá váltak. S fölöttébb a párt, az állami irányítószervek, a társadalmi szervezetek jó munkáját dicséri. A további szoros együttműködés, a szocialista munkaverseny újabb kibontakoztatása az őszi munkák sikeres befejezésének a záloga. JUDr. MICHAL ĎURDIAK a pohárba! csárda vezetője papíron is bizonyítani tudja, hisz levélben tett jelentést róluk a Zemianska Olča-i körzeti rendőrparancsnokságon és a hnb-n. — A szerk. megyjegyzése.) Igaz, előfordul, hogy hajbakapnak a fiatalok, de ez csak amolyan virtuskodás. Ha összetörnek valamit, hát megfizetik. Az idény elején éppen a fiatalok tették rendbe a csárda udvarát, s a szövetkezet is mindig számíthat rájuk. Községünkben működik a járás egyik legjobb SZISZ-szervezete. Egy év alatt mintegy nyolcezer korona értékű kisegítő munkát végeztek a községben, a szövetkezetben. Ezért talán csak nem rosszak? Hogy tönkre teszik az lrányjelző táblákat? Hiszen még kővel sincsenek megdobálva, mint egyes helyeken a helységnévtáblák. A csárda főnökének inkább arról kellett volna beszélnie, miért árulja drágábban a portékáját, vagy arra panaszkodni, hogy a Jednota miért nem építi ki az úthálózatot, a közmegvílágítást stb. Hol az igazság? Az elhangzottak alapján nehéz megállapítani, hol az Igazság, de feltételezhető, hogy a verekedések ügyében a csárda vezetőjének oldalán. Mert, bár egyesek tagadják, verekedések mégiscsak vannak. A cikkben a környék „vitézeiről“, nem pedig a község fiataljairól volt sző. Nem tudni, miért érezték sértve magukat éppen a kolozsnémaiak? Talán mert néhány helybelire is vonatkozott a megállapítás? Ezt jónéhányan el is Ismerik. Más dolog, hogy mit neveznek a községben verekedésnek és mit virtuskodásnak. Mert ugyebár még túlzott jóindulattal is nehéz virtuskodásnak nevezni az ököljog alkalmazását, a poharak tördelését, a berendezés károsítását, a szórakozni vágyó vendégek megbotránkoztatását, a kerítés legyűrését, a jegyszedő leütését stb. Szemtanúk állítása szerint egyes helybeli lakosok, akik sajátjuknak tekintik a csárdát, nemigen fizetik meg a zenedíjat, inkább illegális úton, a kerítésen keresetül jönnek-mennek. Ogy tudom, Dömötör Kálmán jegyszedőt megverték, leütötték, Szabó Béla jegyszedőt pedig saját állítása szerint megfenyegették, hogy a Dunába dobják. Miért? Mert egyáltalán belépődíjat mert követelni szombat-vasárnap, amikor zene is van a csárdában. Ügy tűnik, hogy ez több a virtuskodásnál! Az árdrágításról magam is meggyőződtem. Két deci Badacsonyi szürkebarátért 9,40-et. fizettem. Utánanéztem: a hivatalos ára 8,70. Ez nem rágalmazás. A Jednota vezetőit megnyugtathatom, pecséttel, aláírással ellátott hivatalos bizonyítékok vannak a kéziemben! Annyi bizonyos, hogy az előző cikkben jelzett rendellenességekkel kapcsolatban a csárda vezetőjének van igaza, az árdrágítás ügyében pedig a község lakéinak. Mielőtt azonban kimondanánk a végső szót, lássuk miként nyilatkozik a fentemlített tények ismeretében a csárda főnöke, akivel ismételten az oly nagy felháborodást kiváltó cikk szerzője beszélgetett. „Amit mondtam, igaz — az árdrágítást elismerem" Tóth László határozottan kiállt a vitás cikk tartalma mellett és eltérően múltkori beszélgetésünktől, állításait bizonyítékok egész sorával támasztotta alá. Ezen bizonyítékok szerint: május 25-től június 5-ig öt ízben volt verekedés, duhajkodás, melyeket írásban jelentett a Zemianska Oľča-í, (nemesócsai) rendőrőrsnek és a hnbnek. A verekedésben ismétlen a környék .vitézei" vettek részt. Előfordult olyan eset is, amikor bizonyos személy alkohol hatása alatt félmeztelenül táncolt a csárda udvarán. Az említett verekedések eredménye: az öszszetört poharak értékének 30 száza-ŐSZI GONDOK A szeptember és a kánikula igen távoli rokonok. Az idén azonban frigyre léptek. A hónap első harmadában olyon hőségek voltak, amilyenre a legidősebbek sem emlékeznek. De nem is emlékezhetnek. Legutóbb ugyanis — ahogy azt a meteorológusok állítják — 122 éve, vagyis 1851-ben volt hasonló meleg időjárás szeptember első felében. Nem csoda hát, hogy a szövetkezetek öntözőberendezései megállás nélkül dolgoztak, hogy legalább némileg pótolják a természetes csapadékot. A tervezett hektárhozamok kukoricából és cukorrépából a legtöbb helyen így is kisebbek lesznek a tervezettnél. Látogatásunkkor az egyesített Šamorínl (Somorjai) Kék Duna Efsz fiatal agronómusa, Zaťko mérnök is a várható kilátásokat latolgatta Aranyosi Endre mérnökkel, aki az idén került ki az iskolapadból, s most három hónapos gyakorlati idejét tölti Šamorínban. — Az idei ősz még vagy 25—30 milliméterrel szegényebb csapadékra, mint az 1947-es katasztrofális esztendő — mondotta az agronőmus. — A nagy szárazság ugyancsak kihat a terméshozamokra és a betakarításra. Szerencsére a mai korszerű agrotechnika mellett már van ellenszerünk a természet szeszélyei ellen, úgyhogy a helyzet távolról sem olyan kedvezőtlen, mint annakidején. A talajelőkészítés, a legelLenállóbb vetőmagfajták kiválasztása, a trágyázás, a kultúrák gondozása stb., mind a mi javunkra billenti a mérleget. — Igen, 660 hektáron többfajta kukoricát vetettünk és a napokban már megkezdjük a betakarítást. Először az LG 19-es francia, és a ZPSC 48-A fajtákra kerül sor. Júliusban és augusztusban a kukorica nem kapta meg azt a 40—60 mm-es minimális csapadékot sem, így a csövek a szokásnál kisebbre nőttek, s a hektárhozamok sem érik el majd a tervezett 55 mázsát. Kivételt csak a Duna közelében fekvő, illetve az öntözött parcellák képeznek, ahol 50—52 mázsás hozamot várunk. — Jövőre 200 hektárral növeljük az említett termésterületet, úgyhogy a kukorica lesz termőföldünk igazi királynője. Ha már a vetésterület bővítéséről szólok, megemlítem a szóját is, melyet jövőre 25-ről 150 hektárra majd újabb esztendő múlva 200 hektárra növeljük. — És mit ígér a cukorrépa? — kérdeztük. — Ez a növény is megsínyli a szárazságot. Kétszáz hektárból hatvanat öntözünk, de ez kevés ahhoz, hogy elérjük a tervezett 450 mázsát. Szá-SOKAT SEGÍTETT Új, 90 mításaink szerint 350—400 mázsát lesz az átlagos hozam, ami a múlt évi 500 mázsához viszonyítva elég kevés. A szedést csak október elején akarjuk kezdeni, hogy ezzel is megnyújtsuk a vegetációs időszakot, és reméljük addig a várható eső is segít valamit. — Mi a helyzet a felvásárlás és a szárítás terén? — A szárítással általában nehézségeink voltak. Az idén október 10-én üzembe helyezünk egy magyar típusú MGF-OB szárítóüzemet, mely kukoricatermésünk 50 százalékát szárítja majd. A többit a felvásárló üzemnél szárítjuk. Cséfatvai László, a közös mechanlzátora a legjobbkor toppant be. A beszélgetés ugyanis a gépek előkészítésére terelődött. A gépesítő megtörölte izzadt homlokát és a panaszok egész áradatát zúdította ránk. — A komplex gépesítés már természetes nálunk. A kézi munkát kiküszöböltük. Am a gépek hibásodását nem lehet elkerülni, s ha olyan alkatrész romlik el, melyet nem lehet beszerezni, állhat a gép. Előfordul, hogy pár koronás szemmeringért nemegyszer 300—400 kilométert is kell utazni, s nagyon örülünk, ha egyáltalán megkapjuk. Tizenkét javítónk mindent megtesz, ami emberileg lehetséges, ám sokszor ők is megoldhatatlan feladat előtt állnak. A Braud-adaptérok is gondot okoznak. Már ötödik éve szolgálnak, s így nem csoda, hogy időről Időre „rakoncátlankodnak“. Ä hiányzó pótalkatrészeket a betakarításig, ha törik, ha szakad, beszerezzük, hogy a munka harmonogramot betarthassuk. A cukorrépa betakarításához három kiszántóval és négy karajozóval rendelkezünk. Cséfalvai elvtársnak mennie kell, búcsúzunk, de útközben az ajtóból még megjegyzi: — Azt kellene megírni, hogy az AGROTECHNIKA járásunkban még az idény előtt végezhetne egy felmérést, melyik efsz-nek mire van szüksége, úgyhogy időben tudják biztosítani a hiányzó pótalkatrészeket. Nos, mi ezt a kérést szívesen tolmácsoljuk. Ordúdy Vilmos A SZÖVETKEZET — Bizonyára többfajta kukoricát etettek, hogy a betakarítást ne egyzerre, hanem folyamatosan végeztessék. — vetettük közbe. lékával, azaz 803 koronával terhelte be a Jednota a csárdát. Ezek az események ismételten jelentve lettek az említett szerveknél. A kellő Intézkedések azonban elmaradtak. A rendőrök és a helyi közrendészet tagjai ugyan szombat délutánonként jártak néha a csárdában, de éjjel és vasárnap a mulatságok idején az ellenőrzések rendszeresen elmaradtak. A cikkben említett útjelző táblák ügyében a következő a helyzet: valóban tévedés állt fenn ebben az ügyben, mert azok az irányjelzők, melyeket évekkel ezelőtt raktak le, állnak, mindenféle rongálás nélkül. Csak egy a bökkenő: összesen hármat számoltunk meg belőlük, azok szerint viszont ember legyen a talpán, aki eléri a célját mindenféle bolyongás nélkül. Ezt látva Tóth László, mivel kérvényét nem vették tudomásul, vagy legalábbis nem intézték el a kérelmet a további útjelzők ügyében, elhelyezett néhány saját készítményü útmutatót. Ezek azonban csak néhány napig „üzemeltek". Utána nyomtalanul „kereket oldottak", hogy kt által vagy mi által? — ez nem ránk tartozik... A csárda vezetője szerint sokan helytelenítik, hogy olcsó pálinkát és csapolt sört nem kapnak. Miért? Egy halászcsárda legyen színvonalas. Talán ha nem így lenne, kevesebb rendbontás fordulna elő? Tessék belegondolni! Az árdrágítást Tóth László csárdavezető ugyan elismeri, de azzal érvel, hogy a csallóközi dal- és táncünnepély alkalmával Ijűsz inas állt a csárda rendelkezésére. Ezek mindannyian fiatal fizetőpincérek voltak, drágábban adták az italokat, és nem tudták őket ellenőrizni. Egyébként úgy tűnt, hogy az árdrágítást, a pótjövedelmet saját részére Is természetesnek tartja. Ez persze nagyon szomorú. Végül még szeretném megjegyezni: az előző cikk megírásakor engem csupán a jószéndék vezérelt. Nem gondoltam, hogy a puska így sül el. Bízom benne, hogy elfogultság nélküli megértésre talál e néhány sor és eléri célját. A személyes ellentéteket félretéve, tárgyilagosan mérlegeljék a helyzetet az erre hivatott szervek. Kádelc — Perek helyes óvoda Példásan kivették részüket a palásti fiatalok az óvoda építési munkálataiból Pláiíovcében (aPláston, levicei járás) új, három osztályos óvoda épül, kilencven gyermek számára. Ez az intézmény fényesen igazolja, mire képes a társadalmi összefogás, mit lehet közös erővel létrehozni. Csakis így válhatott valóra a Nemzeti Front választási programjának e jelentős célkitűzése. Nagyon kitett magáért a helyi efsz. amely 200 ezer koronával, továbbá az építkezési anyagok ingyenes szállításával járult hozzá, valamint az óvodát a szövetkezet építési brigádja hozta tető alá. Dicséretre méltó munkát végeztek a szövetkezet tagjai, s a fiatalok is jeleskedtek. A község egy szép közintézménnyel gazdagodott, amelynek pénzértéke meghaladja a két és fél millió koronát. De vajon tényleg ennyi az értéke az új, korszerű és kényelmes óvodának? Ki tudja érdemben felbecsülni a palásti mamák jóleső biztonságérzetét? Azt az önfeledt örömet, boldogságot, amelyet az óvoda szebbnél szeb játékai váltanak majd ki a gyermekekből? ... Itt szokják meg a pöttömnyi emberpalánták a közösségbe való beilleszkedést, tanulják meg: minden ember egyenlő jogú, beszéljen bármilyen nyelven, bűre legyen barna, vagy fehér. Es mily nagyra értékelhető az a tapasztalat, amelyet az építöbrigád szerzett? Valószínű, erre alapozódik a palástiaknak az az elhatározása, hogy a közeljövőben hozzálátnak az iskola gyermekjátszóterének építéséhez, s közösen munkálkodnak majd azon is, hogy a két és fél millió korona beruházást igénylő egészségügyi központ is felépüljön. Mint a tények mutatják: a plááfovceiek lehetetlent nem ismernek. Főleg akkor, ha a Nemzeti Front választási programjának célkitűzései megvalósításáról van szó! N. Považský Most épül a Starý Tekov-i (óbarsi) óvoda is, amely szakasztott mása a plááfovcei (palásti) óvodának