Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-15 / 37. szám

1973. szeptember 15. SZABAD FÖLDMŰVES ,3 Szorgalmas dolgozók - ( Az ezerháromszáz hektár mezőgaz­dasági földterületen gazdálkodó húr­­banovoi (ógyallai) földművesszövet­kezet a komárnol (komáromi) Járás színvonalas termelési eredményeket felmutató mezőgazdasági üzemei közé tartozik. A növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán egyaránt szép sikereket érnek el a szövetkezet szorgalmas dolgozói. Az állattenyész­tés eredményei szinte minden muta­tóban túlszárnyalják a kimutatott já­rási átlagot. A nevezett gazdaságban hétszáz ■ negyven szarvasmarhát és 1770 darab sertést tartanak. A fejősök száma 293. a kocáké viszont 148. Az elmúlt évben átlagosan több mint háromezer liter tejet termeltek egy fejőstehéntől. Az idén is bizakodnak. Az év elejétől mostanáig 8,66 literes egyedenkénti napi fejési átlagot sikerült elérniük, s még nem mondták ki az utolsó szót. Az év első hét hónapjában 181 borjú születését jegyezték fel, az elhullást jelző sorban pedig a 18-as szám sze­repel. Ezen az eredményen a továb­biakban még javítani kell, mert a tíz százalékos elhullás bizony nem válik becsületére a gazdaságnak. Egy pillantás a sertéstenyésztésre. Száznegyvennyolc kocájuk van, s jú­lius végéig 1676 malac látott napvilá­got. Itt az elhullás 153 darab volt. A hét hónap alatt átlagosan 8,74 kis­malacot választottak el egy kocától. A lehetőség tehát adva van, hogy az évi terv által előirányzott 16 darabos kocánkénti elválasztást teljesíteni tud­ják, esetleg túl is szárnyalják. A szövetkezet 1972-ben összesen 2991 mázsa húst értékesített, ebből 2016 mázsa volt a sertéshús. Erre az évre 2178 mázsa disznóhús termelését irányozták elő. Ebből az első félévben 1004 mázsát teljesítettek. A súlyszapo­rulat? A tervezett 50 dekagramm-mai szemben majdnem 51-et mutattak ki június végén. Igaz, ez jobb a járási állagnál, de mintegy tíz dekával ke­vesebb, mint a múlt évben kimutatott eredmény. Hogy mi idézte elő a rom­lást? A rosszabb minőségű takarmány­­keverékek. Néhány további mutató: egy kilo­gramm sertéshúst 3,98 kg takarmány­­keverék felhasználásával, 8,19 korona önköltséggel produkálnak. Egy elvá­lasztott malac értéke 377 korona. A tej literét 2,68, a marhahús kilóját pe­dig 13,14 korona önköltséggel terme­lik. Ottjártunkkor természetesen nem­csak az eredmények felől érdeklőd­tünk, hanem arra is kíváncsiak vol­tunk, milyen a dolgozók munkához való viszonya, kik az állattenyésztés legjobb dolgozói stb. Sulák Lajos üzemgazdász jónéhány nevet említett, amiből arra következtetünk, szorgal­mas, becsületes dolgozókban nincs hiánya a közösnek. Két nevet, Illetve két dolgozót választottunk ki úgy ta­lálomra a felsoroltak közül, s elbe­szélgettünk velük mindennapi mun­kájukról, örömeikről, gondjaikról. A legnagyobb öröm: a szép munkasiker Vach István bácsi életkorát akkor sem tudná egyik kezén kiszámolni senki, ha tízesével számítaná az éve­ket. Pista bácsi rövidesen hatvan éves lesz. Ezerkilencszázötvenöt óta tagja a szövetkezetnek. Eleinte a mezei cso­portban, később a kertészetben dol­gozott. Szívesen dolgozott a földeken, de a szíve mindig az állattenyésztés felé húzta. Saját bevallása szerint na­gyon szereti az állatokat. Ezt munka­társai Is bizonyítják. Ügy mondják, minden állatnak nevet ad, munka közben, etetéskor becézgeti, simogatja őket, beszél hozzájuk, s mindezt olyan gonddal és szeretettel, mintha leg­alábbis apró gyermekekkel lenne kö­rülvéve. Ezt a szeretet úgymond köl­csönösnek is mind-ható, hisz o-z álla­tok ismerik, kedvelik, hallgatnak rá. Pista bácsi az állatok között még ta­lán egyetlen haragos szót sem mon­dott ki: az állatgondozónak nyugodt, türelmes embernek kell lennie, mert a hangoskodás, a durvaság csak fo­kozza az állatok nyugtalanságát, Ide­gességét, s ez viszont kihatással van a fejlődésükre, állítja Pista bácsi. A malaoneveldében 340—360 növen­dékállatot lát el egyedül. Tizenöt-húsz kilogrammos állatokat kap, s idő múltával 35—40 kilogrammosokat ad tovább a hizlaldának. Esetenként ha szorul a „kapca“ az év végén és a hizlalda helyhiány miatt nem bírja so •Q a lu teljesíteni a tervet, 6 is besegít. A nö­vendékállatokat vagósúlyig hizlalja ilyenkor. Mindemellett a kocaállo­mány frissítésére, feltöltésére szolgáló állatokat is ő neveli. S hogy nem rosszul, arról ez elválasztási átlag is tanúskodik. — Hatodik éve vagyok a neveidé­ben. Szeretem ezt a munkát, de saj­nos az idő már eljárt felettem. Már olykor-olykor megérzem az idő vas­fogát. Itt még igen kezdetleges mód­szerekkel folyik a termelés. Amikor ide kerültem, még kannákban hordták szét az eleséget. Kiokoskodtam egy kétkerekű tolókocsit, amire egy 300 literes tartályt erősítettünk. Azóta eb­ben keverjük, illetve nedvesítjük a takarmányt és - a kocsi segítségével már könnyebb a takarmány elosztása. közé tartozik. A közeljövőben a hét­végi szolgálatosok kérdését is meg kellene oldani valahogy. A tettek embere Amikor bekopogtattam Farkas Já-no­­sék otthonába, s elmondottam mijá­ratban vagyok, a ház ura ugyancsak elcsodálkozott. — Írni? Énróla-m? Dehát miért? Vannak nálamnál jobb dolgozók is az állattenyésztésben — mondotta fej­csóválva és csak azután állt nagy­­nehezen kötélnek, amikor megtudta, hogy nem véletlenül esett rá a válasz­tásom, hanem a zootechnlkus ajánlot­ta őt figyelmembe. — Ezerkilencszáznegyven óta va­gyok fejőgulyás, tehát már 33 éve, — kezdte a beszélgetést, miután helyet foglaltunk. — A hurba-novói szövetke­zetben 1962 óta dolgozom. Mondanom sem kell, hogy az eltelt több mint há­rom évtized alatt rengeteg minden megváltozott. Valamikor a határba jártunk a takarmányért, minden mun­kát kézzel végeztünk. Most a trágya­­kihordástól kezdve minden gépesített. A munkát megkönnyítő gépeket köny­­nyű volt megszokni, ámbár a gépi fe­­jés eleinte kissé furcsa volt. Persze nemcsak a munka változott meg, ha­nem az eredmények is. Tizenöt-tizen­hat éve 2300—2500 litert fejtünk te­henenként, most 3000 literen felül, de akad olyan tehenünk, mely 5000 litert is ad. — Kereseti lehetőségeink Is szépek és a munkakultúra ellen sem lehet ki­fogásom. Szociális helyiségünkből a zuhanyozók sem hiányoznak, melye­ket főleg a nyárt időszakban haszná­lunk ki. Miközben Farkas Jánossal beszélge­tek, felesége egy üveg bort tesz elénk és ő is bekapcsolódik a társalgásba. — Segítek már az uramnak — mon­dotta nevetve, merthát belőle kihúzni a szót, különösen ha önmagáról kell, hogy beszéljen, az kész művészet. Egy szép eredmények No meg aztán az állatok sem ideges­kednek sokat, mert így mégis csak gyorsabban megy az etetés, mint ami­kor kannánként hordtuk szét az ele­séget a keverő helyiségből. István bácsi munkájával, szorgal­mával elégedettek a szövetkezet ve­zetői. A gondjaira bízott növendék­állatok naponta átlagosan 50—55 de­kát gyarapodnak. Az idei félév vala­hogy gyengébb volt az átlagosnál. Bosszankodik is rajta a gondozó ele­get. Véleménye szerint a gyengébb minőségű takarmánykeverék az oka mindennek. A bosszankodás jogos, hiszen a gyengébb eredmény a közöst és az egyént egyaránt érinti, károsít­ja. Pista bácsi esetében különösen fontos volna most a szép eredmény, a jó kereset, mert ettől függ a nyug­díj Is. Mert Vach István úgy határo­zott, ha a szövetkezet nélkülözni tud­ja, jövő nyáron nyugdíjba megy. Úgy­mond, dolgozott már eleget, most a fiatalokon a sor. Persze egyelőre nem olyan könnyű megnyerni a fiatalokat az állatte­nyésztésbe. Igaz, az állatgondozók valamivel vastagabb borítékot kapnak a hónap végén, mint a mezei csoport, vagy a kertészet dolgozói, dehát itt nincs ünnep, nincs szombat, vasárnap: itt csak munkanap van. A fiatalok is igényesebbek. Szeretnének korszerű, tiszta épületekben dolgozni, s ebben igazuk van. A korszerűsítés egyelőre — legalább Is a malacnevelés terén — a szövetkezet legfájóbb pontjai Vach István bácsi és kedvencei alkalommal, mikor kitüntetést kapott a Palárikovo! Állami Gazdaságtól, az igazgató így jellemezte: „Ez az ember több liter tejet fej ki, mind ahány szót szól.“ Koccintottunk a saját termésű bo­rocskával s a feleség máris hozta megmutatni az említett kitüntetést, illetve kitüntetéseket és okleveleket, melyeket férje kapott. Büszkén mu­tatta az „Építésben szerzett érdeme­kért“ és a legjobb dolgozónak kijáró kitüntetéseket, valamint a köztársaság elnökétől kapott diplomot, melyet az országos viszonylatban elért legjobb eredményekért kapott. Az állatgondozók korán kelő embe­rek. Ez alól Farkas János sem kivétel, Három—fél négykor már talpon van. Még egyszer sem „sikerült“ elaludnia. — Inkább fél órával előbb ér az istállóba, mint sem öt perccel ké­sőbb — mondja megint az asszony. — Öa ház vekkere. A korán kelést már annyira megszokta, annyira véré­ben van, hogy akkor sem bír az ágy­ban maradni, ha szabadságon van. Felkel, rágyújt, és máris tesz-vesz a ház körül. Az asztalon és a kredencén köny­vek feküdnek. Rájuk mutatva mon­dom a ház gazdájának — látom, sza­bad idejét olvasással tölti. — Nem én, — hangzik a válasz. — Legfeljebb csak az újságot olvasom el. A gyerekeknek azonban a könyv a mindenük. Három fiam van, három főiskolás. Az egyik a žilinai forgalmi főiskolára, a másik a nyitrai mező­­gazdaságira, még a legfiatalabb a brnői gépészetire jár. Nagyon feleme­lő érzés, hogy tanulhatnak a gyere­kek. A mi időnkben még csak gon­dolni sem lehetett a főiskolára. Ha valakinek sikerült gimnáziumba jut­ni, már az is nagy szerencse volt. Diplomás emberek lesznek a fiaim, — folytatta Farkas János, — de ha kel­lene, a fejesben is helytállnának. Még kiskorukban megtanítottam őket apjuk mesterségére. — Hát igen, ők már beleszülettek a jő világba — vette át a szőt ismét Farkas Jánosné. — Az új ház, búto­rok, autó, lassan természetessé válik. De így is van ez rendjén. Amikor mi összekerültünk férjemmel, egy hoked­li, egy szék és a katonakofferje volt az egész konyhai berendezésünk ... Akkortájt bizony nem is reméltük, hogy egyszer majd saját házat épí­tünk, férjem sem igen hitte, hogy luhaőovicei és balatoni üdülésre Is eljut. (kádek + ordődy) Új szovjet burgonyafajta A Fehérorosz Gyümölcs-, Zöld­ség- és Burgonyatermesztési Kutatóintézet tudományos dol­gozói új burgonyafajtát nemesí­tettek ki. A „Temp“ elnevezésű új fajta a hároméves kísérletek során 320 mázsát termett hek­táronként, s ezzel lényegesen jobbnak bizonyult az „Oljev“ elnevezésű ellenőrző fajtánál. Az új fajta kései és nagy, ke­­rekded gumókkal jeleskedik. Egy gumó átlagsúlya 103—141 gramm, keményítőtartalma 22 százalék. A burgonya jó 'Ízű, húsa sárga színű. Az új fajta további jó tulajdonsága, hogy kitünően raktározható. (Pôda a úroda 3/19731 Helyettesíthetjük a vegyszereket? A tengeri moszatok talajtrágyázásra történő felhasználása ma már nem megy újdonságszámba. A tudományos dolgozók most azt vizsgálják, milyen hatással van a növények fejlődé­sére, a mikroorganizmusokra és a talajban előforduló káros baktériumokra. A kísérletek folyamán több éven keresztül permetezték a tengeri moszatokból nyert kivonattal a zöldség­féléket, a gabonákat és a kerti epret. A megfigyelések során kiderült, hogy a moszat-kivonat serkenti a hasznos mikro­organizmusok szaporodását, ugyanakkor fékezi a káros bak­tériumok szaporodását és fejlődését a talajban. A kivonat egyes növénykártevőkre is pusztító hatással van. A tudósok úgy vélekednek, hogy a tengeri moszatokból nyert kivonatokat rövid időn belül széles körben használhatjuk majd a mezőgazdaságban eddig elterjedt vegyszerek helyett. Nagytestű pulykák Az angol Ar-newood cég szak­emberei már régóta kísérletez­tek a nagytestű pulykák előállí­tásával. Egy évtizedes kutató­munkájukat végül Is siker ko­ronázta: sikerült kinemesíte­niük az óriás pulykát. Az új óriások valóban nagy­­testűek. Harminchetes koruk­ban a tojók 11 kilogrammot nyomnak, a kakasbk viszortt a 2(J~ kilogrammot is elérik. Óriáshizlaldák A kilencedik ötéves tervidő­szak folyamán 228 sertés-nagy­­hizlaldát építenek fel a Szov­jetunióban. Egy hizlalda 23,9 hektár területen épül. Az üze­mek mindegyikében 108 ezer sertés nyer elhelyezést. A nagyhizlaldák a legkorsze­rűbb technikával lesznek fel­szerelve, s a farmokon takar­mánykeverékeket készítő rész­legeket is létesítenek. Minden telepen építenek kazánházat és ivóvíz-tartályt is. Á tökfélék termesztése, beta­karítása általában sok kézi munkát igényel. Ezért a neve­zett termelési ágazat fejlesztése megköveteli az egyes munka­­folyamatok, főleg a begyűjtés gépesítését. A betakarítás ez­­idáig mintegy felét vette igény­be annak a munkának, amit a termesztésre fordítottunk. A gé­pek alkalmazása lehetővé teszi, hogy az eddiginek tized részére csökkentsük a szükséges mun­karáfordítást. A betakarítást akkor a legkönnyebb elvégezni a gépek segítségével, ha a ter­més összefüggő sorokban he­lyezkedik el. Ennek elérése cél­jából a Szovjetunióban egyes gazdaságok már alkalmaznak úgynevezett sorolókat, sorhúzó­kat, melyek a hóekék mintájára készültek, leszakítják az indák­ról és két oldalra sorokba te­relik a termékeket. Ez a mód­szer csak a gyommentes talajo­kon váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tudományos dolgozók egy ... miből mennyit termel ha­zánk mezőgazdasága? Másod­percenként 100 kilogramm bú­zát, 75 kilogramm árpát, 215 kilogramm cukorrépát, 45 kilo­gramm húst, 150 kilogramm te­jet és 135 tojást. Ezzel kapcso­latban azt is tudni kell, hogy a fenteinlített mutatókat 1990-ig 180, 125, 270, 75, 245, illetve 165-re szeretnénk növelni! ... a meszezést igénylő tala­jokon, ahol a talajreakciöt to­vábbra is az eddigi szinten kí­vánjuk tartani, 8 mázsa CaO-t adagolunk hektáronként, ahol viszont javítani akarjuk a pH- értákét, ott 12—20 mázsás talaj­javító CaO adagokat haszná­lunk fel hektáronként? A mész­­trágyák hektáronként felhasz­nált mennyisége lehetőleg egy korszerű sorológép kifejleszté­sén dolgozva megvizsgálták, milyen alakú és méretű gépek felelnének meg a legjobban a betakarítás céljainak. Ugyanak­kor figyelembe vették a tökfé­lék növényzetének, illetve ter­méseinek tulajdonságait is. A kísérleteket a Bykovszkij 22, Bykovszkij 23, Melitopolszkij 142 dinnyefajtákkal, a Volzsszkaja szerija 92 és a Krupnoplodnaja 1 tökfajtákkal végezték. A zöldségtermesztési kutató­­intézet dolgozói a Szaratovi Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet dolgozóival együttműködve egy, a fentiekben már említett sorolónál tökéletesebb gépet fejlesztettek ki. A VBK—8 jel­zésű gép ék alakú és traktor­­vontatású. A szárról leszakított tököket avagy dinnyéket ez a gép az ék alakzat közepére egy összefüggő sorba sodorja, s ez­zel megkönnyíti a betakarítás további menetét. A ZIZ 5/73 nyomán: -bor­esetben se lépje túl jelentőseb­ben a 25—30 mázsát! ... a KGST állandó mezőgaz­dasági bizottsága — tekintettel a tagországok mezőgazdasági termelésének specifikus szín­vonalára — ún. koordinációs központokat létesített, amelyek felelősek az állattenyésztés komplex feladatainak megoldá­sáért? A fertőző betegségek el­leni védekezést, a betegségek terjedésének meggátlását szol­gáló állategészségügyi intézke­dések tökéletesítése az iparsze­rei termelésben, szintén a neve­zett feladatok közé tartozik. A Szovjetunió a juh- és marha­hús, valamint a gyapjútermelés­ben, az NDK a tejtermelésben, Magyarország a sertéshús-ter­melésben, Bulgária a baromfi­hús-termelésben, Csehszlovákia pedig a tojástermelés szakaszán tölt be koordinátori funkciót. Összeállította: -dek Tudja-e, hogy... A tökfélék betakarítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents