Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-15 / 37. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES ,1973. szeptember 15. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FORDMA s I V I S и Akad még tennivaló Két járás egy-egy szövetkezetébe látogattam el a közelmúltban. Milyen célból? Meggyőződni a szo­ciális gondoskodás hogyanjáról, mikéntjéről, az eljárás módszereinek életrevalóságáról, az esetle­ges új megoldások helyességéről. Ä Nové Zámky-i (érsekújvá­ri) járás Tvrdošovcei (Tardos­­keddi) Efsz-ében a nyugdíjjára­dékot kiegészítik. Az a nyugdí­jas, aki másodmagával él és a járadék-összeg nem éri el az ezer koronát, a szövetkezet a hiányzó összeget pótolja. Ha egyedül élő nőről van Szó, az egészítés hatszáz, férfi eseté­ben nyolcszáz koronáig terjed. Ilymódon a szövetkezet nyug­díjpótlék címén évente 240 ezer koronát fizet ki nyugdíjasainak. Ezenkívül a nyugdíjasok tizenöt ár háztáji földre jogosultak és termelési áron (ez mintegy 70—75 korona) személyenként egy mázsa gabonát vásárolhat­nak. Az idén a szövetkezet vezető­sége módosította a nyugdíjjára­dék kiegészítési eljárást, mely­re az egyes hűtlen nyugdíjasok kényszerítették. Ugyanis a csúcsmunkák idején más üze­mekhez mentek dolgozni, mivel ott több fizetség ígérkezett. Ezért született a határozat: az a nyugdíjas, aki — ha csak né­hány hétre is — más üzemben dolgozik, megvonják tőle a nyugdíjpótlékot. A kulturális igények kielégí­tését is szorgalmazza a szövet­kezet. A Kpmárnpi, Mpgypr Te-. rületi Színház színészgárdája — szerződésileg — havonta el­látogat a községbe, vendégsze­repelni. Egy-egy ilyen előadás­ra száz belépőjegyet vásárol a tagoknak. Ezenkívül a CSEMA­­DOK helyi szervezete is tart négy-öt előadást, amelyen — általában kétszázötvenen — ve-, hetnek részt. Ezt az összeget is a szövetkezet téríti. A szövetkezet saját autóbusza lehetővé teszi a társasutazáso­kat, hazánk nevezetességeinek, tájainak megismerését. Persze, a szövetkezet tagjai külföldre is eljuthatnak: tavaly például tizennyolcán látogattak el ily­módon a Szovjetunióba. A fiatalokat is messzemenően támogatja az efsz. Példáu) há­romszáz korona zsebpénzt fo­lyósít annak a fiatalnak, aki kezébe kapja a behívót. A tény­leges katonaszolgálat letöltése után pedig — ha továbbra is tagja marad a közösnek — ezerötszáz korona illeti. A férj­­hezmenés, illetőleg nősülés al­kalmából a fiatal háromezer koronára jogosult; viszont ha mindketten a szövetkezetben dolgoznak, akkor a pénzjutalom ötezer korona, a tárgyi jutal­mazáson kívül. Négyszáznyolcvan a közös gazdaság állandó dolgozója. A közösből eredő havi jövedelem átlaga eléri a 2500 koronát, a természetbeni juttatáson kívül. Ez nem kicsiség. Jórészt ennek tudható be: ez a szövetkezet már évek óta a járás élenjárói közé tartozik. S annak js, hogy sokoldalú a szociális-kulturális gondoskodás. * A Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járás egyesített Okoči (Ekecsi) Efsz-ében Öllé Imre a közös elnöke és Huszár Géza pártelnök tájékoztatott. Ez a szövetkezet 3680 hektáros, az állandó dolgozók száma 508 — ebből 85 nő —, s az életkor­átlag negyven év. A nők többsége a kertészet­ben, a gyümölcsösben, s a ba­romfitelepen szorgoskodik. A szövetkezet vezetősége mindent elkövet a dolgozó nők helyze­tének könnyítése érdekében. így például a baromfitelepen bevezették a két műszakot. Ily­módon minden ledolgozott há­rom nap után egy szabadnap jár a baromfigondozóknak. Vi­szont a kertészetben és gyü­­mölcsészetben a szabadnapok bevezetése nehézségekbe ütkö­zik, épp a szerződéses kötele­zettségek teljesítése miatt. Az időhözkötöttség következtében így nyolc óránál is több a mun­kaidő. Áruszállításkor! Ez a munka idényjellegű. A többlet­­munkáért viszont pénz üti a dolgozók markát. Az adminisztratív munkát is túlnyomórészt nők végzik. Ezen a szakaszon még a szabad­­szombat sincs bevezetve. A szö­vetkezet vezetősége azonban célul tűzte, rövidesen megoldja ezt a kérdést. Eszerint vala­mennyi irodai dolgozó havonta egy szabadszombatra lesz jogo­sult. A tehenészetben már tavaly megkezdték az elavult istállók átépítését, s előreláthatólag 1974-ben fejezik be. Az új tech­nológia alkalmazásánál elérik: hat istállóban összesen 690 te henet tizennyolc ember gondoz majd, ahol a munka könnyíté­sén kívül a higiéniai előíráso­kat is maradéktalanul be lehet tartani. Nyugdíjasairól sem feledke­zik meg a szövetkezet. Azokról az emberekről, akik megalapoz­ták e közös gazdaságot. A ma­gánosán élő tíz, a másodmagá­val élő tizenöt árnyi háztáji földre jogosult. A termést — a búza, árpa és a kukorica hek­tárhozamátlagát figyelembe vé­ve — házhoz szállítja a szövet­kezet. Azonkívül az ezüst, arany és gyémántlakodalmak (házas­sági évfordulók) alkalmából tárgyi jutalomban részesülnek az efsz nyugdíjasai. Ebben az évben két aranylakodalomra ke­rült sor. Munkaerőhiány nincs. Ez töb­bek között annak is köszönhe­tő, hogy minden szövetkezeti dolgozónak joga van négy hét fizetett szabadságra. A feltétel: öt hónapig' tagsági viszonyban legyen, s ezen idő alatt leg­alább 75 munkanapot dolgozzék a szövetkezetben. Jó szervezőmunkára vall a tagság életkorátlagának csök­kentése érdekében végzett to­­borzó tevékenysége a fiatalok körében, s a helyi általános is­kolában. Cél: a szövetkezetbe lépjen, vagy mezőgazdasági is­kolában folytassa tanulmányait. A mezőgazdasági Iskolát, szak­­tanintézetet végzők tanulmá­nyaik befejeztével olyan mun­kakörbe kerülnek, amely meg­felel szakmai felkészültségük­nek és fizikumuknak. S azzal is törődik a szövetkezet vezető­sége, hogy beosztásukban szak­mailag és politikailag tovább­fejlődhessenek. Az efsz ifjúsági szervezeté­nek megad minden támogatást a vezetőség, illetve a közös gaz­daság. Ifjúsági klubban meg­található a tévé, a magnetofon, a lemezjátszó, s számos társas­játék ... Ezt a támogatást a fia­talok azzal viszonozzák, hogy feladataikat becsületesen, pél­dásan teljesítik, s a csúcsmun­kák idején is segítik a közöst. * Befejezésképpen annyit: azért akad még jócskán tennivaló mindkét szövetkezetben a szo­ciális-kulturális gondoskodás szakaszán. Öváry Péter ü s I N I s I V I s I s I s I N * s I s I s * s * s I s I s I s I s I s I s I s I s í 4 * V I s I s I s I N I s I s I s I s I s I s I s I N I s I s I s I s I Ч I s * 4 I s I s I s I s I s I s I N I N I N I N I N I A bizalom kötelez portalanított, széles, nagyvárosias utak, a belvárosban üzlet hátán üzlet, a patinás, régi, de szépen kar­bantartott épületek mellett új lakó­telepek, toronyházak, üzemek, intéz­mények, iskolák — tömören így jel­lemezhetjük a mai Levicét (Lévát). Aki csak a háború előtt járt a város­ban és Nitra felől érkezik, nem tudja, hol jár, melyik városba került. A ter­vezők jó munkáját dicséri a térbe és tájegységbe, valamint a környéken le­vő épületek stílusába szervesen be­illeszkedő emeletes házak megépítése, elhelyezése. A háború előtt nagy volt a sze­génység a járásban. Oroszkán műkö­dött egy cukorgyár, itt-ott kisebb tég­lagyárat üzemeltettek, a járás szék­helyén volt még egy dohánygyár. A felszabadulás után az ötéves ter­veket megelőző kétéves tervidőszak­ban már hús- és tejfeldolgozó üzemet építettek, elkészült a PALMA és a Ba­romfifeldolgozó Üzem, Santovkán (Szántón) átadták a híres gyógyvíz hasznosítására épített berendezést. Gyökeres változásokra azonban fő­leg az ötvenes évek elején került sor, amikor Tlmaőén (Tolmácson) meg­kezdték a katlangyár építését. Ezer­­kilencszázhatvanban Sahyban (Ipoly­ságon) gépgyárat, Levicén energetikai üzemet létesítettek. Tíz évvel később ismét Šahy gazdagodott, mégpedig a Banská Štiavnica-i szövőgyár hatás­körébe tartozó és még jelenleg is fej­lesztés alatt álló kötődével. A Gyapjú­­feldolgozó Kombinátot — mely világ­­viszonylatban is a legkorszerűbb ilyen jellegű üzemek közé tartozik — nem szándékosan, hanem a létesítmények kronológiája miatt említjük a felsoro­lás végén, ugyanis ez a járás legújabb létesítményei közé tartozik. Az ipari és mezőgazdasági terme­léssel arányosan építették ki a keres­kedelmi hálózatot. Nagyraktárak, ön­­kiszolgáló üzemek létesültek. A választási program keretében be­fejezik a megkezdett ipari és mező­gazdasági létesítmények építését. 2e­­liezovcén (Zselízen), Tlmaöén, Sahy­ban (Ipolyságon) és a járás székhe­lyén új ipari üzemek épülnek. A járás területén áthaladó utak több mint 90 százalékát portalanífják, az utazás kultúrájának további javítása céljából sürgetik az autóbuszjáratokat. Az ötö­dik ötéves tervidőszak végére villa­mosítják a Štúrovo (Párkány)—Levi­ce, valamint a Nové Zámky (Érsek­újvár)—Zvolen vasútvonalat. A választási időszakban nagy figyel­met fordítanak a szolgáltatások bőví­tésére, minőségük rendszeres és terv­szerű javítására. A szolgáltatások fej­lesztésének tervezete szerint negyven százalékkal nő azoknak a szolgáltatá­soknak a terjedelme, melyeket a nem­zeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek nyújtanak a lakosságnak. Po­hronský Ruskovon (Oroszkán) Kom­munális Üzemet létesítenek. A követ­kező időszakban bővítik a vendéglátó­ipari vállalatok befogadóképességét. A Jednota 32 községben épít üzletet és vendéglőt. „Az emberekről való gondoskodás további javítása érdekében — olvas­hatjuk a választási programban — a kórházakban, egészségügyi közpon­tokban és körzetekben dolgozó orvo­sok számát 1975-ig 214-re emeljük. Léván és Ipolyságon befejezzük az ottani kórházakban megkezdett kar­bantartási munkálatokat. 1975-ben Te­kovské Lužanyban (Nagysallóban) új egészségügyi központot létesítünk és minden igyekezetünk arra irányul, hogy a felettes szervek engedélyezzék a Ievicei kórház építésének megkez­dését.“ A gazdag és sokrétű szociális pro­gram keretében megkezdték a járás székhelyén a 150 férőhelyes szociális otthon építését. Arra törekszenek, hogy az ötödik ötéves tervidőszak vé­géig az iskolák étkezdéiben a járás területén 9600 gyermek kapjon na­ponta meleg ételt. Olyan feladatok ezek, melyeket a képviselők az illetékes nemzeti bizott­ságokkal, építővállalatokkal karöltve a járás honpolgárainak összefogásá­val valósítanak meg. A bizalom köte­lez. A képviselők a választások ide­jén láthatták, hogy bizalomból nem volt hiány, így most már a tettek kö­vetkezzenek. (к. 1.) Jubiláló sportszervezet 6 Egységben, megértésben az erő 0 Előtér­ben az ideológiai nevelés • Segítik a válasz­tási program feladatainak valóraváltását © Az iskola és a sportszervezet gyümölcsöző kapcsolata • Tömegsport — új létesítmé­nyek Belkovics László a sportszervezet elnöke, Csóka János titkár, valamint Wiedermann József' az efsz pártszerve­zetének elnöke s jómagam az Orechová Potôň-i (diós­­patonyi) sportélet hagyomány-gazdag múltjáról, jelené­ről és jövőjéről beszélgetünk. Négy évtizeddel ezelőtt vert gyökeret a sportélet, Katona Rudolf és Sátor Imre kezdeményezésére. A kör­nyező falvakban: Honná Potôň (Felsőpatony} és Veľké Blahovo (Nagyabóny) már az idő tájt űzték a látída­­rúgást. Az alapító tagok sok nehézséggel küzdöttek: a falu gazdái rossz szemmel nézték az ifjúság kezde­ményező készségét. Arról meg hallani sem akartak, hogy földterületet adjanak sportpályának. Felszerelés­nek is híján voltak. Végül Lelkes Béla önként adott át földterületéből, pályaépítésre. Ilyen körülmények között kezdte működését a sport­­szervezet. A labdarúgócsapat játékoshiánnyal küzdött — a keret jórészt vidékiekből, s bratislavaiakból állt. . . A fasiszta járom alóli felszabadulást követően Lelkes Lajos, Szakáll Béla és Brányik Béla szervezte újjá az egyesületet. Csupán a labdarúgás dívott. Barátságos mérkőzéseken szinte veretleneknek bizonyultak. A fel­lendülés, a versenyszerű sportolás csak az 1948-as Feb­ruári Győzelem után kezdődött. A hnb, az efsz és a sportkedvelő lakosság 1962-ben új stadiont hozott „tető alá“. Ennek játékterét futópálya övezi, az öltözők korszerűen felszereltek, a szurkolók kényelmét fedett lelátó biztosítja. Ez a sportlétesítmény jórészt társadalmi munkával épült. A helyi nemzeti bi­zottság és a szövetkezet vezetői már ekkor felismerték a testnevelésben, a sportolásban rejlő tömegmozgató erőt. S jelenleg a sportszervezet a „Družstevník“ nevet viseli. Persze, a szövetkezet anyagi támogatását élvezi. Sőt, az efsz vezetőségének számos tagja kezdeménye­­zően segíti a sportélet fejlesztését, s ezen túlmenően sokat tesznek a fiatalság megnyerése érdekében. A sportszervezet vezetősége törődik a sportoló Ifjúság eszmei-politikai nevelésével. Nemcsak iskoláztatások, hanem előadások, beszélgetések formájában is hatnak a fiatalokra. Ezt a nevelőmunkát külön szerv irányítja és ellenőrzi, Csóka János iskolaigazgatóval az élen. Sportmérkőzések előtt sem feledkeznek meg a szur­kolók sportszerűségre neveléséről, jellembeli és érzelmi tulajdonságai formálásáról. A CSKP XIV. kongresszusának határozata fontos cél­ként jelöli meg a helyi nemzeti bizottságok és a tömeg-, valamint társadalmi szervezetek közötti kapcsolat meg­szilárdítását. Csak az elismerés hangján szólhatunk a hnb és a i sportszervezet jó együttműködéséről. A hnb tanácsának 12 tagja a sportszervezetnek is tagja. Ez a jó együttműködés tettekben is megnyilvánul: például a sportolók 5600 óra társadalmi munkát végeztek a sport­stadion építésénél, s háromezret pedig az iskolai sport­pályák rendbetartásánál, a faluszépítésl akció keretében ugyancsak 2500 órát, ami anyagi és erkölcsi értékét te­kintve igen jelentős. Az utánpótlás-nevelés szempontjából alap a helyi isko­la, amely Gállfy Benő és Németh Ödön személyében kitűnő testnevelőkkel rendelkezik. Az iskola padjai kö­zül került ki például Angyal, a VSS Košice csatára —, a lánycsapat négytusában országos bajnokságot nyert. Az egyéni országos diákbajnok négytusában, szintén az 9. osztályos Miklós Erzsébet. Csóka János iskolaigazgató szívügyének tekinti a falu sportéletének fejlesztését. Az iskolát körülvevő kisebb sportlétesítmények is az ifjú nemzedék testnevelését szolgálják, küzdőképességét, szívósságát segítik elő. Ezeket a sportpályákat jobbára a diákság közreműködésével létesítették. A sportszervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a falu sportja —г tömegsporttá fejlődik. Ezen a té­ren már eddig is sokat tetek. Tanúbizonyság: az ered­ményesen működő szakosztályok. Legnépszerűbb a labdarúgás. Az első csapat a járási bajnokság első osztályában szerepel, s a tavaszi nyi­tánykor a harmadik helyről indult. A csapat gerincét nagyrészt fiatal, fejlődőképes labdarúgók alkotják. To­vábbi fejlődésüket nagyszerű szakember segíti elő Brá­nyik Sándor személyében, aki Spišská Nová Vesről tért haza. Közvetlen utánpótlást az ifjúsági csapat biztosítja, áni'ely a kerületi bajnokság В-osztályában a 2. helyen végzett, Kalmár László edző irányításával. Az utánpótlás nevelésének tervszerűségét bizonyítja, hogy a 7—8 éves ifi-tehetségekkel külön foglalkozik Posvancz László edző. Népszerűségben a labdarúgást a kézilabda követi. A női kézilabda-csapat Németh Ödön edző irányításával szintén kerületi szinten képviseli a falut. Az asztaliteniszezők tavaly járási bajnokságot nyer­jék, s jelenleg a kerületi bajnokságtjan szerepelnek. A működő szakosztályok közül feltétlenül szólnunk kell a jégkorongozőkról és a sakkozókról. A jégkoron­­gözók sajnos csak természetes pályán játszanak, amely esti mérkőzések és edzések rendezésére is alkalmas. A sakkcsapat versenyszerűen a járási bajnokságban sze­repel. Ez a nemes, észcsiszoló sportág egyre több fia­talt hódít. Népszerűsítése és megszerettetése szempont­jából elismerést érdemel Csiba Rudolf és Mellár János tevékenysége. Ezeket a sportszakosztályokat a jövőben újabbak léte­sítése követi. Ehhez azonban tökéletesíteni kell a sta­diont, átgondolt fejlesztéssel. A sportlétesítmények terén igen nagy szolgálatot tesz majd az iskolaépület közelsé­gében épülő tornaterem, melyet a tervek szerint 1974- ben adnak át rendeltetésének. Továbbá egy sportuszoda létesítését tervezik, jelentős társadalmi munka hozzá­járulásával. Ezáltal egy régóta vajúdó kérdés oldódik majd meg: a fiataloknak végre lesz módjuk megtanulni az úszás tudományát. Eddig csupán a 12 kilométerre levő Kis-Duna nyújtott erre szegényes lehetőséget — hiszen közismert nagyfokú szennyezettsége. Ez hát a dióspatonyi példa. Az összefogás jó eredmé­nyeket hozott már eddig is. Ám a falu vezetősége ko­rántsem elégedett. Ojabb és újabb terveket szőnek. Ahogy a sportköri elnök mondta: ezek mind olyan cél­kitűzések, amelyek további összefogással megvalósítha­tók. Mert — az összefogás, biztos siker! Ezt saját pél­dájuk bizonyítja a legékesebben. Csiba László

Next

/
Thumbnails
Contents