Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-15 / 37. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. szeptember 15. Ara 1.— Kčs XXIV. évfolyam, 37. szám. Szakmelléklet MÉHÉSZÉT A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. Ki mint vet. úgy arat A gabonatermésünk évről évre gazdagabb. Az idén olyan rekordtermést takarítottunk be, amelyről néhány évvel ezelőtt álmodni sem mertünk. Az elmúlt napokban sok szó esett az elért sikerek titkáról. Sokan főleg a nagyhozamú búzafajták vetésével és a jó tápanyagellátással indokolják a világszíntű eredményeket. A szakemberek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet búzafajtáknak és annak a ténynek, hogy a hatvanas évekhez viszonyítva jelentősen javult a tápanyagellátás. De bátran vallják azt is, hogy mindezeken kívül a jó termés alapja a gondos agrotechnikai előkészítés. Természetesen a másik fontos tényező, hogy a mag agrotechnikai határidőig kerüljön a főidbe. Napjainkban tehát a legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy a vetőszántás, a talajelőkészítés minél előbb befejeződjön. A megfelelő magágy előkészítését még augusztusban megkezdték a mezőgazdasági üzemek. A szakemberek tudják, hogy a szántás után a talajnak ülepednie kell. Ha nem megfelelően „pihent“ talajba vetik a gabonát, előfordul, hogy a hajszálgyökerek a talaj ülepedése következtében elszakadnak. Az agronómusok nagyon jól tudják, mikor kell a búzát vetni. Már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, és tudatában vannak, hogy az október 10-i végső határidő betartása fontos a jövő évi jó termés érdekében. Bár a szovjet búzafajták fagyállöak. mégis nagyobb hideg esetén a kései vetéseknél keletkezhetnek jelentősebb károk. Az ősszel jól megerősödött búzák kibírják a 20—25 fokos hideget is. Ebben az esztendőben nem kedvez az időjárás a talaj előkészítésének. A nyárutó Dél-Szlovákia legnagyobb részében aszályos, alig hullott néhány milliméter eső. A galantai járásban is ez a helyzet, nehéz sokrétű munkát igényel a magágy porhanyóssá tétele. Nehézségbe ütközött a repce vetése s az elmúlt hét elején még csak 84 százalékra teljesítették a kitűzött tervet. Az őszi szántást 50 601 hektáron kell elvégezni. Ennek még csak az egyharmada van elvégezve. Az őszi vetőszántás 18 319 hektáron történik. Ezt közel 70 százalékra teljesítették a járásban. A múlt héten még egyetlen mezőgazdasági üzem sem fejezte be teljesen a talaj előkészítését az ősziek alá, s van jónéhány üzem, ahol csak a felére vagy még annyira sem állnak a fontos munka elvégzésével. Többhelyütt bíztak abban, hogy majdcsak megerednek až ég csatornái, s akkor könnyebb lesz a szántás. Másutt viszont nem vártak az esőre és a nehéz körülmények között is mindent megtettek a magágy előkészítésére. A Dolné Saliby-i (alsószeli) szövetkezetnek közel 2000 hektár a szántóterülete. Ebből az idén 500 hektárnyi területen vetnek búzát. Űk is lemaradtak a talaj előkészítésével, a múlt héten mégcsak mintegy 30 százalékra álltak. Az efsz-ben az idén 47 mázsás volt az átlaghozam búzából. Annak ellenére, hogy Mironoviból 72 hektáros parcellán 58,36 mázsát elértek, már csak Kaukazt, Aurórát és Jubilejnát vetnek az ősszel. Az agronómus szerint a Mironovi már a múlté és sokkal biztosabbak az újabb szovjet búzafajták. A szövetkezet agronómusa különben azt állítja, hogy a későbbi vetések is sikerülhetnek. Azt tapasztalták, ha több vetőmagot — legalább 300 kg-ot — adnak hektáronként, még a november eleji vetés is jól beválhat. A trsticei (nádszegi) szövetkezetben jól halad a talajelőkészítés és a tervezett 600 hektárnyi búza vetésterületből már 460 előkészítve várja a vetőgépek indulását. JUHOS Dezső agronómus nagyon fontosnak tartja, hogy október 10-ig földbe kerüljön a mag. Ebben az efsz-ben az idén tapasztalatok alapján a Jubilejná adta a legnagyobb hektárhozamot (54 mázsát), ezért 300 hektárt abból vetnek, a Kaukázból és az Aurórából pedig 150—150-et. A holicei (gellei — Dunajská Streda-i járás) határban silókukorica után szántják a földet. Nehéz a szántás; az eke csak úgy szaggatja a talajt. De talán még nehezebb a talaj porhanyítása. A hanttörő és a nehéz fogas azonban addig járja a talajt, míg az megfelelően sima nem lesz. Persze a nehéz talajmunka rongálja a gépeket. A műhely két fiatal szerelője ottjártunkkor is kint volt, mert halaszthatatlan javítanivaló akadt. A munkát TÓTH Mihály agronómus és a csoportvezető irányítja, s addig nem nyugszanak, míg a talaj nem megfelelő. — A jövő évi gazdag termés alapjait most teremtjük meg — mondja az agronómus. — Ezért nem számít mennyi a munkaráfordítás, csak jó legyen a magágy. — A traktorosok nem méltatlankodnak? — érdeklődöm. — Megoldjuk, hogy a nehéz munkájukat becsületesen jutalmazzuk. — Vetettek már valamit? — A repcemag még augusztus 20-án földbe került. A szárazság ellenére jól kelt és már sorol. — Mennyi lesz a búza vetésterülete? — Ötszáz hektár. Kaukázból — amely az idén legjobban bevált — 300 hektárt vetünk, 200 hektáron pedig Aurórát és Jubilejnát. — Mikor kezdik a vetést? — Szeptember közepén, mivel október 10-ig. ha törik, ha szakad be kell fejezni. — És ha nem sikerül? — Nálunk az a szólás-mondás, hogy az aki október 10-ig, vagyis az agrotechnikai határidőig nem tudja befejezni a búza vetését, az vessen tavasszal kukoricát. —tt— Új iskola a Csallóköz szívében Az építők kitettek magukért Bárczi András a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatója, beszédet mondott az új iskola megnyitó ünnepségén. A közelmúltban nyíltak meg az iskolák kapui. Van jó néhány tudásháza az országban, ahol először ültek az új tantermek padjaiba a tanulók. Ez örvendetes tény, mivel a magasabb szintű nevelés egyik előfeltétele a korszerűen felszerelt iskola, ahol minden megtalálható, amely elősegíti a diákok sokoldalú fejlődését. Az iskolaév megkezdése előtt minden igénynek megfelelő mezőgazdasági-műszaki középiskolát adtak át rendeltetésének Dunajská Stredán (Dunaszerdahely). A kilenc tantermes iskola — ahol minden megtalálható, amire a tanulóknak szükségük van — 24 millió 150 ezer korona költséggel épült, és a berendezése 6,5 millió koronába került. / Bárczi András, a technikum Igazgatója örül a legjobban az új létesítménynek. — Nagyon mostoha körülmények között tanítottunk ezidáig. Mindössze hat tanterem állt a rendelkezésünkre s nem volt laboratóriumunk, szertárunk, tornatermünk és sportlétesítményekkel is nagyon rosszul .álltunk. . . — Hány tanulója van az iskolájuknak? — Négy ökonómiai és ugyanennyi általános irányzatú, vagyis növénytermesztési és állattenyésztési osztályunk van 240 tanulóval. Emellett, öt távtanulő-osztály mintegy száz hallgatóval. — Sokáig épült az iskola? — Nemcsak a technikum épületéről van szó, hanem egy épületkomplexumról, amelybe beletartozik még az intemátus, jól felszerelt konyhával, étteremmel, kulturális helyiségekkel ellátva. Emellett négy lakásegység és a tornaterem. Minden igénynek megfelelő sportpályákat is létesítettünk, mintegy 1,5 millió költséggel. Vannak a labdajátékokra pályáink, s természetesen az atlétikai vetélkedésnek is lehetőséget teremtettünk. Legjobban annak örülünk, hogy a járási építkezési vállalat rekordidő alatt végezte el a munkáját, vagyis közel másfél évvel előbb adta át rendeltetésének az épületeket, mint az eredetileg tervezve volt. Azt hiszem ez a tény valóban dicséri a derék építőket. Szabó Imre, a járási építkezési vállalat igazgatója szerényen hárítja el a gratulációt: — Nagy Imrét, az építkezés megbízott vezetőjét illeti a dicséret, akinek szívügye volt az építkezés és lelkes szervező munkával, jó együttműködéssel minden nehézséget leküzdött. Mikortól, meddig tervezték az építkezést? — Ezerkilencszázhatvannyolctól lehet számolni 1974 decemberéig. Csakhát nem készült el időben az épület terve, s így jóval később láttunk hozzá az építkezéshez. Szerencsére ez nem befolyásolta a határidő előtti átadást. A Dun. Streda-i Mezőgazdasági Középiskola 16 esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Azóta többszáz szakember került ki onnan az életbe s közülük sokan tovább tanultak, elvégezve a mezőgazdasági főiskolát. Az-iskola hallgatói közül napjainkban jónéhányan töltenek be felelős vezető tisztséget. Ez a tény is elősegíti, hogy kiváló a technikum kapcsolata a járásban lévő szövetkezetekkel. A megnyitó ünnepségen Ferencei István, a járási pártbizottság vezető titkára a legnagyobb elismerés hangján szólt az építők munkájáról, akik a szép épületkomplexum minőségi és gyors felépítésével bizonyították, hogy Csallóköznek ebben a járásában nemcsak a mezőgazdasági termelésben lehet világszintű eredményeket elérni, hanem az építőiparban is. Arról is beszélt, hogy az egykor nagyon is elmaradott járásban a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődését nagyban segítette a mezőgazdasági technikum, amely egyre jobban a termelés tudományos központjává vált. A tanárok fáradhatatlanok voltak a szakmai oktatásban, nevelésben és a politikai életben is jelentős szerepet töltöttek be, mindig számíthatott rájuk a járási pártbizottság. — A korszerű körülmények között minden bizonnyal még jobb lesz az oktatás, sokoldalúbb a nevelés és a technikum kiválóan felkészített középkádereket ad mezőgazdasági üzemeinknek — jelentette ki befejezésül Ferencei elvtárs. A minisztériumot és a kerületet képviselő vezető dolgozók is nagyra értékelték a technikum eddigi munkáját, amely minden bizonnyal jelentősen hozzájárult, hogy a Dunajská Streda-i járás a mezőgazdasági termelés élenjárója az országban. Az ünnepélyes megnyitó után megtekintettük az iskola helyiségeit. Mindenki az őszinte elismerés hangján szólt az építők munkájáról. A berendezés, a felszerelés szintén elsőrendű, s így valóban megvan minden lehetőség a sokoldalú ember képzésére. A tornateremben találkoztam a negyedik osztályos Gergely Lászlóval, a Szocialista Ifjúsági Szövetség iskolai szervezetének elnökével és Puha Margit titkárnővel. — A megnyitáson elhangzott beszédekben sok jót hallottam az ifjúsági szervezet munkájáról. Valóban sokoldalúan tevékenykednek? — érdeklődtem a szimpatikus fiataloktól. — Igyekszünk, de azért még többet is tehetnénk — válaszolt az elnök. — Van már jónéhány érdekkörünk, de ennek a számát bővíteni szeretnénk. A lehetőség adva van: szép klubhelyiségekkel, tornateremmel és sportlétesítménnyel rendelkezünk. — Hány tagja van a szervezetnek? — Az elmúlt iskolai évben 178 volt a taglétszám. De közben 26 végzős már „kiröppent“ az életbe. Most az a célunk, hogy az elsősökből minél többet megnyerjünk SZISZ-tagnak. — Milyenek az elképzeléseik? — Szervezetünk szeretne még többet tenni a fiatalok eszmei-politikai nevelése terén és az eddiginél jobban elősegíteni a tanulók általános, valamint szakmai képzését. A kulturális- és sportlehetőségeket maximálisan kihasználjuk majd, hogy minél több sokrétű, művelt, edzett fiatal kerüljön ki a technikumból; s eredményes tevékenységünkkel mégjobban öregbítsük iskolánk jő hírnevét. Jól felkészült tanárok lelkes ifjúságot oktatnak, nevelnek majd, korszerű körülmények között, a mezőgazdasági műszaki középiskolában. Ennek minden bizonnyal meg lesz az eredménye, alaposabban és még sokrétűbben felkészített szakemberek kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe, akik nemcsak szakmai, hanem politikai, kulturális és sporttevékenység terén is sokat tehetnek a falu fejlődéséért. Tóth Dezső
