Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-08 / 36. szám

1 1973. szeptember 8. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A komárnói járási aratóünnepély margójára Egy lépés előre A komárnoi járás dolgozói a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 29. évfordulója Ss a Nemzetközi Szövetkezeti Nap szellemében tartották meg Kolárovón az idei aratóünnepélyt. A meghitt lég­körű ünnepségen részt vett Jan Baryl elvtárs, a CSKP KB titkára is, aki ez alkalomból kétnapos látogatásra ér­kezett a járás kiváló eredményeket felmutató mezőgazdasági dolgozói közé. Vasárnap délelőtt Baryl elvtárs ve­zetésével pártunk és kormányunk, va­lamint a járási és helyi szervek kép­viselői elhelyezték a kegyelet és a hála virágait a fasizmus áldozatainak gútai emlékművénél. Ezután került sor a járás dolgozói­nak békemanifesztációjára, majd az aratóünnepélyre. A nagygyűlésen Ba­ryl elvtárs tartott ünnepi beszédet. Köszönetét mondott a szocialista me­zőgazdaság építőinek, a mind jobb eredményekért küzdőknek, a gabona­­termesztésben szép sikereket elérők­nek és az aratás hőseinek. Hangsú­lyozta, mindenhol lehet szép eredmé­nyeket elérni, csak tudni és akarni kell. A komáromi járás mezőgazdasá­gi dolgozói ezévi gabonatermesztési eredményükkel — 27 ezer 235 hektá­ron 44,5 mázsa átlaghozamot értek el — országos viszonylatban a második helyre kerültek. A járás szocialista mezőgazdaságának történelme során első ízben sikerült ilyen csúcsered­ményt kimutatniuk. Ez a jó eredmény azonban nem jelenti azt, hogy most már megtettünk minden tőlünk tel­hetőt, hangsúlyozta Baryl elvtárs. A lehetőségek adva vannak a további fejlődéshez, tehát ki kell őket hasz­nálni. Baryl elvtárs kiemelte, bízik benne, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói élni fognak az adott lehető­ségekkel, s évről évre előbbre lépnek a fejlődés útján, úgy, ahogy azt eddig is tették. Az aratóünnepélyen kiértékelték a legjobb dolgozókat is. A gabonabeta­karításban legjobb eredményeket fel­mutató kombájnosok, préselök, szal­­malehúzók, és az élenjáró munkacso­portok elismerő oklevelet és pénzju­talmat kaptak. A SZISZ-szervezetek járási versenyében a marcelovái (mar­­celházai) fiatalok állták meg legjob­ban helyüket, így ők kapták a SZISZ JB vörös zászlaját. A szebbnél-szebb aratási koszorúkat népviseletbe ‘öltözött lányok-legények adták át a vendégeknek. Délután szín­vonalas kultúrműsor következett, me­lyen jól szórakozott a szépszámú kö­zönség. Este pedig felcsendült az ének és a vérpezsdítő talpalávaló. Az ara­tóünnepély résztvevői valóban mél­tóan ünnepelték meg a fáradságos munka örömteljes eredményeit. Ugyanakkor ígéretet tettek pártunk és kormányunk képviselőinek, hogy a jövőben is úgy fognak dolgozni és él­ni, hogy részeredményeikkel hatható­san hnzzájárulhassanak a mezőgazda­ság távlati fejlesztési tervében kitű­zött feladatok mielőbbi sikeres telje­sítéséhez. -dek Megnyílt a XV. nemzetközi gépipari vásár BRNO vária vendégeit BRNO Morvaország metropolisa, Brno ismét várja vendégeit, a gép­ipar, a tudomány és a technika vívmányai iránt érdeklődőket, a mezőgazdasági és ipari dolgozókat, kirándulókat egyaránt. Tegnap, szeptember 7-én nyitotta meg kapuit a széles tömegek előtt az idei, sorrendben immár XV. nemzetközi vásár. Az Idei jubileumi vásár ismét a nemzetközi szocialista munka­­megosztás elmélyítésének szellemében lett megrendezve. A kiállítás fó témája: az autógyártás és a szállítás problémáinak, feladatainak megoldásában kibontakoztatott nemzetközi munkamegosztás tovább­fejlesztése, elmélyítése. A látogató többek között megismerkedhet az autógyártás történetével, pillanatnyi helyzetével, valamint a nem­zetgazdaság ezen fontos ágazatának távlati fejlesztési terveivel és azon kilátásaival, melyek a KGST-tagállamok Gazdasági Integrációja komplex programjának szerves részét képezik. A nemzetközi gépipari vásárra látogató mezőgazdasági dolgozók sem távoznak üres tarisznyával, hiszen mezőgazdasági gépgyártó vállalataink ismét felvonultatják legjobb termékeiket, köztük jő­­néhány újdonságot is. A legkorszerűbb gépeket gyakorlati bemuta­tón, vagyis munka közben is megszemlélhetik az érdeklődők. A vásár egyébként szeptember 16-ig tart nyitva, tehát tíz napon keresztül várja látogatóit. Az idei vásáron összesen 31 ország több mint ezerhatszáz kiállítója vesz részt. A külföldi kiállítók közül a Szovjetunió vonultat fel legtöbb terméket, sorrendben utána az NDK, Lengyelország következik. A tőkés országok közül a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia és Ausztria jelentkezett. A gépipari vásár legnagyobb kiállítója Csehszlovákia. Vállalataink kiállítási termékei a kiállítás összterületének negyven százalékát veszik igénybe. ( A seregszemlén részt vevő negyedszáz csehszlovák külkereske­delmi szervezet közül a MOTOKOV mutatkozik be a legterjedelme­sebb expozícióval. Brnóban mindenkit szeretettel várnak, akinek a technika világa a modern ember világát Jelenti! -kg-Szoníbat volt. A szövetkezet dolgo­zóinak többsége pihenésre fordította ezt a napot. Fazekas László traktoros azonban dolgozott. Talajelőkészítést, mélyszántást végzett. A komárnói szö­vetkezet kisharcsási részlegén forgat­ta a szikkadt földet. Gépre, emberre egyaránt nagy feladatot rótt a munka, hiszen a Nap forró sugarai a kilenc­ven lóerős gépóriást is csakhamar fel­hevítették. A fordulóban megállítot­tam Fazekas elvtársat, hogy néhány szót váltsak vele. — Hogy halad a munka? — érdek­lődtem. — A hosszan tartó szárazság követ­keztében nagyon kiszáradt a föld, megnehezült a munka. Itt már vala­mivel könnyebben megy a szántás, mert tarlóhántás után végzem a mélý­­szántást, de az előbbi parcellán ne­hezebb volt. A föld nem akart levál­ni az ekevasról. Ez nemcsak nekem, hanem a gépnek is problémát oko­zott. — A napi teljesítmény? — Attól függ, hol, milyen parcellán szántok. Jelenleg hat-hét hektár a na­pi átlagteljesítmény. Igaz, reggel hat­tól este hatig. Egy hektár felszántá­sáért 16 koronát számítanak. A kere­set a mennyiség szerint alakul, de nem ártana figyelembe venni a jutal­mazáskor a minőséget is. A továbbiak során megtudom, hogy Fazekas László tizenhat évig dolgo­zott a Dulov Dvor-i Állami Gazdaság bokrosi részlegén, kilenc éve pedig a komárnoi szövetkezet tagja. Munkáját szorgalmasan végzi, gépét szereti. Ne­gyedik éve ül gépének nyergében, de eddig komolyabb meghibásodás nem történt. A gép karbantartását elsődle­ges feladatának tekinti. Az általános vélemény szerint a szö­vetkezet vezetői elégedettek Fazekas elvtárs tttmkájáv'al. Úgy emlegetik, mint a gazdaság legjobb dolgozóinak egyikét. Reméljük, tövábbrá is méltó marad az elismerésre, s becsülettel végzi a reá háruló feladatokat. Kép és szöveg: Andriskin József Bíztató kilátások Gépkocsink kukoricaföldek mellett suhan s mi önkánytelenül is össze­hasonlítjuk a néhány kilométerrel előbb látott csenevész, sárguló nö­vényt, a Dolný Bar-i egyesített efsz határában álló hatalmas, sötétzöld kukoricával. Nem álljuk meg, hogy ki ne szálljunk és ne tapogassunk meg néhány súlyos csövet a vastag száron. Ezek után a szövetkezet irodájába vezetett utunk. A vezetők közül egye­dül Németh Lóránt ökonómust ta­láltuk szobájában. Beszámoltunk neki „határjárásunkról“, majd megkérdez­tük, hány hektáron termelnek kuko­ricát, illetve cukorrépát és milyen eredményeket várnak. — Kukoricát 140 hektáron vetet­tünk. A tervezett hozamunk 60 má­zsa, és ezt el is érjük. A múlt évi 52 mázsás eredményeinket tehát ala­posan túlszárnyaljuk. Ez elsősorban a jobb fajtamegválasztásnak köszönhe­tő. A jugoszláv fajták ígérkeznek a legjobbaknak, de a topol'níky-i neme­sítettek is igen szépek. A szárazság minket sem került el, mi azonban ezt öntözőberendezésünkkel áthidal­tuk. 603 hektáron öntözünk, úgy hogy a takarmánynövényeink nem szenved­nek túlságosan a csapadék hiányában. — Cukorrépát 79 hektáron termesz­tünk. A múlt évben 475 mázsás hoza­mot értünk el hektáronként. Az idei tervünk valamivel alacsonyabb. 450 mázsát terveztünk és ezt minden va­lószínűség szerint sikerül is elérnünk. — Mi a helyzet a gépesítés terén? — érdeklődtünk tovább. — E téren sem mutatkozik különb sebb probléma — mondotta Németh Lóránt. — Az emberek és a gépek egyaránt jól felkészültek. Ügy a cu­korrépát, mint a kukoricát komplex gépesítéssel takarítjuk be. A kukori­cát Hroboiíovón szárítjuk majd, és onnan mindjárt fel is vásárolják. (0. v.) íüom» í iiiiii iűtdg.áAél Használjuk ki a takarmányszárítókat! Mint ismeretes, az utóbbi időben egyre több elmarasztaló megjegy­zés hangzik el a takarmánykeve­rékek minőségét illetőleg. A ter­melőknek igazuk van: a keverékek minősége romlik, de ezért nem a keverő üzemek a felelősek. A ke­verékek előállításához szükséges halliszt és szójadara szállítását korlátozták külföldi partnereink, s a kilátások szerint rövid időn belül nem is várható lényegesebb javulás e téren. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a többéves takar­mányok, sőt néhol a silókukoricák is gyengébb eredményt Ígérnek, mint az elmúlt években. Ezért minden lehetőséget ki kell hasz­nálni, hogy a nehéz helyzet elle­nére is jó minőségű takarmányt adhassunk gazdasági állatainknak. Szlovákiában például 99 takar­mányszárító üzemel, s ezek az idei termésből 56 ezer 700 tonna herelisztet készítettek. Ez annyit jelent, hogy egy szárító átlagtel­jesítménye 565 tonna. A nyugat­szlovákiai kerületben használták ki legjobban a szárítókat, ahol egy berendezéssel átlagosan 794 tonna herelisztet készítettek. A kelet­szlovákiaiban 325, a közép-szlová-Savas eső Skandinávia déli részén éven­ként körülbelül egy gramm kénsav hull a talaj minden négyzetméte­rére. Ezt a kénsavat az ipar által szennyezett légtömegek hozzák magukkal, amelyek bizonyos idő­járási helyzetekben Skandináviába áramlanak. A kénsavszennyezés lassanként súlyos gondokat okoz a skandináv halgazdaságnak. A folyókban és a tavakban a savtartalom állandóan növekszik. A svéd Vanern-tó pH- értéke például két éven belül 7,3- ról 6,8-ra süllyedt (a pH-érték a Ä Magyarországon megjelenő Élet és Tudománý ezévi 33. számát lapozgatva érdekes írásra bukkan­tam. Az írás — legalább is szá­momra — azért érdekes, mert vagy két héttel ezelőtt nekem is feltették azt a kérdést, melyre dr. Rigó János, a magyar Országos Dietetika! Intézet igazgatóhelyette­se a nevezett hetilap hasábjain vá­laszolt. A kérdés így hangzott: Milyen élettani hatása van a tojásnak az emberi szervezetre, káros-e a kén­tartalma? Dr. Rigó János válaszában rámu­tat, hogy a tojás az egyik legköny­­nyebben emészthető táplálékunk, teljes értékű fehérjeforrásunk. A tojás 13,5 százalék fehérjét, 12 szá­zalék zsírt és 0,6 százalék szén­hidrátot tartalmaz. A tojás sárgá­jában bőven megtalálható a Bi-, Bz-, A- és D-vitamln. Emellett tar­talmaz lecitint is, amely alkalmas arra, hogy a mártások, krémek zsírtartalmát finom eloszlásban tartsa. A tojásfehérje emészthetőségét nagyban befolyásolja az elkészítési kiaiban viszont mindössze 221 ton­na készítmény jut egy szárító­üzemre. Igaz, szlovákiai méretben 17,6 százalékkal jobban kihasználjuk a takarmányszárítókat, de ez még mindig alacsony mutató. Egy-egy szárítónak legalább 2 ezer órát kellene üzemelni évente, a múlt évben pedig csak 1300 órát mutat­tunk ki. Az idén összesen 120 ezer tonna herelisztet kellene készítenünk, vagyis legkevesebb negyedrésszel, többet, mint a múlt évben. Csakis így biztosítható, hogy a nehéz helyzetben is jó minőségű keveré­kek kerüljenek forgalomba. Egyes mezőgazdasági üzemek már a da­rált szalmát, kukoricatuskót, pely­vát, szárított hüvelyeseket, az élelmiszeripari hulladékokat és a brojlerek ürülékét (mélyalom) is felhasználják a granulátumok ké­szítésénél. Minden takarmányszá­rítóban maximálisan ki kell hasz­nálni a szemcsézö berendezéseket, s az említett példát követve, min­den takarmányozásra alkalmas mellékterméket fel kell használni a granulátumok készítésére. (Kg) mértéke a savkoncentrációnak, amely annál nagyobb, minél kisebb a pH. — A szerk.j Ha a víz pH- értéke 5,0 alá süllyed, akkor ebben a vízben a lazac már nem szaporo­dik, 4,7 pH-értéknél pedig a piszt­rángok is eltűnnek. A skandináv erdőgazdaságot is fenyegeti a savlartalmú csapadék. A híres skandináv erdők mészsze­­gény morénatalajon nőnek, mely a savakat nem tudja olyan jól kö­zömbösíteni, mint a mésztartalmú talaj. Az erdészeti szakemberek attól tartanak, hogy a talaj tűltelí­­t'ódik savval, és emiatt csökkenni fog. az erdők növekedése. (Élet és Tudomány 16/73) A tojásról mód. A 3 percig főtt lágy tojás pél­dául könnyebben emészthető, mint a keményre főzött tojás. Könnyen emészthető a habbá vert tojásfe­hérje is. Ezzel szemben a nyers tojás nehezebben emészthető. Nyers tojást egyébként sem taná­csos fogyasztani, mivel az gyakran kórokozókkal szennyezett, s ez egészségügyi szempontból káros következményekkel Járhat. Az író hangsúlyozza, hogy a to­jásban csak a fehérjék kéntartal­mú aminősavaiban található kén, ezek az aminösavak viszont nélkü­lözhetetlenek. Azt, hogy a tojás kéntartalma káros lenne az embe­ri szervezetre, eddig semmiféle tudományosan igazolt adat nem támasztja alá, jegyzi meg végeze­tül dr. Rigó János. Tehát semmi rémhírterjesztés, fogyasszunk nyugodtan mennél több tojást, de lehetőleg ne nyer­sen, mert az valóban ártalmas le­het! —bor— Avadev BW A növénytermesztésben sok gon­dot okoz az utóbbi években nagyon elszaporodott ellenálló fűfélék Ir­tása, mivel ezek a gyomok egyál­talán nem, vagy csak kis mérték­ben reagálnak az eddig használa­tos gyomirtókra. Az idei nemzetközi vegyipari ki­állításon a belga Monsanto cég is bemutatta termékeit. Ezek között találkozhattunk az Avadex BW el­nevezésű készítménnyel is. Ez a szer kitűnően alkalmazható az el­lenálló gyomok irtására á gabona­félékben, a cukorrépában, a len és a borsóvetésekben. Ez tulajdon­képpen szelektív gyomirtó szer, s előnye, hogy nem károsítja a ki­csírázott kultúrnövényt, s nem be­folyásolja annak későbbi fejlődé­sét sem. A nevezett készítmény to­vábbi jó tulajdonsága, hogy a ve­getációs időszak alatt teljesen és maradék nélkül felbomlik. Mesterséges hús szójából A szójából készített úgynevezett mesterséges húsáru várható terje­dése számottevő mértékben csök­kenti a marha-, sertés- és juhhús­fogyasztást. Az uSA-beli szakértők számításai szerint 1980-ban az amerikai hentesáru-fogyasztásnak várhatóan legalább 4 százalékát (maximálisan 8 százalékát) szójá­ból készített termékek pótolják. Ezek szerint a szójából előállított mesterséges húskészítmények az USA esetében 1,9 millió (maximá­lisan 4,1 millió) darab vágómarha, 3,9 (8.4) vágósertés és 360 000 757 000) vágójuh húsát helyettesí­tik 1980-ban. A mesterséges hús terjedését az árbeli különbségek valószínűsítik. USA-beli viszonyok között 1 font (0,45 kilogramm) emészthető fehérje a szójakészít­­ményekben negyed-ötöd annyiba kerül, mint a tőkehúsban. (Magyar Szó; 1973. július 26.) i

Next

/
Thumbnails
Contents