Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-01 / 35. szám
Régebbi bevált őszibarack-fajták Hazánkban elterjedt néhány régebbi fajta, amelyek nem tartoznak az engedélyezettek közé. Ezek a következők: Sneed: Röviddel a May-Flower után érik, júniusban, vagy legkésőbb július elején. Húsa fehér, duránci. Nem túl zamatos, azonban értékesebb és jobb a May-Flowernél. Színe zöldessárga, napos oldalán gyengén piros. Fája a betegségeknek ellenálló. Jó porzófajta. Győztes: Július közepén érik. Gyümölcsének színe zöldes alapon feltűnő kárminpiros, amely Jóval az érés előtt Jelentkezik. Nagyon hasonlít az Ansdenhez, csak kicsi, szabályos gömbalakú. Húsa fehér, gyenge zamatú, duránci. Fája a betegségeknek ellenálló, jól bírja a fagyot. Arp Reanty: Július végén, vagy augusztus elején érik. Gyümölcsének súlya meghaladja a 120—150 grammot is. Gömbalakú, a színe sárga alapon sötétpiros. Csíkozott. Sárgahúsú, magja csak részben válik el a húsától. Nem igényes fajta, és nem bő termő. Dervey Admirális: Augusztus elején érik. Gyümölcse enyhén nyújtott, súlya eléri a 100 grammot. Színe sárga, napos oldalán élénkpiros. Sárgahúsú és magvaváló. Fája termékeny. Sunbeam (Napsugár): A leggyakrabban augusztus elején érik. Gyümölcse középnagy, viszont gyümölcsritkítás nélkül kicsi marad. Színe aranysárga, felületének nagy része élénkpirossal csíkozott. Húsa aranysárga, bőlevű és magvaváló. Fájára jellemző, hogy igen sok virágot hoz, így gyümölcsritkításra szorul. Fagyokra azonban eléggé érzékeny, ezért napos, védett helyekre telepítsük. Lola: (Miss Lola): Augusztus második felében érik. Gyümölcse középnagy — kb. 130 gramm. Fehérhúsú fajta, íze jónak mondható. Ellentétben a sárgahúsú fajtákkal, ez a fajta esős, borús időben is beérik és a zamata is megfelelő. Alapszíne zöldessárga, napos oldalán enyhén piros. Fája fagyálló, ellenálló, és erős növekedésű. J. H. Halle: Szeptember első felében érik. Gyümölcse szabályos, gömbölyű, nagyon szépen színezett. Húsa bőlevű, zamatos, kitűnő ízű. Érdekes genetikai tulajdonsága, hogy a fa magoncai, tehát azok a magról nevelt csemeték, amelyek nincsenek újból beszemezve, ugyanolyan nemesek, mint a szemzett csemeték. Hibája, hogy önporzó, ezért sokszor hajlamos a terméskiesésre. Beporzására különösen az Anisden virágpor alkalmas. Vérbarack: Szeptember végén érik. Az ún. sanguinoli csoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy a húsa piros színű. Héja barnáspiros, erősen molyhos. Gyümölcse középnagy, kb. 100 —120 grammot éri el. íze fanyar — ezért csupán befőttkészítésre alkalmas. Fája nagyon lassú növekedésű, eltérő tulajdonságai vannak, mint a legjobb sárga- és fehérhúsú fajtának. Miller Cling: Szeptember végén érik: Sárgahúsú fajta, magja nem válik el húsától, tehát duránci. Gyümölcsének színe szintén sárga, nem túl feltűnő. Jó tulajdonsága, hogy jó körülmények között hosszabb ideig tárolható, és mivel késői fajta, jól megfelel az őszibarack idény meghosszabbítására. A LEGÚJABB FAJTÁK ÁTTEKINTÉSE: Körülbelül egy két éve néhány olyan fajta van terjedőben hazánkban, amelyekről még nem tudjuk bizonyosan, hogy milyen hatással lesz rájuk a mi klímánk és természeti adottságaink. Az eddigi kísérletek azonban kedvező eredményeket mutattak. Morettini 286: A legkorábbi fajta, amely hazánkban előfordul. A May-Flowert körülbelül tíz nappal előzi meg. Gyümölcsének súlya kb. 70—90 gramm, színe sárga, napos oldalán piros. Húsa fehér, duránci. A fa ellenállóképessége még nem teljesen tisztázott, úgy tűnik, hogy aránylag kényes, mivel a faiskolákban történő szemzés alkalmával igen nagy kiesést tapasztaltak. (A szemek 75 százaléka nem kelt életre.) Cardinal: Július végén érik. Gyümölcsének súlya eléri a 100 grammot is. Az egész gyümölcs élénkpirossal fedett, helyenként sötétpiros átmenettel. Sárgahúsú, érett állapotban, enyhén pirosas, magvaváló. Fája termékeny, közepes növésű. Jerseyland: Július végén érik. Gyümölcsének súlya eléri a 150 grammot. Alapszíne sárga, nagyrésze gazdag narancssárga-sötétpiros színezéssel. Húsa narancssárga, magháznál pirosas, magvaváló. A fája bőtermő, a hőmérséklet ingadozásra nem érzékeny. Golden Dust: Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Jerseyland; az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy ez a fajta a legtöbb őszibarackbetegséggel szemben aránylag ellenálló. Moravia: Üj hazai fajta, a volticei nemesítő állomáson állította elő Jašik К. Gyümölcse középnagy, rendkívül tetszetős a színeződése, arányos. Sárgahúsú, duránci. Fája erős növésű, az éghajlati viszontagságokkal szemben ellenálló. Amerikai nektrinok: Európában a mai napig ezek a legnagyobb újdonságok. Egészen különleges őszibarackfajtákról van szó — a gyümölcs teljesen csupasz, síma felületű — kb. mint a szilva, vagy ringló. Gyümölcsük nagy, vagy igen nagy. Hazánkban nemrég kezdték el megfigyelésüket — közelebbit még nem tudunk róluk. Összeállította: BILEK GÁBOR mérnök A fóliasátrak őszi karbantartásáról VÁZSZERKEZET Azokban az üzemekben, ahol ún. „fekete csőből“ (horganyzás nélküli, síma vascsőből) készítették a vázszerkezetet, ott feltétlenül szükséges a csövek lefestése. Nem csupán a vascső korróziójának meggátlása érdekében. Két rétegű festés ajánlatos: az alapozáshoz miniumot, fedőréteghez fehér, illetve csontszínű, esetleg sárga festéket célszerű használni. Megfigyelések szerint az ilyen színűre festett vázakról később szakad le a fólia. Ajánlatos az alumíniumvázak fóliával érintkező részét is befesteni világos festékkel. Az alumínium korrózióvédelméről nem kell gondoskodni, viszont tény, hogy az alumíniummal érintkező részeken korábban elszakad a fólia. Ezt az érintkezési vonal lefestésével lehet késleltetni. A festés gyakorlati kivitelezésének jó megoldása, hogy két személy a földön állva dolgozik, mintegy 210—220 cm munkamagasságig és az oldalelemeket, a főgerincet, a bordaívek felső harmadát pedig RS—09 rakfelületén állva festik. A festést a nyári kultúra letermése után, az őszi talajmunkák elvégzése előtt célszerű elvégezni. Csepegésmentes a csőfestés, ha a festéket nem ecsettel, hanem szivaccsal visszük fel a vázra (gumikesztyűben). így a munkateljesítmény is fokozható. FŰTÉS Az OTG—180 tipusú termogenerátorok fűtés-szezon előtti átvizsgálását el kell végezni. Ahol OTR—71 tipusú olajkályhákkal fűtenek, ott a fűtési idény megkezdése előtt, próbafűtést kell tartani, hogy az esetleges javítások, alkatrészbeszerzés, beállítás ne okozzanak az őszi hajtatás időszakában előforduló erősebb lehűlések esetén sem nagyobb gondot. A talajmelegítéssel ellátott telepeken célszerű a nyári kultúra után, az őszi talajmunkák előtt nyomáspróbát tartani, hogy az esetleges javítások (csőrepedés, illesztési hiányok stb.) a növények károsítása nélkül elvégezhetők legyenek. A berendezések karbantartását, javítását úgy kell ütemezni, hogy a szeptember hónapban jelentkező erősebb lehűlések idején, melegigényes kultúrákban az éjszakai fűthetőség biztosított legyen. Öntözőberendezés Az üzemek többségében a műanyagvezeték felfüggesztési pontjainak távolsága a kívántnál lényegesen nagyobb — több helyen annak két-háromszorosa. Minthogy többnyire PVC csöveket használnak s ezek hőre lágyulók, — nyári melegben gyakran deformálódnak, ami csak a sűrű felfüggesztéssel kerülhető el. Ha 75—80 cm a felfüggesztési pontok távolsága, a deformálódás kevesebb. Ennél ritkább fiiggesztésnél erősen hajlik a cső. A nyári kultúra befejeztével a még nem maradandó alakváltozású csöveket a felfüggesztés sűrítésével ki lehet egyengetni. A maradandó alakváltozásokat óvatosan végzett lángmelegítéses eljárással szintén ki lehet egyengetni. Itt különösen fontos a 75—80 cm függesztési távolság betartása. A műanyagcsőbe a szórófejeknek menetet kell vágni, az így keletkező forgács egy része behullik a csőbe. Ha a végzáró dugókat már elhelyezték a menetvágás előtt, akkor ez a forgácstörmelék a cső végén összegyűlik és az utolsó szórófejeknél eltömíti a nyílást. Sok helyen panasz volt arra, hogy az utolsó szórófejek többszöri rendszeres tisztítás mellett sem működnek. Az ok rendszerint a csőben összegyűlt szennyeződés mennyisége. Ezért a végzáró dugók eltávolításával, a szórófejek zárásával célszerű a szennyeződést (nagyobb nyomás biztosításával) kimosatni a vezetékből. Ahol a víz szűrőrendszeren jut keresztül a szórófejekhez, ott ebben az időben (a nyári kultúra befejeztével) van idő a szűrök alapos kitisztogatására. —bm— Szeptemberi teendők Fejezzük be az áttelelö saláta, spenót, téli retek, sóska magvetését. A sóska vetésénél sorjelzőneK saláta — vagy mus- tármagot használjunk. A téli sarjadékhagymát dugassuk el, hogy koratavasszal zöldhagymát kapjunk. A korai hajtatáshoz a magot vessük el, majd a palántákat 4—6 C fokon teleltetjük és a tél vége felé ültetjük állandó helyére melegágyba vagy hajtatóházba. Fordítsunk gondot a helyes trágyakezelésre, mert a gyomos trágyával több évre megfertőzhetjük a talajt. A tarlómaradványokat gyűjtsük össze komposztolásra. A beteg, elpusztult növényeket pedig a helyszínen összegyűjtve égessük el. Termőgyümölcsösben a téli alma szüretelését elsősorban a fehér fajtákkal szedési érettségüknek megfelelő időpontban kezdjük meg. A leszedett árut helyezzük el átmeneti tároló színekben, hogy a termést az esőtől, napperzseléstől megvédjük. A diót, mandulát az ágak megsértése nélkül kell a fáról lerázni. A buroktól megtisztított termést, megfelelő szárítás után helyezzük el nem túl vastag rétegben (30—50 cm) jól szellőztethető padláson. A téli körte szürelelésével várhatunk a fagyos napok beálltáig. Néhány fokos éjszakai fagy, deres napok a téli körte gyümölcsében nem tesznek kárt. Fiatal gyümölcsösben a bekerített gyümölcsösök kerítését mielőb javítsuk ki. A talajmunkákat haladéktalanul fejezzük be. Gondoskodjunk az esetleges pótlások talajelőkészítéséről. A homoki telepítésekhez megforgatott talajokat mielőbbi, ritka rozsvetéssel védjük a deflációs károk ellen. Az egres és ribiszke bokrok ritkítását, a letermett málnaveszszők eltávolítását kezdjük meg. Megkezdhetjük a meglévő gyümölcsös ültetvények őszi talaj- és trágyázási munkáit is. Csemegeszőlőt és az étkezésre alkalmas borszőlőt mindig teljes éréskor szedjük, mert fogyasztásra ilyenkor a legkellemesebb és ilyenkor érvényesül legjobban minden fajtának a maga különleges zamata. Az éretlenül piacra vitt szőlő csak elriasztja a fogyasztókat. Nagy gondot fordítsunk az ép fürtök kiválogatására — tisztogatására. Gondosan csomagoljunk, nehogy törődötten érkezzen rendeltetési helyére. Egyes korábbi fajták szürete már megkezdődhet, ha a szőlő cukorfoka a fajta sok évi átlagának már megfelel. A többi fajtánál is kísérjük figyelemmel a bogyókban a cukor gyarapodását, refraktométeres vizsgálatokkal, illetve próbaszüretekkel. Vörösbor készítésénél vigyázzunk, hogy a szőlőt feltétlenül a teljes érés állapotában szüreteljük, mert a túlérett vagy nem kellően érett vörösbor fajtákban kevesebb a színanyag. Az új telepítésekhez kezdjük meg a talaj forgatását, előkészítését. BÖZNER MIKLÓS 5 Ä gyümölcsfák és a szőlőtőkék termelésének növelésénél fontos szerepet játszhat a lomb-, más néven a permetező trágyázás. Ez az aránylag új agrotechnikai eljárás kifizető s érdemes alkalmazni a háztáji kertekben is. Lombtrágyázásról akkor beszélünk, ha a növényzetnek szükséges és fontos tápanyagokat a tenyészidő alatt kifejlődött hajtásrendszerre, tehát a lombozatra juttatjuk. A tápanyagfelvitel permetezőgéppel vizes oldatban könnyen elvégezhető. vényzet csak kis mennyiségű tápanyagokat bír el. E- zért a lombtrágyázás (a nyomelemeket kivéve) csupán kiegészítő, de gyors hatása miatt kiválóan alkalmas módszer. Perzselésveszély nélkül nitrogénből a vegyiparban gyártott és a kereskedelemben is kapható karbamid, vagy ammóniumnitrát formájában literenként 6—10 grammot, foszforból szuperfoszfát műtrágya formájában 10—20 grammot, káliumból kálisó formájában szintén 10—20 grammot adagolhatunk. Lombtrágyázás Permetező trágyázással a növényeknek juttatott tápanyagok gyorsan hatnak, mert különösen szárazság idején a gyökerek által felvett anyagok lassan és nem kellő mennyiségben jutnak el a levélzetbe, a fotoszintézis helyére. Talajtrágyázással is a műtrágyák egy része oldhatatlan, a növények számára fel nem vehető vegyületté alakul, a nitrogén pedig könnyen ki is mosódik a talajból s ezek is lassítják a tápanyagok kellő mennyiségű felszívódását. Lombtrágyázással a növények nyomelemi szükséglete teljes mennyiségben pótolható s ez fontos tény, mert hagyományos trágyázással a nagyon csekély szükséglet miatt nehéz ezeket egyenletesen és hasznos mennyiségben adagolni. A tápanyagok felszívódása a levelek fonákján dúsabb, a növénybehatolás mikéntje azonban még nem ismeretes. Ügy kell tehát permetezni, hogy a permetléből minél több jusson a levelek fonákjára. Károsodás nélkül a nö-A nyomelemek esetében vasgálicból 25—30 grammot, mangánszulfátból 20 grammot, magnéziumszulfátból 30—40 grammot, bórsavból vagy bóraxból 15 grammot adagolhatunk literenként vizes oldatban. Szőlőtőkékre ezek az anyagok kipermetezhetők a bordóilével, vagy más réztartalmú gombaölőszerrel, kivéve a foszfort, mely a bordódé hatására oldhatatlanná s így a levélzet által fel nem vehetővé alakul. A növényzet évenként 3— 4-szer permetezhető. A szőlészetben legalkalmasabb permetezési idő virágzás után, zsendülés kezdetén és ezek között még kétszer. A helyesen alkalmazott lombtrágyázás eredménye nem csak a terméshozam emelkedésében érvényesül. Kellő mennyiségű tápanyagok és nyomelemek jelenléte egészséges növényzetfejlődést eredményez s az egészséges növény jobban ellenáll a gombás betegségeknek. Megyesi Sándor, vegyészmérnök Ökörfarkkóró A virága júniustól szeptemberig — esetleg október végéig gyűjtendő. Egy kg ára 100 korona. Királydárda, királygyertya, selyemlapu, szőrösökörfarkköró, mezei gyertyának is nevezik. A tátogatok családjába tartozó és napos, homokos legelőn, erdő tisztáson, köves talajon, töltéseken, vasutak mentén parlagon élő, kétéves növény. Az első évben csak a tőrózsák hatalmas, szőrös levelei fejlődnek ki és a második évben nő a sokszor 1,5—2 m magas szár, amelyen a levelek szórtan helyezkednek el. Az alsók 35 cm hosszúságot is elérhetnek. A virágok a szár végén 30—80 cm-es szárrészen találhatók. A szirmuk (párta) sárgák, a porzók gyapjasak. A párta csak egy napig nyílik, utána könnyen lehullik. (Júliustól októberig nyílik.) A harmat felszállása után, kura reggel gyűjtik a pártát. Napon kell gyorsan szárítani, hogy a reggeli szedés már estére száraz legyen. Máskülönben a virágok elveszítik szép sárga színüket, megbámulnák és értéktelenné válnak. A megszárított virágokat száraz, szellös helyen kell tartani, mert könnyen elszínezödnek. A drog fő hatóanyaga a savanyú és semleges szaponin. Tartalmaz nyálkát, invertcukrot, nádcukrot, gumit, illóolajat, glikozidát, szerves savakat, zsírt, saponigent, fytostrolt, vcrbakosidot és hesperidin fiavon okát. A drognak nyálkanldó, izzasztó, vizclethajtó, vértisztító, reumát gyógyító, szervezetet erősítő és görcsoldó tulajdonsága van. A virág főzetét köhögés, megfázás, légcsőhurut bántalmak esetén mint enyhe izzasztót használják. Tuvábbá hasmenésnél, valamint szamárköhögésnél is alkalmazzák. Alkatrésze a SPECIES PECTORALES és PULMORAN nevű teakeveréknek, amelyeket köhögés ellen és más megfázásos betegség ellen lehet felhasználni. Ezeket a teákat nem szabad forralni csak forró vízzel leönteni és 15 perc múlva leszűrni és 4—5 naponta 1—2 pohárral elfogyasztani. Külsőleg a végbélfájdalniak enyhítésére az ökörfarkkóró leveleit tejben megfőzve borogatásul lehet alkalmazni. A virág főzete jó hajszőkítő szer. Továbbá a virágból készüli füzet a nehezen gyógyuló sebek borogatására is alkalmas. (N. G.)
