Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-01 / 35. szám
Mi okozza a kajszi-gutaütést? A kajszitermesztés legnagyobb ellensége a kajszibarackfák gyors pusztulása, a kajszigutaütés, az apoplexia. E betegség tünete közismert. A zöldellő kajszífák általában napok alatt teljesen, esetleg részlegesen elpusztulnak. Az is előfordul, hogy a fa tavasszal már ki Ha telepítve alany 7 1965 magonc 7 1966 vegyes 11 1970 mirabolán Hasonló a helyzet a komárnoi járás más mezőgazdasági üzemeiben is. Az évenkénti pótlás kellemetlenséggel jár (fajta, metszés, kémiai gyomirtás stb.). Magát a betegség megjelenését s annak tüneteit már igen régen ismerjük. Viszont arról, hogy azt mi okozza, különböző vélemények alakultak. Sokan gombás megbetegedésnek vélték és a Cytospora sp., valamint a Verticilltum fajokra gyanakodtak. Mások pedig a talajrendellenességet, az alany és a nemes rész összeférhetetlenségét, fajta tulajdonságot, élettani zavarokat vagy éghajlati tényezőket hibáztatták a betegségért. A vizsgálatok azonban egyik véleményt sem tudták igazolni, azaz a tüneteket mesterségesen kiváltani. Mindezek a sikertelenségek azt a nem kívánatos véleményt alakították ki a termelőknél, hogy a kajszigutaütés megoldhatatlan. Az utóbbi években azonban a magyarországi kutatók ezen a téren új eredményekkel ismertetnek meg bennünket. A magyarországi Tudományos Akadémia ezévi ülésén külön díjjal tüntették ki Klement Zoltánt és kutatótársait a kajszlgutaütés felderítésében elért eredményekért. Bár ezek a vizsgálatok még nem fejeződtek be, de már most is messzemenő következtetések vonhatók le az eddigi eredményekből a gyakorlat számára is. Mik ezek az eredmények? Elsősorban is egyértelműen be bizonyították, hogy a kajszisem hajt, és a tízéves telepítések 40—50 százalékban kipusztulnak. Ezek a hatalmas károk elkedvetlenítik a termelőket az újabb telepítésektől. Ezeket a jelenségeket megvizsgáltuk a MoCI Efsz barackosában és megállapítottuk, hogy a gutaütés mértéke a következő: talaj pusztulás 1973-ig homok 30 % gyenge homok 40 % homok 60 % gutaütésben a Pseudomonas syringae baktériumnak igen jelentős szerepe van. Ezt mesterséges fertőzéssel is reprodukálták a betegség minden jellegzetes tünetével. Az igaz, hogy erről a baktériumról már 1906-ban és 1909- ben Is történt említés. Csakhogy ez aztán feledésbe ment és 1953-ban kezdtek vele újra foglalkozni. MILYEN IS EZ A BAKTÉRIUM? 1. Sok tápnövény fertőzi az orgonát, kőrist, nyárfát, citromféléket, csonthéjas gyümölcsfákat és számos lágyszárú növényt. Mondhatjuk, hogy az egész világon elterjedt és sok változata és törzse ismert. Igen változatos a megbetegítő képességük, a virulenciájuk. 2. A baktérium nyugalmi Időben a háncsot és a kambiumot támadja meg és teszi tönkre. A kambium pusztulása lehetetlenné teszi az új háncs- és fásszövet kialakulását, melynek következményeként a fa már tavasszal vagy a nyár folyamán részlegesen vagy teljesen elpusztul. Ha a kambium nem pusztul el teljesen, a törzs vagy ág átmérőjén, akkor a fa igyekszik a keletkezett károsodást behegeszteni. Így keletkezik a rákos seb. (A baktérium szaporodási minimuma 1 C fok.) A vegetációs Időben, a téli fagyok elmúltával, rügyfakadástól lombhullásig csak a fás szövet fertőződik, azonban ezt a szövet elhalást a kajszifa a későbbiek folyamán általában kiheveri. 3. A baktérium csak sebzést, vagy metszési felületeken keresztül tud fertőzni. Ez u magyarázata annak, hogy a rákos sebek, elhalások mindig a metszési vagy mechanikai sérülési helyekről indulnak ki. A tapasztalatok szerint az ágak is Ilyen helyeken törnek el leggyakrabban. Járványtani szempontból nagy jelentőségű az a tény, hogy a baktérium a legkülönbözőbb növényeken él. Ez a magyarázata annak, hogy a kajszi-gutaütés nem helyi jellegű, hanem az egész mérsékelt övön elterjedt betegség. Továbbá a törzsek agresszivitása is különböző. Ennek az a magyarázata, hogy az egyes ültetvényekben a pusztulás mértékében különbségek vannak. MIT KELL LEVONNUNK A GYAKORLAT SZÄMÄRA AZ EDDIGI KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL? 1. Mivel a baktérium a háncsot és a kambiumot a nyugalmi időszakban a sérüléseken és a metszési helyeken fertőzi, nem szabad a kajszifát lombhullás után, illetve a téli fagymentes napokon metszeni. A koronaalakon metszéseket és a ritkítást a tavaszi fagyok után, szeptember 10—20-ig kell elvégezni. 2. Igyekezzünk a fát talajművelés közben mindennemű mechanikai sérülésektől megvédeni. 3. A gutaütéssel jelentkező mézgásodás nem oka, hanem következménye a betegésgnek. Ha ilyen mézgafolyásos sebet késsel felvágunk, látjuk, hogy a háncs és az alatta levő szövetek megbámulták, mézgával vannak átitatva. A szállító szövetek eltömődnek, szétroncsolódnak, így megszűnik a tápanyag és a víz szállításának lehetősége. Ennek következménye a koronarészek gyors elhalása, vagyis tipikus kajszigutaütés. Van úgy, hogy a mézgát és annak gócait a kéreg alatt találjuk meg. 4. Továbbra Is jelentőseknek kell tartanunk a betegség kialakulásában a hajlamosító tényezőket, mert ezek nagy mértékben hatnak a betegség lefolyására. Így az alany kérdése sem elhanyagolható.,Megfigyeltük, hogy a mirabolán alanyokon a pusztulás nagyobb méretű. Ez elsősorban az alany fagyérzékenységének a következménye. Még egyenlőre nem született határozat, hogy milyen mértékben vesznek részt a gutaütésben a Cytospora gombafajok — bár ezeket a kutatók többsége gyengültségi parazitának tartja. A verticiliumos fertőző hervadás nem okoz olyan nagy károkat, mint azt előzőleg vélték. Ez a gomba a gyökereken keresztül fertőz és csak legyengült fákat tud elpusztítani. A sivárabb, szárazabb, rossz altalajú homokon a gutaütés mértéke nagyobb. A talajban levő tápanyag menynyisége és arány befolyásolja a vesszők beérését, s ez pedig kihat az őszi fertőzésekre. BLABLA KÄROLY, mérnök ž A lakosság ellátására ^ ” szánt gyümölcs- és ^ zöldség legnagyobb részét, £ valamint a feldolgozásra 2 szánt gyümölcsöt és zöldg séget hazánkban a szocia^ lista nagyüzemi gazdaságok^ nak kell megtermelniük. A ^ fennmaradó részt a kertész- Ž kedők, és egyéni gyümölcs£ termelők állítják elő. Még ^ sok olyan kihasználatlan ^ földterület van, melyen a 2 nagyüzemi termelést nem ^ lehet megvalósítani, de ^ megművelésükkel jelentős £ mértékben lehetne javítani ^ a zöldség- és gyümölcsellá^ tást. ^ E szempontokat figyelem£ be véve az elismerés hang- 2 ján kell írnunk a Nitrianské 4 Hrnčiarovce-i (nyitrageren- 2 cséri) Gyümölcsészek és ^ Kertészkedők Szövetségének ^ helyi szervezetéről, amely ^ 1962-ben alakult, s azóta ^ eredményes tevékenységet ^ fejt ki, főképpen az eper, £ málna, valamint a szőlőter- 4 mesztés terén. Az alapszor^ vezet tevékenységéről, ered^ menyeiről, az értékesítés le^ hetőségeiről és módjáról ^ Sebők József elnök és Kin^ cse Benedek titkár tájékoz- 2 tatolt bennünket. ^ A Nitra melletti község- 2 ben főképpen az eperterme^ lésnek van hagyománya. ^ Külterjes, illetőleg a közter^ mesztésbe való bevonása ^ visszanyúlik abba az időbe, ^ amikor a filoxéra — ez a ^ veszedelmes gyökértetű — ^ a szőlőt rohamosan pusztí- 2 tóttá és az ellene való sike- 2 rés védekezésnek határozott ^ és megállapodott iránya még nem alakult ki. Ezért ^ először a kopárrá vált sző^ lőterületeken, majd a köze^ lebb eső, mezőgazdaságilag 4 nem nagyon alkalmazható 2 földeken és házikortekben ^ is kezdtek termelni. Terme£ lése ma a Sólyom-, Malánta^ és Delső-hegyen összponto^ sül. Eredményeiket elsősor^ ban a helyes agrotechnikai ^ módszereknek (a vegyszerek 4 tudatos és célszerű alkal- 2 mazásának, s nem utolsó ^ sorban a termőfajták sze^ rencsés kiválasztásának kö^ szönhetik. Legelterjedtebb ^ a Senga-Sengana, amely ké- 2 sei, de a legbővebb termő^ fajta. 2 Talajelőkészítés szempont- 2 jából a talajt ősszel 30—40 2 cm mélyen felássák (fel^ szántják), Istállótrágyát, eset^ leg komposztot dolgoznak ^ bele. Ültetés előtt a szer^ vetlen trágyák közül a kö^ vetkezőket alkalmazzák: 2 szuperfoszfátot áronként 4— 2 5 kg-ot, kénsavas káliumot 4 3 kg-ot áronként és 1—2 kg 2 kénsavas ammóniát. A fel^ sorolt egyszerű műtrágyák ^ helyett alkalmazható azon^ ban a citromfoszfát áron^ ként 6—8 kg, valamint a Ce^ rerit. ^ Porhanyított talajba a pa-2 lántákat ősszel, (augusztus— 4 szeptember), magasabb területeken, ahol az éghajlat zordabb, ott tavasszal (április-május) ültetik. Mindig jól fejlett gyökérzetü 3—4 leveles, egészséges palántákat használnak. Tavaszi ültetés esetén a palántákat öntözik. Ültetésnél a sortávolság 60—80 cm, a tőtávolság pedig 20—30 cm. Az ültetést ültetőfával, vagy kapával — gödrös-módszerrel végzik. Virágzás előtt vagy a termés betakarítása után, permetezést végeznek 0,2— 0,4 % os Fosfotionnal (oldat), amely jó szolgálatot tesz az eperatka ellen. Tenyészidő alatt többször végeznek kapálást, szárazság esetén pedig öntöznek. A fejlődő indákat a virágzásig eltávolítják, nehogy elvonja a tápanyagot. Séta a Sólyomhegyen Főképpen az esőket követő, fülledt nyári időszakban ajánlatos a gyomtalanítás, valamint a termés aláterítése, mellyel a szürkepenész terjedését előzik meg. Betakarítás után a talajba újra szervetlen trágyát juttatnak, tapasztalataik szerint legmegfelelőbb az összetett Cererit műtrágya, melyből áronként kb. 5 kg-os adagot használnak. Lankás, keleti, délkeleti hegyoldalaink nagyon megfelelnek a málna termelésének, mivel itt az éghajlat hűvösebb, viszont a talaj humusz és nedvességtartalma megfelelő. Termelése gondos talajelőkészítést igényel. A szántást vagy ásást ősszel végzik 45— 50 cm-en mélyen, ha szükséges istállótrágyát dolgoznak bele. Nagyobb területeken, ahol a talajt ekével munkálják meg, ott 2 méteres, ha viszont kézi erővel — kapálással, akkor a sorokat kb. 120 cm-es távolgsá.gra jelölik ki. Tőtávolságnál a 80 centimétert tartják be. Telepítését ősszel, esetleg tavasszal végzik. Ültetéskor mindig egyéves szép gyökerű sarjakat használnak. A gyökereken levő sebeket eltávolítják, a föld feletti részt pedig kb. 60 cm-re visszavágják. 30—40 cm mély gödrökbe ültetik, úgyhogy a gyökérnyak 4—5 cm-es mélységbe essen. A gyökérzetet arányosan elosztják, majd porhanyós földet szórnak közéje, kissé megnyomkodják, hogy az a gyökérzethez kerüljön, végül pedig megöntözik. Mól- Ž na már a telepítés évében 2 termést hoz és új gyökér- ^ sarjakat hajt. Ezek a követ- | kező évben már normális 2 termést hoznak. Félcserje a málna, kétéves ^ fája a termés után elhal, 2 melyet ősszel tőből levág- 4 nak. Az új gyökérsarjakból 2 azt a 4—5 legjobbat hagyják ^ meg, amelyek az eredetileg ^ kiültetettekhez a legközelebb ^ nőnek. Az egyszertermő faj- й ták közül főképpen a Hor- ^ netot — a remontáns (két- ^ szer termő, folyton termő) 4 fajták közül pedig a Fastolf- 4 főt termelik. 2 Szőlőtermelésük terén a ^ klasszikus karós-módszer a ^ legelterjedtebb, de egyre ^ jobban teret hódít a magas- ^ vezetékű módszer. Főképpen ^ a fehér csaszlát, müllert, 2 veltlint, valamint a thurgót 2 termelik. A műtrágyák, vegyszerek, ^ valamint a termények érté- ^ kesítése terén nincsenek ^ gondjaik, mivel állandó ^ szerződésük van a Nitrai ^ cukorgyárral, mely a leg- | messzebbmenőbben betartja 2 a felvásárlási szerződést. ^ Ebben az évben például ^ csak eperből 3 vagont vá- ^ sároltak fel. Ugyanilyen po- ^ zitív vélemény mondható el, ^ a nitrai borászati üzemről, й A mintegy 60 tagot szám- 4 láló szervezet minden szem- 2 pontból szemelőtt tartja a 2 tagság érdekeit. Megfontolt ^ körültekintő gazdálkodás ^ következtében például a ^ szervezet tagsága ebben az ^ évben úgyszólván ingyené- ^ sen kapta a szükséges mű- ^ trágyát és permetezőszere- 2 két. Természetes, hogy a 4 vezetőség nem feledkezik ^ meg a tagság továbbképző- ^ séről sem. Rendszeresen £ szakelőadásokat szerveznek, ^ s számtalan szaklapot járat- ^ nak. Itt fontos megemlíteni, ^ hogy a vezetőség munkáját 4 maga a tagság is elősegíti. 2 Sólyomhegyen végzett sé- ^ tánkat nagyobb tapasztalat- ^ tál fejeztük be. Először meg- ^ ismerkedtünk egy olyan ^ alapszervezettel, ahol a ha- ^ szongyümölcs fajták kivá- g lasztása terén tudatosan al- 2 kalmazkodtak az éghajlat- 4 Hoz, fekvéshez és nem utol- 2 só sorban a talajhoz. Érté- 2 kesítés terén pedig felismer- ^ ték a piac közelségét, a köz- й lekedés gyors, és könnyű ^ módját, mely lehetővé teszi ^ a nyersen történő értékes!- 2 tés bonyodalom-mentes lefo- 4 lyását. Szerencsésen állítot- 2 ták össze a fajtákat, és ami ^ nagyon fontos, felismerték ^ a minőség fontosságát. 2 2 A felsorolt tényeket figye- 4 lembe véve, sikerült egy ^ olyan vevőkört kialakíta- ^ niuk, ahol terményeiket ér- ^ tékesíthetik, s ezen túlme- (! nőén egy vállalat rentabili- ^ tását is szilárdítják. 2 Csiba László 2 A Haladás egyesített élsz Zemné-i {Szűnő, Nové Zámky-i járás) részlege 75 hektáros kertészettel rendelkezik. Főleg a korai zöldpaprika és a vöröshagyma termesztéssel foglalkozik. Idén 80 árnyi fólia kertészetük van. A kertészetből átlag 40 ezer korona bevételre számítanak hektáronként. A sikerben érdeme van az efsz kertészének, Mészáros Lajosnak is, aki már húsz éve irányítja a 40 tagú csoportot. Néha különböző problémákkal küzdenek, melyeket szerinte csakis odaadó munkával és jó szervezéssel lehet kiküszöbölni. Balogh László a közös elnöke munkájáról elismeréssel és dicsérettel beszél. Már több ízben kitüntették Mészáros Lajost becsületes munkájáért, a múlt évben egy jutalomkiránduláson vett részt Olaszországban. Ehhez csak gratulálhatunk és további munkájához sok sikert kívánunk! BOGDÄNY GÉZA Külföldi aktualitások A madarak Anglia kertészetében a legsúlyosabb kártevők közé tartoznak. Legutóbb a szaksajtó ismét súlyos károkról számolt be. Egész salátaföldeket taroltak le a madarak. Az angol mezőgazdaság termelés értéke kb. 2115 millió fontot tesz ki. Ebből a kertészetre 226 millió esik. A kertészet területe mintegy 300 ezer ha, 2/з-а a zöldség, Vi-e gyümölcstermesztés. A dísznövénytermesztés 15 ezer ha-t foglal el. 15 300 üzemben a kertészet az egyik legjelentősebb ágazat, 700-ban kevésbé fontos mellékágazat. Becslések szerint 100—110 ezer személy dolgozik a kertészetben. 2000 ha üveg alatt, főleg zöldség- és dísznövénytermesztés folyik. A zöldséghajtatásra használt üvegfelület felén paradicsomot termesztenek, 85 ezer tonna évi mennyiségben. Az értékesítés megjavítására hét új központot hoztak létre és 10 további felépítése előkészítés alatt áll. Az angol kormány közel 3 milliárd fontsterling támogatást adott erre a célra. В. M. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\V\4\\\\\\V\\4\\\\4\ Teljes gutaütés, a mechanika) sérülés helyén fertőződve. Rákos helyen ágtörés. Részleges gutaütés. (A szerző felvétele.)
