Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-01 / 35. szám

Hires borvidék

Ä Toronyai-hegység (Tŕňa) lejtőin jött létre hazánk és az európai szölőkultúra ismert kincse — a tokaj-hegyaljal borvidék. Talán a toronyai hegy lejtőjén létesültek az első ültetvények és a földművelésre áttérő nép néhány évszázad alatt teremtette meg a mai borvidéket.'

A híres borvidék kialakulásának mindenekelőtt a különleges természeti viszonyok, a kedvező napfényben fürdő, meleg, védett lejtők, a hosszú ősz, a különleges borjelleget megalapozó talajviszonyok, a szőlőt szerető, szorgalmas és gazdag szakmai Ismeretekkel rendelkező termesztők és természetesen az ösztönző gazdasági viszonyok voltak.

Ä XVI. század közepétől európai híre támad. A XVII. század közepén válik ismertté az aszúbor készítési eljárása és elterjedése. XIV. Lajos francia király udvarában nyeri el „a borok királya, a királyok bora“ rangos jelzőt. S azóta a borokat ismerők és kedvelők rajongással és nagyrabecsüléssel nyilatkoztak a tokaji aszú, a szamorodni borokról, az esszenciáról és más különlegességekről, azok utólérhetetlen ízéről, zamatáról.

Mi jellemezte Toronya-Hegyalja régi szőlőtermesztését?

A termesztett fajták nagy száma, kis és szabálytalan tenyészterület, a tőkék alacsony fejművelése, kopasz- és rövidcsapos metszése, karós támasz, a kétagúzás, kis termésátlagok.

Hazánk felszabadulása után szőlőtermesztése itt is rekonstrukción ment keresztül, mégpedig a furmint, hárslevelű és a sárga muskotály került uralomra, a purcsin, a fehérszőlő, a gohér, a piros bakator és sok más fajta jelentéktelenné vált, továbbá a sor- és tőtávolság szabályos mértani alakzatot öltött, az ültetvények többségét filoxératűrő alany oltványokkal Újították fel.

A szocialista nagyüzemek lét-, íehozásával, új korszak keletkezett itt is. Válságos, nehéz, közismert drámai Időszakokat élt át azóta, annak ellenére, hogy a párt- és a kormány minidig kiemelt borvidékként gondoskodott róla. Először készült el monográfiái felvétele, kormánybizottságot neveztek ki a borvidék felújításának előkészítésére és szervezésére, s a felújításhoz a viszonylag legnagyobb állami támogatást kapja napjainkban is. A -borvidék területén létrejött állami gazdaságok hozzáláttak, hogy a kis parcellákból nagyüzemi jellegű és korszerűen müveit ültetvényeket hozzanak létre.

1960-ban létrejött a Tokajhegyaljat Rekonstrukciós Bizottság a korszerű felújítással kapcsolatos komplex rendezési tervek elkészítésére, a felújítás elvi, szakmai, gyakorlati kérdéseinek a tisztázására. A borvidék fellendítése érdekében jött létre a Tokajhegyaljai szőlőtermesztési kutatóintézet Kistoronyén.

A ViniCky-i (Szőlőskei) Szőlészeti Mezőgazdasági Szakintézet igazgatója ts tagja volt a rekonstrukciós bizottságnak, aki elmondotta, hogy a bizottság tagjai részéről sok vélemény hangzott el a Tokaj-Hegyalja létkérdésében. Voltak akik az alacsony tőkemüvelési módokat és a tőkék kis vagy közepes metszési terhelését szorgalmazták.

A másik tábor a nagyüzemi szemléletet kívánta a rekonstrukcióban megvalósítani. Szerintünk a tokaj-hegyaljai borvidék fennmaradásának és felvirágzásának feltétele az, hogy

a termesztési folyamatokat gépesíteni lehessen, sőt be lehessen vezetni a nagyüzemi termelési rendszert, s a hektáronkénti termésátlagokat 50 mázsa fölé lehessen emelni. Ebben a termelési rendszerben fontosabb tényezők a következők voltak:

— a 12 százalékosnál nem nagyobb lejtőkre telepíteni;

— nagyobb lejtőkön teraszok képzése;

— mélyrétegü tápanyaggal feltöltött talaj;

— nagy parcellák, 3-—3,5 méteres sorköz;

— a borvidék viszonyai közölt biztonságosan termeszthető, s a hagyományos borminőséget adó fajták;

— huzalos támrendszer, magas kordonművelés;

— nagy egyedi termőkapacitást és termőegyensúlyt biztosító metszésmód és terhelés;

— rendszeres és optimális tápanyag-utánpótlás;

— korszerű talajművelés, hatékony növényvédelem;

— valamennyi technikai művelethez szükséges erő- és munkagépek.

,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\4\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\V.4\\\\\\\\

Ebben a rendszerben a hektáronkénti 2900 munkaóráról ezer munkaórára csökkent az élőmunka szükséglete, szinte teljesen gépesített a termesztés, szállítás és feldolgozás, növekedett a munka termelékenysége és csökkent az önköltség.

Az ország, s ezen belül Tokajhegyalja szőlőtelepítését, valamint a régebben telepített ültetvények korszerűsítését is támogatja az állam. Csak a Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaságban 1980-ig 452 hektár új telepítéssel bővítik az eddigi területet.

A tokaj-hegyaljai borvidék gazdasági jelentőségét tehát társadalmunk és kormányunk elismeri, felújítását és korszerűsítését fontosnak tartja, erre a célra jelentős anyagi eszközöket fordít és hatékony intézkedéseket tesz.

A Malá Tŕňa-i (kistoronyai) Szőlészeti Kutató Intézet jelenleg mintegy 80 szőlőfajta nemesítésével foglalkozik. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években kiváló eredményeket értek el. Hiszen a Tokaj körzetben meghonosodott fajtákból, — mint például a Müller, Leányka, Furmint, Burgundi, Hárslevelű, Tramini — 100 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A különböző Rizling fajtákból pedig átlagosan 150 mázsát, s a szőlő cukorfoka 20—24 között mozgott.

Az ötödik ötéves tervidőszak hátralévő ideje elsősorban a felkészülés időszaka lesz ahhoz, hogy a hatodik ötéves terv időszakában a tervszerű, igényes rekonstrukció eredményesen elkezdődjék.

A megnyílt lehetőségekkel megteremtik az új tokaj-hegyaljai borvidéket, amely ötvözi majd a haladó hagyományokat és az új termelési rendszert, s Tŕňa (Toronya) szőlövesszein akkor több és jobb minőségű nektár fog majd teremni, mint bármikor a történelem folyamán.

Lajos József, a moči (dunamocsi) szövetkezet elnöke és Asbóth József, a pártszervezet elnöke örömmel

A viničkyi (szőlőskei) szőlészeti tangazdaság az első bor világversenyen Budapesten két aranyérmet szerzett. Ez év májusában megrendezett mikulovi országos borversenyen 10 borfajtával vettek részt és 8 arany és 2 ezüst éremmel tértek haza.

szemlélik, milyen gazdag lesz idén a szőlőtermés. Ez többek között a jó irányításnak, a szőlészet szorgos dolgozóinak köszönhető, akik szakértelemmel

Mindezekből láthatjuk, hogy indokolt az államunk segítsége és bízunk benne, hogy e borvidék felújítását a jövőben is támogatni fogja.

és odaadással végzik munkájukat.

ILLÉS BERTALAN

9. SZÁM

1973. SZEPTEMBER 1. •

A TARTALOMBÓL

9 Gyomirlúszerkárosodások a szőlőn

9 Aki mer, az nyer

9 Határjárás Kráf. Chlmecen

9 Külföldi aktualitások

9 Jubiláló kertész

9 Séta a Sólyomliegyen

9 Lombtrágyázás

9 Szeptemberi teendők

9 A fóliasátrak őszi karbantartásáról

9 Ökörfarkkóró

9 Régebbi bevált őszibarack fajták

9 Mi okozza a kajszi gutaütését

9 Gladiol ’73

9 A Metation E—50 növényvédőszer káros hatása az emberi szervezetre

9 Sárkánycserje

9 Híres borvidék

Héger Károly, a járási népművelési központ igazgatója Iván Imrével, a szövetség titkárával tanácskozik a kiállítás előkészítéséről.

Együttműködésre törekednek

JÄRÄSI GYÜMÖLCS , ZÖLDSÉG-, SZŐLŐ- ÉS VIRÁGKIÁLLÍTÁS

A Szlovákiai Kertészek és Gyümölcsészek Szövetsége az utóbbi években egyre többet hallat magáról. A szövetségnek napjainkban már több mint 70 ezer tagja van, akik közül legtöbben aktívan tevékenykednek, és sokat tesznek a lakás, a környezet széppé tételéért, a minőségi gyümölcs és zöldségtermesztésért.

A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban jelenleg 35 szervezet működik 1700 taggal. A járási bizottság célja, hogy a tagság létszámát még az idén 2000-re növeljék. Ennek érdekében Kostolná Kraőanyban (Egyházkarcsa), Trhové Mýton (Vámosfalun), Hubicén (Gombán), Nový Životon (Űj Életben) most szorgalmazzák a szervezetek megalakítását.

Iván Imre tagja a Szövetség Központi Bizottságának, egyben a Szövetség tiszteletbeli titkára is. Az agilis pedagógus mindent megtesz, hogy a járási elnökség határozatát valóra váltsa és minél sokoldalúbb segítséget

1 tudjanak nyújtani a helyi szervezeteknek. A téli és a tavaszi Idényben például a CSEMAĎOK

DUNAJSKÁ STREDÁN

járási bizottságával karöltve, hatvan előadást szerveztek a gyümölcsfák betegségéről, a kártevők elleni védekezésről, a szőlőtermesztésről, és a minőségi borkészítésről. A szövetség titkárának agilitását igazolja, hogy 22 szervezetnél tartott előadást különböző témákról.

A minőségi borkészítésről tartott előadások minden bizonynyal elősegítették, hogy a Mikulovon megrendezésre került országos borversenyen a topoínikyiak (nyárasdiak), a Dunajská Streda-iak, a Kráf. KraCanyak (Királyfiakarcsaiak) és az udvarnokiak versenyre küldött bora három ezüst- és egy bronzérmet nyert. Különben helyi jellegű borversenyeket már több ízben rendeztek a járás községeiben.

Tavaly Nagymegyeren megszervezték az első nagyobbszabású körzeti gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást. Huszonnégy díjat osztottak ki a 12 szervezet legjobb gyümölcs- és zöldségtermelőt között. Virág

is volt' szépen, de azt még nem jutalmazták. A gyümölcskiállítás értékelésekor határozták el, hogy az idén járási méretű kiállítást rendeznek.

Az elgondolást tett követte. A múlt hónap elején a szövetség járási vezetősége az alapszervezet elnökének a bevonásával tanácskozásra ült össze a népművelési központ irányítóival és úgy döntöttek, hogy szeptember 19-től 20-ig a népművelési központ helyiségében megrendezik az első járási gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és virágkiállítást.

A felhívásban, amelyet az alapszervezetekbe intéztek, figyelmeztették a vezetőségeket, hogy a jelentkezők csak a saját kertjükben kitermelt gyümölcscsel, zöldséggel, szőlővel és virággal vehetnek részt a kiállításon. A kiállítás fő célja a látogatók ösztökélése lesz a minőségi termesztésre, a környezet széppé tételére, és elismerés azoknak a kiállítóknak, akik már rátértek a helyes útra. Egyben megrendezik a védőszerek kiállítását, és tanáccsal Is szolgálnak..Különben a járást

szövetségnek az a célja, hogy amint helyiséget kapnak, megnyílik a kertészeti szolgáltatások üzlete, és a kistermelők a járás székhelyén megvásárolhatják a szükségeseket.

A járási bizottság olyan kezdeményezéssel is fordult az alapszervezetekhez, hogy vállalr janak védnökséget a falvakban lévő parkok és dísznövények rendbentartása felett. A bakai és a jahodnái (eperjesi) szervezet tagjai már hozzá is láttak a nemes feladat végzéséhez.

Általános jelenség, ahol tanítók tevékenykednek a szervezetben, jobban megy a munka. Kráf. Kracanyban például a pedagógus kezdeményezésére az iskolakertben termelt gyümölcscsel zöldséggel már kiállításon is résztvettek a diákok. Jó lenne, ha mások is követnék a példájukat.

A járási bizottság egyre jobban belelendül a munkába. Belucz János mérnöknek, a járási bizottság elnökének a hozzáértése, példamutató aktivitása jó hatással van a többi tagokra, s szinte valamennyien részt vállalnak a kitűzött feladatok elvégzéséből. Nagyon helyesen az előadások szervezésénél együttműködnek a CSEMADOK- kal. Most az együttműködést elmélyítik a járási népművelési központtal is. Ennek első megnyilvánulása a közös erőfeszítéssel megrendezendő, nagyszabásúnak ígérkező kiállítás lesz. Persze a kiállítás még színvonalasabb lehetne, ha a mezőgazdasági nagyüzemek is résztvennének rajta. —Ur*