Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-01 / 35. szám

i973. szeptember í. SZABAD FÖLDMŰVES Dereng a gömöri ég A múltat felidéző látvány, amelyet a hepehupás Gömörben szemlélhet­tünk a közelmúlt hetekben, a mere­dek domboldalakon Dél-Szlovákiában már aligha látható búzakeresztek ez­rei sorakoztak. A szemnek tetsző lát­vány csak az Idegennek érdekes. A Gemerská Jablonica-t (almágyi) szék­hellyel működő — Május 9 nevet vi­selő — egyesült szövetkezet vezetői már únták a gabona betakarítását, amely náluk több mint egy hőnapig tart, holott a rónán néhány napon belül raktárba kerül a szem. A kora reggeli órákban tanácsko­zás közepette leptük meg Agócs Géza elnököt, Murka Ladislav mérnök­­ökonómust és Agócs Gyula agronő­­must. Nem volt zavartalan a megbe­szélésük, mert percről-percre berre­gett a telefon, a különböző részlegek­ről kértek tanácsot. Az egyesült szövetkezet 2840 hek­tár földterületen gazdálkodik, s ebből a szántó 1460 hektár. A földterület 58 százalékán szemeseket termelnek. Ga­bonafélékből az idén 666 hektárt arat­tak le. A terep-nehézségeket a leg­jobban igazolja, hogy mindössze 150 hektárról takarították be a gabonát „egyenesen“ kombájnnal, 188 hektár­ról pedig kétfázisosan. A többit kéve­­kötöző-aratógéppel és kaszával arat­ták. — Olvashatták az újságban a hir­detésünket — említette az elnök. — Mi olyan gépeket kerestünk, amelyek­re Dél-Szlovákia más részein már nincs szükség. Vettünk is három ké­vekötözőt a lévai járásban. — S milyenek a hektárhozamok .** *-' * v 'ш■гЧтй’'jgtob в'в ик«‘шм f «я» vvЛЕЗ?.V ЖЖчВВ" A Május 9. Szövetkezet vezérkara. foglalkoznak. Ez rentábilis része a gazdaságnak, mert 30—35 ezer koro­nás nyerstermelést is elérnek hektá­ronként. Korai burgonyájuk is volt és 110 mázsás átlaghozamot érlek el hektáronként. Sajnos csak 18 hektár­ról értékesítették a burgonyát, mivel az árak oly alacsonyra estek, hogy nem tartották érdemesnek eladni. Et­től eltekintve a jövőben jelentősen bővítik a burgonya vetésterületét. Igyekeznek majd még korábban ül­tetni és bíznak a reálisabb árpolitiká­ban is. A szövetkezetben legjobban bevált traktor a DT—50-es, amellyel az ol­dalművelést jól meg tudják oldani. Örvendetes, hogy eddig még halálos baleset nem történt a meredek hegy­oldalakon. Ez részben annak köszön­hető, hogy a traktoristák helybeliek, НЕЩНв A meredek domboldalakon katonásan ezen az erősen dombos vidéken? — Azok attól függenek, hogyan jön ki a vetésforgó. Tavaly például re­kordtermést értünk el. Búzából 32 mázsát, árpából pedig 26-ot. Az idén kisebb átlaghozammal számolunk, mert a vetésforgó rosszabb minőségű földterületekre került. Különben a Mironovszkája mellett a legújabb szovjet búzafajtákból is vetettek. Tavaly kukoricából morzsol­­tan elérték az ötven mázsás átlagho­zamot, ezért a vetésterületet bővítik majd. Remélik, a vegyszeres gyomir­tás is jobban sikerül, mint az idén. Tavasszal kevés volt a csapadék, s nem mosta be elég mélyre a vegy­szert és így többhelyütt elgyomoso­dott a kukorica. A női munkaerők foglalkoztatásá­nak a céljából dohánytermesztéssel is sorakoznak a bűzakeresztek. jól ismerik a terepviszonyokat és na­gyon figyelmesen végzik munkáju­kat. Természetesen a talaj megműve­lése sokkal drágább — mintegy 35 százalékkal — mint a sík vidéken. Szerencsére jól felszerelt műhelyük van, s így a gépek javítása kevesebbe kerül, mintha másutt végeztetnénk azt. Az állattenyésztésben leggazdasá­gosabb ágazat a juhtenyésztés', amely­­lyel mind a négy részlegen foglalkoz­nak. A hegyi legelőket így nagyon jól tudják értékesíteni. Szarvasmarhából 1716 darab, ser­tésből pedig 989 van a gazdaságban. Az állattenyésztésben megpróbálták a szakosítást megoldani. Ez azért is lé­nyeges, mert az istállók lassan el­használódnak, s az újakat már a sza-. kosítás alapján építik. Az állatok hasznosságával nem dicsekedhetnek a mezőgazdasági üzemek. Az átlagos tejhozam tehenenként 2776 liter. Igaz, a jablonicai részlegen már elérték a 3200 litert. A malacelválasztás 17,4 kocánként. A súlygyarapodással vi­szont baj van, mind a szarvasmarhák­nál, mind a sertéseknél, mert kevés abraktakarmánnyal rendelkeznek. Szálastakarmányuk lenne ugyan ele­gendő, de a Gortva völgyében lévő szénának több mint a fele rossz mi­nőségű. A 328 hektár pillangósnak a kétharmad része lóhere. Esős évek­ben jók a pillangósok hektárhozamai. Az idén csak közepesek voltak, mert nem esett elegendő csapadék. Tény, hogy a mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetben nagy az önköltség s azok közé tartoznak, akik legrágábban termelnek a közép-szlo­vákiai kerületben. Az egyesült szövetkezet irányítása eléggé összetett feladat. Az első évek­ben mindenki csak a saját községé­ben akart dolgozni és a vetésforgó is a kataszteri határok szerint volt meg­oldva. Az idén véget vetnek ennek az áldatlan állapotnak és a központi irá­nyítás érvényesül. A részlegvezetők minden nap találkoznak a központi funkcionáriusokkal, és közösen ta­nácskozzék meg a tennivalókat. A munkaerő-átcsoportosítás sem okoz már komolyabb gondot. A nehéz körülmények közötti gaz­dálkodás megmutatkozik a dolgozók keresetében is. Tavaly mindössze 970 korona volt az egy dolgozóra eső át­lagkereset. A férfi dolgozók emellé 30, a nők pedig 20 ár háztáji földet kapnak. Ha a szövetkezetben dolgozó asszony férje legalább két hetet segít a közösben, akkor öt árral több a ház­táji. Az iparban dolgozók segítségére nagy szükség van, mert a sürgős ten­nivalók idején kevés a munkaerő. Az ipari dolgozók szabadságuk jelentős része alatt az efsz-ben szorgoskodnak, s ez komoly segítséget jelentett az aratási munkálatoknál is. A romantikus Gömörban a jövő biz­tatóbb. A Gortva patak mentén is meg­indult a nagyarányú szőlőtelepítés. A Május 9. Szövetkezetben, ahol sok a vulkanikus, szőlőtermelésre kiváló ta­laj, 150 hektárt telepítenek az elkö­vetkező években. A nagyméretű szőlő- és gyümölcstelepítéshez több szövet­kezetben már régebben hozzáfogtak és a ritka búzát, ritka árpát termő talajon szőlő- és gyümölcsös táblákat láthatunk Ez a tény jelentős válto­zást hoz Gömörben. TÓTH DEZSŐ Igen. Még néhány nap, és mezőgazdasági üzemeink ■ dolgozói ismét nekigyürköznek a csúcsmunkák­nak. Az idén rekorderedmények születtek a gabonater mesztésben. Hogy a kővetkező nyár se legyen szegé nyebb, arról már most kell tenni. Idejében és jól elő kell készíteni a vetöágyat, kiváló minőségű magot keľ vetni. A komárnoi járásban mintegy 19 ezer hektár őszi ve­tését tervezik. Ggy döntöttek, a jövő évi gazdag termés érdekében csakis kiváló vetőmagot juttatnak a talajba. Teljes vetömagcserét eszközölnek. A fajtaösszetétel ki­alakításakor a Iegújabbh és legjobban bevált bőtermő fajtákra alapoznak. Pollák János mérnöktől, a jmi fő­mérnökétől azt is megtudtam, a mezőgazdasági üzemek alaposan felkészülnek az őszi terménybetakaritásra. Szükség lesz a szorgos kezekre hibátlan gépekre, hiszen a járásban többek között mintegy nyolcvanezer tonna szemes kukoricát, százötven ezer tonna cukorrépát stb. koll a lehető legkisebb veszteséggel begyűjteni. Az istál­lótrágya kihordása és leszántása is sok munkát igényel. A mezőgazdasági dolgozóknak valóhan becsülettel helyt kell állniuk, ha eredeti elhatározásuknak megfelelően november 10-ig be akarják fejezni az őszi mélyszántást. Ügy látszik, Szlovákia jelentős részén még az elmúlt nyáron leesett az idei nyárra esedékes esapdékmennyi­­ség. Akkor sok volt. most kevés Ez sajnos rányomja bé­lyegét a takarmánynövények, a kapások, valamint a zöld­ségfélék átlaghozamára. Most már a szőlőt is veszély fenyegeti. Augusztus húszadika körül a szakemberek úgy nyilatkoztak- ha pár napon belül nem lesz kiadó­­sabb eső. nem sok öröme telik majd a szőlőtermesztők­nek az idei termésben. (kádekj Még néhány nap, és. oiĹág,áí%éí Az állatok élelmességéről Egy norvég állatbúvár a tudomá­nyos megfigyelések egész sorával bizonyította, hogy a csoportosan élő állatok között bizonyos rang­sor alakul ki. A tapasztaltabb, oko­sabb állat vezeti társait. Nincs tisz­tázva, milyen folyamat megy vég­be a tehéncsordában, amikor né­hány nappal a legelőre hajtás után egy állat kiválik a csordából, és állandóan az élen legel. A többiek besorakoznak mögéje. A gulyás kolompot akaszt a nyakába és a „vezért“ soha, egyetlen társa sem igyekszik megelőzni a legelésben és a hazatérésben. Megfigyelték azt is, hogy ha egy húsz liter tejet adó tehén olyan csordába kerül, melynek tehenei csak tíz litert adnak naponta, ak­kor alkalmazkodik társaihoz, és csak annyit eszik, amennyi táplá­lék tíz liter tej előállításához szük­séges. Rájöttek arra is, hogy ha fejőskor a tehén nem hallja ren­desen a tej csurranásának jelleg­zetes hangját, akkor tejének egy részét visszatartja. Ha lágy zenét hall, jobban leadja a tejet, mint pattogó ritmus esetén. Ezt a ta­pasztalatot ma már több tehené­szetben ki is használják. A ló és a kutya értelmi képes­ségeiről szinte csodák keringenek. Az állatbarátok néha ugyan túloz­nak, de ahhoz nem fér kétség, hogy a nevezett két állatfaj né­hány egyede értelmességével szin­te megbűvöli az embert. A ló pél­dául akkor sem lép az emberre, ha az a lába elé esik. Kedvenc gaz­dáját, aki nem veri, esés után min­dig megvárja. Ha azonban verte, elszalad tőle. A jó gazdát hangjá­ról még évek múlva is megismeri. A 16 és az elefánt évekig vissza­emlékezik a jó bánásmódra és az elszenvedett rosszra is. A lovak gazdájukhoz való ragaszkodását történelmi példákkal is alátá­maszthatjuk. Gondoljunk csak Nagy Sándor harci ménjére, mely­nek hátára rajta kívül senki sem tudott felülni, vagy Vak Bottyán kedvenc lovára, amely messziről megérezte a labancot s ezt hor­­kantással jelezte. A lovon kívül különösen a kutya emelkedik ki értelmi képességeivel az állatok közül. Itt van például az ősi magyar juhászkutya, a puli. Ez a fajta a világ egyik legintelli­gensebb állata. Megőrzi és segít­ség nélkül hazatereli a nyájat. Egy német kisvárosban a kutya felkel­tette a gazdáját, mikor kigyulladt a ház. Amikor gazdája ajtót nyi­tott, beszaladt a gyerek, a kis ját­­szópajtása ágyához, s ingénél fog­va vonszolta ki őt a kertbe. Perty, a híres állatbúvár írta, hogy Skó­ciában egy kutyát a gazdája tyú­kok őrzésére tanított. Az állat jó tanítványnak bizonyult. Sőt amikor a gazda három tyúkot eladott, a kutya utánament a kereskedőnek, és visszalopta a kocsiról a kosarat, melyben a tyúkok voltak. A róka ravaszságáról közismert. Kevesen tudják, hogy a bolhás ró­ka például gallyat vesz a szájába, és belemegy a vízbe. Lassan bele­ül, hogy csak a feje és a gally lát­szik ki. Így vár egy ideig, majd le­húzza a fejét is a vízbe, csak az orrahegye és a gally látszik ki. Né­hány perc múlva, amikor a víz elől menekülő bolhák ráteleped­nek a gallyra, a róka elengedi a fadarabot és kiúszik a vízből. Ezt hetenként megismétli. Néhány szó a kakukkról. Mindig más madarak fészkébe tojik. Ez köztudott. A legérdekesebb viszont az, hogy mindig olyan nagyságú és színű tojást tojik, mint a fészkelő madáré. Amikor a fiókák kikelnek, a kakukk visszamegy a fészekhez, és kídobálja belőle fiókái „mosto­hatestvéreit“. Az állatpszichológu­sok máig sem fejtették meg, hogy tud a kakukk mindig más színű és nagyságú tojást tojni. Az állatoknak ugyan nincs öntu­datuk, de van bizonyos értelmi és érzelmi életük. Ezt igyekszik a te­nyésztő, az idomító, egyszóval az ember saját érdekében tovább fej­leszteni és kihasználni. Molnár Ferenc „Együnk” - cinket Stuttgarti kutatók hosszabb ideje foglalkoznak a különböző fémek szerepével az emberi szervezetben, így a cink szerepével is. Az ember a cinket a táplálékkal veszi fel — helyes étkezés mellett naponként lü—15 milligrammot. Különösen sok cink halmozódik föl az agyban, a májban és az izomszövetben. A mezőgazdasági termékek közül a legtöbb cinket tartalmazzák a gabonafélék és a sárgarépa (5 mg cink/100 g), a burgonya és a kel­virág (mindegyik 2 mg cinket 100 grammonként). A növényekkel természetesen az állatok is vesznek fel cinket. A kutatások során megállapították, hogy a cinkhiány hátráltatja a nemi hormonok képződését. Egér- és patkánykisérletekben a cink­­szegény táplálék hatására lassult a növekedés, elszarusodott a bor felhámja, és párzásképtelenség lépett föl. Elcsenevészedtek a herék, és a kihordott magzatokon gyakori volt a veleszületett fejlődési rend­ellenesség. Valószínűleg az élelem viszonylagos cinkhiánya az nka azoknak a krónikus zavaroknak is, amelyek számos esetben hátráltatják a sebek és a sipolyok gyógyulását. A vizsgálatok minden esetre azt mu­tatták, hogy ilyen tünetek nagyobb cinktartalmú táplálék fogyasztá­sával javíthatók. A cink-kenőcsök gyógyító hatása a sebek kezelésé­ben már régebben ismert. Cinkhiány esetén az elhegedt sebek szilárdsága kisebb, mivel a cink szerepet játszik a felhám fedoszövetének képződésében: cink­hiány esetén kevesebb kötőszövetképző sejt képződik. (Elet és Tudomány 22/73) A víztömeg és a mágneses tér A jövő évi gazdag termés megalapozásának egyik fontos tényezője a megfelelő magágy előkészítése. foto: —bor— Ausztráliai kutatók az új Talbín­­go— duzzasztott — tó feltöltésével kapcsolatban pontos mérésekkel ki tudták mutatni, hogy a víztö megek növekedő mozgása miként változtatja meg — ha csekély mér lékben is — a föld mágneses te­rét. Ezek a vizsgálatok mindenek előtt a földrengések előrejelzésé vei kapcsolatban lehetnek jelentő­sek, mert a tektonikai feszültségek keletkezését — melyek végülis rengésben oldódnak fel — apró m ágnestér-változások árulhatják el. Amikor a duzzasztott tő három­negyed részig fel volt töltve, a földrengéses tér 15 megfigyelést ponton 1—5,6 gammával — ez az egész térerősség tízezred része — kisebb lett, és a vízszínt további növekedésével a legtöbb ponton csökkent. Már régóta Ismert tény, hogy a kőzetek nagy nyomás alatt megváltoztatják mágnesességüket. E vizsgálatok első ízben igazolták ezt az összefüggést bonyolult geo­lógiai feltételek mellett. (Élet és Tudomány 17/73) :

Next

/
Thumbnails
Contents