Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-01 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. szeptember 1. 4' SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRUMA EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Tökéletesebb szemléltető agitációt A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének trnaval Járási bizottsága kü­lönös figyelmet fordít a társadalmi tevékenység tervében rögzített célkitű­zések teljesítésének ellenőrzésére. Köztudott, hogy ezt a tervet az efsz-ek évzáró közgyűlései hagyták Jövá. Nos, mi a helyzet ezzel kapcsolatosan? Mint Jozef Kusý, a szövetség Járási bizottságának titkára tájékoztatott, a szövetkezetekben nem feledkeztek meg ezirányú feladataik teljesítéséről. Törődnek a tagok eszmei-politikai nevelésével, a szemléltető agitáciőval, Illetőleg az ismeretterjesztő (propagáciős) munkával, s még inkább a CSKP XIV. kongresszusának mezőgazdaságfejlesztési Irányelvei gyakorlati alkal­mazásával. Több egyesített szövetkezetben végzett felmérés alapján kitűnt: a múlt évi társadalmi tevékenységhez hasonlítva az Ideit, sokkal szervezettebb, céltudatosabb a mostani. Persze, Javítani kell e tevékenység színvonalán. Különösképpen a versenytáblákon elhelyezett ismeretterjesztő anyag (a szocialista munkaverseny eredményeinek népszerűsítése, s egyéb tájékoz­tató] lehetne frisebb, tömegmozgósltó hatású. Ne csak az eredményeket, hanem azok létrehozóit, a legjobb dolgozókat, jól bevált módszereiket Is népszerűsítsük, llymódon ezek a tapasztalatok' közismertté válnak, s Job­ban hasznosulnak. Ha nincs helyben követésre méltó példa, hivatkozhatnak más mezőgazdasági üzemek jól bevált módszereire, tapasztalataira. A pél­dás munkaközösségek (szocialista brigádok, vagy e címért versenyzők) rendszeresen adjanak hírt tevékenységükről, egy-egy kiemelkedő cseleke­detükről, s ostorozzák a hibákat, berögződött, rossz szokásokat, amelyek ellentétben állnak a szocialista erkölccsel, a szocialista életstílussal. Jó példaként említhető a Pavlicel Efsz versenytáblája fölé helyezett ál­landó jelszó, amely a pártkongresszus határozata célkitűzéseinek teljesíté­sére mozgósít. Ugyancsak dicsérendő a krupal, a trebaticel és az ostrovl szövetkezet Foto-újság-ja, valamint a Hor. Trhovište-i BÉKE Efsz Aratási Hlradő-ja, amely segítette a gabonabetakarítást. Az előbb már szó esett róla, néhány szövetkezetben elöregedett az isme­retterjesztő anyag, ami nem segít, ellenkezőleg: lejáratja a szemléltető agi­tációt, annak komoly szerepét, jelentőségét. Tehát, a frissesség, a mozgó­sító erő, a nevelőhatás — a legfőbb követelmény! Nagyra becsülendő azoknak a szövetkezeteknek az Ismeretterjesztő mun­kája, amelyek teret adnak a kezdeményezésnek, együttműködnek a hnb-vel, a kultűrház, a szövetkezeti klub vezetőségével, az alapfokú kilencéves is­kola Igazgatóságával, s nemcsak dicsérnek a versenytáblán, hanem bírálnak is, harcot folytatva a hibák, fogyatékosságok, az élet fonákságai ellen. Némely községben a szövetkezetek vezetői egyezményt kötnek a helyi nemzeti bizottsággal a hangszóró-használat ügyében. Ilyképpen is gyara­pítva az Ismeretterjesztés eszközeinek számát. Ennek a tevékenységnek a színvonalasabbá tétele végett a szövetség Já­rási bizottsága ajánlja mindazoknak a személyeknek, akik kulturális mun­kát végeznek a szövetkezetekben, hogy az SZLKP helyi, vagy üzemi szerve­zete irányítása alatt az eddigitől nagyobb gondot fordítsanak az eszmei­politikai nevelés e válfajára. A járási bizottság továbbra is elegendő isme­retterjesztő anyagot bocsát az efsz-ek rendelkezésére, hogy a társadalmi tevékenység tervéből eredő feladataikat maradéktalanul teljesíthessék. Ez év őszén sor kerül a kulturális és egyéb bizottságok elnökeinek isko­láztatására. Remélhető, ez is hozzájárul majd az eszmei nevelőmunka — s ezen belül a szemléltető agitáció és az ismeretterjesztés — színvonala­sabbá tételéhez. Bízunk abban, hogy a szövetség Járási bizottsága nem ma­rad magára ebbéli igyekezetében, segíti majd a JNB kulturális ügyosztálya, a Nemzeti Fronthoz tartozó SZISZ, Nőszövetség Járási szerve, valamint a Járási Művelődési Otthon vezetősége. A szemléltető agitációhoz, az ismeretterjesztő munkához nagy mértékben hozzájárulhatnak a trnaval járásban a Jasl. Bohunice-1 és trnaval szövet­kezet emlékszobáinak vezetői, akik már értékes és hasznosítható tapaszta­latokkal rendelkeznek. J. P­A Gbelcei (Köbölkúti) Efsz üzemi pártszervezete nagy figyelmet fordít a szemléltető agitációra. Mankoviczky elvtárs, a pártszervezet el­nöke a falu közepén lévő faliújságot mutatja, amely híven tükrözi az ered­ményeket. Balia felv. Az aratás és a gabonafelvá­sárlás sikeres bevégzésének idei ünnepsége keretében — Nitrán a VIII. szlovákiai arató­ünnep során szeptember else­jén és másodlkán tartják meg az Országos Állandó Mezőgaz­dasági Kiállítás gazdaságában Csehszlovákia X. országos szán­tóversenyét és a traktorosok 3. ügyességi versenyének dön­tőjét. Ugyanakkor a mezőgaz­dasági gépek kiállítását is meg­rendezik. Ami a szántóversenyt illeti, a résztvevők három kategóriá­ban mérik össze erejüket. Az első kategóriában a 2—3 testű ekékkel, a második kategóriá­ban 4—5 testű és a harmadik kategóriában 6—8 testű ekék­kel versenyeznek. A szántóver­senyt tarlón bonyolítják le. A győztes — Csehszlovákia szántóversenyének győztese — a Veverka-fivérek ekéjének arany mását kapja, melynek talpazatán a „Pax arva colat“ felirat olvasható. Ez az 1827-es évben készített első vaseke hű mása, amelyet a Pardubice mel­letti Rybitvl községből szárma­zó Veverkáék találtak fel. A jubileumi X. országos szán­tóversenyen összesen hatvan traktoros áll rajthoz, tehát a köztársaság minden kerületét minden egyes kategória két el­ső helyezettje képviseli majd. A szántóverseny részét képe­zi a traktorosok 3. országos ügyességi verseny is. Ezen 31 versenyző indul, közülük tíz a Szlovák Szocialista Köztársa­ságból és húszán a Cseh Szo­cialista Köztársaságból, továbbá e verseny 1972-es évi győztese. Az országos szántóverseny Je­lentős társadalmi, tömegpoliti­kai, sport- és mezőgazdasági rendezvény. A verseny rende­zése és eredményei megmutat­koznak a szántás minőségének n állandóan Javuló irányzatában, | a mezőgazdasági üzemek tech­nikai színvonalának növekedé­sében, s ugyanakkor népszerű­sítik a traktoros szántást. A szocialista verseny a dolgozók kezdeményezésének jelentős megnyilvánulása és a termelési feladatok teljesítésének fontos módszere. Kitartásra, szívós­ságra, ügyességre és önbiza- | lomra nevel, tehát azokat a tu­lajdonságokat fejleszti, ame­lyekkel a mezőgazdaság minden dolgozójának rendelkeznie kel­lene. A szántóversenyt augusztus 31-én az egész nap folyamán, míg a traktoros ügyességi ver­senyt augusztus 31-e és szep­tember 1-e délelőttjén bonyo­lítják le. (Jp) Jubileumi aMuerm VIHAR BÉLA: A gyermekkor kenyere: a tésztából való hol rézbarna Istenfiú, hol meg szőke istenleány. A gyermekkori kenyér: a csillagékes kalász lisztporrá zúzott magjaiból. Este, a fateknő méháben formálták asszony! kezek, a vajúdás tiprő-dagasztó mozdulataival. Aztán fehér pólyába csavarták őt, miként a zsenge csecsemőt. Mert az volt: csecsemő, anyám teremtő újjal között az áldozati kisded, a mi megszülető kenyerünk. 0 lelket helyezett belé, a víz langyos permetével meghintett erjesztő kovászt, meg csipetnyi szikrázó sót, az ezredévek örökölte varázslat ősrendje szerint. Megjelöltetett a köldöknyilás, hogy immár élő magzat 6. Majd virradatig szunnyadt szakajtó bölcsőjében, ahol körülölelte ágyunk csíraébresztő melege, és reggelre Gyermekké növekedett, hogy még e napon testünkkel egyesülve, értünk haljon meg, és feltámadva bensőnkben, vérünket tápllája önmagával. De neki előbb le kellett szállnia a perzselő lángok alvilágába, a kemence forró mélységébe, mint valaha az egyiptomi Horusznak és minden mítoszok hősének. A sámántáncú tűz megkeményítette gyönge bőrét, beburkolva a héj ropogó páncélzatával. S utána én, az ugyancsak gyermek, szorosan karomba zárva vittem hazafelé, miként társaim is hosszú sorban, diadalmasan. Fölemeltem, mint az izzó aranykorongot, mint a próbából megtért ifjú királyt, a rézbarna istenfiút vagy szőke istenleányt, magasba, mint otthonunk várvavárt vendégét, mint győzelmes pajzsot, mint a meghóditott sugárküllőjű Napot. Ha netán elejtettem volna, akkor megcsókolom őt engesztelő gyöngédséggel. Hazajött. Már ott fekszik az asztalunkon, fénylő szépsége teljében. S elsőül apám szegte meg őt, az áldozatot. Jelet írt reá a kés élével, majd a suhogó penge mély sebet szakítva belemerült, hogy mohón lakomázhassunk. karéjjá vágott húsából, a Föld, a Víz, a Tűz küldöttjéből, a drága és szent kenyérből. TESTVÉRORSZÁGOK TAPASZTALATAIBÓL .................................. NÉHÁNY KÜLÖN­Az NDK mezőgazdasági közös vállalatainak A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa jóváhagyta a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek (LPG), állami gazdaságok (VÉG), kerté­szeti termelőszövetkezetek (GPG), földművesek kereskedelmi szövetkezetei (BHG), valamint az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok társulásai­nak minta-alapszabályzatait, melyek 1973. január elsejétől léptek hatályba. Az üzemközi vállalatok ezen minta-alapszabályzatok szerint kötelesek meg­szerkeszteni saját alapszabályzatukat. A mezőgazdasági termelés tervsze­rű összpontosítása és szakosítása összhangban van a termelőerők és a feltételek közötti gyors fejlődéssel. A felsorolt mezőgazdasági üzemtípusok, s az illetékes élelmiszeripari és ke­reskedelmi vállalatok társulásai útján ezen üzemek dolgozói és szövetkezeti tagjai célul tűzték, hogy a munkater­melékenység fokozásával, a termelő­­eszközök leghatékonyabb kihasználá­sával, s az önköltség csökkentésével rendszeresen fejlesszék a mezőgazda­­sági termelést. llymódon hozzájárul­nak a lakosság zavartalan élelmiszer­­ellátásához, az ipari nyersanyagellá­táshoz, ami egyúttal a nép anyagi és kulturális jóléte emelésének a záloga. Az üzemközi társulások lehetővé te­szik az együttműködő vállalatok pénz­eszközei összpontosítását, támogatják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös, tervszerű fejlesztését. Meg­gyorsítják a tudományos-műszaki for­radalom vívmányainak gyakorlati al­kalmazását és érvényesülhetnek a termelés ipari módszerei. Az üzem­közi társulások alakítása egyúttal erő­síti a szövetkezeti parasztság osztá­lyát, amely mindjobban elmélyíti, szi­lárdítja kapcsolatait a munkásosztály­­lyal. Eltűnik a város és a falu közötti különbség; a falvak dolgozóinak mun­ka- és életkörülményei megközelítik a városlakókét. Az üzemközi vállalatokban szakosí­tott, az ipari szintet megközelítő, vagy ipari szintű a termelés. Saját irányító szervekkel rendelkeznek, termelőesz­közeik a sajátjuk, s terv szerint mű­ködnek. A társulások létesítése társa­dalmi jellegűvé teszi a termelést, s magasabb fokú, úgynevezett társa­dalmi tulajdont hoz létre. Természe­tesen, ez tökéletesebb irányítást, a dolgozók és a szövetkezeti tagok ala­posabb tudását követeli meg. Az üzemközi társulások felsőbb szervei a mezőgazdaság állami irányító szer­vei. Széleskörű állami támogatásban részesülnek ezek a társulások. Fel­adataikat terv rögzíti, teljesítésük gazdasági szerződésekhez kötődik, s teljes létjogot nyer a szocialista versenymozgalom. A könyvelés köl­csönös. Elv: csak a kitermelt javak oszthatók. Az üzemközi társulások maguk teremtik meg a tervszerű fej­lesztés, a teljesítmény szerinti jutal­mazás, valamint a fizetett szabadság anyagi feltételeit. Az üzemközi társulások továbbfej­lesztése magában foglalja a községek összevonásának lehetőségeit is. A kö­zös beruházások, valamint a szocia­lista együttműködés egyéb formái le­hetővé teszik elegendő anyagi eszköz összpontosítását, ezáltal javulhat a lakosság munka- és életkörülménye. Üzemközi társulások szervezése A belterjes mezőgazdaság tovább­fejlesztése — mindinkább ipari jelle­gűvé válik. A szocialista mezőgazda­­sági üzemek, függetlenül attól, mi­lyen a működési irányelvük, közigaz­gatási hovatartozandóságuk, növény­­termesztést, állattenyésztést illetően társulnak. Ilyen üzemközi vállalatok működnek a hús-, tej-, tojástermelés, a baromfi- és szarvasmarhatenyésztés, a talajjavítás, a mezőgazdasági épít­kezés területén, s agrokémiai közpon­tokat létesítenek. Az üzemközi társulás szövetkezeti létesítmény, ha a tagtársüzemek föld­művesszövetkezetek. Vállalatközi lé­tesítmény — ha a társüzemek állami vállalatok. Az üzemközi társulásba lépésről és az alapszabályzat megal­kotásáról — szövetkezetek esetében — a szövetkezeti közgyűlés, állami vállalatoknál a vállalatigazgató dönt, a szakszervezet üzemi bizottságával egyetértésben — felső szervének Jó­váhagyásával. Ha egy földművesszö­vetkezet az üzemközi létesítmény ke­zelésébe adja minden földjét, akkor gondoskodik arról, hogy tagjai — be­leértve a már nyugdíjas tagjait isi — megkapják az őket megillető háztáji földet, illetve természetbeni járandó­ságot. Az üzemközi létesítmény jogos kezelője lehet az állami tulajdont ké­pező földalapnak. Az irányítás és a tervezés Az üzemközi társulások feladatait Németország Szocialista Egységpárt­jának határozatai, az idevágó jogi normák, népgazdasági és saját tervek szabják meg, s hajtódnak végre. Az irányítás a demokratikus centralizmus alapján történik: hozraszcsot szerint dolgoznak, s az önköltséget előre kai-

Next

/
Thumbnails
Contents