Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-25 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973, augusztus 23. 6 Л BÜZATERMESZTÉS ]Ö MÓDSZERE 93 kilogramm vetőmagból 52,19 mázsás hektárhozam Mezőgazdasági üzemeink az utóbbi években rendkívül jó eredményeket értek el a gabonaneműek hektárhozamának-az emelésében.. Az ugrásszerű növekedést elsősorban a nagyhozamú szovjet búzafajtáknak köszönhetjük. Nem elegendő azonban a nagyhozamú fajtákat csak elvetni, hanem az adott éghajlati és talajviszonyok közt ki kell kísérletezni azok helyes agrotechnikáját, hogy elérhessük a kívánt eredményeket. Л Veľké Ludince-i (Nagyölvedi) Efsz-ben a nagyhozamú szovjet búzafajták termesztése óta a búza hektárhozama ugrásszerűen emelkedett. Míg például 1968-ban az átlagos hektárhozam mindössze 26,8 mázsa volt, 1970- ben már 37,4, s 1973-ban pedig 48,2 mázsa termésátlagot értünk el hektáronként. Szövetkezetünk persze 1966- ban csak hazai búzafajtákat termesztett, s 1970-ben már kizárólagosan Bezosztája és Mironovszkája fajtákat. Habár a hektárhozam lényegesen emelkedett, abban az időben még nem ismertük tökéletesen a helyes agrotechnikát, tehát nem tudtnk kihasználni a teljes termőképességet. Írásomnak nem az a célja, hogy a búzatermelés helyes agrotechnikáját boncolgassa. Ez alkalommal egy nagyon tanulságos búzatermesztési médszerről akarok beszámolni, mellyel szövetkezetünk már harmadik éve kísérletezik. Négy évvel ezelőtt új nagyhozamú búzafajtáról, a Juhilejnáről szereztünk tudomást. Sikerült belőle egy mázsa vetőmagot beszereznünk. A minél több vetőmag nyerése céljából 45 cm sortávolságra vetettük, fgy az egy mázsa mag elegendő volt 1,40 hektár területre — ami 70 kg vetőmag menynyiségnek felel meg hektáronként. Mivel a kísérleti parcella egy nagy búzatábla közepén volt, hasonló művelést és tápanyagot kapott, azzal a különbséggel, hogy 1970 őszén és 1971 tavaszán gépekkel saraboltuk. A betakarításnál az eredmény meglepő volt, mert az egy mázsa vetőmagból 68,5 mázsa termést takarítottunk be, ami 48,92 mázsás hektárhozamnak felel meg. Mivel ebből a fajtából 12 cm-es sortávolságra vetett búzánk nem volt, összehahonlítani csak az ugyanazon a parcellán termelt Bezosztájával tudtuk, melynek a hektárhozama 48,67 mázsa volt, az átlagos búzatermés 1971-ben pedig 48,30 mássa volt. Habár a ritkasoros búza (falunkban ilyen elnevezést kapott a 45 cm sortávolságra vetett búza s a továbbiakban ezen megnevezést használom) hektárhozamánál csak néhány kg volt a különbség, összehasonlítva az ugyanazon a parcellán termett Bezosztájával. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a szokott sortávolságra vetett búzából hektáronként 342 kg-ot vetünk, a vázolt módszerrel 296 kg búzát takarítottunk meg hektáronként! Tán feledésbe ment volna a dolog, ha nem szerzünk tudomást az újabb nagyhozamú búzafajtákról, az Auróráról és a Kaukazról, amelyekből 1971 őszén 50—50 kg vetőmagot sikerült beszerezni. Elhatároztuk, hogy ezeket is ritkasorosan vetjük — 45 cm-es sortávolságra. Ekkor merült fel a gondolat, miért ne kísérleteznénk tovább a Jubilejnával is, mivel az első évben kiváló hozamot adott. Ritkasorosan vetettünk mindkét fajtából, s a mag 63 árra volt elegendő, ami hektáronként 79 kg vetőmagnak felelt meg. Egyidejűleg ritkasorosan bevetettünk öt hektárt jubilejnával és hektáronként 96 kg vetőmagot használtunk, de ugyanazon a parcellán 15 hektáron szintén Jubilejnát vetettünk, 12 cm-es sortávolságra, s hektáronként 318 kg vetőmagot használtunk. Az 1972-es évben az Auróra 39,68, a Kaukaz 37,30, a ritkasoros jubilejná 45,20, a 12 cm sortávolságra vetett jubilejná pedig 42,36 mázsa termést adott hektáronként. Az Auróra és a Kaukaz fajtákból 12 cm-es sortávolságra vetésünk nem volt. A múlt évben a búzatermés, mint ismeretes, a szokottnál rosszabb volt. Szövetkezetünkben is csak 38 mázsás hektárhozamot értünk el. Megjegyzem, 500 hektáron termeljük a búzát! A ritkasoros vetés a Jubilejná búzafajtánál jobbnak bizonyult. A terméshozamtöbblet az ellenőrző parcellával szemben 294 kg volt, a vetőmag megtakarítás pedig 224 kg, eszerint összesen 518 kg a többlet hektáronként. Az Auróra és a Kaukaz fajták kisebb hektárhozamát annak tulajdonítottuk, hogy a hektáronként vetett 79 kg vetőmag kevés. A kétéves kísérletek után elhatároztuk, hogy az 1973-as termésre nagyobb területet vetünk be ritkasorosan. Aurórával 39 hektárt vetettünk be, a vetőmagmennyiség 91, Kaukazzal szintén 39 hektárt vetettünk be, a vetőmagmennyiség 97, jubilejnával 27 hektárt vetettünk be, s a vetőmag mennyisége hektáronként 92 kg volt. Összesen bevetettünk 105 hektárt, s a vetőmag átlagos mennyisége 93 kg volt hektáronként. Mind a három fajtát egy parcellába vetettük, ahol a tavaszi árpa elővetemény után soroltuk be. Űsszel az előző évektől eltérően nem volt szükség sarabolásra, azonban tavasszal, márciusban és áprilisban kétszer saraboltunk. Az első sarabolást hengerelés követte. Áprilisban Bandex gyomirtóval gyomtalanítottunk. A vetés nagyszerű látványt nyújtott, szépen bokrosodott, nagy kalászokat hozott. A beavatatlan nem is sejthette, hogy ez a búza 45 cm-es sortávolságra van vetve. Nagy izgalommal vártuk a betakarítást, mely július 16-tól 18-ig tartott. Az aratást E—512-es típusú kombájnokkal, beérett állapotban 14,5 százalékos nedvességtartalommal végeztük. Az elért eredmény várakozáson felüli volt. Mivel mindhárom fajtából vetettünk 12 cm sortávolságra — bár nem ugyanazon parcellán — módunkban volt összehasonlítani az eredményeket. A legszembetűnőbb különbséget a jubilejná fajtánál észleltük. A ritkasorosan vetett Jubilejná 56,03 mázsás hektárhozamot adott, s a 12 cm-es sortávolságra vetettnél pedig 42,10 mázsa lett a hektárhozam. A ritkasorosan vetett Kaukaz búza hektárhozama 54,74, a 12 cm-es sortávolságra vetett pedig 46,37 mázsa volt. A ritkasorosan vetett Auróra hektárhozama 46,71, a 12 cm-es sortávolságúra vetett pedig 48,15 mázsás hektárhozamot adott. Ezekből az adatokból nem nehéz megállapítani, a ritkasoros módszer előnyösségét. A vetőmag megtakarítás hektáronként — ritkasoros vetés esetén — az egyes fajtáknál a következő volt: Jubilejná 173; Kaukaz 183; Auróra 219 kg. Ha a megtakarított vetőmag menynyiségét hozzászámítjuk a terméstöbblethez, akkor az alábbi végeredményt kapjuk hektáronként: Jubilejná + 1566 kg; Kaukaz + 1020 kg; Auróra + 75 kg. Még egy összehasonlítás az említett három búzafajta ritkasoros és 12 cm-es sortávolságra vetett hektárátlaga közt. A ritkasorosan vetett három fajta átlagos hektárhozama 105 hektár területen 52,10 mázsa, ugyanazon három fajta 12 cm-es sortávolságra vetve 168 hektáron 44,70 mázsa heklárhnzamot adott! Véleményem szerint az optimális ve- 9 tőmagszükséglet hektáronként 95— 4 100 kg közt váltakozhat. Ezt abból 4 következtettem, hogy a jubilejnánál, ^ ahol a vetést elkezdtük, öt-liat hek- 4 / tárnyi területen kevesebb vetőmagot 4 adtunk, s csak a kivetett mag meny- 4 nyiségének az ellenőrzése után állí- 4 tottuk át a vetőgépet nagyobb meny- 4 nyiségű mag szórására. Ezen a terii- 4 létén — bár mérésekkel nem ellen- 4 у őriztük — az aratásnál a kombájn 4 tartályának a megterheléséből Ítélve 4 mintegy húsz százalékkal kevesebb 4 у termést értünk el, mint ahova már 4 4 több vetőmag jutott. A szerzett tapasztalatok alapján 4 bátran állíthatom, hogy a legalkalma- 4 sabb fajta a ritkasoros termesztésre ^ a jubilejná búza. 4 Ezekből a tapasztalatokból kiindul- ^ va szövetkezetünk idén ősszel na- 4 у gyobb területen, mintegy 185 hektá- 4 ron vet ritkasorosan búzát. Jubilejnát 4 105 hektáron, Kaukazt 60 hektáron, ^ Aurórát pedig 20 hektáron. Ha az ed- 4 digi eredmények többször egymás '/ у utón megismétlődnek, a vázolt módszer kiterjesztéséből felbecsülhetetlen 4 у haszna származnék mezőgazdaságunk- 4 nak és egész népgazdaságunknak. A 4 nemesített vetőmagvakkal az eddigi 4 területekhez képest mintegy két és 4 félszeresével nagyobb területet lehet- 4 у ne bevetni, s a következő évben leg- 4 alább az ötszörösére növelhetnénk a 4 у nemesített vetőmagvak termőterületét. 4 Persze nem számítottam ide azt a 4 у tényt, hogy ez mennyivel csökkente- 4 né a költségeket. (Szövetkezetünkben 4 egy hektár kétszeri sarabolásának a 4 у költsége mindössze 67,5 koronára te- £ hetö.) ž Célszerű lenne, ha a többi mező- 2 gazdasági üzemek és a kutatóállomá- 4 у sok is folytatnának hasonló kísérlete- 4 két, természetesen kisebb területen, 4 у mert mindenütt mások az éghajlati és 4 talajviszonyok, s ami az egyik helyen 4 bevált, nem biztos, hogy másutt is 4 feltétlenül sikerül. 4 Végezetül annyit, hogy szeretnénk, 4 ha valamelyik kutatóállomás védnök- 4 séget vállalna kísérleteink felett, és '/ у hitelesítené elért eredményeinket, mi- 4 vei nekünk csupán a termés mennyi- 4 у ségének az ellenőrzése áll módunk- 4 ban, a kitermelt búza minőségét és 4 biológiai értékét nem tudjuk ellen- 4 őrizni és megállapítani. Feltételezhe- 4 tő, hogy ebben a tekintetben is meg- 4 lepő eredményekre bukkannánk. Azt 4 már megállapítottuk, hogy amelyik 4 parcellán ritkasoros termesztésből 4 nyert vetőmagot vetettünk, a vetések 4 у jobban fejlődtek, de ezt mérésekkel 4 nem tudjuk bizonyítani. TAKÁCS JÓZSEF, az efsz közgazdásza j; Aratás után A Vínicai fípolynyéki] Efsz vezetői, dolgozói jogosan ünnepelték megelégedetten az idei aratás befejezését. Az eszményi időben jó munkaszervezéssel, lelkiismeretesen előkészített gépekkel nyolc nap alatt 600 hektárról takarították be a gabonát. Tehát rendkívüli gondossággal készültek erre a nagy munkára. Minden aratásban résztvevő dolgozó ismerte feladatát, melynek teijesítésése érdekében szombaton és vasárnap is meghosszabbított műszakban dolgoztak. Most már fellélegeztek. A termés a magtárban, és ha néhány vagonnal még rögtönzött tárolóhelyen Is van, már a gabonával nem lehet baj. — A terméssel elégedettek vagyunk — jegyzi meg Borstein Oszkár mérnök, főagronómus. — Négyszáz hektáron búzából 48 mázsás hektárhozamot értünk el. Egy 120 hektáros parcellán 55 mázsa termett hektáronként. Igaz, búzából csak minőségi fajtákat vetettünk: 52 hektáron Aurórát, 25 hektáron Kaukazt, és 323 hektáron Mironovszkáját. A 200 hektár árpából 38 mázsát takarítottunk be hektáronként. A szárítással nem volt különösebb probléma, ugyanis nagy befogadó képességű (170 vagonos) megtárakkal rendelkezünk, emellett korszerű tisztító és szárítóberendezésünk is van, mely Molnár László irányításával az aratás alatt szüntelenül üzemelt. Igaz, néhány napig több mint harminc vagon termény a gazdasági udvar betonján vár a sorsára, de helyzete már megoldódott. Ez csupán azért fordult elő, mert a jó termés betakarítása rendkívül gyorsan zajlott le, ez viszont a tárolásnál okozott némi zavart. Tervünket mintegy 25— 30 vagonnal túlteljesítettük, így nem csoda, ha a magtár szűknek bizonyult. Az aratás gyors elvégzését a jól kijavított, hibátlanul működő gépek nagymértékben elősegítették. Nagypál Gyula főgépesítő örömmel újságolta, hogy az öt darab saját kombájn mellé 13 brigádos is érkezett a necpalyi és a öelovcei efsz-böl, a Veľký Krtíš-i és a Tűrő. Teplice-i gépállomásról, s a csoportos bevetésben üzemelő kombájnok Siket József és Rados Béla brigádvezetők irányítása mellett egy-egy táblán pár óra alatt befejezték az aratást. A gabona magtárba szállítását hat tehergépkocsi és négy traktorvontatású pótkocsi végezte. A termés zökkenőmentes szállítása érdekében a szállítók versenyeztek egymással, aminek meg is volt az eredménye. Az egyes járművek vezetői szinte „vadásztak“ a teli tartályú kombájnokra. A szalma betakarítását három prés és nyolc szalmakocsi végezte. Ebben a munkában minden évben nagy segítséget nyújt Celovce község szövetkezete, amellyel igen jó az együttműködés. Juraj Greiio, a szövetkezet alelnöke a jó munkaszervezést dicséri. Nemcsak az aratók munkája volt zavartalan, de az élelmezés is kitűnőre vizsgázott. Böjtös Lászlóné, a konyhán végzett — a kombájnosokhoz hasonló — jó munkát, hiszen főztjével a 35 arató elismerését érdemelte ki. — Ennek az ellenkezőjét érte el a Jednota helyi vendéglője — jegyezte meg méltatlankodva Greüo elvtárs — mert nem készült fel az aratási idényre, sem alkoholmentes üdítő italokkal, sem pedig „hetes“ sörrel. így arra kényszerültünk, hogy más járásokból s a nyugat-szlovákiai kerületből szerezzük be a szükséges üdítő italt. — Ilyen aratás után bizonyára örül az elnök — szólítom Molnár Imre elvtársat. — Ez természetes. Az elnök öröme azonban minden szövetkezeti tag öröme is, hiszen a jó terméseredmények az év végén koronákban nyilvánulnak meg. Persze a siker nem véletlen. Dolgozóink, tagjaink tudatában voltak a feladat fontosságának, s példás fegyelemmel, akarással végezték munkájukat. Ennek köszönhető, hogy nemcsak a Veľký Krtíš-i járásban, de a közép-szlovákiai kerületben is elsőként végeztünk az aratással. S ez a bőséges osztalékot ígérő jő hektárhozamok mellett újabb örömet is jelent számunkra. Böjtös János ■köztudomású, hogy Szlovákiában a szántóterületnek jelentékeny hányadán gabonaféléket termesztünk. Az sem a véletlen műve, hogy a kukorica- és a répatermesztő körzetekben egyik nagyon jelentős — össztársadalmi szempontból fontos — növényzet a búza. Ez azért van így, mert a búza az emberiség nélkülözhetetlen táplálékának az alapanyaga, de az állatok etetésénél fontos takarmánytápok készítésére is nagyon alkalmas. Ezért a világpiacon a búza iránti kereslet egyre nagyobb, ami viszont beszerzési árénak az emelkedését is előidézi. így érthető, hazánkban a lehető legtökéletesebb önellátás végett, nagy gondot fordítunk a búzatermesztés tökéletesítésére. A CSKP XIV. kongresszusa által a mezőgazdaság számára kitűzött feladatok sikeres teljesítése azonban számos tényező függvénye. Ugyanis a következetesen végzett tápanyag visszapótláson és a szakszerű agrotechnikán kívül a búza termésátlagának az emelésében vitathatatlan szerepet tulajdonítunk a nagy termóképességű fajtáknak, tehát csakis az ilyen vetőmagvak használata teszi lehetővé a hektárhozamok jelentékeny emelkedését. Tény, hogy az ilyen — genetikailag nagy termőképességgel felruházott fajták — külföldről történő beszerzése tette lehetővé a már huzamos ideje tartó nagyüzemi búzatermesztési sikerek elérését. A Szovjetunióban és más országokban sikerült olyan nagy termőképességű búzafajtákat kinemesíteni, amelyekkel nálunk is kitűnő eredményeket érünk el. A terményfelvásárló és ellátó üzemek vezérigazgatósága kereskedelmi tevékenysége útján a Szovjetunióból történő vetőmag-import mellett Bulgáriából, Romániából és Jugoszláviából is beszerezte a legtermőképesebb búzafajtákat, s azokat a kísérleti bázisával együttműködő mezőgazdasági üzemekben próbálták ki. A nagyüzemi kísérlet a termőképesség vizsgálata mellett a búza technológiai, illetve sütőipari célszerűségére is vonatkozott. Örömmel mondhatom, hogy ebben a tekintetben a legutóbbi két esztendőben tett megfigyeléseink nagyon biztatóak. Ennélfogva célunk, hogy a nagy termőképességgel felruházott búzafajtákat a nagyüzemi termelésben mindjobban elszaporítsuk. A célnak megfelelően cselekedtünk 1972 őszén, amikor kapcsolatot hoztunk létre kutatóbázisunk és néhány mezőgazdasági termelőüzemmel a nagy-Az egviinnriíkiidés Hsznes eredménye hozamú búzafajták megfelelő feltételek közti termesztésére. Betakarítás után azt láthattuk, hogy az eredmény több mint bíztató. S most engedtessék meg, hogy néhány sorban beszámoljak tudományos kutatóbázisunk és a vele együttműködő mezőgazdasági termelőüzemek (egyelőre kísérleti) búzatermesztési eredményeiről. A Dedina Mládeže-i (ifjúságfalvi) szövetkezetben Ondrej Kerda mérnök az egyik négy hektáros parcellán 87,7 mázsás, egy tíz hektáros parcellán pedig 72,1 mázsás hektárhozamot ért el, a Jubilejná büzafajtából. Ugyanebben a gazdaságban a Szlavónia búza három hektáron 72,1, a Száva búza pedig ugyancsak három hektáron 69,8 mázsás átlagos hozamot adott hektáronként. A komárnot (komáromi) járásban a brestovcei szövetkezetei jó búzatermesztő gazdaságnak ismerik. Amikor felajánlottuk a velük való együttműködést, Győri László, a közös gazdaság elnöke és Rákócza József agronómus szívesen vállalta az ezzel járó feladatokat. Ebben a gazdaságban a Száva búzával, hét hektáron 80,3 s egy hektáron pedig 77,4, a Szlavónia búzával négy hektáron 67, és egy további húsz hektáros parcellán 61 mázsás hektárhozamot értek el. A Jubilejná szovjet búzafajta 28 hektáron 62, a Libelulla búza öt hektáron pedig 58,5 mázsás termésátlagot hozott hektáronként. A Dunajská Streda-i járásban levő Horná Potôii-i (felsőpatonyi) szövetkezetben Gáspár Imre mezőgazdasági mérnök az Iljicsenka búzával bevetett 1.2 hektáros parcellán 70, a Száva búzával bevetett 7,5 hektáros parcellán 56,1, a Szlavónia búzával bevetett négy hektáros parcellán pedig 49 mázsa búzatermést ért el hektáronként. A Komárnot Állami Gazdaságban a Száva búza tíz hektáron 59,2; a Szlavónia búza hat hektáron 55, és a csehszlovák 1246. számú új nemesítése búza pedig 12 hektáros parcellán 51,4 mázsát termett hektáronként. A vázoltakban nagyon lelkes emberek munkaközösségek áldozatkész tevékenységéről adnak számot, akik korszerű fajta agrotechnikával érték el a kimagasló termelési eredményeket. Többen közülük túlszárnyalták a maximálisnak vélt nyolcvan mázsás hektárhozamot is, s ezzel nagyon jó szolgálatot tettek társadalmunknak. Bizonyították, hogy a nagy termőképességgel felruházott búzafajták a mostoha természeti adottságok ellenére is biztos hozamot adnak, ezért távlatilag feltétlenül számolni kell velük. Ezért bizakodva várhatjuk a következő esztendőkben a nagy parcellák búzatermesztési eredményét is. František Вепса, mérnök
