Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-25 / 34. szám
1973. augusztus 25. .SZABAD FÖLDMŰVES. 7 TUDNIVALÓK néhány üjabb gombabetegsegről Népgazdasági érdekeink megkívánják, hogy sok helyen a szántóterület 60 százalékán gabonát termesszünk, s nem ritkaság, hogy egyes üzemeinken az arány még magasabb, sót vannak olyan gazdaságok, amelyek monokultúrában termesztik a gabonát. Hazánkban 1 millió 100 ezer ha búzát, 802 ezer ha árpát vetnek, míg a többi gabonafélére 582 ezer hektár jut. Ezekből az adatokból egyértelmű, hogy a vetésforgóban a gabona 2—3 éven keresztül egymást követi. Sajnos vannak olyan üzemek is ahol egymásután 8 éven vetnek gabonafélét. így évröl-évre nagyobb a fertőzés veszélye. hiszen a betegségek fejlődésük minden stádiumában megtalálják táptalajukat a tarlón, árvakelésen, hogy azután megtelepedjenek az újra vetett gabonán. A gombabetegségek közül a kártételben első helyen a lisztharmat áll, ezt követi a sokak által alig, vagy egyáltalán nem ismert szártőbetegség és a fuzariozis. Viszonyaink között talán a leggyakoribb a torsgomba, mely a tömiosgombák osztályába tartozik. Ezt a különböző fuzáriumok és a szártörő gomba, valamint a Woinowicia gramines követi, bár az utóbbiról sokan azt vallják, hogy gyengnltségi jelenség. Legismertebb és az egész világon elterjedt a torsgomba. Sorrendben a búzát, rozsot, árpát támadja meg, de 98 főfajon is megtalálták, ez az oka a nagymérvű elterjedésének. A gazdanövény ősitől kezdve minden fejlődési fázisban meglertőzi a talajból; — hiszen talajlakó penész. A esíranövény satnyán fejlődik, tavasszal pedig a fertőzött foltok a táblán gyenge fejlődésükkel, sárga színükkel tűnnek elő. A növény nem bokrosodik, néha azonban szárba szökken. Az ilyen tövek alacsonyak, kifehérednek, a kalász merev és felálló. A beteg növény könnyen kihúzható a talajból, a gyökerek pedig feketésbarnák, elhaltak. Az alsó szárrészen, a torson feketésbarna gombaszövedéket találhatunk a szaporító képletekkel. Kedveli a lúgos, nagy vízkapacitású (70—80 %) talajokat. Kitartó alakjait a tarlómaradványokon találhatjuk. A másik ismert betegség a búza szártörő gomba. Ennél a betegségnél a gyökerek egészségesek, de az alsó szártagon egy-kettő 3—6 mm/mm sárgás, fakult, majd sötét szegélyű ellipszis alakú foltot találunk. A szár megbámul, törik és foltokban minden irányban eldől. Olyan a látszata, mintha a gabonát valami letiporta volna. Ez is főleg a búzát fertőzi, de megtalálható az árpán és számos fűfélén is. A kukorica után az utóbbi két-hárnm évben a kalászosokon is mindinkább megjelennek a különféle fuzáriumos gombák, szártőbetegséget és magfertözést okozva. Ezek igen érzékeny károsodások lehetnek, mert magfertőzés esetén a csírázás' képesség nagymértékben csökken és a bennük található mérgek a takarmányozás során károsan hatnak gazdasági állatainkra. Nem zárhatjuk ki persze a fuzáriumos gombabetegség emberre való veszélyességét sem. Közülük a kalászban első sorban a Fusarium graminearum okoz kárt, míg szártőbetegséget a Fusarium culmorum vált ki. Mi az, ami közös ezekben a betegségekben? 1. Az Itt felsorolt gombák mindegyike talajlakó és a fertőzés a talaj el nem bomlott szervesanyagából a tarlómaradványból indul ki. 2. Régebben alkalmi kártevőként Ismertük. A vetésforgóban történt változás óta azonban jelentősége megnőtt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az első évben a fertőzés 9, a másodikban 15, a harmadikban pedig már 26 százalékos volt. Amint azt a bevezetésben Is említettem, gazdasági okokból elkerülhetetlen, hogy a vetési sorrendben a gabona egymást ne kövesse. Azonban ennek határt kell szabni, úgy, hogy három év után feltétlenül más növény kövesse a gabonát — hacsak lehet valamilyen többéves takarmány, vagy kapás. Amennyiben erős fertőzést tapasztalhatunk, a következő évben arra a táblára nem tanácsos gabonát vetni. 3. Mindegyik kártétel következménye az alacsony ezermagsúly (20—25 gramm). Ez a termés mennyiségére s főképpen a csírázási képességre és erélyre van hatással. Megállapítottuk, hogy a fertőzött gabonaszemek csírázási erélye 50—60 százalékos volt. Ezeket a tüneteket elsősorban a fuzáriumos gombák okozták, társulva a méreghatással. A fertőzött táblákról tehát nem szabad vetőmagot fogni s ha magtermesztő tábláról van szó, azt az elismerési folyamat során ki kellene zárni. Az aránytalan kiegyensúlyozatlan NPK trágyázás, különösen a túlnagy nitrogénadagok előmozdítják a betegség kialakulását, még a foszfor bizonyos ellenállóságot kölcsönöz a növénynek. 4. Jelenleg nincs alkalmas vegyi készítmény a felsorolt betegségek ellen, nem számítva a csávázást. Eredményes védekezés azonban a tarló égetése. Nálunk persze ez a módszer még nem terjedt el, pedig sok más kártevő és kórokozó ellen hatásos. Természetesen égetés alkalmával a legszigorúbban be kell tartani a biztonsági rendszabólykat, azaz a tarlót körül kell szántani, ekének kell készenlétben állnia, az alkalmas időjárást és szélirányt meg kell várni stb. A tarló égetéséhez előzőleg írásbeli engedélyt kell kérni a járási mezőgazdasági igazgatóság növényvédelmi agronómusától. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) milyen betegség fordult elő a táblán; b) a parcellák helyének pontos leírását. 5. A jelenlegi fajtáink kevéssé ellenállóak a szóbanforgó betegségekkel szemben. Erre vonatkozóan azonban sorrendet nem tudunk felállítani. Megfigyeléseink szerint a legkisebb kártétel talán a Mironovszkája és a Kaukaz búzákon fordult elő. Befejezésül annyit, ha búza után ismét búzát vetünk, feltétlenül cseréljük a fajtát. BLABLA KAROLY, mérnök Jk gazdasági vezetők nem kis örömmel és megelégedéssel tekintenek vissza a megtett útra. Hogyne, hiszen ezt az is jelenti, hogy az adott termelési feltételeket és adottságokat kihasználták, egyszóval eleget tettek a társadalommal szembeni feladatoknak. Hasonló céllal látogattam el a Kráf. Chlmec-i (Királyhelmeci) Állami Gazdaság helmeci részlegére. Már a bevezetőben elárulhatom, hogy Bajusz Ödön gazdaságvezető és Riczo Sándor ökonómus ezúttal jóval nagyobb magabiztossággal és lényegesebb jobb hangulatban fogadtak, mint például a múlt év végén. Ugyanis tavaly a hét közül ez a részleg zárt a legrosszabb el, vagyis a tervezett 170 helyett, már 300 vagonra valót biztonságba helyeztek s a betakarítás még folyik. Itt mintegy 130 ezer korona értékben túlszárnyalták az előirányzott feladatot. A nagyszerű előrelépést a gépesítéssel elért megtakarítás is nagyban elősegítette. A takarmányok begyűjtésének komplex gépesítésével 300 ezer, a vegyszeres gyomirtással 100 ezer, az üzemanyag gazdaságos felhasználásával pedig 64 ezer koronát takarítottak meg. Rendkívüli, eddig nem ismert eredményeket értek el az őszi kalászosok termesztésében. A jó talajelőkészítés, a szakszerű tápanyagvisszapőtlás, a vegyszeres gyomirtás, a nitratáció Kiváló eredmények eredménnyel. Most pedig Bajusz Ödön a részleg vezetője az alábbi szavakkal fogadott: — Úgy gondolom, idén nekünk sem kell szégyenkeznünk. Ugyanis a félévi gazdasági eredményekből ítélve merem remélni, hogy ezt az évet nyereséggel zárjuk. A részlegvezető szavait az ökonómus gyors elemzéssel is kiegészíti: —- Félévi tervfeladatainkat 8 millió 354 ezer koronában határozták meg. Valóságban elértünk 9 millió 619 ezer koronát. A siker annál figyelemreméltóbb, mert ezen a részlegen még nem volt rá példa, hogy ilyen félévi eredménynyel dicsekedhettek volna. Úgy tűnik, idén minden termelési ágazatban sikerül valóra váltaniuk a számításokat. Nagyon jó volt a korai burgonya, 200 ezer korona többletbevételt hozott a repce. Évelőtakarmányok tekintetében eddig nem ismert mennyiséget értek gazdagon jutalmazta a dolgozók és á vezetők munkáját. Míg például az utóbbi hét évben búzából alig értek el többet 31,5 mázsánál, idén már rekord hektárhozamról adhattak számot. Erről azonban hadd beszéljen maga a gazdaságvezető. — Tavaly sajnos csak 28,04 mázsás hektárhozamot értünk el búzából, az idén azonban már 46 mázsáról beszélhetünk. Ilyesmi gazdasági részlegünk történetében még nem fordult elő. Az eddig elmondottak mellett a jó gabonatermés a nagyhozamú szovjet búzafajtáknak köszönhető. Tavaly például a részleg földjein 119 vagon gabona termett, idén pedig 175 vagonnyít takarítottak be, s ha a szőlő is meghozza a várt hozamot, akkor — a gazdaságvezető és az ökonómus szavaival élve — legalább egy millió korona tiszta nyereséggel zárják a gazdasági évet. Kaszonyi István A Szovjetunió mezőgazdaságából Hosszú volt az út idáig... Pontosan Csallóköz közepén, az öreg Duna mellett fekszik Medveďov (Medve) a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás kisközsége. Amikor húsz évvel ezelőtt megalakult a szövetkezet — tán mondanom sem kell — a helyzet nem volt valami rózsás. Teltek az évek, s a szövetkezet csak nem akart talpraállni. A vezetők közt nem volt összhang, az emberek otthagyták a közöst; más munka után néztek. Így 1965-ig tizenhárom elnöke volt a szövetkezetnek. Aztán — mint az lenni szokott — új ember került az élre, Csonka Ernő személyében, aki ma is betölti a fontos tisztséget. Azóta nagyon sok vfz folyt le a Dunán, s a szövetkezet termelés! eredményeivel előkelő helyet foglalt el a járásban. Hadd mutassuk be az utolsó tíz év eredményeit, melyet a növénytermesztésben elértek. A szaratovi terület kolhozai és szovhozai évről-évre több terményt szolgáltatnak be az állam raktáraiba. Jelenleg mindenütt folyik a verseny a mezőgazdasági termékek felvásárlási tervének mielőbbi teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítanak a köles vetési területe bővítésének és terméshozama emelésének. E komoly feladat megoldásában jelentős szerepet játszik a talaj minősége is. A köles mint a melegszerető és a szárazságot jól bíró kultúrnövény lehetővé teszi mind a tavaszi, mind a nyári vetést. Bebizonyították, hogy a legmagasabb hektárhozamot a május 20-ától július 10— 15-íg terjedő időszakban vetett köles adja. Az optimális késel tavaszi és nyári vetésnél a talajt kellően meg lehet tisztítani a gyomtól, és a mag jól átmelegedett földbe kerül. Ezeknek a vetéseknek aztán nagyon jót tesz a nyár második fejében hullott csapadék. jelenleg a Jobb és a bal parti Volga menti járásokban alakultak ki kedvező feltételek a köles nyári vetésére. Az április végi és a májusi esők jól megöntözték a földet, így a júniusi vetés jó termést ígér. A több éves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy és jó minőségű kölestermést azokban a gazdaságokban érnek el, ahol jól elkészítik a talajt, s a vetés előtti megművelés során minden gyomot kiirtanak. Lényegében ezt az eljárást követik a „Kraszavszkij“ (szamojlovszkl járás] és a „Jelizavetyinszklj“ (atkarszkl járás) szovhozokban, a „Rosszija“ kolhozban (bazarnokarabulakszki járás) és más gazdaságokban. Az őszi szántás utáni kölesvetésnél különös figyelmet kell szentelni a föld kiválasztásának és a megfelelő vetés előtti megművelésnek. Elsősorban olyan földtáblát kell erre a célra kiválasztani, amely elég nedves, és csak enyhén gyomos. A talaj minél tökéletesebb elegvengetése és a gyomirtás érdekében a kultiválást 6—8 cm mélyen és keresztbe a szántáson kell végezni. A vetésnél különösen arra kell ügyelni, hogy a vetőmag megfelelő mélyre kerüljön a földbe. Az a nézet, hogy a kölest alig 3—4 centiméter mélyre kell vetni, teljesen helytelen. A kísérletezés során nyert adatok, valamint a több éves termesztési tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a mély vetés — 5—6 centiméter, és ha a talaj felső rétege nagyon száraz, 8—10 centiméter — sokkal Inkább biztosítja az átlagos termést, sőt sok esetben az átlagosnál nagyobbat Is. Persze, elsősorban arra kell ügyelni, hogy a vetőmag kellő nedvességű talajba kerüljön. A kölesvetésnél ezen kívül még Nyári kiáesvetés egy fontos követelményt kell betartani: nem szabad szünetet tartani az utolsó kultiváciő és a vetés között. A munkát úgy kell megszervezni, hogy ami egy nap alatt meg volt kultiválva, az még ugyanazon a napon be is legyen vetve és boronáivá. Vetésre legalkalmasabbak a ,,gyorsanérő—66“ vagy a „sztyeppéi—17“ kölesfajták. Megfelelő még továbbá a „szaratovi—853“ fajta is, bár az kissé később érik. A vetés normája: egy hektárra 2,5 —3,5 millió kikelő mag, tehát nem tér el a megszokottéi. Az üszög ellen formáimnál védekezzünk, a vetőmagnak ugyanis minden szempontból megfelelőnek kell lennie. Csökkent csíraképességű vagy szemetes köles elvetése esetében eleve kisebb terméssel kell számolni. A magasabb hektárhozam elérése érdekében a kölesnél Is a trágyázáshoz kell folyamodni. Leghatékonyabb a foszforos műtrágyák kis mennyiségű soronkénti adagolása a vetésben. Ha egy hektárra 50 kg granulált szuperfoszfátot hintünk szét a vetés sorain, 1,2—2,5 métermázsával emelkedik á hektárhozam. s Ha a talaj felső rétege nagyon nedves, mind a korai, mind a későbbi — nyári vetésben több gyom üti fel a fejét. Kiirtásukra kétszer kell herbicideket alkalmazni: a harmadik levél megjelenése és a szárba szökés idején. A 2,4-DA-0,8 készítményből 1 kg hatóanyag kell egy hektárra. Számolni kell azzal Is, hogy a nyári vetésű köles betakarítására aránylag későn kerül sor. Megtörténhet tehát, hogy nem lesz teljesen száraz. Ezért a termésbegyűjtő központoknak gondoskodniuk kell a szárításról. A Volga egyeé bal parti járásaiban a talaj felső rétege nem rendelkezik kellő nedvességgel, hogy az elvetett mag kikelhessen. Kiszáradt talajba azonban nem szabad kölest vetni. A földet, persze, Ilyen esetben is tisztán kell tartani a gyomtól. Miután a föld megázott, el kell végezni a vetés előtti kultiválást, mégpedig a köles vetésnek' a száraz éghajlati viszonyokra vonatkozó agrotechnikai szabályai szerint. Több gazdaságban a földekről betakarítják az egyéves füveket, zabféléket vagy egyéb növényeket, amelyeket takarmánynak használnak fel. Ezeket a területeket a köles számára kell lefoglalni. A betakarítás után azonnal kétszeri tárcsázást és boronálást kell végezni. Ennek a megművelésnek kell biztosítania, hogy a vetőmag kellő nedvességű talajba kerüljön. A talaj megművelését, valamint a vetést gyorsan kell elvégezni, nehogy a talaj elveszítse nedvességét. A nyári kölesvetés esetében tehát a talajt minőségétől függően kell megművelni, s mindig azt az agrotechnikai eljárást kell alkotó módon alkalmazni, amely az adott körülmények között a legnagyobb terméshozamot biztosítja. J. N. Scseglov A kitermelt növények összértéke 1962-ben 1 millió 449 ezer korona volt, tavaly pedig 3 millió 310 ezer korona, tehát több mint a duplája. Az említett tíz év alatt a következőképpen alakultak a hektárhozamok. Megnevezés 1962 mázsa 1972 Búza 22 51,20 Агра 19 40 Szemeskukorica 32 59,20 Cnkorrépa 320 446 A szövetkezet állattenyésztése Is nagyon szép eredményekkel dicsekedhet, amit az alábbiak is bizonyítanak. Az összbevételük 1962-ben az állattenyésztésből 2 millió 100 ezer korona volt, tavaly pedig 3 millió 890 ezer korona. Az állattenyésztés főbb mutatói az utóbbi tíz év során a következőképpen alakultak: Megnevezés Tejtermelés egy tehénre Marhahús-termelés Sertéshús-termelés Napi súlygyarapodás a szarvasmarháknál Súlygyarapodás a hízómarháknál Súlygyarapodás a tenyészmarháknál Napi súlygyarapodás a sertéseknél Malacelválasztás egy kocától — ----i»«omuo iuiiu/,uauR lUHcmcN a agáivá» uict ľ и a* es a sertéstenyésztésben. Nagy gondot fordítottak az utódok, a tenyészállatok kiválasztására. Ebben az évben bevezették a szarvasmarha-állomány pontos ellenőrzését, s ettől azt várják, hogy a 3500 literes fejésl átlagot — ez az idei tervük — sikerül elérniük. 1962 1972 2200 lit. 3380 lit. 387 q 767 q 432 q 965 q 0,42 kg 0,88 kg 0,05 kg 1,04 kg 0,40 kg 0,80 kg 0,36 kg 0,60 kg 9,3 db 17,4 db Ez az év a szövetkezet életében a legnagyobb sikereket hozta. A gabonatermesztésben olyan eredményeket értek el, ami a kívülállók számára szinte hihetetlen. A 160 hektár területen termesztett gabona 59,35 mázsás hektárhozamot eredményezett. Például árpából háromszor annyi termett, mint tíz esztendővel ezelőtt; az átlagos hektórhozam 57, búzából pedig 61,70 mázsa Mi a siker titka, tettem fel a kérdést az elnöknek. Csonka elvtárs a választ az alábbiakban adta meg. — Nem kenyerem a dolgok elhallgatása, legyen az eredménytelenség vagy eredmény. Meg kell mondanom, hogy míg idáig eljutottunk, az út igen hosszú és „rázós volt. Különben sokat köszönhetünk az új szovjet búzafajtáknak, s annak, hogy az agrotechnikát mindig az adott lehetőségekhez mérten a legpontosabban betartottuk. A másik döntő tényező pedig a fokozott műtrágya felhasználás; 380—430 kg tiszta tápanyagot adnnk hektáronként. Igen nagy gondot fordítunk a vetésre. Például tavaly szeptember végére elvetettük az őszieket. A jó termés annak is köszönhető, hogy az utóbbi esztendőkben a Duna áradásai nem veszélyeztették vetéseinket; ugyanis az újonnan megépült csatornahálózat el/ezeti a talajvizet. Végezetül szólnom kell a járás irányító szerveiről, ahonnan mindig megkaptuk a kellő támogatást, s nem utolsósorban munkatársaink jó hozzáállásának is köszönhető az a fejlődés, ami a szövetkezet életében bekövetkezett. Az elnök önmagáról nem szólt, pedig az ő irányító munkája is benne van a kiváló eredményekben. A nagyszerű sikerekhez ezúton is gratulálunk a szövetkezet tagságának és vezetőségének. MOLNÁR FERENC
