Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-25 / 34. szám

1973. augusztus 25. .SZABAD FÖLDMŰVES. 7 TUDNIVALÓK néhány üjabb gombabetegsegről Népgazdasági érdekeink megkíván­ják, hogy sok helyen a szántóterület 60 százalékán gabonát termesszünk, s nem ritkaság, hogy egyes üzemein­ken az arány még magasabb, sót van­nak olyan gazdaságok, amelyek mo­nokultúrában termesztik a gabonát. Hazánkban 1 millió 100 ezer ha búzát, 802 ezer ha árpát vetnek, míg a töb­bi gabonafélére 582 ezer hektár jut. Ezekből az adatokból egyértelmű, hogy a vetésforgóban a gabona 2—3 éven keresztül egymást követi. Sajnos vannak olyan üzemek is ahol egymás­után 8 éven vetnek gabonafélét. így évröl-évre nagyobb a fertőzés veszé­lye. hiszen a betegségek fejlődésük minden stádiumában megtalálják táptalajukat a tarlón, árvakelésen, hogy azután megtelepedjenek az újra vetett gabonán. A gombabetegségek közül a kárté­telben első helyen a lisztharmat áll, ezt követi a sokak által alig, vagy egyáltalán nem ismert szártőbetegség és a fuzariozis. Viszonyaink között talán a leggyakoribb a torsgomba, mely a tömiosgombák osztályába tar­tozik. Ezt a különböző fuzáriumok és a szártörő gomba, valamint a Woino­­wicia gramines követi, bár az utóbbi­ról sokan azt vallják, hogy gyengnlt­­ségi jelenség. Legismertebb és az egész világon elterjedt a torsgomba. Sorrendben a búzát, rozsot, árpát támadja meg, de 98 főfajon is megtalálták, ez az oka a nagymérvű elterjedésének. A gazda­növény ősitől kezdve minden fejlődési fázisban meglertőzi a talajból; — hi­szen talajlakó penész. A esíranövény satnyán fejlődik, tavasszal pedig a fertőzött foltok a táblán gyenge fejlő­désükkel, sárga színükkel tűnnek elő. A növény nem bokrosodik, néha azon­ban szárba szökken. Az ilyen tövek alacsonyak, kifehérednek, a kalász merev és felálló. A beteg növény könnyen kihúzható a talajból, a gyö­kerek pedig feketésbarnák, elhaltak. Az alsó szárrészen, a torson feketés­­barna gombaszövedéket találhatunk a szaporító képletekkel. Kedveli a lúgos, nagy vízkapacitású (70—80 %) tala­jokat. Kitartó alakjait a tarlómarad­ványokon találhatjuk. A másik ismert betegség a búza szártörő gomba. Ennél a betegségnél a gyökerek egészségesek, de az alsó szártagon egy-kettő 3—6 mm/mm sár­gás, fakult, majd sötét szegélyű ellip­szis alakú foltot találunk. A szár meg­bámul, törik és foltokban minden irányban eldől. Olyan a látszata, mint­ha a gabonát valami letiporta volna. Ez is főleg a búzát fertőzi, de megta­lálható az árpán és számos fűfélén is. A kukorica után az utóbbi két-há­­rnm évben a kalászosokon is mindin­kább megjelennek a különféle fuzáriu­­mos gombák, szártőbetegséget és magfertözést okozva. Ezek igen érzé­keny károsodások lehetnek, mert magfertőzés esetén a csírázás' képes­ség nagymértékben csökken és a ben­nük található mérgek a takarmányo­zás során károsan hatnak gazdasági állatainkra. Nem zárhatjuk ki persze a fuzáriumos gombabetegség emberre való veszélyességét sem. Közülük a kalászban első sorban a Fusarium graminearum okoz kárt, míg szártő­betegséget a Fusarium culmorum vált ki. Mi az, ami közös ezekben a beteg­ségekben? 1. Az Itt felsorolt gombák mind­egyike talajlakó és a fertőzés a talaj el nem bomlott szervesanyagából a tarlómaradványból indul ki. 2. Régebben alkalmi kártevőként Ismertük. A vetésforgóban történt vál­tozás óta azonban jelentősége meg­nőtt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az első évben a fertőzés 9, a második­ban 15, a harmadikban pedig már 26 százalékos volt. Amint azt a beveze­tésben Is említettem, gazdasági okok­ból elkerülhetetlen, hogy a vetési sor­rendben a gabona egymást ne köves­se. Azonban ennek határt kell szabni, úgy, hogy három év után feltétlenül más növény kövesse a gabonát — ha­csak lehet valamilyen többéves takar­mány, vagy kapás. Amennyiben erős fertőzést tapasztalhatunk, a követke­ző évben arra a táblára nem tanácsos gabonát vetni. 3. Mindegyik kártétel következmé­nye az alacsony ezermagsúly (20—25 gramm). Ez a termés mennyiségére s főképpen a csírázási képességre és erélyre van hatással. Megállapítottuk, hogy a fertőzött gabonaszemek csírá­zási erélye 50—60 százalékos volt. Ezeket a tüneteket elsősorban a fuzá­­riumos gombák okozták, társulva a méreghatással. A fertőzött táblákról tehát nem szabad vetőmagot fogni s ha magtermesztő tábláról van szó, azt az elismerési folyamat során ki kellene zárni. Az aránytalan kiegyen­súlyozatlan NPK trágyázás, különösen a túlnagy nitrogénadagok előmozdít­ják a betegség kialakulását, még a foszfor bizonyos ellenállóságot köl­csönöz a növénynek. 4. Jelenleg nincs alkalmas vegyi készítmény a felsorolt betegségek el­len, nem számítva a csávázást. Ered­ményes védekezés azonban a tarló égetése. Nálunk persze ez a módszer még nem terjedt el, pedig sok más kártevő és kórokozó ellen hatásos. Természetesen égetés alkalmával a legszigorúbban be kell tartani a biz­tonsági rendszabólykat, azaz a tarlót körül kell szántani, ekének kell ké­szenlétben állnia, az alkalmas időjá­rást és szélirányt meg kell várni stb. A tarló égetéséhez előzőleg írásbeli engedélyt kell kérni a járási mező­­gazdasági igazgatóság növényvédelmi agronómusától. A kérelemnek tartal­maznia kell: a) milyen betegség for­dult elő a táblán; b) a parcellák he­lyének pontos leírását. 5. A jelenlegi fajtáink kevéssé el­­lenállóak a szóbanforgó betegségek­kel szemben. Erre vonatkozóan azon­ban sorrendet nem tudunk felállítani. Megfigyeléseink szerint a legkisebb kártétel talán a Mironovszkája és a Kaukaz búzákon fordult elő. Befeje­zésül annyit, ha búza után ismét búzát vetünk, feltétlenül cseréljük a fajtát. BLABLA KAROLY, mérnök Jk gazdasági vezetők nem kis öröm­mel és megelégedéssel tekinte­nek vissza a megtett útra. Hogyne, hi­szen ezt az is jelenti, hogy az adott termelési feltételeket és adottságokat kihasználták, egyszóval eleget tettek a társadalommal szembeni feladatok­nak. Hasonló céllal látogattam el a Kráf. Chlmec-i (Királyhelmeci) Állami Gaz­daság helmeci részlegére. Már a be­vezetőben elárulhatom, hogy Bajusz Ödön gazdaságvezető és Riczo Sándor ökonómus ezúttal jóval nagyobb ma­gabiztossággal és lényegesebb jobb hangulatban fogadtak, mint például a múlt év végén. Ugyanis tavaly a hét közül ez a részleg zárt a legrosszabb el, vagyis a tervezett 170 helyett, már 300 vagonra valót biztonságba helyez­tek s a betakarítás még folyik. Itt mintegy 130 ezer korona értékben túl­szárnyalták az előirányzott feladatot. A nagyszerű előrelépést a gépesítéssel elért megtakarítás is nagyban előse­gítette. A takarmányok begyűjtésének komplex gépesítésével 300 ezer, a vegyszeres gyomirtással 100 ezer, az üzemanyag gazdaságos felhasználásá­val pedig 64 ezer koronát takarítottak meg. Rendkívüli, eddig nem ismert ered­ményeket értek el az őszi kalászosok termesztésében. A jó talajelőkészítés, a szakszerű tápanyagvisszapőtlás, a vegyszeres gyomirtás, a nitratáció Kiváló eredmények eredménnyel. Most pedig Bajusz Ödön a részleg vezetője az alábbi szavakkal fogadott: — Úgy gondolom, idén nekünk sem kell szégyenkeznünk. Ugyanis a félévi gazdasági eredményekből ítélve me­rem remélni, hogy ezt az évet nyere­séggel zárjuk. A részlegvezető szavait az ökonó­mus gyors elemzéssel is kiegészíti: —- Félévi tervfeladatainkat 8 millió 354 ezer koronában határozták meg. Valóságban elértünk 9 millió 619 ezer koronát. A siker annál figyelemreméltóbb, mert ezen a részlegen még nem volt rá példa, hogy ilyen félévi eredmény­nyel dicsekedhettek volna. Úgy tűnik, idén minden termelési ágazatban sike­rül valóra váltaniuk a számításokat. Nagyon jó volt a korai burgonya, 200 ezer korona többletbevételt hozott a repce. Évelőtakarmányok tekintetében eddig nem ismert mennyiséget értek gazdagon jutalmazta a dolgozók és á vezetők munkáját. Míg például az utóbbi hét évben búzából alig értek el többet 31,5 mázsánál, idén már re­kord hektárhozamról adhattak szá­mot. Erről azonban hadd beszéljen maga a gazdaságvezető. — Tavaly sajnos csak 28,04 mázsás hektárhozamot értünk el búzából, az idén azonban már 46 mázsáról beszél­hetünk. Ilyesmi gazdasági részlegünk történetében még nem fordult elő. Az eddig elmondottak mellett a jó gabonatermés a nagyhozamú szovjet búzafajtáknak köszönhető. Tavaly például a részleg földjein 119 vagon gabona termett, idén pedig 175 vagonnyít takarítottak be, s ha a szőlő is meghozza a várt hozamot, akkor — a gazdaságvezető és az öko­nómus szavaival élve — legalább egy millió korona tiszta nyereséggel zár­ják a gazdasági évet. Kaszonyi István A Szovjetunió mezőgazdaságából Hosszú volt az út idáig... Pontosan Csallóköz közepén, az öreg Duna mellett fekszik Medveďov (Medve) a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás kisközsége. Amikor húsz évvel ezelőtt megalakult a szövetkezet — tán mondanom sem kell — a helyzet nem volt valami rózsás. Teltek az évek, s a szövetkezet csak nem akart talpraállni. A vezetők közt nem volt összhang, az emberek otthagyták a közöst; más munka után néz­tek. Így 1965-ig tizenhárom elnöke volt a szövetkezetnek. Aztán — mint az lenni szokott — új ember került az élre, Csonka Ernő személyében, aki ma is betölti a fontos tisztséget. Azóta nagyon sok vfz folyt le a Dunán, s a szövetkezet termelés! ered­ményeivel előkelő helyet foglalt el a járásban. Hadd mutassuk be az utolsó tíz év eredményeit, melyet a növénytermesztésben elértek. A szaratovi terület kolhozai és szovhozai évről-évre több terményt szolgáltatnak be az állam raktá­raiba. Jelenleg mindenütt folyik a verseny a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási tervének mielőbbi teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért. Ezzel kapcsolatban nagy jelentő­séget tulajdonítanak a köles vetési területe bővítésének és termésho­zama emelésének. E komoly fel­adat megoldásában jelentős szere­pet játszik a talaj minősége is. A köles mint a melegszerető és a szárazságot jól bíró kultúrnövény lehetővé teszi mind a tavaszi, mind a nyári vetést. Bebizonyították, hogy a legmagasabb hektárhoza­mot a május 20-ától július 10— 15-íg terjedő időszakban vetett kö­les adja. Az optimális késel tava­szi és nyári vetésnél a talajt kel­lően meg lehet tisztítani a gyom­tól, és a mag jól átmelegedett földbe kerül. Ezeknek a vetések­nek aztán nagyon jót tesz a nyár második fejében hullott csapadék. jelenleg a Jobb és a bal parti Volga menti járásokban alakultak ki kedvező feltételek a köles nyári vetésére. Az április végi és a má­jusi esők jól megöntözték a földet, így a júniusi vetés jó termést ígér. A több éves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy és jó minő­ségű kölestermést azokban a gaz­daságokban érnek el, ahol jól el­készítik a talajt, s a vetés előtti megművelés során minden gyomot kiirtanak. Lényegében ezt az eljá­rást követik a „Kraszavszkij“ (sza­­mojlovszkl járás] és a „Jelizave­­tyinszklj“ (atkarszkl járás) szov­­hozokban, a „Rosszija“ kolhozban (bazarnokarabulakszki járás) és más gazdaságokban. Az őszi szántás utáni kölesvetés­nél különös figyelmet kell szentel­ni a föld kiválasztásának és a meg­felelő vetés előtti megművelésnek. Elsősorban olyan földtáblát kell erre a célra kiválasztani, amely elég nedves, és csak enyhén gyo­­mos. A talaj minél tökéletesebb elegvengetése és a gyomirtás ér­dekében a kultiválást 6—8 cm mé­lyen és keresztbe a szántáson kell végezni. A vetésnél különösen arra kell ügyelni, hogy a vetőmag megfelelő mélyre kerüljön a földbe. Az a né­zet, hogy a kölest alig 3—4 centi­méter mélyre kell vetni, teljesen helytelen. A kísérletezés során nyert adatok, valamint a több éves termesztési tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy a mély vetés — 5—6 centiméter, és ha a talaj felső rétege nagyon száraz, 8—10 centi­méter — sokkal Inkább biztosítja az átlagos termést, sőt sok esetben az átlagosnál nagyobbat Is. Persze, elsősorban arra kell ügyelni, hogy a vetőmag kellő nedvességű talaj­ba kerüljön. A kölesvetésnél ezen kívül még Nyári kiáesvetés egy fontos követelményt kell be­tartani: nem szabad szünetet tar­tani az utolsó kultiváciő és a vetés között. A munkát úgy kell meg­szervezni, hogy ami egy nap alatt meg volt kultiválva, az még ugyan­azon a napon be is legyen vetve és boronáivá. Vetésre legalkalmasabbak a ,,gyorsanérő—66“ vagy a „sztyep­péi—17“ kölesfajták. Megfelelő még továbbá a „szaratovi—853“ fajta is, bár az kissé később érik. A vetés normája: egy hektárra 2,5 —3,5 millió kikelő mag, tehát nem tér el a megszokottéi. Az üszög el­len formáimnál védekezzünk, a ve­tőmagnak ugyanis minden szem­pontból megfelelőnek kell lennie. Csökkent csíraképességű vagy sze­metes köles elvetése esetében ele­ve kisebb terméssel kell számolni. A magasabb hektárhozam elérése érdekében a kölesnél Is a trágyá­záshoz kell folyamodni. Leghaté­konyabb a foszforos műtrágyák kis mennyiségű soronkénti adagolása a vetésben. Ha egy hektárra 50 kg granulált szuperfoszfátot hintünk szét a vetés sorain, 1,2—2,5 méter­mázsával emelkedik á hektárho­zam. s Ha a talaj felső rétege nagyon nedves, mind a korai, mind a ké­sőbbi — nyári vetésben több gyom üti fel a fejét. Kiirtásukra kétszer kell herbicideket alkalmazni: a harmadik levél megjelenése és a szárba szökés idején. A 2,4-DA-0,8 készítményből 1 kg hatóanyag kell egy hektárra. Számolni kell azzal Is, hogy a nyári vetésű köles betakarítására aránylag későn kerül sor. Megtör­ténhet tehát, hogy nem lesz telje­sen száraz. Ezért a termésbegyűjtő központoknak gondoskodniuk kell a szárításról. A Volga egyeé bal parti járásai­ban a talaj felső rétege nem ren­delkezik kellő nedvességgel, hogy az elvetett mag kikelhessen. Ki­száradt talajba azonban nem sza­bad kölest vetni. A földet, persze, Ilyen esetben is tisztán kell tartani a gyomtól. Miután a föld megázott, el kell végezni a vetés előtti kul­tiválást, mégpedig a köles vetésnek' a száraz éghajlati viszonyokra vo­natkozó agrotechnikai szabályai szerint. Több gazdaságban a földekről betakarítják az egyéves füveket, zabféléket vagy egyéb növényeket, amelyeket takarmánynak használ­nak fel. Ezeket a területeket a kö­les számára kell lefoglalni. A be­takarítás után azonnal kétszeri tárcsázást és boronálást kell vé­gezni. Ennek a megművelésnek kell biztosítania, hogy a vetőmag kellő nedvességű talajba kerüljön. A talaj megművelését, valamint a vetést gyorsan kell elvégezni, ne­hogy a talaj elveszítse nedvességét. A nyári kölesvetés esetében te­hát a talajt minőségétől függően kell megművelni, s mindig azt az agrotechnikai eljárást kell alkotó módon alkalmazni, amely az adott körülmények között a legnagyobb terméshozamot biztosítja. J. N. Scseglov A kitermelt növények összértéke 1962-ben 1 millió 449 ezer korona volt, tavaly pedig 3 millió 310 ezer korona, tehát több mint a duplája. Az emlí­tett tíz év alatt a következőképpen alakultak a hektárhozamok. Megnevezés 1962 mázsa 1972 Búza 22 51,20 Агра 19 40 Szemeskukorica 32 59,20 Cnkorrépa 320 446 A szövetkezet állattenyésztése Is nagyon szép eredményekkel dicseked­het, amit az alábbiak is bizonyítanak. Az összbevételük 1962-ben az állat­­tenyésztésből 2 millió 100 ezer korona volt, tavaly pedig 3 millió 890 ezer korona. Az állattenyésztés főbb mutatói az utóbbi tíz év során a következő­képpen alakultak: Megnevezés Tejtermelés egy tehénre Marhahús-termelés Sertéshús-termelés Napi súlygyarapodás a szarvasmarháknál Súlygyarapodás a hízómarháknál Súlygyarapodás a tenyészmarháknál Napi súlygyarapodás a sertéseknél Malacelválasztás egy kocától — ----i»«omuo iuiiu/,uauR lUHcmcN a agáivá» uict ľ и a* es a sertéstenyésztésben. Nagy gondot fordítottak az utódok, a tenyészállatok kiválasztására. Ebben az évben bevezették a szarvasmarha-állomány pontos ellenőrzését, s ettől azt várják, hogy a 3500 literes fejésl átlagot — ez az idei tervük — sikerül elérniük. 1962 1972 2200 lit. 3380 lit. 387 q 767 q 432 q 965 q 0,42 kg 0,88 kg 0,05 kg 1,04 kg 0,40 kg 0,80 kg 0,36 kg 0,60 kg 9,3 db 17,4 db Ez az év a szövetkezet életében a legnagyobb sikereket hozta. A gabona­­termesztésben olyan eredményeket értek el, ami a kívülállók számára szinte hihetetlen. A 160 hektár területen termesztett gabona 59,35 mázsás hektár­­hozamot eredményezett. Például árpából háromszor annyi termett, mint tíz esztendővel ezelőtt; az átlagos hektórhozam 57, búzából pedig 61,70 mázsa Mi a siker titka, tettem fel a kérdést az elnöknek. Csonka elvtárs a vá­laszt az alábbiakban adta meg. — Nem kenyerem a dolgok elhallgatása, legyen az eredménytelenség vagy eredmény. Meg kell mondanom, hogy míg idáig eljutottunk, az út igen hosszú és „rázós volt. Különben sokat köszönhetünk az új szovjet búzafajtáknak, s annak, hogy az agrotechnikát mindig az adott lehetőségek­hez mérten a legpontosabban betartottuk. A másik döntő tényező pedig a fokozott műtrágya felhasználás; 380—430 kg tiszta tápanyagot adnnk hek­táronként. Igen nagy gondot fordítunk a vetésre. Például tavaly szeptem­ber végére elvetettük az őszieket. A jó termés annak is köszönhető, hogy az utóbbi esztendőkben a Duna áradásai nem veszélyeztették vetéseinket; ugyanis az újonnan megépült csatornahálózat el/ezeti a talajvizet. Vége­zetül szólnom kell a járás irányító szerveiről, ahonnan mindig megkaptuk a kellő támogatást, s nem utolsósorban munkatársaink jó hozzáállásának is köszönhető az a fejlődés, ami a szövetkezet életében bekövetkezett. Az elnök önmagáról nem szólt, pedig az ő irányító munkája is benne van a kiváló eredményekben. A nagyszerű sikerekhez ezúton is gratulálunk a szövetkezet tagságának és vezetőségének. MOLNÁR FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents